Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
1978. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Zenekari hangverseny Jászberényben Weimari vendégkarmester a Székely Mihály zenei napokon Hans-Rainer Förster a pódiumon SZERDÁN ESTE a jászberényi Székely Mihály zenei napok keretében zenekari estet tartottak a Déryné Művelődési Központ színháztermében. A műsorban felléptek a helyi zeneiskola tanárai, a Szolnoki szimfonikus zenekar szólistái, valamint a szolnoki zenekar, német vendégkarmester: Hans-Rainer Förster, vezényletével. A Szolnoki szimfonikus zenekarról megírtuk már, hogy fontos és hálás feladatot teljesít, amikor a megye kisebb településeit felkeresve, sokak számára házhoz viszi a komoly zene legszebb gyöngyszemeit. Most újabb lehetőségükkel éltek: alkalmat adtak zeneiskolai kollegáiknak, hogy szólistaként működjenek közre. Mindazoknak, akik szólista sikerekre vágynak, nagy élményt nyújt, s további ösztönzést ad zenekari kísérettel fellépni, még ha a gyakorlás a megterhelő napi munka függvénye is. A műsor első részében a jászberényi zeneiskola tanárait hallhattuk. Elsőként Szalóczy Miklósnét, ki Bach: h-moll szvitjének fuvolaszólamát szólaltatta meg meg. A remek felfogásban — mindössze a bevezető tétel nélkül — előadott szvit nagy sikert aratott, a vonósok kiegyenlítettsége dicséretet érdemel. * Ezután Czeglédi Zoltán következett Haydn: D-dúr gordonkaversenyével. A fiatal, tehetséges muzsikus érezhető elfogódottsággal kezdett, ami intonációján is lemérhető volt, zeneileg azonban sok szépet nyújtott, biztos felkészültség, ízléses A szomszéd népek barátsága jegyében rendezik meg a Gyulai Várszínház idei, 15. évadját — tájékoztatta az újságírókat tegnap a Magyar Sajtó Házában Becsey József, a Békés megyei Tanács művelődési osztályának vezetője. Június 26—augusztus 7. között a magyar, román, szlovák és szerb színházművészet képviselői találkoznak a Gyulai Várszínház hagyományos rendezvényein. A romániai Székely János: Caligula helytartója című drámáját a kolozsvári Harag György, a jugoszláviai Gob- by-Fehér Gyula: A budaiak szabadsága című drámáját a szabadkai Szabó István, a csehszlovákiai Márai Sándor: A kassai polgárok című művét a pozsonyi Rakovszky Tibor állítja a várudvar színpadára. fraziálás. hangulatteremtő vitalitás jellemezte. Szünet után az Állami Operaház nyugdíjas magánénekese — jelenleg a zeneiskola tanára — Nagypál László énekelte Schubert Szerenádját és Erkel Bordalát. Az eredetileg tenor, később bariton szerepkörbe lépett művész világos szövegkiejtéssel, érett formálással, rutinos technikával adta elő az énekszámokat, a közönség nagy tapsától kísérve. Végezetül' Mozart: Sinfonia concertanteja hangzott el, a zenekar szólistái Egyed József (oboa). Puskás Dezső (klarinét), Benedek Sándor (fagott) és dr. Ábrahám László (kürt) voltak. A mannheimi iskola hatását éreztető, s valószínűen francia megrendelésre készült mű (utóbbira utal a francia ízlésre valló variációs tétel is) Hans-Rainer Förster avatott tolmácsolásában teljes szépségében bontakozhatott ki. A WEIMARI Nemzeti Színház dirigense, ki már több ízben járt hazánkban, biztos technikai tudással, őszinte érzéssel fűtött dinamikával, ragyogóan irányította a zenekart, értelmezését, elképzeléseit kemény próbákon érvényesítette, s az együttes most érezhető kedvvel, meggyőzően muzsikált. A szólisták nagyszerűen illeszkedtek a zenei folyamatba, egyénileg is, együttesen is muzikalitásukkal, virtuóz hangszerkezelésükkel hívták fel magukra a figyelmet. A Mo- zart-mű kétségtelenül a hangverseny legszebb perceit jelentette. Nagy Pál A vár lovagtermében egy- egy román, szlovák és szerb nyelvű monodrámát adnak elő romániai, Csehszlovákiából illetve Jugoszláviából jött művészek. A várszínház — amely úttörőként kapcsolódott az ország nyári szabadtéri színházi játékaihoz — a magyar történelmi drámák színtere. Közönség elé viszi A civilizátor című Madách-drámát, Katona Imre átigazításában és az Universitas együttes Szörny című produkcióját. Itt mutatkoznak be a várszínház művészei a Gála ’78 műsorukkal. Tervezik, hogy a szabadtéri színpadon nagysikerű magyar történelmi filmeket is bemutatnak. Hosszútávú rendezvény- sorozat is kezdődik az idén: az I. Gyulai zenei verseny. (MTI) Bmatör képzőművészeknek Megyei fórum Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik Szolnokon a Komarov-teremben az amatőr képzőművészek megyei fóruma. A találkozón — többek között — előadás hangzik el a magyar — ezen belül a Szolnok megyei — amatőr képzőművészeti mozgalom helyzetéről, gondjairól. A fórum résztvevői közösen nézik meg Makoldi Sándor festőművész tárlatát és a szolnoki Galériában látható szőnyegkiátlítást. Fenékpusztai ásatások Torzított gót és alán koponyák Hazánk egyik legfontosabb népvándorlás-kori régészeti lelőhelye Keszthely szomszédságában - a Balaton nyugati partján - Fenékpuszta. A Festeticsek egykori lovardája környékén hosszú évek óta végeznek ásatásokat a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai. Tavaly nyáron, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete vette át a feltárás irányítását, meggyorsították a kutatásokat. Szovjet szakemberek is bekapcsolódtak. Az idén még nagyobb erővel folytatódott a munka. Az akadémiai intézet és a keszthelyi múzeum szakemberei mellett két moszkvai régész is közreműködött a feltárásokban és száz budapesti műegyetemista is dolgozott Fenékpusztán. A kutatások irányítója, Erdélyi István, a régészeti intézet osztályvezetője jelenleg egy szovjetunióbeli ásatáson vesz részt. Szőke Béla, a régészeti intézet munkatársa és Sági Károly, a keszthelyi múzeum igazgatója tájékoztatta az idei feltárás eredményeiről. Legjelentősbbnek a szent- györgyi határrészen lelt torzított koponyás temetőt tartják. Gótok és alánok V—VI. századi itt-tartózkodásának dokumentumai ezek a különleges, tudományos értékű koponyák. Százötven hasonlót ismert a szakirodalom. Fenékpusztán a múlt nyáron egyre, most további nyolc koponyára bukkantak. A sírok környéke őskori gödrökkel tagolt, s római kori árkokat is találtak. Az erdőtől délre, a Kis- Balatonba nyúló félsziget keleti lejtőjén XIII—XIV. századi cserepek, településnyomok, kemencemaradványok, szemétgödrök kerültek napvilágra. A sármelléki út déli részén, a lezárt homokbányában bányászás közben elpusztított, kora Árpád-kori — X—XI. századi — kisebb leletek, mellette római és őskori hulladékgödrök tárultak föl. Római kori árokrendszerre derült fény az erőd közelében, benne gabonás verem, öt kilónyi búzával, árpával, zabbal. Ugyanitt a IX. századi temető — harcosok sírjával, lándzsával, edényekkel, köztük úgynevezet frank palackkal — további munkára is buzdít. Folytatják majd az erőd belsejében egy ház alapjainak kutatását is, amely az erőd korának meghatározásában jelentős. S jövő nyáron az ideinél is nagyobb erőket szerveznek Fenékpusztára az ásatások meggyorsítása érdekében. Az eddigi fenékpusztai kutatások jelentősége oly nagy, hogy novemberben Moszkvában nemzetközi konferen- cán foglalkoznak a témával. Sági Károly a keleti gotokról tart előadást. Erdélyi István pedig a torzított koponyás sírleletekről számol be. Nemcsak a régészeket, hanem az idegenforgalmi szakembereket is élénken foglalkoztatja a fenékpusztai ásatások bemutatásának gondolata. r. i. Gyulai nyár: A népek barátságának demonstrációja Közérdek és egyéni gond A beadványok sorsa a tanácsoknál A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről törvény született 1977-ben. Mivel a tanácsi szervekhez évente tízezrével érkeznek ilyen beadványok, a törvény megértéséhez, egységes alkalmazásához társadalmi érdek fűződik. Megyénk tanácsi szerveiben ezért tartották alapvető feladatnak a szóbanforgó ügyek intézésében a helyes gyakorlat kialakítását. Ennek érdekében több intézkedés történt, — köztük az, hogy több mint négyszáz tanácsi ügyintézővel ismertették meg a közérdekű beje'- lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényt, illetve az annak gyakorlati alkalmazását elősegítő módszereket. A megkülönböztetett figyelmet jelzi az is, hogy a törvény megjelenése után alig egy évvel — a közelmúltban — a gyakorlati tapasztalatokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Széles körű vizsgálat A testület ülését széles körű vizsgálat előzte meg, amely megnyugtató eredménnyel zárult: a tanácsi szervek az állampolgárok beadványait általában gyorsan, jól intézik. A közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok minősítése és nyilvántartása többségében az előírásnak megfelelő. A tanácsi szervekhez érkezett, a törvény szerinti eljárás körébe tartozó beadványok száma az előző évihez viszonyítva növekedett, a tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken és egyéb tanácsi fórumokon elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok száma viszont csökkent. Ez utóbbira az szolgál magyarázatul, hogy a községi közös tanácsok megalakulásával — a pénzeszközök koncentrálása folytán — olyan fejlesztési, felújítási feladatokat is megoldottak, melyekre a korábbi önálló tanácsok csak a későbbi évekre tettek ígéretet. A tapasztalatok arra is vallanak, hogy megyénk lakói élénk érdeklődést tanúsítanak a közügyek intézése iránt, segítőkészek, a hiányosságok felszámolása érdekében juttatnak el beadványokat a tanácsi szervekhez. Tavaly 5204 közérdekű bejelentés, 2833 közérdekű javaslat és 1120 panasz érkezett a megye tanácsaihoz. Az egyéni jellegű panaszok száma fokozatosan csökken, tavaly 1120 volt. A közérdekű bejelentések és javaslatok tárgy szerinti megoszlásában a kommunális jellegű témák kerülnek az első helyre, ezek közül is a közérdekű javaslatok. Az állampolgárok tehát mindenekelőtt lakóhelyük fejlesztése érdekében emelnek szót. Ez a tény két tanulsággal is szolgál. Mindenekelőtt azzal, hogy a jószándék nem mindig párosul a helyi tanácsok pénzügyi lehetőségeinek Ismeretével. Szolgál viszont egy olyan tanulsággal is, hogy az ismétlődő és a lakosság jelentős részét érintő javaslatokat az éves tervek kidolgozása idején figyelembe kell venni. Jószándék és lehetőség A közérdekű bejelentések és panaszok nagyságrendben második csopo-'+ja az intézmények (nemcsak a tanácsiak) működését, harmadik csoportja pedig a kereskedelmi ellátást érinti. Felülvizsgálatuk mindenképpen indokolt, mivel a beadványok nagyságrendje tényleges gondokat tükröz. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a városokban és a nagyközségekben az általános ellátással, a kisközségekben az alapellátással és helyenként a kereskedelmi morállal időnként bajok vannak, ezért a tanácsi szerveknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a kereskedelmi hálózatra. Mivel az ipari szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos panaszok 76 százaléka községekből érkezett, mindenképpen indokolt nagyobb gondot fordítani az ottani szolgáltatási igények kielégítésére. A tanácsi szerveknél dolgozók egyértelmű dicséretére szolgál, hogy egy év alatt mindössze 22 panasz érkezett ellenük. Téves címzés A -tapasztalatok arról is tanúskodnak, hogy a beadványok szerzői sok esetben olyan ügyek intézését is a tanácsi szervektől várják, melyek másokra tartoznak. Ezért a tanácsi szervek az elmúlt évben 823 közérdekű bejelentést, 317 javaslatot és 156 panaszt küldtek át az intézésükre megfelelő hatáskörrel rendelkező szervekhez. A tanácsi és egyéb szervek a bejelentések, panaszok kivizsgálásánál általában ügyelnek arra, hogy az ügy intézését elfogulatlan emberekre bízzák. Ezért szerencsére csak kirívó példa az egyik áfész-elnök esete, aki a panasz kivizsgálását arra bízta, aki ellen az irányult. A megyei tanács vb ülését megelőző vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a tanácsi szerveknél, vállalatoknál és szövetkezeteknél érdemben foglalkoznak a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal, általában 15 napon belül választ adnak rájuk. Mondhatnánk úgy is: érvényesülnek a törvény alapelvei. S. B. R klubmozga! Öcsödön Óvoda épül összefogásból Tegnap kezdték meg az új óvoda építését Öcsödön. A nagyközség legújabb gyermekintézménye közös erőből létesül. A megyei tanács másfél millió forintot, a gazdasági egységek 1,3 milliót adtak az építkezésre. Az öcsödiek is jelentős tértiét vállaltak a 75 személyes óvoda létrehozásában, önkéntes hozzájárulással 300 ezer forint gyűlt össze, a fennmaradó összeget a tanács fedezi. Az 5 millió 200 ezer forintba kerülő intézményt a nagyközségi tanács költség- vetési üzeme építi. Az óvodát a tervek szerint 1979 második félévében már birtokba vehetik a gyerekek. Országos konferencia Szolnokon Hétfőn délután három órakor a szolnoki Komarov- teremben megkezdődik, s három napon át tart a klubszakelőadók országos konferenciája. A tanácskozáson a klubmozgalom helyzetéről, feladatairól lesz szó, néhány elemző igényű előadás is elhangzik ebben a témában. A résztvevők több szervezett program keretében alkothatnak képet a „klubozás” Szolnok megyei állapotáról, egyebek között szolnoki, mezőtúri és törökszentmiklósi klubokat látogatnak meg. Vasárnap Martfűn VIT-folkpódium Neves együttesek és szólisták szerepelnek a martfűi művelődési központban vasárnap este 8 órakor kezdődő „VIT- folkpódium” című műsorban. Fellép — többek között — a Dalász és a Gép-folklór együttes, valamint Dévényi Adám, Boros Lajos és Vas Zoltán szólisták. Műsorukon népzenei feldolgozások és politikai dalok szerepelnek. i'mmt mnmammmrnmf, Tapolcán, a bauxitbányászok lakótelepén a napokban újabb százegy család költözött be a kilencedik „Y" ház modern, összkomfortos lakásaiba. Képünkön az „Y” házakból épült bányászlakótelep
