Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-23 / 146. szám

1978. június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kadhafi életrajza Magyar—vietnami barátsági nagygyűlés Muammar Al-Kadhafi ez­redes, a Líbiai Arab Szo­cialista Népi Dzsamahirija általános népi kongresz- szusa főtitkárságának fő­titkára 1942-ben született Sirte térségében a Kadhafa beduin törzsből. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az angol Sandhurst ka­tonai akadémián tanult to­vább. Itt ismerkedett meg a szabad tisztek szervezeté­vel, amely a nasszeri arab nacionalizmus eszmei befo­lyása alatt állt. Később e szervezet vezetője lett. 1969. szeptember 1-én vezetésével a szabad tisztek vértelen ál­lamcsínnyel megdöntötték Líbia első és egyben utolsó királyának hatalmát és ki­kiáltották a Líbiai Arab Köz­társaságot. A hatalomátvétel után Muammar Al-Kadhafi lett a forradalmi parancs­nokság tanácsának elnöke, a fegyveres erők parancsnoka. 1970—1972 között miniszter- elnök és 1973-ig a hadügymi- niszteri tárca vezetője is volt. 1977. március 3-án kezde­ményezésére feloszlatták a forradalmi parancsnokság ta­nácsát, s létrehozták az álta­lános népi kongresszust és annak főtitkárságát, amely­nek főtitkára Muammar Al- Kadhafi lett. Az állami struktúra átszervezésével a néptömegeknek a hatalom­ban való közvetlen részvé­telét kívánták biztosítani. Ugyanakkor az ország új el­nevezést is kapott: Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsa­mahirija lett. Muammar Al-Kadhafi az 1970-es évek kezdetén aktí­van fellépett a pánarab esz­mék mellett, szorgalmazta a Líbia, az EAK és Szíria kö­zötti unió megteremtését. Egyidejűleg tevékeny része­se az arab országok közötti ellentétek elsimításának és a hangsúlyt az antiimperiális- ta arab egység megteremté­sére helyezi. 1977 decembe­rében megszervezte Tripoli- ban a szadati politikát eluta­sító arab államfők! csúcsr1 konferenciáját, amely nagy jelentőségű határozatokat ho­zott a haladó arab országok, az arabközi társadalmi szer­vezetek összefogására, a PFSZ következetes támoga­tására, az Izrael által meg­szállt arab területek felsza­badítására. Muammar Al-Kadhafi az utóbbi években mind na­gyobb mértékben ismerte fel a szocialista országokkal, kü­lönösen a Szovjetunióval va­ló szoros együttműködés je­lentőségét. Ennek jegyében tett látogatást 1976 decem­berében a Szovjetunióban, s folytatja jelenleg látogatá­sainak sorozatát az európai szocialista országokban. Kormánynyilatkozat II Szovjetunió elftéli az imperialisták afrikai beavatkozását Moszkvában közzétették a szovjet kormány nyilat­kozatát az imperialista erők afrikai beavatkozásá­ról. A Szovjetunió határo­zottan elítélte a nyilatko­zatban az imperializmus katonai és politikai be­avatkozását a független afrikai államok belügyei- be. Ez kárt okoz szuvere­nitásuknak és területi in- tegrátusuknak. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy a legutóbbi időben az imperialista beavatkozás különösen cinikussá és nyílt­tá vált. Ezt bizonyítja pél­dául a Shaba-i hadművelet, amelyet azért hajtottak vég­re, hogy fenntartsák a nyu­gati monopóliumok ellenőr­zését Zaire természeti kin­csei felett, a nyugat katonai­stratégiai önző érdekeinek biztosítására. Az imperializ­mus akciói között sorolja fel a nyilatkozat az Afrika szarván kirobbant konflik­tus szítását, az Angola elle­ni katonai provokációkat, a Comore-sziigeteken végrehaj­tott fordulatot. Oj, veszélyes tényező Af­rikában, hogy a vezető nyu­gati hatalmak áttértek a kollektív és agresszív kato­nai-politikai akciókra. Meg­valósításukban az Egyesült Államok tölti be a vezető szerepet, széles körben hasz­nálja fel saját céljaira a NATO gépezetét. Arról van szó, hogy megkísérlik kiter­jeszteni az agresszív katonai tömb tevékenységét Afriká­ra. A Szovjetunió következe­tesen állást foglal amellett, hogy Afrikában számolják fel a lehető leggyorsabban a feszültséggócokat, rendez­zék az egyes afrikai orszá­gok között fennálló nézetel­téréseket. A Szovjetunió a maga ré­széről éppúgy, mint eddig, ezután is minden tőle telhe­tőt megtesz azért, hogy Af­rika ügyei ebben az irány­ban fejlődjenek. Készen áll arra, hogy mindazokkal egyesítse ilyen irányú erőfe­szítéseit, (akiket ugyanezek a nemes célok vezetnek — állapítja meg a nyilatkozat. Befejezd szakasz New Yorkban Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaka, amely New Yorkban, a vi­lágszervezet részvételével, munkája befejező szakaszá­hoz érkezett. Kedden utolsó ülésüket tartották a leszere­lési nyilatkozattal és a le­szerelési tárgyalószervekkel, valamint a nukleáris és a „hagyományos” leszereléssel foglalkozó szerkesztőcsopor­tok, szerdán pedig helyzet­felmérő zárt ülést tartott a fölöttük álló két munkacso­port, amelyet egyfelől az ülésszak záródokumentuma bevezetőjének, a leszerelési nyilatkozatnak és a leszelé- si tárgyalómechanizmussal foglalkozó fejezetnek, más­felől a leszerelési akcióprog­ramnak a kidolgozására hív­tak életre. Véget értek a szovjet—török tárgyalások A Szovjetunióval és a szo­cialista közösség országaival együtt, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy megakadá­lyozzuk az imperialista erők­nek a hidegháború feléleszté­sére indított offenzíváját, s megvéd'ük a békés egymás mellett élés elvét és gyakor­latát —, hangsúlyozta Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, a MÁV Péceli úti művelődési házában, tegnap megtartott magyar—vietnami barátsági nagygyűlésen. A ferencvárosi vasutasok szolidaritási demonstrációján az OBT főtitkára — előadói beszédében — részletesen méltatta a vietnami népnek hazája felszabadításáért és az erőszakkal kettészakított ország egyesítéséért folytatott több évtizedes hősies harcát. Az OBT főtitkárának bev szódét követően Nguyen Phu Soai a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: amennyire örömmel tölti el Vietnam né­pét a nemzet fejlődésének új korszaka, annyira fájó szív­vel tapasztalja a kambodzsai hatóságok és a kínai vezetés egyre élesedő Vietnam-elle- nes politikáját. A nagykövet végül köszö­netét fejezte ki azért a ba­ráti támogatásért és szoli­daritásért, amellyel a ma­gyar párt, a kormány és népünk — mint e nagygyű­lésen is — újból és határo­zottan kifejezésre juttatja a vietnami nép forradalmi ügyéhez nyújtott önzetlen se­gítségét, őszinte, következetes támogatását. BELGRAD A JKSZ XI. kongresszusá­nak hat munkabizottsága csütörtök délután befejezte a vitát a KB referátumáról és Tito elnök előadói beszé­déről. A vitában összesen több mint 400 küldött fejtet­te ki véleményét. KAIRO Arab csúcstalálkozó össze­hívását sürgette az Arab Li­ga főtitkárának első helyet­tese, hogy gátat vessenek Iz­rael terjeszkedési politikájá­nak. BÉCS Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 174. ple­náris ülését. A tanácskozá­son ezúttal két küldött, W. J. de vos van Steenwijk nagykövet, a holland, vala­mint dr. Ingo Oeser nagykö­vet, az NDK küldöttségének vezetője szólalt fel. WASHINGTON Az Egyesült Államok New Mexico államának egyik gyakorlóterén Harold Brown hadügyminiszter je­lenlétében szerdán szárnyas- - rakéta bemutató kísérletet hajtottak végre. A „Toma­hawk” típusú rakétát egy repülőgépről lőtték ki. Tegnap Moszkvában véget értek a szovjet—török meg­beszélések, Álekszej Koszi­gin szovjet kormányfő, And­rej Gromiko külügyminisz­ter, illetve Bülent Ecevit tö­rök miniszterelnök és Gun- duz Okcun külügyminiszter között. Csütörtökön a szovjet—tö­rök kapcsolatokról és a két. felet egyaránt érdeklő nem­zetközi kérdésekről volt szó A két küldöttség meghatá­rozta a kölcsönösen előnyös kétoldalú politikai, gazdasá­gi, kereskedelmi, kulturális és egyéb együttműködés to­vábbfejlesztésének és elmé­lyítésének főbb irányvona­lait. Jóváhagyták a jószom­szédi és baráti együttműkö­dés elveiről szóló politikai dokumentumot, amely meg­ítélésük szerint mindkét or­szág érdekeinek megfelel, hozzájárulás a nemzetközi enyhüléshez, a béke megszi­lárdításához. A dokumentum szövegét később teszik közzé. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tökön fogadta Bülent Ecevit török miniszterelnököt. A ba­ráti hangulatú beszélgetésen részt vett Andrej Gromikó külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja is. MOSZKVA Kielégítő eredménnyel zá­rult az egésznapos orvosi vizsgálat az Szaljut—Szojuz űrállomáson: Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov a vártnak megfele­lő egészségi állapotban van. HANOI A vietnami külügyminisz­térium a napokban jegyzé­ket intézett a Kínai Nép- köztársaság hanoi nagykö­vetségéhez, s ebben javasol­ta, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Vietnamban élő kínai nemzetiségűek re­patriálása végett vietnami kikötőkbe érkező kínai ha­jókkal kapcsolatos tárgyalá­sókat. Barcson elkészült, s az idén augusztusban átadják rendeltetésének hazánk egyik kiemelt beruházását, a KEMIKÁL Építési Műanyagfeldolgozó Gyárát. Dél-Somogy legnagyobb gyárának mindhárom üzemében - a bitumen gyártó, a vakoióanyagokat készítő és a po­liészter üzemben - megkezdődött a próbagyártás Másfél évtizedes törökszentmiklósi terv Felüljáró, útbövítés és korszerűsítés a 46-oson Demokratikus fórum a „mikéntről” Szanálással együtt 90 millió Nem mindennapi találkozót szerveztek a múltkoriban Törökszentmikfóson. A városi tanács, a pártbizottság, a Ha­zafias Népfront és a KPM Szolnok megyei Igazgatósága találkozót kért mintegy százhatvan családtól, akik közvet­lenül vagy közvetve érdekeltek egy új, a város, sőt az egész országot érintő nagy terv megvalósításában. Tizenöt évvel ezelőtt már a városi tanács asztalán fe­küdt egy terv, amely a 4. szá­mú fő közlekedési út teher­mentesítésére, valamint a 46-os számú (mezőtúri) út korszerűsítésére, a vasúti át­járó kiküszöbölésére szüle­tett. A másfél évtizedes terv feltételei most teremtődtek meg. A közlekedési szakembe­rek, a közutak, a forgalom felelősei rendszeresen figye­lemmel kísérték a Török- szentmiklóson átvezető út­szakasz fejlődését. A méré­sek eredménye szerint az utóbbi három évben a 4. sz. nemzetközi út forgalma más- félszeresére nőtt. Külön gon­dot okoz a város központját és az ipartelepet összekötő 46-os út, amely mintegy há­romezer ember napi közleke­dését szolgálja. Köztudott, hogy a Budapest—Debrecen —Záhony vasútvonal is ezen az úton vezet át, a gyakori személy- és tehervonat forga­lom nagy fennakadást okoz a sorompónál. (Az úgynevezett „10 percen túl is zárva tart­ható” sorompó nem egy eset­ben félóráig is pihenőre kényszeríti az arra járókat.) Alapos elemző, felmérő munka után öt tervtanul­mány készült, amelyek közül a „piros” tűnik a leggazdasá­gosabbnak, a legkevesebb személyi tulajdont érintőnek. A tervtanulmány lényege: a Mezőtúr felé vezető (46-os számú) utat új nyomvonalon alakítják ki, ugyanakkor fe­lüljárót építenek a vasútnál. A tervezet szerint — ameny- nyiben ez az elképzelés való­sul meg — le kell bontani ti­zennégy lakóházat, szanálni kell a Tüzép-telep jelentős részét, valamint a reformá­tus temető 138 sírhelyéről há­romszáznyolcvan halottat ex­humálnak, helyeznek át új helyre. A szanálások, a sír­áthelyezések költségeit a köz­úti igazgatóság fedezi. A vá­rosi tanács egyenkénti, egyezségi tárgyalásra hívja azt a tizennégy családot, akiknek a lakóházait le kell bontani. Több lehetőséget ajánlanak fel az érintettek­nek: például kifizetik a ház árát, új lakást adnak, telket biztosítanak, a különbözetet kifizetik és így tovább. A TÜZÉP-telep is új helyet kap, ugyanígy a temető egy része is. Milyen lesz az új 46-os? Ki­lenc és fél méter széles, két­szer 3 és fél méteres gépjár­mű-, valamint egy-egy méter széles kerékpársávos kor­szerű, enyhe ívű út épül. Gondolnak a tehergépkocsi- forgalomra is, betonalapozást, 14 centiméteres aszfaltsző­nyeget kap a fő közlekedési út. A felüljárót három nyí­lásúra tervezték, kettő a vasúti fővágányokhoz igazo­dik, egy a TÜZÉP-telep te­herforgalmát biztosítja. A Kilián György utcai lakóte­lephez is a közúti aluljáró vezet, a Papp Sándor utcá­hoz szervizutat építenek tám­fallal. Három — közúti jelző­lámpával irányított — cso­mópontot alakítanak ki, a Martfű felé vezető útra bal­ra kanyarodó sáv épül. Az útkorszerűsítés, a felül­járó építése, a szanálások­kal együtt — a tanulmány megközelítő adatai szerint — mintegy 90 millió forintba kerül. — t. szűcs — A kenyérről van szó Egy kombájnos portréja Kézfogáskor a karját nyújt­ja. — Bocsánat, olajos a te­nyerem — mentegetőzik a bemutatkozáskor Armóth Sándor, a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet szerelő-kombájnosa, pedig akkor lenne mit szégyellnie, ha munka közben nem pisz- kolná be. — Javítjuk a vágó­asztalt. Most volt az aratás előtti gépszemle, így vettük észre, hogy az egyik csapágy már kopott. Teszünk helyette újat, aztán akár indulhat­nánk is. Csak az időjárás közbeszólt, így késni fog az érés. Az agronómusok azt mondják, ezen a nyáron na­gyon nehéz munkánk lesz. Tavaly tíz nap alatt learat­tuk a búzát, most kilencre tervezik. Majd meglátjuk! A nyíregyházi meteorológus is esős nyarat jósol és Medárd is hű maradt önmagához. Egy Claas Dominátor mögé ülünk le Arnóth Sándorral. Épp az övé mögé. Dicséri is rendületlenül, csak jó szóval illeti a kombájnt. — A legjobb, amin valaha is dolgoztam. Légkondicionált a vezetőfülkéje, a hibát pe­dig jelzőberendezés mutat­ja. Ha valami baj van, nem kell szaladgálni körbe-körbe, hanem a kormány mellől tu­dom, hol a zűr. Azt is el kell mondanom, hogy ez csak na­gyon ritkán fordul elő. Amióta rajta dolgozom, egyszer fordult elő, hogy egy lopott motorkerékpár vázát felszedte a vágóasztal és egy kicsit összehajlítgatta a le­vélcsigát. Már úgy nézett ki, hogy be kell menni a mű­helybe, de közös akarattal, a kollégák segítségével két óra alatt kijavítottuk. Azóta min­den rendben, össze sem lehet hasonlítani, a régi arató­cséplőkkel. Még régebben történt, este 11 óra volt, úgy mentem haza, ahogy a por beszállóit egész nap. Az asz- szony megijedt tőlem. Amióta pedig ez a gépem megvan, „úriember” vagyok. Olyan, mintha kocsiban ülnék. Csak- hát a 12 óra munka nem passzió. Este nemigen van kedvem tévét nézni. Reggel meg újra kelés, mindig 4-kor, Nem mondom, keresek is. Ta­valy búzából 116, napraforgó­ból 75, kukoricából 216 va­gonnal takarítottam be. Má­zsánként 45 fillért kaptam. Kollégákról, barátokról be­szél. Az eredmények hallatán érdekel, hogyan szerepelt az aratási versenyben. — Délben és este szoktuk megkérdezni egymást, kinek hány tartállyal van. Egyéb­ként nem nagyon versenye­zünk, mert nehéz az összeál­lítás. Táblától, géptől, .meg műtrágyától is függ, ki meny­nyit csépel aznap. Régebben voltak kombájnosvacsorák, mostanában azok is elmarad­nak. A nimbusz is csökkent, ami korábban az aratókat övezte. Igaz, akkor másfél hónapig vágták a búzát. Ma meg alig tudnak róla azok, ’akik} közvetlenül nincsenek kapcsolatban a munkával. Régen kombájnosnak lenni ilyen volt — húzza ki ma­gát feszesen Arnóth Sándor. — Ma ez a munka is egy' a sok közül, de mégis a ke­nyérről van szó! — avar —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents