Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 27. Megkezdődtek az egyetemi felvételik Tegnap reggel országszerte megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák. Az idén a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára 35 700-an jelentkeztek, a fel­vehetők számánál két és fél­szer többen. A jelentkezők­nek tehát minden tudásukra szükség lesz, hogy szeptem­bertől „gólyák”, elsőéves egyetemi vagy főiskolai hall­gatók lehessenek. A felvételi­ken az elérhető legmagasabb pontszám az idén is 20, eb­ből legfeljebb 10 pontot hoz­hattak magukkal a gimnázi­umból vagy szakközépiskolá­ból és újabb 10 pontot sze­rezhetnek a felvételin. 55 ezer jelentkező az írás­beli vizsgán már túl van, ennyien írtak ugyanis közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatot májusban mate­matikából, fizikából és bioló­giából. Ők tegnap már a fel­vételi bizottságok elé állhat­ták, szóban is számot adnak tudásukról. A többi jelentke­ző az első napokon az írás­beli követelményeinek tesz eleget, ezt követően szóbeliz- nek. A felvételi vizsgákat az intézmények többségében a hét végéig befejezik, néhány intézményben pedig a jövő héten zárulnak a vizsgák. Ezt követően az intézmények fel­vételi bizottságai döntenek és az eredményről írásban érte­sítik a pályázókat. Az eluta­sítottak, de fellebbezésre jo­gosultak 8 napon belül nyújt­hatják be fellebbezésüket az egyetemhez, illetve a főisko­lához, a miniszternek illetve az illetékes főhatóság vezető­jének címezve. A tárcák, fő­hatóságok augusztus végén bírálják el a fellebbezéseket. Nyár eleji pangás A második negyedév magyar filmfei Amikor március végén 1978. első negyedévének ma­gyar filmbemutatóit mérleg­re tettük, egészében biztató kép alakult ki. A második negyedév, mint évek óta mindig, megtorpa­nást hozott. Kialakult a ma­gyar filmforgalmazásban az a rossz szokás, hogy nyáron nem mutatnak be új ma­gyar filmet, mondván, a ren­dezők nem szeretik a nyári bemutatást, ilyenkor nincs is érdeklődés stb. Ez a nyári pangás évről-évre korábban kezdődik. Ebben az évben már május 4-el lezárult az első félév bemutatási prog­ramja, és majd csak augusz­tusban találkozhat a néző új magyar művel a mozi­vásznon. Valamiféle furcsa vakációztatás ez, nem tudni, kinek akarunk vele használ­ni. A közönség és a magyar ' film kapcsolata erősítésének aligha. Mindössze három bemu­tató jutott a második ne­gyedévre az első időszak nyolc premierjével szemben. Áprilisban láthattuk az Ame­rikai cigaretta és a Kiha­jolni veszélyes című filme­ket, május 4-től pedig a Cséplő Gyuri című, egész műsort betöltő dokumen­tumfilmet. Mindhárom film napjainkban játszódik, de csak az egyetlen dokumen­tumjáték tartalmaz magva­sabb társadalmi töltést, hor­doz elgondolkodtató monda­nivalót. Az Amerikai cigaretta Csurka István írásából, il­letve rádiójátékából született, a rendezője Dömölky János, a film a Magyar Televízió­val közös produkcióban ké­szült. (Talán ezért is annyi­ra rövid.) Jóllelet jelenetei­nek nagyobb hányada egy igencsak elhanyagolt józsef­városi csehóban játszódik, a képen többségében lumpen­elemek nyüzsögnek, sőt két főszereplője az utcaseprés nemes mesterségét űzi, ez a film a gyökeréig értelmiségi témájú, egy isten tudja miért, hirtelen megsértődött és önmagával szembefordul­ni akaró költő rövid „kirán­dulása” az általa sokszor megénekelt nép közé, majd gyors visszamenekülése. A költő érthetetlen magatartá­sa, meg a kocsmai emberek élete nem akar szervesen egybekapcsolódni, egységes filmmé válni, szatírájának az éle a néző előtt ismeret­len valakik felé vág, a két öreg utcaserpő — a mozivá­szonra hálistennnek vissza­tért Makláry Zoltán és Gob­bi Hilda — játéka önálló betétekként ragyogó, de a film egésze kérdőjeleket tá­maszt és kielégítetlenül hagy. A Kihajolni veszélyes ugyancsak rádiójátékból szü­letett. Írója Simonffy And­rás, rendezője Zsombolyai János, Egy elhagyott kis vasúti állomás mikrovilágá­ban kíván szórakoztató for­mában véleményt mondani a cezaromániáról, az embe­ri beszürkülésről-, a mucsai- súgról, s mindezt a világot egy véletlenül odacsöppent fővárosi fiatalember szemé­vel láttatja. A film megál­lapításai természetesen nem a vasútra — vagy nem csak a vasútra — vonatkoznak; nem kevés köztük a köz­hely, egyik-másik talán még bántó is, sok a töltelék­humor benne. Ami pedig a rádiójátékban érdekes volt, a szellemvonat áthaladása, a képen a maga valóságá­ban jelent meg, érdekessé­gét veszítette. Sok jó és szó­rakoztató szándéka ellenére sem számítható ez a film az értékesebb alkotások közé. Merőben más világot tár fel ifj. Schiffer Pál filmje, a Cséplő Gyuri, amely Csép­lő György németújfalui fia­tal cigányember életepizód­jában azt mutatja meg, hogy a legtávolabbi elesett- ségből, a társadalmi kire- kesztőség legmélyebb bugy­raiból is van út a társadal­mi felemelkedésre, ha az emberben megvan rá az igény, s ha a környezet megadja a lehetőséget, nem utolsó sorban, ha a felemel-, kedni kívánó a munkát vá­lasztja annak az útnak, ame­lyen célját elérheti. A film maga is azt az utat járja és arra ösztökéli a nézőt is, hogy ne cigányproblémát lásson, hanem embert és an­nak ügyét ne a cigányságé­ból, hanem osztályhelyzeté­ből indulva közelítse meg. A játékfilm-izgalmasságú, ki­tűnő alkotás, mondandója társadalmi életünk meglehe­tősen neuralgikus pontjára tapint és annak jobb megol­dásához, segít. E három film ismertetése után jogos a kérdés: milyen is volt hát a második ne­gyedév 'a mozikban, hogyan alakult ott a magyar film képe? Ha április—május— június időszakát elszakítjuk az előzményektől, igen so­vány a termés, de ha a két negyedévet, mint az 1978-as esztendő felét tekintjük ti­zenegy hazai filmjével, úgy, mindenképpen felemelkedést mutat az összkép az előző esztendő teljes terméséhez képest. De ez a hosszú ki­hagyás most, ez az oktalan nyár eleji és nyári pangás csak visszavethet, a magyar film és a néző kapcsolatán csak lazíthat. Pedig hol va­gyunk még attól, hogy az erősítésről lemondhas­sunk!? ... — benedek — ifi ff íröl aggjam^ ___ , SZENTENDREI NYÁR Ifjú Szabó Mihály kiállítása Vasárnap megkezdődött a „Szentendrei Nyár”, a július 30-ig tartó nogyszabású kul­turális rendezvénysorozat. Kora reggel- zenés ébresztő hívta az utcára a város lakó­it, a Bükkös-patak völgyében kirakodóvásár kezdődött, amelyről nem hiányoztak a vásári komédiások és a bá­bosok sem. A kora délutáni órákban a Pest megyei művelődési köz­pontban — nagy érdeklődés mellett — ifj. Szabó Mihály karcagi fazekas, népi ipar­művész kiállításának meg­nyitójára került sor. A meg­nyitó résztvevőinek és a ki­állítás első látogatóinak egy­öntetű véleménye volt, hogy a „Szentendrei Nyár” első, rangos kulturális események­ben bővelkedő napjának egyik nagy élményét ifj. Sza­bó Mihály kiállítása nyújtot­ta. Jól tükrözi az érdeklődést egy apróság; a kiállítás meg­hívójára, plakátjára — a „Szentendrei Nyár” emlékbé­lyegző mellé — sokan kérték a fiatal fazekas autogramját is. A közönségsiker nyitjára dr. Kreisz Mária, a Néprajzi Múzeum tudományos főmun­katársa — ő rendezte nemrég Budapesten a „Mezőtúr faze­kassága” című kiállítást — így adott magyarázatot. — Ifj. Szabó Mihály, a tö­rök hódoltság korabeli ma­gyar kerámia motívumkin­csének, formavilágának fel- használásával alkotta meg az itt kiállított téárgyakat. Kö­vetkezetesen, tudatosan a magyar népi kerámia ar­chaikus korszakáig nyúlt vissza. Korábban a tiszafü­redi és a debreceni fazeka­sok stílusában alkotott, ugyancsak magas színvona­lon. E kiállítás, amelyen első ízben mutatkozott be a hó­doltságkori népi kerámia ha­tására született alkotásainak teljes anyagával, meggyőzően bizonyítja Szabó Mihály te­hetségét, elmélyültségét. A rendkívül szépen rende­zett, reprezentatív kiállítás termeit végigjárva, Kreisz Mária szavainak igazságáról bizonyosodhatunk meg. Egyé­ni stílusú, magasfokú szak­mai biztonsággal megalko­tott, harmonikus szín- és for­mavilágé tárgyakat látunk. Méltán aratott sikert a kar­cagi ifjú Szabó Mihály szent­endrei kiállításával. S ez, a nagy képzőművészeti múltú és jelenű városban, nem kis dolog. A kerámiatárlat július 19- ig látható. Sz. J. Kulturális beruházások Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában Szeptember végéig elkészül­nek az Erkel Színház bővítésé­nek tervei, így a következő év elején megkezdődhet a kivi­telezés. Haladás várható a Balett Intézet Új épületkomp­lexumának beruházásánál is. Építik a Műszaki Múzeumot, a visegrádi és az esztergo­mi múzeum rekonstrukciója azonban — a feltárás és ki­vitelezési problémák miatt — lassú ütemű — állapította meg az Országos Közműve­lődési Tanács Elnöksége az V. ötéves terv közművelődé­si beruházásainak helyzetét elemezve. A harkányi Bolgár Múzeum, a szentendrei skan­zen építése, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tetőtér-beépítése a terv­időszak első két évében, míg. a TIT budapesti planetáriu­ma tavaly készült el. A Bu­davári Palota helyreállítása során a Várszínház elkészült, az F épület kivitelezése azon­ban vontatottan halad. Tizenegynéhány esztendő­vei ezelőtt a martfűi műve­lődési központban egy deb­receni amatőr együttes Váci Mihály műveiből szerkesz­tett műsorral szerepel. Az esten részt vett a poéta is, Az előadás után — immár műsoron kívül — kisebb társaságban késő éjszakáig hallgattuk Váci Mihályt, aki azzal tisztelt meg bennün­ket. hogy felolvasott néhá­nyat kéziratos Bürokronézia- verseiből. Váci Mihály azóta meg­halt, s az „Utazás Bürokro­néziában” az idei könyvhét­re jelent meg. Ám az évek mitsem változtattak a szati­rikus korkép időszerűségén. A könyvet olvasva ugyan­azokon a poénokon neve­tünk, vagy szisszenünk fel a fájdalmas találatoknál. Olyan vitriolos, kegyetlen versszatírákat olvasunk, amelyhez hasonlóval a ma­gyar olvasó eddig csak kül­földi szerzők, főképp Maja­kovszkij könyveiben talál­kozhatott. Váci szatírájának nyilai sorra terítik le az el­képzelt ország, Bürokronézia lakóit; a paragrafusok bilin­cseiben élő hivatalnokokat, a cél nélküli értekezőket, a mindenható hivatalokat sza­porító mindenható hivatalok eltorzult lakóit, az örök egyetértőket; mindenkit, akikkel ..Már sikerült a kommunizmust megszerettetni annyira: — csak magának szeretné itt most építeni. — ” Szürreális, groteszk, abszurd elemekből, frappáns fordu­latokból építkező versek ezek, amelyekben ott feszül a holnapért aggódó költő dühe. Olvasmányosan köny- nyed: ..A hivatalt, ha létrehozzák, teherbe ejti önmagát — és már hiába korlátozzák kihordja szörnyű magzatát." A kötet versei 1950. és ’67. között íródtak. Az utolsó strófák — a keserű-dühös szatíra optimista feloldása — ma is figyelmeztetnek; nem hagyhatjuk annyiban a dolgot. * Sz. J. Az elmúlt hetek a rádióban is a futball világbajnokság, a Mundial jegyében zajlottak. Szerencse, hogy a rádió mű­sorszerkesztői gondoskodtak arról, hogy ne kerüljünk egé­szen a nagy esemény boron- gós, vagy örömteli mámorá­ba. Ilyen üdítő, érdekes adás volt hétfőn este a soros sajtó- konferencia. Sajtókonferencia a közlekedés- biztonságról Boros János szerkesztő és Petress. István riporter olyan műsort készített, amely lekö­tötte mindannyiunk figyel­mét, gépkocsivezetőkét, gya­logosan közlekedőkét egy­aránt. A meghívott vendégek, a válaszadók a téma avatott szakemberei voltak, akik nem a brosúrák, hanem a napi gyakorlat ismeretében igye­keztek sikeresen tájékoztatni a hallgatót országútjaink, közlekedésünk helyzetéről. A műsor gyengéje a sajtókonfe­renciák visszatérő hibája volt; a kérdező újságírók sok­szor olyan kérdéseket tettek fel, amelyek csak egy-egy szűkebb közösség gondjaira vonatkoztak. Szerencsére a szakemberek megpróbálták ezeket a „különös” kérdése­ket általános tanulságul szol­gáló információkkal megvá­laszolni. . Te meg ón Kedd este hallhattuk Tar- nói Gizella és Gálik Miklós műsorát. Évszázadunk egyik legfájóbb bajáról, a magá­nyosságról nyilatkozott á pszichológus: Sziklai László, Kecskés András, az író: Fe­kete Gyula és Somlyó Zsu­zsa, aki a Négy Évszak című folyóirat felelős szerkesztője. Elmondták véleményüket azok is, akiket a szerkesztő „magányos” elnevezéssel ille­tett. örömmel hallhattuk, hogy egyre több rendezvényt, programot szerveznek az ille­tékesek, ahol találkozhatnak, szórakozhatnak és művelőd­hetnek, barátokat, esetleg élettársakat is találhatnak a magányosak. Az ember kö­zösségben él, felnőttként is családba vágyik, mégis so­kaknak jut osztályrészül az egyedüllét. Rávilágítottak a beszélgetésekre arra, hogy a magányosság egészségtelenül befolyásolja a személyiséget, mások igaz megítélésére sok­szor alkalmatlanná teszi a csak önmagával foglalkozó embert. A javasolt „gyógy­módok” azonban kétes érté­kűek. Nehezen képzelhető el, hogy valóban képesek felol­dódni a magányosok klubjába hivatalosan meghívott egye­dülállók, hogy a mestersége­sen kialakított csoportok kö­zösségekké válnak a szerve­zők vezényszavára. Ügy hisz- szük, hogy e valóban súlyos gondra csak akkor tudunk megoldást találni, ha mind­annyian átérezzük, hogy kö­zösségben élünk és minden cselekedeteink felelős alanyai vagyunk, (zsák) Mezőtúron Nemzetközi tábor eszperantistáknak Nemzetközi tábor nyílt va­sárnap Mezőtúron. A tábor­lakók — csaknem hatvan eszperantista — nyolc ország­ból érkeztek a városba, ahol két hetet töltenek munkával — a helyi Dózsa Termelő- szövetkezetben dolgoznak — tanulással, szórakozással. A tábor gazdag irodalmi, mű­vészeti programja megismer­teti őket hazánk kulturális hagyományaival, kulturális életünk jelenével. \ /

Next

/
Thumbnails
Contents