Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

1978. június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rizstelepi rekonstrukció (Tudósítónktól) Az Alföld nagyüzemi rizs­telepeinek rekonstrukciós programja keretében az idén kétezer hektáron újítanak fel, illetve építenek új rizs­telepeket Szolnok megyében. A „vízi gabonát'.’ termelő tsz-ek és állami gazdaságok ilyen irányú munkáját az ösztönzi, hogy a korábbi 40 százalékos állami támogatá­son túl — egyedi elbírálás alapján — további 15—25 százalékos kiegészítő támo­gatást kapnak a gazdasá­gok, azzal a céllal, hogy a már több évtizede üzemelő, elöregedett rizsföldeket is­mét termőképessé tegyék. A termőföld védelme érdekében a tervezett, mintegy félezer hektár új rizstelepet a se­kély termőrétegű, rossz- vízháztartású, erősen kötött szikes talajokon építik meg, mivel ezeken a területeken más szántóföldi növények termelése nem gazdaságos. A Középtiszai Állami Gaz­daságban 329 hektáron kezd­ték meg a rizstelepek re­konstrukcióját, a gazdaság újonnan vásárolt modern gépsorával. A Palotási Álla­mi Gazdaságban 235 hektár­ra a mezőtúri Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulattal kötöttek szerződést. A má­jus óta folyó munkát a ter­vek szerint az őszre befeze- zil-3. A legnagyobb hazai rizstermelő közös gazdaság­ban a karcagi Magyar—Bol­gár Barátság Tsz-ben, több éves program részeként jú­liusban látnak munkához a földmunkagépek és 100 hek­tár terület átépítését kezdik meg. Nagy karbantartás a soproni Sztfnyeggyárban Tegnap nem indultak a soproni Szőnyeggyár gépei: a gyárban megkezdték a nagy karbantartást, a beren­dezések felkészítését a má­sodik félévre. A gyár kol­lektívája két nappal a ha­táridő előtt teljesítette első féléves tervét: több mint másfél millió négyzetméter szőnyeg készült a gépsoro­kon, kiváló minőségben. Sem a belföldi fogyasztók­tól, sem a külföldi kereske­delmi partnerektől minőségi reklamáció nem érkezett. Az első félévben egyéb­ként túlteljesítették mind a tőkés, mind a szocialista or­szágokba irányuló export­tervet. A Hazafias Népfront Szol­nok megyei bizottsága, a me­gyei Hadkiegészítési és Terü­letvédelmi Parancsnokság tegnap délután bevonulási ünnepséget rendezett a sorka­tonai szolgálatukat megkezdő fiataloknak Szolnokon, a Ju­bileumi téren. A megyében először megtartott ünnepsé­gen jelen voltak a Szolnok megyei és városi pártbizott­ság, a városi tanács, a KISZ és a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága és a fegyve­res testületek képviselői. A Himnusz után a téren felsorakozott, még civilruhás fiatalokat Munkácsi István alezredes köszöntötte,’, majd felolvasták Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszternek a bevonulókat kö­szöntő parancsát. Ezt köve­tően a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának munkatár­sa, Juhász István, majd a honvéd parancsnokok mond­tak ünnepi beszédet. Vala­mennyi szónok hangsúlyozta, hogy a haza védelme köte­lessége minden magyar ál­lampolgárnak, ezt a feladatot teljesítik az elkövetkezendő két évben a sorkatonai szol­gálatra bevonulok. Beszéltek továbbá arról, hogv a sorka­tonai szolgálat a honvédelmi kiképzésen túl segíti a fiata­lok szakmai fejlődését is. A katonai ismeretek elsajátítá­sában, a jó közösségi élet ki­alakításában, két év fegyel­mezett, de új élményeket is adó napjaiban a parancsno­kok minden segítséget meg­adnak számukra. A beszédeket követően a le­szerelő „öreg” katonák egyik szakaszvezetője átnyújtotta géppisztolyát a most bevonu­ló újonc társának. Az Internacionálé elhang­zása után a fiatalok parancs­nokaik vezényletével elindul­tak életük új szakaszának színhelyeire a laktanyákba. — ve — A fiatalok egyelőre még civilben, de már rövid hajjal so­rakoznak A bevonulok a honvédelmi miniszter parancsát hallgatják Indulás a laktanyába, a parancsnokok kíséretében (Fotó: pl) A megyében is nőtt a szakszervezetek tömegkapcsoiata (Folytatás az 1. oldalról) szakszervezeti bizottságának titkára, amikor az üzemi de­mokrácia kiteljesedéséről ■szólít, hangsúlyozta: mérhe­tően nőtt dolgozóik felelős­ségérzete a vállalati tervek végrehajtásáért. Ennek bizo­nyítéka, hogy például tavaly a szocialista brigádok aktív segítségével már november­ben minden olyan lakást, ami a tervekben szerepelt átadtak ISzol.íokon, Bevált módszer, hogy a brigádok munkájukra garancialevelet adnak a la­kóknak, de hogy jól dolgoz­nak, mutatja, eddig nem so­kat kellett igénybe venni eze­ket a leveleket. Magyari Mik- lósné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára is azt a nagy erőfeszítést hang­súlyozta többek között, amit a munkajavító mozgalom ke­retében orvosok, ápolónők a betegek érdekében tesznek, a jobb ellátásért, és amivel megpróbálják enyhíteni az A tegnapi ülésem ugyanis a másik téma, amiről többen beszéltek a felszólalók közül, a bizalmiak megnövekedett jogköre volt. A jelentés le­szögezte : a vállalatok veze­tőinek többsége egyetértéssel fogadta a bizalmiak részére biztosított jogokat, támogat­ják őket feladataik ellátásá­ban. Mégis, a jogkörök egyes rendelkezéseinek értelmezése fogyasztá- II tartás si cikkek rendszerint igen sok alkatrészből, rész­egységből állnak, s ezek kö­zül bármelyik elromlik, az egész termék használhatat­lanná válhat. A vásárlók kö­rében gyakran bosszúságot ókoz az is, hogy egy-egy al­katrész tartósan hiányzik az üzletekben. "A július 1-én hatályba lé­pő Belkereskedelmi Törvény kimondja: az áruk üzemben tartásához, illetve javításá­hoz szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelő­nek, illetve az importálónak a kereskedelmi szervekkel együttműködve folyamatosan gondoskodnia kell, tehát mindaddig, amíg az a háztar­tási gép vagy más fogyasz­tási termék használható. A törvény azt is előírja, hogy ezen cikkek forgalomba ho­zatalával egyidőben gondos­kodni kell a karbantartás és a javítás feltételeiről is. Ily- módon a törvény az alkat­részellátás és a javítószolgá­lat biztosításának alapvető jogi kérdéseit rendezte. Emel­lett azonban több olyan kér­dést is szabályozni kell, amely szoros összefüggésben áll egyebek között a műszaki fejlődéssel, és a törvényben nem szerepelhetett konkrét megfogalmazásban. Az egyik legfontosabb kér­dés: mennyi ideig kell gon­doskodni az egyes termékek alkatrész és tartozék ellátá­sáról, folyamatos, rendszeres javítószolgálatának megszer­vezéséről. A Minisztertanács a belkereskedelemről szóló törvény végrehajtása érdeké­ben most mindezt szabályoz­ta. Rendelete, amely a tör­vénnyel egyidőben lép ha­tályba, kimondja, hogy az ilyen jellegű termékek élet­tartamát a gyártó, illetve az importáló vállalat köteles ezentúl meghatározni. A kö­telező jótállással árusított tartós fogyasztási termékek­nél és néhány más cikknél — mint például a gyermekko­intézetek zsúfoltságát. Ez utóbbire csak két adat: az or­vosi rendelőkben tavaly 5,5 millió beteg fordult meg, ez azt jelenti, hogy a megye minden lakosa tizenhárom­szor kereste fel az orvosokat. Gond az egészségügy terüle­tén viszont, hogy nincs anya­gi lehetőségük arra -— csupán az évi bér egy százaléka a jutalomkeret —, hogy a mun- Ikajavító mozgalomban leg­többet, legeredményesebben dolgozókat anyagilag is elis­merjék. Szabó Attila, a Tisza Cipőgyár vszt-titkára is szólt az üzemben folyó munkaver­senyről. Hangsúlyozta: ennek köszönhetik a kiváló vállalat címet. Ugyancsak ő szólt az üzemi demokrácia fejlődésé­vel kapcsolatban a bizalmiak megnövekedett jog- és hatás­köréről. Elmondta, hogy a szakszervezeti alapszerveze­tek beszámoló értekezletein :s többen szóvá tették: a bizal­miak merjenek élni az eddi­gieknél jobban a megnöve­kedett jogkörükkel. és gyakorlati alkalmazása nem egységes mindenütt. Képzéssel, továbbképzéssel, jobb információval kell segí­teni a bizalmiakat, hogy megfelelő . felkészültséggel tudják képviselni a különbö­ző fórumokon csoportjuk tag­jait. Nádas József, a Volán 7. sz. Vállalat szakszerveze­ti bizottságának munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: esik, a kukta-gyorsSőzők, a műszaki rajzeszközök, rajz-, gépek, háztartási kávéfőzők stb. — a fogyasztói árak függvényében a jogszabály határozza meg azt a mini­mális időtartamot, amelyen belül feltétlenül kötelező az alkatrészellátás, illetve a ja­vítószolgálat biztosítása. Eszerint ha az 1979. január 1-től gyártott illetve impor­tált termékek fogyasztói ára az 5000 forintot nem haladja meg az eladástól számítva legalább hat évig, ha az 5000 forintot meghaladja, akkor legalább nyolc évig kell minderről gondoskodni. Szab­vány vagy miniszteri rendel­kezés is meghatározhatja egy- egy cikk élettartamát. A rendelet kimondja, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó, illetve importáló - vállalat vagy maga állítja elő az al­katrészeket, szervezi meg a javítószolgálatot, vagy más szervekkel kötött szerződé­sekkel biztosítja azt. Lénye­ges, hogy a rendelet kitér az import termékekre is: néhány esetben ugyanis a külföldi partner nem vállal kötelezett­séget a pótalkatrész szállítá­sára, így e termékek behoza­talára csak akkor kerülhet sor, ha az importáló vagy más, alkatrészeket importáló vállalat valamilyen módon megoldást talál erre. a termelő Ezek tehát vállalat, il­letve az im­portáló vállalat kötelezettsé­gei. E kérdések jogszabályi rendezése ösztönzőleg hat a vállalatokra, hogy jobb mi­nőségű termékeket szállítsa­nak, és az alkatrészellátást, illetve a szervizhálózatot is megfelelően biztosítsák. Ugyanis, ha mindezt elmu­lasztják, a vásárló kárigényét érvényesítheti a vállalattal szemben, a KERMI és a ke­reskedelmi felügyelőségek pe­dig megtilthatják ezen fo­gyasztási cikkek forgalomba hozatalát. (MTI) rendszeresítették a bizalmiak tanácskozását, a megtárgya­landó anyagot legalább tiz nappal előbb kézhez kapják az érdekeltek, hogy meg tud­ják azt beszélni csoportjuk­kal. Az, hogy központi ren­delkezés szavatolja a bizal­miak megnövekedett jogkö­rét, növelte tekintélyüket a szakszervezeti tagság köré­ben. Felszólalt a tanácskozáson Fabók Zoltán is, és a SZOT elnöksége nevében kifejezte elismerését a szakszervezetek megyei tanácsának, a megye húszezer szakszervezeti akti­vistájának a végzett munká­ért. A vitában elhangzottakat Árvái István foglalta össze. A szakszervezetek megyei tanácsának tegnapi ülésén érdekes vitának lehettünk ta­núi, amelyben a felszólalók a szakszervezeti munka szin­te minden lényeges kérdését érintették. Valamennyiből az derült ki, hogy a szakszerve­zetek tervszerűen, következe­tesen munkálkodnak a XXIII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásán, és hogy a munkájukhoz a felté­telek is adottak. Fejlődött és szélesedett a megyében is a szakszervezetek tömegkapcso­lata, javult a szervezeti élet, nőtt a szervezettség, sokré­tűbbé vált az alapszervezetek munkája. Mindez lehetőséget nyújt a további, még színvo­nalasabb, eredményesebb munkához. V. V. lászárohszálláson és lászfényszarun Alapok a második félévhez Eredményesen zárják a fél­évet a Jászsági Vas- és Fa­ipari Szövetkezetben, ahol az év első hat hónapjában több mint 42 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az eredményes munká- ,hoz a feltételeket a szövet­kezet az utóbbi években megvalósított fejlesztésekkel és gondos piackutatással te­remtette meg. Az ipari szövetkezet fő terméke változatlanul a té­vékáva és a hangsugárzó- doboz. Az Orion megrende­lésére félév alatt 19 millió forint értékű kávát gyártott a faipari részleg. Akkumu­látor-faszekrényekből 4 mil­lió forint értékben szállítot­tak a megrendelőnek. Jól zárják a félévet a vas­ipari részlegek is, melyek a Hűtőgépgyárral kooperálva hűtőelem-acélszerkezeteket gyártottak 3 és fél millió fo­rint értékben. Egyéb, jól be­vált termék a KAEV külön­böző gyáregységeinek ké­szülő szövőgép-alkatrész. Meghaladja a 7 millió fo­rintot a komplett termék­ként előállított ipari porle­választók és az acélkonté­nerek értéke. Keresett ter­mék a kereskedelmi forga­lomra és néhány gépgyártó vállalat részére géptartozék­ként készülő zsírzókészülék. A megrendelő, az Autóker 3 és • fél millió forint értékű zsírzókészüléket vett át. A szövetkezet szolgáltató részlege több mint 400 ezer forint értékű javító-karban­tartó munkával járult hozzá a féléves eredményekhez. Legkeresettebb szolgáltatása a lakosság és a közületek ré­szére végzett bérfűrészelés, gyaluzás, hegesztés, a vaske­rítések javítása volt. Az év eleje óta megvalósí­tott beruházásokkal jó ala­pokat teremtettek a további munkához. Jászfényszarun az éy elején kezdte eil pró­baüzemelését, a 13 millió fo­rint költséggel épült új üzemcsarnok. A tévékává­kat gyártó üzemet 16 mil­lió forint értékű, korszerű gépsorral szerelték fel. Több mint 300 ezer forin­tot költöttek az év első fe­lében más, a termelést nö­velő, a nehéz fizikai mun­kát csökkentő gépekre. Merjenek élni jogkörükkel A Minisztertanács megtárgyalta A tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátása és javítása

Next

/
Thumbnails
Contents