Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 18. Jól gazdálkodó tanácsok, javuló életkörülmények AZDASÁGI FIGYELŐ II lakosság életkörül■ ■ ■ ményeinek alakításával összefüggésben pártunknak következetes elvi álláspontja és gyakorlati politikája, hogy a szocializmus építése járjon együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal bonyolult fogalmának legfőbb meghatározói a bérek és jövedelmek nagysága, ennek alapján a lakosság ellátottsága anyagi javakkal és szolgáltatásokkal. De részét képezik a következő, igen lényeges elemek is: a munkakörülmények alakulása, a foglalkoztatottság színvonala, az úgynevezett közvetett juttatásokon keresztül megváló, suló egészségügyi és kulturális ellátottság mértéke, a lakáskörülmények színvonala, az általános szociálpolitika Az életszínvonal-politika megvalósításában igen jelentős szerepük van a tanácsoknak, hiszen minden tanács felelős a területén élő lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális ellátási feltételeinek biztosításáért. Ebből eredően megszoktuk már, hogy rendszeresen újabb és újabb — az életkörülményeket javító létesítmények átadására kerül sor. Lakóépületeket, óvodákat, iskolákat avatunk, játszótereket, parkokat, sportlétesítményeket vesznek birtokba fiataljaink, egészségügyi intézményeket adunk használatba. Jó dolog ez, a szocializmust építő munkánk eredménye, és természetes velejárója. Kevésbé közismert azonban a közvélemény előtt a tanácsok mindennapos — intézményfenntartó, gazdaság- szervező — tevékenysége. Pontosabban ez a tevékenység inkább csak akkor kerül reflektorfénybe, ha valahol hiba van, mulasztás történt. Ha az állampolgár nem kapja meg a már megszokott szolgáltatásokat, egy- egy újonnan keletkező, társadalmilag indokolt igény kielégítése a kívántnál lassúbb ütemű, vagy elmarad. Ez is érthető, hiszen a tanács a költségvetési gazdálkodásával elsősorban a közvetett juttatások elosztásával kapcsolódik az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósításához. Természetes igény, hogy településeink tiszták legyenek, rendezett, jól megvilágított utcákon közlekedjünk. Gyermekeinket iól felszerelt, megfelelő körülményeket biztosító intézményekben, jól képzett pedagógusok oktassák, neveljék. Nem mindegy, hogy a ma már minden állampolgárt ingyenesen megillető egészségügyi és szociális ellátás milyen színvonalú. Az sem, hogy a munka utáni közművelődési lehetőségek, a művelődési házak, a klubok, a könyvtárak, a színházak, a mozik, a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségei, illetve az ehhez kaocsolódó ellátás színvonala miként be. folyásolja az általános közérzetet. Az említett feladatok megoldása döntően a tanácsok költségvetésének terhére történik. A kielégítés szintje, mértéke alapvetően a költségvetés lehetőségeitől, behatárolt feltételrendszerétől függ. A következőkben ennek néhány jellemzőjét mutatjuk be. korántsem a teliesség igényével. Szolnok megye közel 450 ezer lakosának kommunális, szociális. egészségügyi és kulturális ellátását a tanácsok által fenntartott, mintegy 350 intézményben és egyéb szervezetben mintegy 20 ezer dolgozó szolgálja. E jelentős létszámot foglalkoztató szervezetrendszer az V. ötéves terv időszakában a lakosság ellátásának érdekében közel 9 milliárd forintot használ fel, amely a IV. ötéves terv időszakának ilyen irányú kiadásait több mint 30 százalékkal meghaladja. Sokszor elhangzó kérdés, hogy ezt a jelentős összeget mire költik a tanácsok? A különböző kommunális feladatok végrehajtásához az 1976—1980. években 1 milliárd forintot meghaladó előirányzat áll rendelkezésre. Ebből mintegy 300 millió forint a tanácsi utak, hidak karbantartására jut. Ez az összeg igen jelentős. Figyelembe véve azonban, hogy 1 km út felújításának költsége milliós nagyságrendet jelent, ez már önmagában a takarékos és megfontolt felhasználás igényét támasztja. A megyében az utcai közvilágítási lámpahelyek száma meghaladja a negyvenhárom ezret. Csak közvilágítási áramdíjra mintegy 42 millió forintot fordítanak évente tanácsaink. Az állanái lakóházak tatarozása, karbantartása ugyancsak az illetékes tanácsi szervezetek feladata. Megyénkben az állami lakások száma meghaladja a tízezret, amelyek jó állapotának megőrzésére öt év alatt mintegy 230 millió forintot költenek. A tanácsok feladata a fürdő-, valamint a településtisztasági szolgáltatások ártámogatásának a tanácsi költségvetésben történő megtervezése, majd a cél szerinti felhasználásának biztosítása is. Középtávon a fürdők ===== üzemeltetésének támogatására 30,5 millió forintot fordítunk. Ez azt jelenti, hogy valameny- nyi köztisztasági vagy strandfürdőt igénybevevő állampolgár a belépőjeggyel kapcsolatos költségeihez közvetett támogatást kap. A strandfürdőt igénybe vevők száma például 1977-ben meghaladta az 1 millió 750 ezret, az egy személyre jutó költségvetési támogatás esetenként 3,20 forint volt. Az egészségügyi ellátásra tervezett kiadások középtávon meghaladják a 2 milliárd 300 millió forintot. A gyógyítást szolgáló kórházi ágyak száma meghaladja a kétezerhétszázat. Gyógyító munkát végeznek több mint kétszáz orvosi körzetben. A jelentős pénzeszközök felhasználása gondos és takarékos tervező, szervező munkát igényel, hiszen például egy kórházi ágy éves fenntartási költsége megközelíti a 65 ezer forintot. Jelentős feladata tanácsainknak a bölcsődei hálózat fejlesztése, továbbá annak színvonalas üzemeltetése és fenntartása. Közismert, hogy különösen a megye városaiban a bölcsődei helyek száma az igényekhez viszonyítva nem elégséges. Valamennyi tanács törekszik arra, hogy az igényeket lehetőségeihez mérten kielégítse. Tudnunk kell azonban, hogy egy bölcsődés kisgyermek ellátásának éves költsége meghaladja a 16 ezer forintot, és az igénybe vevők ezt közvetett juttatásként kapják. A kulturális ellátás biztosítását középtávon több mint 3,5 milliárd forint szolgálja. A tanácsi költségvetés gondoskodik mintegy 17 ezer óvodás, és 48 ezer általános iskolás gyermek intézeti ellátásáról, oktatásáról. Az óvodák működtetésére például 1977-ben 98 millió forintot fordítottak tanácsaink, egy óvodai hely fenntartásának éves költsége csaknem hétezer forintot tesz ki. Az általános iskolák tanulócsoportjainak (osztályainak) fenntartása eszközigé- nyesebb és bérigényesebb. A megyében működő tanulócsoportok éves költsége 1977- ben csoportonként meghaladta a 87 ezer forintot. Az általános iskolai napközi otthonos csoportok költségigénye ennek közel duplája, éveis szinten egy napközi otthonos csoport költsége átlagosan eléri a 164 ezer forintot. Közművelődési feladatok megvalósítására tanácsaink ugyancsak jelentős összegeket használnak fel. 1-077- ben például közművelődési célokra több mint 67 millió forintot fordítottak. Ismeretes, hogy a közművelődési intézmények, szervezetek saját bevételükből nem képesek biztosítani üzemeltetési költségeiket. A művelődési házak, könyvtárak, múzeumok stb. szolgáltatásait ugyanis az állampolgárok jóformán ingyenesen, vagy csekély térítés ellenében ve - hetik igénybe. A közművelődés támogatásának klasszikus példájaként lehet megemlíteni a színházat. A megyében 1977-ben 157 ezer színházlátogató volt. A színház állami támogatásán keresztül minden egyes színházlátogató jegyének megváltásakor több mint 50 forint közvetett támogatásban részesült Az előzőekben bemutatott néhány jellemző példa is mutatja, hogy a tanácsok a költségvetési gazdálkodásukkal jelentős módon hozzájárulnak az életkörülmények alakításához. A megye lakossága azonban társadalmi összefogással, önként vállalt társadalmi munkával maga is nagymértékben segíti az ellátási színvonal alakítását. Megyénkben 1977-ben a megye lakossága 356 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített, melyből 248 millió forint a különböző költségvetési, elsősorban kommunáiig feladatok ellátási színvonalát javította. A 108 millió forint pedig a tanácsi fejlesztési, beruházási feladatokhoz kapcsolódóan került teljesítésre. A vázlatosan bemutatott feladatok megvalósításához az önállóan gazdálkodó tanácsoknak a fedezetet saját maguknak kell megteremteni. A kiadások mintegy 20 százalékának megfelelő bevétel a lakosság befizetéseiből származik. A költségvetési feladatok maradéktalan megvalósításában, az igények jobb kielégítésében azonban a lakosság is nagy segítséget nyújthat a tanácsoknak. Megnyilvánulhat ez az állampolgárok jogos befizetési kötelezettségeinek határidőben történő maradéktalan teljesítésiében is. De közvetetten hatással van erre az üzemekben, a különböző termelőhelyeken végzett egyéni munka színvonalának, hatékonyságának alakulása is. A tanácsi költségvetés helyzetét ugyanis döntően befolyásolja a területen működő vállalatok, termelőszervezetek gazdasági eredményeinek alakulása, mivel az eredmények alapján történő befizetéseikkel legjelentősebb fedezeti hányadát biztosítják a tanácsok tervezett kiadásainak. A gazdasági eredmények csak a termelés hatékonyságának növekedésével párhuzamosan emelkedhetnek. E hatékonyság az előzőek — szerint szorosan kapcsolódik a közvetett juttatások tömegéhez és színvonalához is. A költség- vetési gazdálkodás területén ilyen módon jut kifejezésre az az életszínvonalat meghatározó igen jelentős gazdaságpolitikai összefüggés, amely szerint csak annyit oszthatunk el, amennyit megtermeltünk. Ulveczki Tibor a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője Beruházás! Csúszik a határidő, egyensúly emelkednek a költségek A szakemberek — és persze a közvélemény — megítélése szerint is beruházásaink megvalósítási ideje túlságosan hosszú. Talán nem túlzás azt mondani, hogy közel másfél-kétszerese annak, mint amit műszaki fejlettségi színvonalunk lehetővé tenne, és többszöröse a legkorszerűbb technikával, szervezési kultúrával rendelkező országokban szokásos elkészülési időnek. Ennék okait keresve először is érdemes megnézni a beruházásokra fordított ösz- szegek alakulását. Tudniillik az ennél tapasztalható jelentős ingadozások számottevően befolyásolják a megvalósulás idejét, növelik az úgynevezett befejezetlen állományt. Szolnok megyében a beruházásokra fordított összegek — az egymást követő években — jelentős eltérést mutatnak. A szocialista szektor ráfordításai 1970 és 1976 között (az árszínvonal változásának hatására is) 40 százalékkal, tehát az országos növekedéshez hasonló ütemben emelkedtek. Ezen belül azonban meglehetős egyenetlenség alakult ki; a A beruházási tevékenység elmúlt évi jelentős növekedésében több tényező is szerepet játszott. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az ötöd,ik ötéves terv legfontosabb fejlesztései abba a szakaszba jutottak, amikor viszonylag a legnagyobb ráfordításokat igényelték. A gazdaságos export növelésének követélménye fokozta a beruházási igényt, valamint hogy a vállalatoknál a saját erő, a támogatások és a hitelek dinamikus növekedése miatt — a tervezettfejlesztésekhez elegendő forrás állt rendelkezésre. A beruházások növekedésének nem elhanyagolható árnyoldala volt Szolnok megyében, hogy az ipari és a mezőgazdasági fejlesztések gyors növekedést visszaesés, majd ismét élénkülés követte az egymást követő években. Az ingadozás nagyobb volt, mint országosan. 1972-ben például a „beruházási stop-nak” nevezett intézkedések hatására 9 százalékkal kevesebbet költöttek fejlesztésekre a vállalatok és a szövetkezetek. Ezt követően viszont évről évre 10 százalékos volt az emelkedés. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében 1976-ban a beruházások változatlan szintjét tervezték, ezt követően azonban — bár számítani lehetett a beruházási csúcsra — várakozáson felüli ütemben következett be a fejlesztés. Országosan a tervezett 163—164 milliárd forint értékű beruházással szemben 181,5 milliárd értékű valósult meg. Megyénkben csupán 1977 első "három negyedévében 21 százalékos volt a növekedés. (Az éves adatok még nem állnak rendelkezésre.) Az országos és a megyei beruházások alakulását, az említett ingadozást szemlélteti az alábbi grafikon. kivételével minden népgazdasági ágban gyorsabban nőtt a befejezetlen állomány, mint a beruházásokra fordított összeg. 1970 és 1976 között pl. a ráfordítás 40 százalékkal, a folyamatban lévő fejlesztés kétszeresére emelked.ett. A befeje- zetlenség főleg a kommunális ágazatban mutatott növekvő tendenciát. Ezen belül is elsősorban az építőipari munkálatoknál. (61 százalékról 66 százalékra emelkedett a „befejezetlen” építések aránya.) Az ok: a megvalósítások idejének elhúzódása. Közelebbről: az építőiparban állandósult a munkaerőhiány, a munkaszervezés és a munkafegyelem fogyatékosságai, az alacsony színvonalú építőipari technikai felszereltség. (Mellesleg, a meglévő korszerű eszközöket is csak részben használják ki.) Emellett figyelemre méltó körülmény az is, hogy a kivitelező nem mindig választhat szabadon a rendelések közül. Esetleg kénytelen olyan újabb munkához is kezdeni, amihez máshonnan — már folyamatban lévő építkezésekről kénytelen elvonni a munkaerőt. Mindezek együttesen a kívántnál több félben lévő beruházáshoz, a befejezési határidő elhúzódásához vezetnek. A megyében 1977-ben jelentősen megnövekedett a KSH által megfigyelt —általában 25 milliónál többe kerülő beruházások száma. Az elmúlt évben pl. 15 új, beruházásba kezdtek, de csak nyolcnak az üzembehelyezése történt meg. Az 1971 és 1975 között elkészült fejlesztéseknek alig több mint egyharmadát adták át határidőre vagy esetleg határidő előtt, főleg a kisebb értékűeket. A nagyobb értékűek zöme késett. Beruházásainkra általában az jellemző, hogy a tényleges költségek magasabbak az eredetileg tervezettnél. Ennek legfőbb oka általában az „alátervezés”, mely mind az állami, mind a vállalati fejlesztési gyakorlatot jellemzi. Ez is közrejátszott abban, hogy a megyében 1971 és 1977 között átadott fontosabb beruházások tényleges költsége átlagosan 26 százalékkal volt magasabb az eredeti tervben előirányzottnál. Ez hét év alatt összesen mintegy 1,7 milliárd forint többletkiadást jelentett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van a határidőcsúszások és a tervezettnél magasabb költségek között. Ugyanis az összes költségtúllépés 93%-a a megkéső fejlesztéseknél mutatható ki. A számítások szerint egy hónapi határidőtúllépésre 3 millió forintos költségtúllépés jutott. A beruházási egyensúly javítása érdekében jelenleg a legfontosabb feladat a folyamatban lévő beruházások minél gyorsabb befejezése. Ennek elősegítése érdekében az új építéssel járó vállalati beruházásokhoz átmenetileg sem támogatási, sem hitel nem nyújtható. Emellett intézkedések történtek a vállalatok fizetőképes — beruházási piacra irányuló — keresletének mérséklésére is. Az eddigi tapasztalatok még nem adnak -biztos támpontot ahhoz, hogy megítéljük, hogyan alakulnak a továbbiakban a beruházások. Az azonban már az első három hónap megyei adataiból is nyilvánvaló,' hogy a beruházási kiadások mérséklődnek. Lits Józsefné dr. Épül a Tiszamenti Vegyiművek nátri- umtripolifoszfát üzeme. A beruházás költsége csaknem eléri az egymilliárd forintot. Mivel az üzem berendezéseinek többségét a francia Prorea cég szállítja, ezért a szerelések irányítói is © ranciák lesznek Fotó: Kőhidi Összeállította: Palatínus István
