Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-12 / 110. szám

1978. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy párthatározat a megvalósulás útján Sok még a tennivaló Q Vegyük példának Zagyvarékast, mint székhely- és Szász­berket, mint társ­községet. Az ilyen közös tanácsú községekben élő emberek saját és közös­ségük ügyei iránt ugyanúgy érdeklődnek, mint a nagyobb településeken — sőt, talán egv kicsit jobban is —, több­ségük szívesen részt vesz a döntésekben, szívesen mon­danak azokkal kapcsolatban véleményt és figyelemmel kí­sérik a végrehajtást, támo­gatják lakóhelyük fejleszté­sét. .Ezeken a településeken is a tanácsi munka demokratiz­musának biztosítása, a szük­séges fórumok megtartása, a társadalmi szervek aktivitá­sának fokozása eredményez­het még tartalmasabb köz­életet. Ehhez viszont elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a pártirányítás színvonala is állandóan emelkedjen. Együttes munkával A pártszervek és -szerveze­tek szervezeti felépítése köz­ségenként eltérő. Ezért a ta­nácsok pártirányítása a köz­ségi pártbizottságokra, köz­ségi vagy termelőszövetke­zeti pártvezetőségekre, ese­tenként alapszervezetekre hárul. S mivel példának Zagyvarékast említem, ott a községi pártbizottságra, ahol a községi közös tanács 1975. január 1-én alakult. A párt testület ott három év alatt tizenegy esetben fog­lalkozott államigazgatási, községpolitikai témával. Be­számoltatták a közös tanács kommunista vezetőit például a két település közművelődé­si helyzetéről, a családi jel­legű szertartások szervezésé­nek tapasztalatairól, a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott közérdekű bejelen­tések intézéséről, a lakossági szolgáltatás helyzetéről, az állami oktatás helyzetének javítására hozott határozat végrehajtására tett intézke­désekről, a két társközség egészségügyi helyzetéről. Miben mérhető, hogy jól együtt dolgozik a közös ta­nács és a- községi pártbizott­ság, hogy a tanács betölti sa­játos feladatát? Például ab­ban is, hogy együttesen dön­tik el milyen fontos község­fejlesztési feladatokat kell megoldani, hogy igvekeztek pótolni, egyszínvonalra hoz­ni azokat a kommunális vagy közhasználati létesít­ményeket, amelyek Szászber­ken még hiányoztak, vagy kezdetlegesek voltak. Példa erre a sportöltöző építése, vagy a kereskedelmi hálózat bővítése. A tanácsnál dolgo­zó kommunisták munkája pedig nagy mértékben hozzá­járult ahhoz, hogy gyorsabb, színvonalasabb lett a lakos­ság ügyeinek intézése. Mint ahogy a tanácstagok is — köztük a párttagok úgyszin­tén — eredményesen mun­kálkodtak annak érdekében, hogy a két település érdekei összhangban legyenek. A községi pártbizottság minden fontos, a község egészét érin­tő döntés előtt összehívja a kommunista tanácstagokat megbeszélésre, hogy egysé­ges állásfoglalás szülessen. Hátrányok nélkül Közös tanácsú községekben nem könnyű az érdekek egyeztetése. Elérni azt, hogy egyik település lakói se érez­zék: hátrányba kerültek. Kü­lönösen nem könnyű ez az olyan helyeken, mint például Kőtelek, ahol két társközség Nagykörű és Tiszasüly csat­lakozik a székhely-település­hez. Nehéz a nagy területet átfogni, különösen, hogy adódnak gazdasági nehézsé­gek is. A községi pártbizott­ság viszont itt is jól koordi­nálja a tanácsi és a társadal­mi szervek községpolitikai tevékenységét, aktivitásra ösztönözni őket. A pártren­dezvények rendszeresek, tar­talmasak. Ez megmutatkozik egyrészt a napirendek terve­zésében, másrészt az előter­jesztett témákban is. „Álta­lában jó úton indultak el” — ezt állapította meg a járási párt-végrehajtóbizottság is, amikor e testület előtt adott számot munkájáról a községi pártbizottság. Ennyi tapasztalatszerzés után kíváncsi voltam, mi a véleménye Nádas Józsefnek, a szolnoki járási pártbizott­ság első titkárának: hol tar­tanak a Politikai Bizottság szóban forgó határozatának végreha j tásában ? — Előrebocsátom: ez a hat évvel ezelőtt született ha­tározat nagyon nagy jelen­tőségű a mozgalmi munka színvonalának emelése tekin­tetében. Minden pártszerv­nek szintjének megfelelő fel­adatokat szabott, ma is élő és aktuális. Mi a lényege? Az, hogy együttesen kell gondol­kodnunk, cselekednünk, az igényekhez igazodva korsze­rűsítenünk a pártmunka mód­szereit, mert csak így felelhe­tünk meg a fejlett szocialis­ta társadalom építése szabta követelményeknek. Korsze­rűsíteni a munkamódszere­ket úgy, hogy közben tiszte­letben kell tartani a községi pártbizottságok önállóságát, ugyanakkor érvényesíteni a mi felelősségünket a területi munkáért. Segíteni a községi pártszervek, -szervezetek te­vékenységének minden irá­nyú kibontakoztatását. — Ez bizony nem kis fel­adat. — Nem bizony, de nagyon szép. Mi is megtettük ez­irányban a kezdeti lépéseket, vannak eredményeink, de még több tennivalónk. Vég­rehajtó bizottságunk tavaly azt ajánlotta a községi párt­szerveknek, hogy összegez­zék; meddig jutottak el öt év alatt a határozat végrehaj­tásában. Ez megtörtént. A fél évtized alatt nemcsak a települések arculata változott meg a járásban, változás kö­vetkezett be a pártszervek felépítésében — például a csúcsvezetőségek helyett ma már pártvezetőségek vagy pártbizottságok dolgoznak —, és ez meglátszik a tartalmi munkán is. Hozzáértőbben, színvonalasabban foglalkoz­nak ma már pártszerveink az alapszervezetek, a tömeg­szervezetek és mozgalmak, az állami élet, a tanácsi munka irányításával, a gazdaságpo­litikai feladatokkal. Mindeh­hez biztosították a megfelelő személyi feltételeket, ame­lyek viszont a megfelelő ká­der- és személyzeti munká­ban mérhető. Igaz, a közös tanácsú községekben még küszködnek azzal, hogy párt­szerveink valóban a terület gazdáivá váljanak. — Az utóbbi napokban több helyen megfordultam és tapasztaltam, hogy önök te­rületfelelőseik révén nagyon konkrét segítséget nyújtanak a községi pártszerveknek, szervezeteknek. Kezdeti lépések után — Szemlélődéssel nem sok­ra jutnánk. Az önállóság tiszteletben tartása mellett igyekszünk a helyszínen se­gítséget nyújtani. Hangsúlyo­zom, hogy a mi 'feladatain­kat nem szabad leszűkíteni szervezeti intézkedésekre. Minden erőnkkel segítenünk kell a Xf kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását. Ide tartozik, hogy a legfrissebb központi határozatokat, mint például a március 15-i, ami a mezőgazdaságra vonatkozott, értelmezni, értelmeztetni és alkalmazni kell. Hozzájárul­ni ahhoz, hogy a tagkönyv- cserét követően az éves be­számoló taggyűléseken meg­határozott feladatokat az alapszervezetek végrehajt­sák, közre kell működnünk abban, hogy minden kommu­nista alkalmassá váljon a po­litika befogadására, alkal­mazására, ezért állandóan növelnie szükséges minden párttagnak ideológiai felké­szültségét. Mint látja a fel­adatok egyre fokozódnak. Ezért hangsúlyozom, hogy még nagyon sok tennivaló vár ránk. Varga Viktória VÉGE A Hűtőgépgyár ipari hűtőgépeinek műszereit a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben készítik. Évente mintegy 800 vezérlőberendezés hagyja el a szövetkezet műhelyeit A mezőgazdaság fejlesztése és a tudomány Hétfőn kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlé­se, arrtely egy két évvel ezelőtt hozott határozat szellemében most nem te­kintette át egész tudomá­nyos tevékenységét, ha­nem egy különösen fon­tos, az ország egész gaz­dasági életét közvetlenül érintő témát vitatott meg. A közgyűlés központi elő­adója Tamássy István * aka­démikus, az MTA agrártu­dományi osztályának elnöke volt, aki „A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése és a tudomány feladatai” címmel tartott összefoglaló előadást. t redmények, sikerek A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kedvező irányban és jó ütemben fej­lődött az elmúlt évtizedben. (A mezőgazdasági termelés hosszabb idő óta évente át­lagosan több, mint 3 szá­zalékkal emelkedik, ami eu­rópai Viszonylatiban is jó eredmény. Hazai búzaterme­lésünkben az 1955—1960-as hektáronkénti 15 mázsás át­lagot sikerült 1977-ben 40 mázsára emelni, amelyhez hozzájárultak a hazai neme- sítésű. búzák is. Ezek vetés- területe 1977 őszén elérte az ország vetésterületének több mint egyharmadát. Kukori­cánál a háború előtti hektá­ronkénti 20 mázsás termés­ről 1977. évben 50 mázsás eredményig jutottunk e. Eb­ben is ■ megmutatkozik tudó­saink és szakembereink munkája: a IV. ötéves terv­ben 36. az V. ötéves terv el­ső és második évében 10 új Májusiéi csak exportra A Jászsági Cipőipari Szö­vetkezetben, ahol április vé­géig teljesítették a belkeres­kedelem 1978-ra szóló meg­rendeléseit. május elejétől áttértek az exportmegrende­lésekre készülő nőj és férfi- műkorcsolyacipők gyártására. A bel- és külföldi piaco- non egyaránt jól ismert szö­vetkezet idei tervében 45 millió forint értékű termék előállítása szerepel. Ebből 39 millió az exportra készülő műkorcsolyacipők értéke. Éves tervének teljesítése mellett a szövetkezet piac­kutatással készül az 1979. évre. A nemzetközi cipőbör­zén kiderült, hogy a jövő év slágere a görkorcsolyacípő lesz. A szövetkezet áraján­latot küldött külföldi cégek­nek, s eddig 50 ezer pár gör­korcsolyacipő gyártására ka­pott megrendelést olasz és francia cégektől. Deila — Petersin Baromfikeltetőt gyártanak közösen Nagy teljesítményű ba­romfikeltető gép közös gyár­tására kötött ötéves szerző­dést a tatabányai Delta Ipa­ri Szövetkezet a belga Pe- tersin-céggel. A tatabányai üzem gyártja és szállítja a berendezés több tartozékát, így például a keltetőkocsikat és tálcákat, amelyekért a belga cég dollárral fizet. Bel­giumban szerelik össze a komplett keltetőgépet, amit számos országban — Ma­gyarországon is — értékesít a külföldi partner. A Delta szövetkezet mező- gazdasági berendezései más módon is eljutnak külföld­re. A Szovjetunióból, Bul­gáriából, Csehszlovákiából és Lengyelországból műanyag takarmánysilókra kaptak megrendelést. Az idén ter­mékeikből 18 millió forint értékű mezőgazdasági beren­dezést exportálnak. kukoricahibrid • került elis­merésre. Állattenyésztésünk­ben a nagyüzemi baromfite­nyésztés a hússzorosára, a vágósertés termelés az öt­szörösére nőtt. A jövő feladatai Tamássy István a továb­biakban az agrártudomány előtt álló feladatokat vázol­ta fel. Általánosságban úgy fogalmazott, hogy alapvető feladat a természeti erőfor­rások — termelőterület, víz­készlet és éghajlati adottsá­gok — jobb hasznosításának az elősegítése, s a területegy­ségre jutó termelés gazdasá­gosságának a növelése; e mellett természetesen fontos a minőség javítása és a ver­senyképesség biztosítása. A hozamnövelés legkézenfek­vőbb módja a genetikai le­hetőségek jobb kihasználása, például a kukorica vonatko­zásában is. A mennyiségi és minőségi továbbjavulás azért is fontos, mert a ku­korica ma már nemcsak ta­karmánynövény, hiszen a gazdaságilag fejlett országok­ban egyre jobban terjed az úgynevezett kukoricaipar, amely a kukoricából cukrot, keményítőt és számos egyéb terméket gyárt. Kiaknázatlan tartalékot je­lenti még az ökológiai adott­ságok jobb hasznosítása. A hazai ökológiai adottságok elemzése — szakemberek széles táborának az igénybe­vételével — esetleg új ter­mesztési koncepció kialakítá­sához vezethet A kemizálás is a hozamok növekedésének az egyik kul­csa. A műtrágyák mennyisé­gi növekedése mellett a mi­nőség javítását várja a ve­Takarmánytermesztésünk egyik és legfőbb meghatá­rozó nővénye a kukorica. Az 1975-ös évtől azonban folyamatosan visszaesett nemcsak az országban, ha­nem a megyében is a ku­korica vetésterülete és át­lagtermése. Ebből a növényből, hason­lóan az országoshoz, itt se termelték meg az abrakhoz szükséges mennyiséget. A termelés tavaly előtt érte el a mélypontját, amikor nemcsak a kisebb vetésterület, hanem a rendkívül alacsony termés­átlag miatt nagyon kevés szemeskukoricát takarítottak be a gazdaságok. Valame­lyest javult a helyzet 1977- ben, de nem annyira, hogy elégedettek lehettünk volna vele. Ebben az évben igényként jelentkezett, hogy a mezőgaz­dasági üzemek tíz százalék­kal növeljék a kukorica ve­tésterületét, s a hozamok is haladják meg a korábbi szin­tet. Ez utóbbinak meg is van a reális lehetősége, főleg a rendszereken belül, mert olyan termesztési technológia, gépek, műtrágyák, növényvé­dőszerek és vetőmagvak áll­nak rendelkezésre, amelyek a feladat megoldásához biztos alapot nyújtanak. Megnyugtató, hogy a ter­melőszövetkezetek nagy ré­szében megértették, hogy több kukoricára van szüksége a népgazdaságnak, s ezért jó néhány helyen jelentősen nö­velték a vetésterületet. A megyében a tervezett vetés- terület több mint 7Q ezer hektár. Növelte a termőterületét a jászladányi Egyetértés Ter­melőszövetkezet, a jászkiséri gyészektől az agrártudomány. De nagy jeentőségűek a kü­lönböző növekedésszabályo­zók, a talaj tápanyagkészle­tét mobilizáló szerek, a cel­lulózbontást elősegítő kemi­káliák is, hasonlóképpen a növényvédőszerekhez. A mezőgazdaság jövő fel­adatai között kiemelt jelen­tőségű a melléktermékek jobb hasznosítása, hiszen a 7—8 millió tonna betakarít­ható melléktermékből jelen­leg mindössze 2,2 millió ton­na hasznosul. E téma meg­oldását főként a műszaki szakemberektől várja a me­zőgazdaság. Korreferátum és vita Az előadás korreferense Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Utalt rá, hogy a me­zőgazdaságnak meg kell áll­nia helyét bizonyos kedve­zőtlen körülmények között is. Szűkül a mezőgazdasági terület, a keresők száma csökken, a korszerűbb ter­melési módszerek drágábbak és nagy a termelési kocká­zat. E nehézségek legyőzésé­ben sokat segíthet a tudo­mány, és a szocialista üze­mek várják is a tudomány eredményeit, de jogos óva­tossággal, hiszen a tudomá­nyos eredmények végső, megfellebbezhetetlen ítéletét a gyakorlat mondja ki. A kétnapos tanácskozás kézzelfoghatóvá tette Hava­si Ferencnek, az MSZMP KB titkárának a közgyűlést üd­vözlő szavait: a tudományos alkotó munka a nép szolgá­lata. K. S. Lenin és a jásztelki Tol- buchin Tsz is. Megértették a népgazdaság igényét a jász- jákóhalmi, a jászapáti, vala­mint a jászárokszállási gaz- daságokban is. Az idén ugyancsak na­gyobb területen termesztenek kukoricát, mint tavaly a kar­cagi Május 1. és a Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben, va­lamint a kisújszállási Nagy­kun Termelőszövetkezetben. Arányaiban nem túl nagy, de területileg annál jelentősebb az újszászi Szabadság és a tiszaföldvári Lenin Tsz ku­korica-vetésterület növelése. Az abádszalóki Lenin Tsz- ben pedig 400 hektár helyett ebben az évben 900 hektáron termesztenek kukoricát. A törökszentmiklósi Béke és Tiszatáj Termelőszövetkezet­ben együttesen mintegy 400 hektárral növelték a vetés- területét. Ugyanakkor egyes gazda­ságokban figyelmen kívül hagyták az ország igényeit. A tavalyinak megfelelő terü­leten vetnek kukoricát a jászalsószentgyörgyi Petőfi, a jászboldogházi Aranykalász és a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben. En­nél is kedvezőtlenebb, hogy az öcsödi Kossuth, a mezőtú­ri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben a tavalyinál is ki­sebb területen termesztenek ebből a fontos növényből. A kukorica-programhoz csatlakozott a Gabona- és Ipari Növény Termesztési Rendszer, hiszen azoknak a gazdaságoknak, amelyek nö­velték a kukorica vetésterü­letét, ingyenesen bocsátotta rendelkezésre a termesztési technológiát, a Vetőmag Vál­lalat pedig soron kívül adott vetőmagot, A. L, Kukoricából többel Tíz százalékkal nő a vetésterület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents