Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
1978. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rendhagyó kiállítást rendezett a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat a Dohány utcában. A házmesterség kellékeit mutatják be az 1860-as évektől napjainkig. Képünkön: A tegnap és a ma házfelügyelője A lófogatú fecskendőtől a Rába gépkocsiig Harmincíves az állami tűzoltóság A mai harmincéveseknek már történelem, a három évtizede szolgálatot teljesítők számára átélt valóság... A felszabadulás után alig három esztendővel a szervezetileg laza, széteső, s ahány közigazgatási egység, annyiféle módon irányított és felszerelt tűzoltóságok helyett központi irányítású, országosan egységes állami tűzoltóság jött létre. Az 1948. május elsején hatályba lépett 5090-es kormányrendelet az állami tűzoltóság szervezetének létrehozásáról intézkedett. 'Nehéz próbatétel várt az „úttörőkre’’, az akkor és olyan körülmények között szolgálatot vállalókra. A szocializmus építésének kezdetén egyik legfontosabb feladat volt az új rend értékeinek védelme, a hatalmát vesztett osztályellenség kártevésének megfékezése. Az akkori újoncokból napjaink tűzoltóságának szilárd bázisa, sokoldalúan felkészült irányító gárdája lett. A szolnoki tűzoltók életében is jelentős változást hozott az 1948-ban megjelent rendelet. Május közepén képzett parancsnokot neveztek ki a szolgálat élére, új felszereléseket kaptak, a legénységet rendszeres szakmai, politikai képzésben részesítették. A központi irányítás létrejötte után nem sokkal több nagy tűz tette próbára a tűzoltók tudását, bátorságát. Hol szabotázscselekmény, hol felelőtlenség, hol hozzá nem értés miatt riasztották őket. A legemlékezetesebb tüzekröl ma is gyakran esik szó. Ilyen volt például 1948-ban a zagyvarékasi katolikus templom tetőszerkezetének kigyulladása, egy évvel később a Szolnoki Papírgyárban pusztított a tűz, 1955-bén az ószolnoki teherpályaudvari 20 ezer literes benzintartálykocsinak a kigyulladása, az 56-os martfűi, Tisza cipőgyári raktártűz — alig egy év múlva ugyanott a gumigyár égett le —, 58-ban a Vas- és Fémipari Szövetkezetben keletkezett tűz, és végül a szolnoki Centrum áruház jelentős részének pusztulása 1969-ben. Az eltelt három évtized alatt óriásit fejlődött a tűzoltóság. A szolnokiak két mérföldkövet említenek: lófogatú fecskendő — Rába típusú gépjárműfecskendő ... vagyis 1948—1978. Ü rbán József tűzoltó-alezredes. a megyei parancsnokság előadója fiatalon, 1944 karácsonyán került a tűzoltóság állományába. — Nálam gyermekkori élménnyel kezdődött'. Végignéztem a szolnoki csarnoknál egy tüzet, egy kisiparos műhelye égett. Mentett ott egy tűzoltó, bátor ember volt, berohant a lángok közé a fecskendővel... nagy hatással volt rám. Akkor gondoltam a pályára először. Majd jött a háború, a város bombázásakor lég- goltalmi segédtűzoltó voltam. Sok-sok tragédiát megértem, azokat soha nem felejtem el. Szolnok felszabadulása után az akkori szovjet városparancsnok intézkedésére kerültem az állományba. Így kezdődött. Civilben, díjmentesen dolgoztunk, gépkocsivezető voltam, majd évekig betegszállítással foglalkoztunk. — Jelesebb eseményeik az életében ? — Munka mellett szereztem meg a tiszti és a főtiszti képesítést, pályafutásom kezdetén lettem a párt tagja. Munkám, egyéni élményeim gyakorlatilag minden részében az átszervezett tűzoltóság fejlődéséhez, eseményeihez kötődnek. Együtt örültünk az új felszerelésnek, a lófogatos kocsit felváltó gépi fecskendőknek, az állomány fejlődésének. Ma, ha végignézek a parancsnokság szertárának felszerelésén, hihetetlennek tűnik a harminc- év előtti időszak... Két képet őrzök, amelyek remekül kifejezik a végbement változást: a 44-es lajt- kocsit ábrázolja az egyik fakuló kép, a másik a napokban készült a Rába típusú nehézkategóriájú gépjármű-fecskendőről. amely jelenleg a legkorszerűbb tűzoltóberendezés, percenként 4 ezer 600 liter vizet képes „előteremteni” az oltáshoz. — Ha újrakezdené? — Újból ezt a pályát választanám! Nincs szebb feladat, mint a bajba jutottakon segíteni. * * * L akatos József tűzoltóhadnagy akkor született, amikor az állami tűzoltóság szerveződött. A mezőtúri diák érettségi után Nagykanizsán töltötte katonaidejét, majd röviddel ezután jelentkezett — és javasolták — tűzoltótisztképző iskolára, az NDK-beli Magdeburgba. Egyéves előkészítő után kezdte meg a tanfolyamot, majd 1977-ben jeles eredménnyel vizsgázott. — Távol a családtól, a hazától nem volt honvágya? — Voltunk ott többen magyarok, a mai megyei parancsnok, Szabó őrnagy is ott tanult, aztán rendszeresen hazautazhattunk közben. Sok időnk nem is volt! a „hazavágyásra”, hiszen a közismerten magas színvonalú képzés feszes napi programot kívánt. Sok-sok élményt adott az NDK-ban töltött időszak: nemcsak megcsodálhattuk a világ első vonalában álló technikai,' műszaki felszereltséget, meg is ismerkedtünk vele. — Elégedett a pályaválasztásával? — Igen. A megyei parancsnokság munkatársa vagyok, sokirányú feladatom van. Szeretném hasznosítani a tanultakat erre bizonyára lesz módom Egyéni életem is teljes, a Széchenyi lakótelepen lakunk feleségemmel, hároméves kisfiúnkkal. — t. szűcs — Diplomások Karcagon Az értelmiség különböző rétegei köréből számos bírálat éri a Déryné művelődési központot. Nincs a városnak színházi élete — hallottuk többektől —, pedig volt... A művelődési központ felújítására csaknem 14 millió forintot költöttek az elmúlt években — több, kevesebb szakértelemmel, már ami a felújítás technikai részét illeti. De még most sincs öltözőrendszer. Sajnos, egyelőre nem is lesz. Van ugyan még néhány millió felújításra, de az öltözőket építeni kellene: ez pedig beruházás. A felújítás során új villamos kábelrendszert kapott az épület. Az áramelosztó a volt parányi öltözők mellett van, a környékén — biztonsági okokból — nem lehet vízvezeték. Még kézmosási lehetőség sincs a színpad mögött... A táblás ház is veszteséges Baj van a különböző, reprezentatív kulturális rendezvények költségei körül is: a bóvli-hakni — ez viszonylag olcsóbb — Karcagon „nem megy”. Az igazán művészi színvonalú rendezvények — főleg a színházi előadások — viszont csaknem megfizethetetlenek. A budapesti Radnóti Színpad délutáni és esti előadása 30 ezer forint, egy kétszemélyes darab esetében. (Ebből a színész, aki vállalja az utazás fáradalmait, 31 forintot kap: a napidíját.) Egy „valamirevaló” rna- gyamóta est — neves zenekarral, népszerű énekesekkel — költsége 11 ezer forint, a bevétel — jó esetben — 35 forintos belépődíjakkal: 12 ezer forint. Jelenleg 200 ezer. forint „deficitje” van a művelődési központnak. Jó ideje úgy néz ki: minél több a rendezvény — akár teltházas is! —, annál több a veszteség, az adósság. A művelődési központ elsősorban a munkásművelődés bázisa. Beszéltünk olyan pedagógussal, aki hét éve nem járt a kultúra karcagi hajlékában. De nem ez á jellemző, mondta Favári Zoltánné, a művelődési központ igazgatója: — Tavaly 36 ezer látogatója volt a művelődési központ rendezvényeinek, köztük arányosan értelmiségiek is. Sokan közülük tényleg „hazajönnek”, hiszen állandó, vagy alkalmi segítőink. Harminckét különböző szakkörünk van — vezetőik, előadóik diplomások. Csaknem 300 ismeretterjesztő előadást tartottak szervezésünkben a városban élő szakemberek. — Hiányolják a szervezett [társasági életek Tud erről...? — Minden lehetőséget biztosítunk, csak jöjjön ide valaki, hogy ezt és ezt akarjuk. örülnék, ha ez a szándék! komoly lenne. De valahogy korán fekvők a karcagiak: az esti nyolcórás mozielőadások rendre-másra elmaradnak, nincs közönség. Háromszáz színházbérlet — Bizonyára rossz a filmellátás. Nem? — Premiermozink van, akár a szolnoki Vörös Csillag filmszínház. Az igazsághoz tartozik, hogy a mozi — az említett felújítás miatt — három évig zárva volt. Az emberek talán elszoktak a mozi- bajárástól. Szerencsére a „színházbérletes” vonat mindig megtelik: évek óta háromszáz karcagi rendszeres bérlője a debreceni Csokonai Színháznak. Együtt a gyerekekkel A pedagógusok panaszolják: a művelődési központ „vattának” akarja felhasználni az iskolai tanulókat. A kérdést — általánosítva — mindig csak pontos mérlegelés döntheti el, hagy - hasznosat, életkori sajátosságainak megfelelő élményt kap-e a gyerek. A pedagógusok ha máshogyan nem, kísérőként ott vannak a rendezvényeken. Viszonylag ritkább még, hogy a különböző munkahelyi vezetők, mérnökök, agrárszakemberek a brigáddal együtt járnának a művelődési központ előadásaira, de már erre is van példa. A múzeummal példás az iskolák kapcsolata. A kiállítások fontosabbjai nemcsak a tananyag szemléltető kisegítői — hanem az oktató-nevelő munka szerves részei. A múzeumban tartott iskolai órák száma örvendetesen növekedik. A muzeológusoknak egyik gondjuk: a területi és tudományos munka mellett hogyan tudják kielégíteni az egyre növekvő iskolai igényeket. Tiszai Lajos (Folytatjuk) Húszezer pedagógus lakást kapott Felemelték a kölcsön összegét Húsz évvel ezelőtt lépett életbe az a rendelkezés, amely lehetővé tette a kis településeiken dolgozó pedagógusok lakásépítését kedvezményes OTP-kölcsönnel. A két évtized alatt mintegy húszezer pedagógus lakáskérdése oldódott meg ily módon, és a községekben, kisvárosokban most is ez a kölcsön segíti legjobban a nevelők otthonteremtését. A napokban megjelent rendelkezés szerint az eddigi 160 ezer helyett 180 ezer forint kölcsönt kaphatnak a pedagógusok, 30 évi törlesztésre. Megmaradt továbbra is a kiemelt összegű, -200 ezer forintos kölcsön: ebben a körzeti iskolák székhelyén, a különösen nagy pedagógushiánnyal küzdő községekben építkező, és arra szociális szempontból is ráutalt — sokgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő, fiatal házaspár — nevelők részesülhetnek. Számuk az idén megközelíti a kilencvenet. [ A kedvezményes pedagógus-lakásépítési kölcsön feltételei különben az új rendelkezéssel csak egy pontban változtak. Ha az építkezés tényleges költsége az eddigi 170 ezer forint helyett meghaladja a 190 ezer forintot, akkor az építtető pedagógus vagy házastársa az OTP-kölcsönön felül munkáltatói kölcsönben is részesülhet. Változatlan a lakásépítési kölcsön kamata: egy százalékos. Ha az építkezés helyén a pedagógus tíz évet munkaviszonyban töltött, akkor legfeljebb 25 500, további öt év után ugyanennyi, összesen 51 000 forint állami engedményt kap. Ennek megfelelően alakulnak a törlesztésre megállapított összegek is. Jeltorony épül az ország közepén Jeltorony építését kezdték meg Magyarország geometriai középpontjában, a Pest megyei Pusztavacs község határában, közel az 5-ös számú főúthoz. A nevezetes földrajzi pontot jelölő építményt — a kiskunsági nemzeti park igazgatóságával egyetértésben — az Országos Környezet- és Környezetvédelmi Hivatal megbízásából Kerényi József Ybl- díjas kecskeméti főépítész tervezte. A nemzeti park igazgatóságának- kezdeményezésére a Kartográfiai és Térképészeti Vállalat 1977-ben pontos mérések és számítások alapján jelölte ki az ország geometriai középpontját, amelyet úgynevezett alapkővel állandósítottak. A jel torony tíz méter ma - gas|, nyolcofldalú vasbetongúla lesz, külső borítása fából készül. Tetején krómacél csúcson vörösréz gömb jelzi majd a nevezetes pontot. A torony alatt táblát helyeznek el, amelyen az ország geometriai középpontjának földrajzi, valamint jellemző csillagászati adatait tüntetik fel. Az ország közepét jelző tornyot az Örkényi Építőipari Szövetkezet még ebben az évben felépíti. Elkészült a szolnoki Széchenyi lakótelep első bölcsődéjének teljes szerkezete az ÁÉV szolnoki panelüzemében. A 80 böl- csödést fogadó épület külső megjelenése hasonlít majd a Jubileumi tér üzleteihez, úgynevezett U profilú betonelemekből készül
