Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

1978. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Félidő az ipari szövetkezetekben Küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Az internacionalizmus szellemében Dr. Novotni Jánosné elnök­letével tegnap küldöttközgyű­lést tartott az Ipari Szövet­kezetek Szolnok megyei Szö­vetsége. A közgyűlésen a párt XI. kongreszsusa óta eltelt két és fél év eredményeire tekintettek vissza, s a további feladatokra hoztak határoza­tokat. A küldöttek Molnár János, elnök előterjesztése alapján tárgyaltak az ötödik ötéves terv eddig eltelt évei­nek munkájáról. Az elnökség megállapítása szerint: — Az ipari termelés ki­egyensúlyozottabb, elsősorban a gépiparhoz tartozó szövet­kezeteknél, valamint azoknál ahol a könnyűiparban lévő fejlesztési lehetőségeket ki­használva okosan szervezték a munkaerőt. Gond az ötödik ötéves terv első éveiben az építőipari szövetkezetekkel volt. A beszámoló konkrét érté­keléseket is tartalmazott. Az ötéves terv első két évében végzett munkáért dicséretet kapott a karcagi technikaipa­ri, a törökszentmiklósi gép­gyártó, / a kunmadarasi vas­elektromos, a KUNSZÖV, a fodrásjt, a taxi és a kisújszál­lási vas-, faipari szövetkezet. Az elnökség kérte a küldöt­teket: tolmácsolják e szövet­kezetek dolgozóinak elisme­rését és köszönetét a sok munkáért. A bírálatot kapók között volt a szolnoki Egye­sült Építő Szakipari, a Kunszentmártoni Járási Épí­tőipari Szövetkezet. Külön fejezet szólt a beszámolóban a szolgáltatóiparról, amely még mindig sok' kívánnivalót hagy maga után, bár két év alatt a lakosságnak végzett szövetkezeti szolgáltatás 16 százalékkal növekedett. Nőtt az exporttermelés A tervek teljesítésén túl azonban az elnökség megálla­pította azt is, hogy tovább erősödött, termelőtevékenysé­gében szakosodott a megye 34 ipari szövetkezete. A tizei\- kétezer szövetkezeti dolgozó — kellő és szervezett irányí­tással — jelentősen növelte az exporttermelést, valamint jól szolgálta a kis- és nagy­ipar, a szövetkezetek és ál­lami iparvállalatok közös céljainak valóra váltását. — Megyénkben az ötödik ötéves terv két évében az ex­porttermelés az 1975. évi 123,8 millió forintról 1977 végére 171 millióra emelkedett, — mondotta Molnár János. — Ez mintegy 38 százalékkal Nem túlzás azt mondani, hogy a jászberényi Hűtőgép­gyár „feliratkozott” az ország legnagyobb exportáló válla­latai közé. Termékeit egy­aránt ismerik az európai és az amerikai vagy az afrikai földrészen. A gyár az idén a tervek szerint 18 millió ru­bel értékű terméket szállít szocialista országokba, tőkés vevők pedig majd 17 millió dollárnyi értékű gyártmányt vásárolnak a „hűtőtől”. Az év első három hónapjá­ban nem érte el a gyár tel­jes egészében a tervezett mutatókat. Erre az időszak­ra négymillió rubeles és 3,9 millió dolláros értékesítést terveztek — az előbbinek 96,5 százalékát, az utóbbinak pedig 92,1 százalékát sike­rült megvalósítani. Az el­adást, s a szállítást külső és belső gondok nehezítették. Csökkent például a vásárlói kedv a francia piacon, amit a gazdasági szakemberek a választásokkal magyaráznak. (Tudniillik várakozó állás­pontra helyezkedtek ebben az időben a francia polgárok.) összesítve, 29 százalékkal csökkent Franciaországban a hűtőszekrények importja, s egyedül Magyarország — vágyis a Hűtőgépgyár nö­velte az ott eladott termékei­magasabb, mint két évvel ko­rábban. Az összes külkeres­kedelmi szállításunkon belül a tőkés export 56 millióról 99 millióra növekedett és 76 szá­zalékkal tö'bb mint 1975-ben volt. Ilyen, exportnövelő szö­vetkezet volt a BÖRTEX, va­lamint a jászsági, a mezőtú­ri, a törökszentmiklósi ruha­ipari és a törökszentmiklósi gépgyártó, s a kisújszállási vas-, faipari szövetkezet. A kunszenmártoni szövetkezet ebben a félévben zárkózott fel, és tett nagy erőfeszítése­ket a tőkés export növelése érdekében. Javuló együttműködés A KISZÖV elnöke azután a nagyiparral hatékonyan ösz- szedolgozó szövetkezetek munkáját méltatta. Elmond­ta, hogy a KÁTISZ a Magyar Hajó- és Darugyárral, a ti­szafüredi építők szövetkezete az Ózdi Kohászati Művekkel, az újszászi szövetkezet a Ganz Villamossági Művek gyárával, a Jászsági Vas-, Fa­ipari Szövetkezet pedig az Orionnal dolgozik szoros kap­csolatban. — A nagyiparral való, elő­nyös kooperáció mindkét fél részére kedvező — mondta — amennyiben minden lehető­ségét értjük, s kihasználjuk az együttműködésnek. Műsza­ki, szellemi segítséget nyújta­nak a nagyüzemek, megtanít­ják a szövetkezeteket a pon­tos, fegyelmezett, jó minősé­gű munkára is. A beszámoló ezután a be­ruházásokkal, a szövetkezeti fejlesztésekkel foglalkozott. Bár eddig mintegy nyolcvan- millió forint beruházást si­kerrel valósítottak meg, a jö­vőben a beruházások gondo­sabb előkészítésével, a határ­idők szigorúbb számonkérésé­vel kell javítani a megvalósí­tás folyamatát. Külön szólt arról, hogy néhány helyen — ípv Szolnokon, Jászárokszál- láson, Kunmadarason és Tö- rökszentmiklóson — nem ha­ladt megfelelő ütemben a szolgáltatóházak, üzletek épí­tése. Sürgette a szövetkezeti lakásépítések terveinek telje­sítését is, hiszen ebben a kö­zéptávú tervben az építőipari szövetkezetekre 2 ezer 400 la­kás felépítése vár, — s a le­maradás már most jelentős. A beszámoló elemezte a szövetkezetek vezetésében be­következett változásokat, a szakemberképzés és utánpót­Új piacokkal, együttműködéssel nek mennyiségét. Csökkent a vásárlói kedv Angliában,, és a luxusadók! bevezetése miatt Ausztriában is. Ezt ellensúlyozandó új piacokat keresett a vállalat — így Iránba, Kanadába és Nyu- gat-Afrikába szállítanak. A Hűtőgépgyár tőkés or­szágokba szállított gyártmá­nyainak 93 százaléka hűtő- szekrény, mintegy 7 százalé­ka pedig szifon. A szocia­lista országoknak kereske­delmi bútorokat, hűtőeleme­ket is adnak el a háztartási hűtőszekrényeken kívül. Ez utóbbi tehát jelentős helyet foglal el a terméklistán. A szállításokat akadályoz­ta a külső gondok mellett, hogy új gyártmányok készí­tését kezdte meg a gyár. így piacra dobott például há­rom csillagos 200 és 240 lite­res hűtőszekrényeket, s 60 literes fagyasztókat. A tech­nológia begyakorlása, a szerszámok elkészítése, be­állítása mind-mind tetézi' gondokat. (Köztudomású, hogy a tőkés átvevők minő­lás helyzetét, az elnökség mellett működő bizottságok munkáját. A vitában heten kértek szót. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Takács Rezső, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa szólt a küldöttekhez. Az eredmé­nyes munkáért a pártbizott­ság és a tanács elismerését tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy a 34 ipari szövetkezet, és a tizenkétezer dolgozó fon­tos politikai, társadalmi té­nyező a megye életében. A szövetkezeti küldöttek — így Dóba Márton, Orvos Nagy Ferenc, Süveges István, Csák László — jobbára azokat a közellmúltban történt válto­zásokat elemezték^ amelyek megyénk ipari szövetkezeti mozgalmát is jellemzik. A szövetkezeti egyesülésekkel valamennyien egyet értettek, de visszatekintve egy-két év tapasztalataira, elmondták: sokkal gyorsabban, hatáso­sabban és eredményesebben végbemehettek volna, ha he­lyenként nem nehezíti az ösz- szefogást sok szubjektív, visz- szahúzó erő. Volt olyan szö­vetkezet, ahol százhuszonki- lenc embernek tudtak megfe­lelő munkát és fizetést adni, s volt olyan is, ahol egy-két ember csökönyössége, maradi gondolkozása nehezítette és késleltette egy-egy közösség újat, egységet próbáló akara­tát. Feladatok 1980-ig A vitát összefoglaló Molnár János külön felhívta a szö­vetkezeti küldöttek figyelmét az elkövetkező évek felada­taira. Az elnökség elemzése szerint tovább kell lépni az ipari szövetkezetekben is a gyártmányfejlesztés, a kor­szerűsítés, a társulások elkez­dett útján. Fokozni kell az exportképes termékek ará­nyát, megfelelő bel- és kül­földi piacot keresni a gyárt­mányoknak. Mindezt úgy, hogy közben a szövetkezeti tagság is megtalálja, — az eddiginél is jobban — szá­mításlát) munkájának értel­mét a szövetkezeti kis- és közéoüzemekben. A küldöttközgyűlésen elfo­gadták a munkabizottságok beszámolóját az 1977. évi munkáról, valamint a jogi és revizori iroda számvetését. A tanácskozás Molnár János KISZÖV-elnök zárszavával ért véget. — sj — ségi igényei szigorúak, az át­állás e téren is nehézségeket okozott.) Hátráltatták a munkát a kooperációs part­nerek kereskedelmi szállítá­sid is. Későn érkeztek pél­dául Egerből a Finomszerel- vénygyarból a kompresszo­rok, az Elzett Művek pedig „felmondta” a kilincs gyár­tását, így új partner után kellett néznie a gyárnak. Az olajhűtő készítéséhez a Szellőző Művek ventillátor rai sem érkeztek meg idő­ben. Súlyos gond a gyárban az állandó létszámhiány is, — mintegy 150 dolgozó kel­lene — ennek megoldása azonban csak kapun belül -zervezéssel, korszerűsítések­kel várható. A probléma ellenére az elmúlt hónapok adatai sze­rint a gyár teljesíti féléves tervét. A termékváltás a sta­bilizált, begyakorlott techno­lógia meghozza várhatóan gyümölcsét. A gyár kereske­dői újabb piacökat kutatnak fel. A Szovjetunióval együtt­működve például erőműhöz hűtőberendezéseket szállíta­nak Iránnak, s a közeljövő­ben újabb eladásokról, egye­sült államokbeli és nyugat­afrikai cégek képviselőivel tárgyalnak. H. J. Konzervgyári rekord Tegnapra elérték a legna­gyobb teljesítményt a kon­zervüzemek zöldborsó-feldol­gozó gépsorai, a földekről most már folyamatosan, egyenletesen érkeznek a szál­lítmányok. Az idei szezon két héttel később kezdődött, az esőzések miatt a zöldbor­só lassabban ért be. A konzervipar a tavalyi­nál mintegy 7 százalékkal több zöldborsót dolgoz fel. összesen 78 ezer tonna át­vételére kötöttek szerződést a mezőgazdasági nagyüze­mekkel, a terméseredmények jelenlegi ismeretében ezt az előirányzatot sikerül majd megvalósítani. Másodszor is... Ünnepi hangulatban, az eredményes munka jóleső érzésével vette át tegnap — ezúttal másodszor — a vál­lalat kiváló brigádja kitün­tetést az OTP jászberényi járási fiókjának Rákóczi Szocialista Brigádba. Az 1962-ben alakult, 24 tagú kollektíva fennállása óta tizenötször nyerte el a szocialista brigád megtiszte­lő címet, öt egymást követő esztendőben kapta meg az aranykoszorús jelvényt. Eredményes munkáját 1976- ban jutalmazták először a vállalat kiváló brigádja cím­mel. A rangos kitüntetést és a velejáró pénzjutalmat, dr. Fekete László, az Országos Takarékpénztár vezérigazga­tó-helyettese adta át a teg­nap megrendezett ünnepi brigádgyűlésen. Több jószág, nagyobb tejhozam Öcsödön az utóbbi időben megnövekedett a lakosság állattartási kedve. A ház­táji gazdaságokban, a nyug­díjasok portáján gyarapodik a jószágállomány, és na­gyobb a tejozam is. Ez rész­ben a legeltetési bizottság jó munkájának az eredmé­nye. A bizottság 123 hektár legelővel rendelkezik, ebből 63 hektár telepített, ame­lyet öntöznek és rendszere­sen kaszálnák. A szénát el­sősorban a nem tsz-tagok- nak és az idős embereknek adják, segítve ezzel a kis­gazdaságok állattartását. A bizottság legelőjén a háztáji gazdaságokból 107 tehén.. 99 növendékmarha és 407 juh legel rendszeresen, a megyé­ben legalacsonyabb díj el­lenében. Egy juh legelteté­si díja például tavasztól őszig — hét hónapon át — 250 forint. A legeltetési bi­zottság növekvő munkáját érzékelteti, hogy idei költ­ségvetése a tavalyinak csak­nem a duplája, 1,1 millió forint. uszonkilenc kom­H munista- és mun­káspárt 1976. június 29—30-án Berlinben összegyűlt delegá­tusai csaknem 30 millió kommunistát képviseltek. Alkotó, olykor éles viták gyümölcse volt az egyhan­gúlag elfogadott dokumen­tum, amely a konferencia témájának pontosan megfe­lelő alábbi címet viselte: „Az európai békéért, biz­tonságért, együttműködé­sért és társadalmi haladá­sért”. A testvérpártok vezető képviselői a berlini konfe­rencián nagy hangsúllyal utaltak az egyfelől a békéért és az enyhülésért és másfe­lől a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért folyta­tott harc közötti szerves ösz- szefüggésre. A konferencia megállapította dokumentu­mában, hogy a kommunista pártok az enyhülésért vívott harcot olyan feladatnak te­kintik, amely elősegíti a tár­sadalmi haladásra kedvező nemzetközi körülmények megteremtését. Teljes mértékben beigazo­lódott a berlini korferenciá- nak az a megállapítása, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott elvek szigorú betartásáért indított harc szerves részévé vált annak a küzdelemnek, amelyet a dol­gozók a kapitalista orszá­gokban társadalmi és poli­tikai jogaik védelméért és kibővítéséért folytatnak. Ez a küzdelem Berlin óta nem vált könnyebbé. A NÁTO szélsőséges erői által támo­gatott szovjetellenes hiszté­ria, a reakciós erőknek az a kísérlete, hogy beavatkoz­zanak a szocialista országok belügyeibe — mindez nem­csak az enyhülés ellen irá­nyul, hanem a tőkésországok népeinek közvetlen létérde­kei ellen is. A szélsőséges reakció fő fegyvere — mint erre a test­vérpártok rámutattak — az antikommunizmus és annak legveszedelmesebb formá­ja, a szovjetellenesség. Kü­lönös élességgel támadja a nyugati propaganda — ame­lyet helyenként állampolitika szintjére emelnek — a szo­cialista országokat. A létező szocializmus elleni támadá­sok egyúttal a tőkésorszá­gokban a kommunista pár­tok programjaiban megfo­galmazott, célként kitűzött szocializmus ellen is irányul­nak. Hiszen az a vezérmotí­vumuk, hogy a tömegek kö­rében lejárassák a létező szocializmus gyakorlatát, s minden kommunista prog­rammal szemben bizalmat­lanságot keltsenek. A hala­dó erőknek, mindenekelőtt a munkásosztály pártjainak és szervezeteinek, a kommu­nista- és munkáspártoknak, a szocialista, szociáldemok­rata erőknek, a különböző irányzatú szakszervezeteknek közös érdekük és egyben tör­ténelmi felelősségük, hogy visszautasítsák a hideghá­ború híveinek támadásait, és korunk legégetőbb kérdései­nek megoldására mozgósít­sák a dolgozókat. A jelenlegi bonyolult helyzetben különösen vilá­gos: az európai kommunis­ta- és munkásmozgalom pártjainak együttes akciói elmélyíthetik az enyhülés fo­lyamatát, elősegíthetik, hogy hatékony leszerelési intézke­désekre kerüljön sor, meg­szilárduljon az európai biz­tonság. A nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődé­sével együtt korunkban — amikor minden testvérpárt független, és önállóan vá­lasztja meg a szocializmus­hoz vezető útját, vagy a szocializmus felépítésének konkrét módját, stratégiáját és taktikáját, azt," hogy mi­ként alkalmazzon általános érvényű marxi—lenini taní­tásokat saját harcának konk­rét feltételeire — tovább növekszik a közös felelősség súlya. Ilyen körülmények közt szükségképpen nő a testvér­pártok közötti internaciona­lista szolidaritás jelentősége is. Ez, pártunk felfogása sze­rint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi ér­dekek összehangolását; egy­más kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a közös állásfoglalás és cse­lekvés kialakítását a legfőbb politikai kérdésekben, a test­vérpártok önállósága, egyen­lősége és önkéntes együtt­működése alapján; a kölcsö­nös érdekeltséget egymás si­kereiben; a mozgalom kö­zös tapasztalatainak tanul­mányozását és a saját harci tapasztalatokkal történő gazdagítását. S nézetünk sze­rint az internacionalizmus nem utolsó sorban jelenti a kölcsönös törekvést is a mozgalom egységének erősí­tésére és az antimarxista né­zetekkel, kommunistaelle­nes propagandakampányok­kal szembeni következetes harcra. Magyar Szocialista Munkáspárt a pro­letárt rtternaciöna- lizmus szellemében halad együtt a Szov­jetunió és a többi testvéri szocialista ország kommunis­ta- és munkáspártjával, amelyek az új társadalom teljes felépítésén munkál­kodnak. Ebben a szellemben támogatja a tőkésországok­ban működő testvérpártok küzdelmét is sikereket és eredményeket kívánva ne­héz és bonyolult harcukban a monopoltőke politikai és gazdasági hatalmának meg­töréséért, a dolgozó tömegek demokratikus jogaiért, a szo­cialista perspektíváért. Vajda Péter Torták, piték minden mennyiségben, avagy egy csendes nap a Jász-Nagykun Vendég­látó váHdlat szolnoki cukrászüzemében ... (Fotó: TF) Hűtőszekrények francia, amerikai megrendelésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents