Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

1978. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KEVESEK MILLIÓI H betűs napok nyomában — Legalább 700—800 fo­rintot bukom egy H betűn (igazolatlanul mulasztott na­pon). Senkinek nem hiány­zik ennyi veszteség. Úgy­hogy tizenegy éve élő brigá­dunkban már évek óta nem is marad el senki oktalanul. Idősebb Poporka István szavai ezek, az ÉPSZER Vál­lalat egyik kubikos brigád­jának vezetőjéé. Hitelessé­gükről nehéz lenne meggyő­ződni, hiszen egy éve még a DÉLÉP-nél dolgoztak, az­előtt pedig a KEVIÉP-nél ásták az alapokat, árkokat. (Mind a két céget együtt hagyta el a tizenegynéhány ember — nagyobb kereset reményében.) Mostani mun­kavezetőjük csak jót mond­hat róluk: február óta egyet­len H betűt sem kellett be­vésnie a jelenléti ívre. o ____________ A z előbbi szavakból talán kicsengő bizalmatlanság — ha nem is ennél a nyolc em­bernél — mégis jogosnak tűnik. Az ÉPSZER-nél ugyanis minden munkásnak két igazolatlan mulasztás jutott tavaly. Átlagban, el­osztva. Mert a hétszáznyolc­van fizikai dolgozónak csak tíz százaléka gyűjtötte egy éven át az összes H betűt. Azért is „egyszerű” munkát végző kubikosokat válasz­tottunk a beszélgetésre, mert a segédmunkások és a „beta­nítottak” közül kerül ki a munkáról megfeledkezők de­rékhada. Nem volt szerencsénk, egy „makulátlan” brigádot talál­tunk. Azt hiszem, bárhová mentünk volna, Fortuna se­hol sem lett volna különö­sen kegyes a gondokat vegy­tiszta formában kutatóhoz. A nyolcvan-kilencven „ne­héz ember” szépen elvegyül a vállalat számtalan mun­kahelyén. A brigád tehát jó, mun­kavezetőjük sem dolgozott már évek óta olyan helyen, ahol túl sok bosszúságot okoztak volna az egy-két napra elmaradók. Szavaik azonban egy nagyon is élő jelenségről árulkodnak: — Képzelje csak el, mit jelent nekem, ha nyolc em­bert várok, és akárcsak egy­szer is csupán hat vagy hét jön dolgozni. Kis létszám­nál nem lehet átcsoportosít- gatni — magyarázza a mun­kavezető. És szintén tőle hallottuk: — Ezt az egy héttel ez­előtti H betűt csak ceruzá­val írtam be. Még hozhat igazolást... A kubikosok: — A fiatalnál előfordul­hat, hogy elalszik. No per­sze, ilyenkor elmehet az or­voshoz és van igazolás ... — ... meg szabadságot is írathat utólag. Laza a munkafegyelem? Kevés alapunk lenne ilyen általánosításra. Az minden­esetre igaz, hogy a műveze­tőknek nem mindig érdeke a „túlzott” szigorúság: e A vállalat azonban igyek­szik leszorítani az „alibi­betegségek” számát. Tavaly még szigorúbban követelhet­ték a munkavezetőktől a H betűk bevésését. A mulasz­tást alaptalanul igazoló or­vosok ellen is eljárást indít­tattak. Megtehették: 1977- ben növekedett a munkás­létszám. Ám a munkakönyv kiadása sem igazán nagy büntetés. Kubikost, segéd­munkást ezret keresnek — főleg az építőiparban. Nem véletlenül említettük Po­porka Istvánék munkahe­lyeinek sorát. És a nyere­ségmegvonás hatásos fegy­ver? Tavaly négy, az idén három nap igazolatlan mu­lasztás után a dolgozónak nem jár nyereségrészesedés, ennél kevesebb hiányzás ese­tén is csak „járandóságuk” töredékét kapják. Ügy látszik, szigorú bün­tetés: kinek ne hiányozna a 13. havi fizetés? Kit ne késztetne meggondoltságra a H betűk következménye? „Aki pénzt akar vinni a csa­ládjának, százszor is meg- hányja-veti, érdemes-e 700— 800 forintot feláldozni egy nap pihenőért” — mondta a kubikos brigádból valaki. Azonban van, aki nem is számít nyereségrészesedésre, úgy rendezte be életét, hogy havi 1000—1500 forint is „elég” legyen. Amikor ugyanis már családi pótlék­ra jogosult, odébb áll. má­sok — ha sikerül nekik — kiíratják magukat. o____________ A z előbb azt mondtuk, az ÉPSZER-nél a munkások alig tíz százaléka tartozik a „nehéz emberek” közé. (Körülbelül kilencven dol­gozó kapott tavaly hiányzá­sai miatt csökkentett nyere­ségrészesedést.) Még keve­sebb lehet a javíthatatlanok aránya. A becsületesen dol­gozókhoz képest szinte el­enyésző számok. Ám mégis elgondolkodásra késztet egy adat: ha nem lettek volna oktalanul hiányzók, egymil­lió 600 ezer forinttal na­gyobb értéket is termelhe­tett volna a vállalat. V. Sz. J. Harminchárom év után Látogatóban a Bartók portán. Georgij Ivanovics Busujev vezérőrnagy és a régi „háziasszony”, Bartók Józsefné Ismét lászdózsán Kimondatlanul is ün­nep volt, igazi családias ün­nep tegnap délelőtt Jászdó- zsán: szovjet és magyar ven­dégek érkeztek az alig négy­ezer lelket számláló köz­ségbe. Tiszteletükre lobo­gózták fel az utcákat és kö­töttek vörös szegfűkből sok­sok csokrot idősebbek, fia­talok, tanultak verseket még a kicsi óvodások is. Beszéj det Gulyás József mondott, és köszöntötte minden jász- dózsai ember nevében Geor­gij Ivanovics Busujev igaz­ságügyi vezérőrnagyot, aki harminchárom évvel ezelőtt a harcok után mint a fel­szabadító szovjet hadsereg alhadnagya tartózkodott a községben. És köszöntötte a kedves vendégekkel érkező­ket : Szergej Szergejevics Maximov igazságügyi altá­bornagyot, dr. Mátyás Mik­lós vezérőrnagyot, a Leg­felsőbb Katonai Bíróság el­nökhelyettesét, a kíséretük­ben levő szovjet és magyar katonatiszteket, Jankovics Zoltánt, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tesét, Major Tibort, a járási pártbizottság első titkárát, Bárdi Imrét, a megyei ta­nács pártbizottságának tit­kárát, Bálint Imrét, a jász­berényi járási hivatal elnö­két. A köszöntő után ven­dégek és házigazdák megko­szorúzták a tanácsháza fa­lán levő emléktáblát, ame^ lyet a község felszabadítá­sáért életüket áldozó szov­jet katonák emlékére he­lyeztetett el a falu lakossá­ga. És amikor a hivatalos programon túljutottak, kez­dődhetett az emlékek fel­idézése. — Kérem, értsék meg, na­gyon nehéz nekem elmon­danom, mit érzek, milyen boldog vagyok, hogy har­minchárom év után sikerült eljönnöm abba a községbe, ahol akkor olyan jó szívvel fogadtak bennünket az em­berek. — Mikor érkezett annak­idején a községbe? — kér­deztük a magasrangú ven­déget. — A harcok után. 1945. január 10. és 15. között. Itt állomásozott a II. Ukrán Front tüzér tartaléka egy hónapig. Amikor a front to­vábbvonult, mi is mentünk, én innét közvetenül a front­ra kerültem, mint az egyik Katyusa rakétás-tüzérezred szakaszparancsnoka. — És hogy került Bartó- kékhoz, az egykori szabó­mester házához? — Bartók elvtárs volt a tolmácsunk. Amikor megis­merkedtünk, elmondta, hogy tizenhétben kint harcolt a Vörös Hadseregben, össze­barátkoztunk. ö mondta, te gyere hozzánk lakni. így is­mertem meg az egész csa­ládot. — Hogy élt emlékezeté­ben a falu? — Nem ilyennek. Nem­csak én, a falu is „meghí­zott'. Nem voltak ilyen szép házak, ennyi nagy gazdasá­gi épület sem akadt. A templomuk meg akkor egész' sötét színűre volt festve. — És az emberek? — Szegények voltak, de kedvesek, megosztották ve­lünk, amijük csak volt. Em­lékszem, éjszakákon ái. olyan nagy kártyákkal du- rákoztunk Bartókéknál. Az­tán volt itt egy kultúrház. oda jártunk táncolni. — Annyi év után. most jár először Magyarországon? — Igen, és nagyon hálás vagyok dr. Mátyás Miklós barátomnak, hogy bejárha­tom azokat a helyeket, ame­lyek 'oly élénken éltek em­lékezetemben, és ahová min­dig visszavágytam egy ki­csit. Nos, ezen a délelőttön, a szűkre szabott időben azért jutott néhány perc rövid lá­togatást tenni Bartókéknál, a régi házban meginni a családdal egy pohár pezs­gőt a viszontlátás örömére. Emléksorokat írni az úttö­rőcsapat naplójába, és ter­mészetesen kölcsönösen fel­jegyezni egymás címét. Hát­ha ezt a viszontlátást még több is követheti. Varga Viktória Június közepén megkezdi az eredeti Levi Strauss farmernadrágok gyártását a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Az üzem a Levi’s cégtől kapja az alapanyagot és az összes kelléket. Marcaliban már az idén több százezer, jövőre pedig egymillió darab far­mer készül. Ennek hatvan százalékát visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret a hazai piacon értékesítenek. — Képünkön: Próbagyártás az új üzemrészben ____________________________________<» S zolnok megyében Jél kamatoznak a háztáji hitelek (Tudósítónktól) A termelési hiteleket jól kamatoztatják Szolnok me­gye háztáji és kisegítő gaz­daságai: az utóbbi 16 hónap alatt igénybe vett 43 mil­lió forintból, 5 ezernél több termelő teremtett jó alapo­kat az állattartás szélesíté­séhez, a kertészeti termékek, gyümölcsfélék árutömegének a növeléséhez. Ma már a megyében előállított mező- gazdasági termékek több mint egynegyedét, ezen be­lül a hús, tej és tejtermé­kek 40 százalékát adják a háztáji kisüzemek. Kun- szentmártonban egy év alatt több mint 30 millió forint értékű sertést értékesítettek a házkörüli gazdaságokból. Fellendült a libanevelés és a fóliás kertészkedés is. Jelentős kedvezmény a termelőknek, hogy a fólia­sátor és fűtőberendezés vá­sárlására kapott hitelt csak a termés értékesítése után kell visszafizetni a takarék­szövetkezetnek. Mesterszállá­son is jól egészítette ki a hitel a tsz álltai nyújtott egyéb háztáji támogatáso­kat. Az új tenyészállatok vá­sárlása, a tartási körülmé­nyek javítása azt eredmé­nyezte, hogy 50 millió forint fölé emelkedett az Állatfor­galmi Vállalat útján történt sertés- és szarvasmarha-ér­tékesítés. Női blúzok, bolyhos mellények lászapátibél Másfélmillió dollár értékű export Jó piaca van Jugoszláviá­ban a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében ké­szülő női bundanadrágnak, amiből az idén másfélmillió dollár értékben 900 ezer da­rabot szállítanak a jugoszláv megrendelőnek, 300 ezerrel többet, mint az elmúlt év­ben. Exporttervet teljesít a gyáregység a szovjet megren­delésre készülő 400 ezer női blúzzal, ami másfélszerese a tavalyi termelésnek. Angol megrendelésre, több színben készül 50 ezer kapucnis, boly­hos mellény. Keresik a jászapáti gyár­egység termékeit a hazai bol­tokban is. A RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére az idén 150 ezer blúz készül gyermek, bakfis és női méretben. Bun­danadrágból az év végéig 300 ezer kerül a boltokba. A gyorsaság félsiker BNV ismét gazdag volt figyelemre méltó üzleti ese­ményekben, kereskedelmi megállapodások aláírásá­ban. A most megkötött szerződések persze többnyire már korábban elkezdett tárgyalások eredményei. De nem is férhet bele egy-egy külkereskedelmi ügylet átfutási ideje 9 napba, ameddig a BNV nyitva tartott. Nagyértékű berendezések, gépek, műszerek cserélnek itt gazdát, amelyek jelentősen befolyásolhatják egy-egy gyár műszaki színvo­nalát. Vagyis, aki a beruházási javak piacán vásárol, annak alaposan meg kell fontolnia, hogy miit és mennyiért vesz meg. A most megkötött szerződések száma, tehát végső soron arra utal, hogy — kis túlzással — milyen volt az előző BNV-k üzleti sikerei. No, de milyen lesz az ideié? A hazai ipar szempontjából egyértelműen lemérhető volt az érdeklődés növekedése a szocialista és a tőkés üzletfelek részéről egyaránt. Ennek legfőbb magyarázata, az, hogy ipa­runk több ágazata ezúttal jelentősen korszerűbb választékot tárt partnerei elé, mint az előző években. A kibontakozó termékváltás hatásaként érzékelhetően megnövekedett, egyet­len év alatt is, a várhatóan jobb eredménnyel exportálható termékek száma. Közülük jónéhány szellemes találmányokat hasznosít, eredeti műszaki megoldásokat alkalmaz. Ezek közé tartozik például a Csepel Művek Transzformátor Gyárának kiállított újtípusú transzformátor sorozata. E konstrukcióban nincs olaj, tehát nincs, ami elfollyon, amit utána kellene tölteni, és ezért a —gyantába helyezett — tekercsek minden­féle klímaváltozással szemben — legyen bár trópus, vagy sarkvidék — tökéletesen ellenállnak, s ezenkívül teljesen tűzbiztosak is. Szellemes konstrukció, méltó a több mint 80 éves, nagyhírű magyar transzformátorgyártás hagyo­mányaihoz. A műszaki fejlődés, a gyártmány- és technológiaváltás felgyorsulására utaló jelek többsége elsősorban a gépipar 21, az utóbbi időszakban már kiemelten fejlesztett termék­csoportjában mutatkozott meg: mindenekelőtt a műszer­iparban, a vácuum- és híradástechnikai iparban, a nehézgép- és a vegyipari-gépgyártásban, továbbá a szerszámgépipar bemutatóján. Több gyártmánycsoportban — a legfejlettebb nemzet­közi példákhoz igazodva — bővült például az elektronikai iparág termékeinek felhasználása az új konstrukciókhoz. (Ez akkior is jelentős eredmény, ha a beépített integrált áramkörök, mikroprocesszorok, számjegyvezérlések, automa­tika elemek egy része, ma még, importból származik.) Ezek sorában például figyeflemre méltó volt a Labor Műszeripari Művek mikroprocesszorral összekapcsolt automatikus műkö­désű, új kémiai elemző rendszere. Vagy a Medicor Művek elektronikus orvosi műszerei, a Híradástechnikai Szövetke­zetnek a moszkvai olimpiára készült monitora, a Telefon­gyár különböző teljesítőképességű átviteltechnikai rendsze­rei. (Ezek közül az egyik válltozat megkapta a BNV nagy­díját is.) Figyelemre méltó eredménye a hazai konstruktőr gárdá­nak az automatika széleskörű alkalmazása. A szerszámgép­iparban. a szállításban, anyagmozgatásban, a szárítótechni- kában például az automatikus működésű berendezések sorát produkálták a magyar vállalatok. Olyan teljesítményű ter­mékeket, amelyek ma a világpiac legkeresettebb, s legjobb árszínvonalú cikkei közé tartoznak. Az említettek mellett egy további új termékcsoport, új hazai gyártási ág jelentkezését is megfigyelhettük az idei BNV-n, éspedig a környezetvédelmi berendezések és műsze­rek nagyszámú jelentkezését. A környezetvédelmi iparág jelenleg a „menő” ágazatok közé tartozik a világban. A szakemberek különösen két magyar konstrukciót dicsértek: az AFIT XII-es Autójavító Vállalat előregyártott elemekből összerakható szennyvíztisztítóját, amely olaj, zsír és a nagy lebegőanyagtartalmú szennyvizek szűrésére egyaránt alkal­mas. Előnye tehát, hogy több célra jó, továbbá, hogy bár­hol összerakható. Bárcsak tudnának belőle sokat készíteni. Hasonlóan sokaknak megnyerte tetszését az Aprítógép­gyár hulladékégetője, főként, mert teljesen füst és szagmen- tesen működik, s a keletkező hőenergia gazdaságos felhasz­nálását is megoldja. magyar ipar ezúttal bemutatott termékeinek 35—40 százaléka már eléri a legjobbak színvonalát. Az lenne most a hasznos, ha a legjobb termékeket felvonultató gyárak képesek lennének elsősorban ezeket, a számot­tevő nemzetközi figyelmet kiváltó és elismerést szerzett gyártmányaikat gyorsan és nagy sorozatban készíteni. Fia gondos profiltisztítással az anyagi, szellemi, gépi erőt most ezekre fordítanák, hogy hamar és sokat dobhassanak piacra, így a külkereskedők közeli határidőkre vállalhassanak szállí­tásokat. Ennek eredményeként az árak is sokkal jobbak lehetnének, mintha, nagyobb tételekkel majd csak I960 után jelennek meg az összes ma még érdeklődő partner piacán. G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents