Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
Ára; 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 138. szám, 1978. június 14. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szelektív fejlesztés Valamennyi iparcsoport örömmel vallaná a magáénak a bruttó termelésnek azokat a számadatait, melyeket a vegyipar immár hosszú ideje fölmutathat. Hét évre visszatekintve is csak azt állapíthatjuk meg, hogy a termelés növekedése e fontos népgazdasági területen minden esztendőben meghaladta a szocialista ipar átlagát, s a némely terméknél már-már kápráztató mértékű gyarapodás — így a pvc-por, a polietilénter- melés megkétszereződése, az etilén-, a propilénkibocsátás tizenötszörösére emelkedése — könnyen azt a képzetet keltheti, hogy nincs más feladat, mint a többre még többel rálicitálni. S mert az úgynevezett mennyiségi szemlélet eluralkodása sokféle gondunknak forrása, nem árt a vegyipar példáján szemügyre venni, miként értelmezzük a gyakran emlegetett dinamizmust úgy, hogy az találkozzék a társadalmi kívánalmakkal, szükségletekkel. Mindennapjainknak alig akad olyan részterepe, ahol ne lelnénk meg ilyen vagy olyan formában a vegyiparban előállított árukat, hiszen a tetszetős pulóver anyaga műszál, gépkocsinkba benzin és olaj kerül, gyógyszerünk éppúgy ennek az iparcsoportnak a terméke, mint a strandon használt gumimatracok. Még inkább igaz ez a termelői felhasználásban, ahol a vegyipari áruk szerepe — világméretekben — rendkívül gyorsan növekszik, azaz - iparcsoport fejlesztése. mégpedig dinamikus korszerűsítése, gazdasági haladásunk szükségszerű velejárója. Ennek ismeretében érthetővé válik, hogy a negyedik ötéves tervben 42,4 milliárd forintot fordítottak a vegyiparban beruházásokra. s hogy egyetlen évben, idén, 12 milliárd szolgál ilyen célokat, az ötödik ötéves tervben pedig összesen 50—52 milliárd. Hatalmas summák, ám ne feledjük, elköltésük ellenére is a vegyipar ma még a hazai szükségleteknek kétharmadát elégíti ki csupán, az anyagok, termékek egyharmadát importálni kell, gyakran tőkés devizáért. A fejlesztés dinamizmusának fönntartását tehát össztársadalmi —. népgazdasági — érdekek indokolják, de úgy, hogy a korábbinál markánsabban érvényesüljenek a különbségek. Tömör útmutatásként foghatjuk fel azt a mondatot, melyet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk hosszú távú fejlesztésének irányelveiről — olvashatunk, s amely így hangzik: „A vegyipart továbbra is szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni”. Ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a vegyiparnak bizonyos területein — például a gyógyszer- és növényvédőszer- gyártásban az átlagosnál jóval gyorsabb haladás a kívánatos, másutt az átlagos szint folyamatos megtartása, s előfordul az is, hogy — így bizonyos műanyagok termelésénél, feldolgozásánál — a tevékenység megszüntetését, a termékek importálását diktálják a társadalmi, a gazdaságossági érdekek. Nem könnyű ezt tudomásul venni persze azoknak, akik — s a vegyiparon túl, bármely más iparterületen — a dinamizmus árnyékos oldalára kerülnek, csupán szemlélői lehetnek mások haladásának, sikereinek. Csakhogy kérdés, nekik a teljesítmény öröme most már véglegesen hiányozni fog? Szó sincs erről. A lassúbb fejlődésű, vagy éppen szinten maradó iparágakban, részterületeken is seregnyi a teendő, mert hiszen gazdaságosságé formálható annak előállítása, ami most a gazdaságtalan áruk között szerepel, növelhetők az üzleti eredmények, az igények rugalmasabb kielégítésével, a választék bővítésével — ami még a műtrágyákra is igaz, nemhogy a lakossági közszükségleti cikkekre —, s kooperációval megoldható az, ami eddig reménytelennek tűnt. Az átfogó, nagy feladatokból tehát mindenütt azt kell előtérbe állítani, aminél találkozik a társadalmi és a helyi érdekeltség, mert nem a dinamizmus önmaga a cél, hanem a belőle származó haszon, társadalmi bevétel. L. G. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal Ötszáz tonna acélból, tízmillió forintért készítették el a bélapátfalvi Cementmű szellőző csővezetékeit Csataszögön, a kőtelki Ady Tsz melléküzemágában A román parlamenti küldöttség tárgyalásai Egy szavazás háttere (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) A hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó román parlamenti küldöttség — élén Virgil Teodóres- cuval, a nagy nemzetgyűlés alelnökével, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjával — tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzáson részt vett Péter János, .az országgyűlés alelnöke, az 'MSZMP Központi Bizottságának tagj;’, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A koszorúzást követően az Országház Gobelin-termében a két ország törvényhozói testületének képviselői között megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Péter János vezeti. Tagjai Bon- dor József, Nagy Miklós, Korpái Jánosné, Selyem Zsigmond, Szalai Géza és Szilágyi Gábor országgyűlési képviselők. A román küldöttséget Virgil Teodorescu vezeti; tagjai Ana Herlea, Gheorghe Petrica, Gheorghe Sandu, Georgeta Tache, An- toniu Kőműves és Nicolae Tanase nemzetgyűlési képviselők. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást törvényhozó testületeik munkájáról. Kicserélték tapasztalataikat a parlamenti bizottságok tevékenységéről és a képviselők választókerületi munkájáról. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a román nagy nemzetgyűlés és a magyar országgyűlés között gyümölcsözőek a kapcsolatok, s kívánatosnak tartják az együttműködés további erősítését. A tárgyaláson áttekintették a nemzetközi élet főbb időszerű kérdéseit is. Délután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke fogadta a román nagy nemzetgyűlés Virgil Teodorescu vezette küldöttséget. Tájékoztatta a vendégeket parlamentünk közelgő nyári ülésszakának előkészületeiről, s a törvénytervezeteknek a szocialista demokratizmust erősítő társadalmi vitáinak tapasztalatairól. Ezt követően a XI. kongresszus határozatainak tükrében ismertette belpolitikai életünk és vgazdasági építőmunkánk időszerű kérdéseit, kiemelve a szocialista országok együttműködésének jelentőségét. Virgil Teodorescu részletes tájékoztatót adott a román legfőbb törvényhozói testület előtt álló feladatokról. Szólt az V. ötéves terv végrehajtásának tapasztalatairól és a legfontosabb gazdasági, társadalmi célkitűzésekről. Este Apró Antal a román parlamenti küldöttség tiszteletére vacsorát adott az Országház Vadásztermében. A jövő a jelenük Mit vetnek a gazdaságokban 1979-ben Túl a tavasziak vetésén, nem sokkal az aratás előtt a gazdaságokban most a napi gondok kötik le a szakemberek figyelmét. Van ahol bosszankodnak (nem lehet túl nagy a számuk), hogy valamilyen vetőmagot egyáltalán nem, vagy nem azt kaptak, amit szerettek volna, másutt pedig azért méltatlankodnak, mert rájöttek, hogy jobb fajta is van a világon, mint amelyre ők '„esküsznek”, és vetnek. A szolnoki Vetőmag Vállalatnál 27 fajta növény szaporításával foglalkoznak. Tevékenységük célja elsősorban a megye vetőmagellátása, de országos igényeket is kielégítenek, mert ők termelik meg a hazai lucerna, hibrid szudáni fű, szemes cirok vetőmag d.öntő többségét, azonkívül a paradicsom. a saláta, a bokorbab és a fajtaborsó nagy részét. Hódító új fajták és eltűnő régiek Az egyes kultúrák összetételét vizsgálva útmutatást kaphatunk arról, hogy mely fajták1 maradnak el hamarosan a köztermesztésből, vagy melyek lesznek a jövő „slágerei”. Búzánál az utóbbi időben jelentős fajtaváltásnak lehettünk szemtanúi. Eltűnt a földekről a Bezosztája, s helyébe a Jubilejnaja '50-es lépett. Ez egyébként ma is a legjelentősebb étkezési búza, mert még most is a vetés- terület ötven százalékát foglalja el. A hazai nemesítésű fajták közül pedig a mar- tonvásárit és a szegedit termesztik a gazdaságokban. Nagy az érdeklődés a nemrég behozott jugoszláv búzák, különösen a Rana és a Partizánka iránt. A gazdaságok ebből másod, és harmadfokú szaporulatot kaphatnak az ősszel. Takarmánybúzából jelenleg a Li- belulla a sztár, d,e termesztik a Szávát, valamint az új jugoszláv fajtát, a Zlatna Dolinát, ami a jövőt jelenti. Távolabbi elképzeléseket valósíthat meg a szegedi GK-Tiszatáj. ami kimondottan fehérjebúza. Valószínű, hogy néhány év múlva nagy területen vetik majd, hiszen olyan tulajdonságai vannak, amelyek csekélyebb hozamát ellensúlyozzák. így a jó álló- képessége, a korai érése, a kitűnő télállósága és a szár- rozsdával szembeni rezisztenciája lehet az ajánlólevél a termelőüzemeknek. A késői fajták választékát bővítheti a francia Rivoli, amely kiváló képességű takarmánybúza. Ezt a Gabona- és Ipari Növény Termesztési Rendszer a partnergazdasá- gaiban kívánja elterjeszteni. Nincs megfelelő silókukorica-vetőmag GYENES ANDRÁS PÁRIZSBA UTAZOTT A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tegnap Párizsba utazott Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. SZOVOSZ-KULDOTTSÉG ÉRKEZETT A MEGYÉBE Tegnap dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke vezetésével kereskedelmi delegáció érkezett Szolnok megyébe. Először Szolnókon a MESZÖV-öt keresték fel, ahol Szentesi László elnök tájékoztatta a vendégeket ’a szervezet munkájáról. A küldöttség ezután Nagykörűbe látogatott, és megtekintették a szakcsoport cseresznyés- kertjét, mlajd megismerkedtek a helyi áfész tevékenységével és termékértékesítésének helyzetével. Délután a vendégek Tisza- püspökiben a Törökszenímik- lós és Vidéke Áfész Május 1. II. Szocialista Brigádjának vezetője rövid tájékoztatását hallgatták meg a kollektíva munkájáról, eredményeiről, az idei versenyvállalásról és annak teljesítéséről. A látogatás a napi tapasztalatok összegezésével ért véget. TANÁCSKOZÁS A RUHAIPARI VÁLLALATOK ÜZEMEGÉSZSÉGÜGYÉRŐL Megfelelően fejlődött a ruhaipari vállalatok üzemegészségügye az elmúlt két és fél évben — állapították meg a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezete szervezésében rendezett tegnapi tanácskozáson, amelyen részt vett Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is. A ruhaiparban dolgozók 85 százaléka nő, ezért különösen fontos az ágazat vállalatainál az üzemegészségügy fejlesztése, az élet- és munkakörülmények fokozott javítása. A tanácskozáson elhangzott beszámoló szerint a vállalati erőfeszítések nyomán jó az iparág üzemeiben az üzemorvosi ellátás. PÁRTMUNKÁSKULDOTTSÉGEK LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tegnap — Szergej Scserbakov- nak, az SZKP KB tudományos és közoktatási osztály- vezetője első helyettesének vezetésével — szovjet pártmunkás-küldöttség érkezett hazánkba. * * * A Kubai Kommunista Párt pártmunkás küldöttsége, amely június 3-tól 12-ig Ni- codemus Lopez Rodriguez- nek, a Kubai Kommunista Párt KB szervezési osztálya helyettes vezetőjének vezetésével az MSZMP KB meghívására tartózkodott Magyar- országon, elutazott Budapestről. A küldöttség, amely az MSZMP szervezési' munkájának tapasztalatait tanulmányozta, programja során látogatást tett Győr-Sopron, Vas és Baranya megyében. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB párt és tömegszervezetek osztályának vezetője. AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Az épülő atomerőmű munkavédelmi helyzetével foglalkozott Pakson tartott ülésén az Országos Munkavédelmi Bizottság Főcze Lajosnak, az OMB titkárának elnökletével. Az ülés előtt a részvevőket Halasi Zoltán, az erőmű beruházási vállalat igazgatója tájékoztatta a magyar—szovjet kormányközi egyezményen alapuló atomerőműépítés programjáról, amely a tervek szerint négy ütemben 1984-ig valósul meg. Elmondotta, hogy az atomerőműnél már az építés-szerelés biztonsági előírásán is lényegesen szigorúbbak, mint a hagyományos hőerőműveknél. Az atomerőmű üzemeltetésénél is minden eddiginél nagyobb biztonságra törekednek. EGY MONDATBAN — A sorkatonai szolgálat letöltésének erkölcsi, társadalmi elismeréseként — néphadseregünk fennállása óta első ízben —- nyilvános ünnepségen búcsúztatták a leszerelő sorkatonákat tegnap Zalaegerszegen. Nem várható változás az őszi árpa választékában, annál is inkább, mivel a jelenlegi köztermesztésben lévő martonvásári és szegedi fajták, megfelelnek a kívánalmaknak. A káposztarepce termeszétésében most a lengyel Gorzsinszkij és az újfertődi fajták dominálnak. Az étolajgyártás és annak exportja az erukasavban szegény repceféléket helyezik előtérbe, ezért nagy jövő előtt állnak az iregszemcsei kutatóintézet legújabb fajtajelöltjei. Napraforgó-termesztésünkben ma szinte egyeduralkodó a nagy olajtartalmú szovjet VNIMK fajta. A termelőüzemek a megnövekedett igények kielégítésére egyre inkább a hibrid, napraforgókat keresik, ezért >a Vetőmag Vállalat Franciaországból importál ilyen vetőmagot. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült az a gond, hogy a szép eredmények mellett ezek a fajták igen drágák. Ezért, hasonlóan a kukoricához, a napraforgó hibridvetőmag előállítás li- cencét is meg kellene vásárolni. A hazai nemesítők munkáját pedig a GK—70-es fajta fémjelzi, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gazdaságokban. Kukoricánál a termesztés a kétvonalas hibridek javára tolódik el, mert ezek adják a legtöbb és legbiztosabb termést. A Vetőmag Vállalat egyébként a legnagyobb választékot ebből a növényből biztosítja, mintegy hatvan hibrid áll rendelkezésre. Növekednek a külföldi és a kooperációs fajták iránt az igények, hiszen tavaly még csak 18 vagonnal, ebben az évben pedig már harminc vagonnal hoznak forgalomba a megyében. Keresettek az Anjou—256, az NK—PX francia, az amerikai Pioneer hibridkukoricák. Távlati elképzeléseket old majd meg a JX—62 és 92-es fajta, amellyel egyelőre csak kísérleteznek a Vetőmag Vállalatnál. Ellentétben a szemeskukoricával, nincs megfelelő minőségű silókukorica. Ebből mindenképpen szükség lenne úji fajtákra, de már jóideje ilyennel nem jelentkeznek a kutatók. A. L.
