Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1978. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Beszélgetés dr. Bencze Béla föigazgatéval Az utca tömör zaját valósággal kettéhasitja a vijjogó, szabad utat követelő hang. Szélső sávba húzódnak a gépkocsik, a járdán lelassul a gyalogosok hömpölygő áradata, sokan megállnak. Villogó kék lénnyel, lobogó piros zászlóval száguld a fehér autó, talán versenyt fut a halállal, az idővel, rohan az életért. A nap 24 órájában, az ország különböző pontjain több ezren tárcsázzák az Élet hívószámát. A jelentkező hang mindenütt ezt ismétli: „Mentők! Mi történt?” S egy percen belül már indul a gépkocsi. Harminc éve, hogy hazánkban állami feladat lett a mentés. A Népjóléti Minisztérium irányításával 1948- ban megalakult az Országos Mentőszolgálat. A jubiláló intézmény három évtizedes múltja elevenedik meg dr. Bencze Béla főigazgató szavai nyomán, akit Budapesten, a Markó utcai központban kerestem fel. Irodájának falán a magyar mentőszolgálat hálózati térképe. Gombnyomásra kigyulladó apró fényes pontok jelzik a 159 mentőállomást, melyek a megyeszékhelyeken levő men- tőszerveztetekhez tartoznak. Az egész hálózatot a térkép szívében, a fővárosban levő központi bázis, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága fogja össze, irányítja. — Mindössze hetvenhét mentőállomása volt az országnak a megalakulás évében, meglehetősen hiányos felszereltséggel működtek. A 154 mentőautó megjárta a második világháborút, nem kis gondot okozott a 12 típus javítása, alkatrész-ellátása. De még így is 2,6 millió kilométert tettek meg egy év alatt, 149 ezer embert szállítottak. Mindezt 229 főnyi mentőszemély lettel! Aztán, ahogyan az évek múltak, ha nem is látványosan, de fokozatosan erősödött az intézmény — emlékezik vissza a főigazgató. — Sokat segítettek a tanácsok, a társadalmi szervek. 1954-ben megjelentek a rohamkocsik. Jelenleg Budapesten három, vidéken pedig nyolc Mercedes áll készenlétben : Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Tatabányán, Pécsett, Szombathelyen, Kaposvárott. Számításaink szerint még legalább öt évbe beletelik, míg minden megyeszékhely vezető mentőállomását el tudjuk látni ezekkel az átépített rohamkocsikkal. Az intézménynek ma már egységes a kocsiparkja: 1300 Nysával rendelkezik, ebből 850 a futókocsi, a többi biztonsági tartalék az állandó készenléthez. Évente 430— 440 új járművet szerzünk be, ugyanis százezer kilométer után lecseréljük őket. Nálunk nem öregedhet el a géppark. A fenntartási költség 464 millió forint volt 1977-ben. — Ma tmár európai színvonalú a mentőszolgálat felszereltsége az országban: rádió- telefon a mentőautókon, vákuum matrac, lélegeztető ballon, oxigénpalack és más fontos eszközök melyek az életmentéshez kellenek. De talán az első feltétel: a gyorsaság. .. — Statisztikánk szerint sürgős hívásra a betegek 62,5 százalékát egy órán belül kórházba szállítjuk, a többinél sem lépjük túl a két órát. Ha mégis előfordulna, ezért büntetés jár. Ügy alakítottuk ki a hálózatot, hogy az állomások 30 kilométeres távolságra legyenek egymástól, 15 kilométer sugarú vonzáskörzettel. Ezek az állomások tavaly összesen 1 millió 758 ezer beteget szállítottak, 42 millió 860 ezer kilométernyi távolságon. — Nemzetközi hírneve van a magyar mentő szakember- képzésnek, mely világviszonylatban a legjobbak közé számítható... — Minden szerénységünk ellenére nem állíthatom, hogy túloz. Valóban 1949 óta folyó mentő- és szakápolóképzésünk külföldön is elismert. 1975-ben az Egészség- ügyi Főiskolán létrejött a men tőtiszt-képző szak. Munkájuk az orvos és az ápoló között határozható meg. Hogy megtarthassák régi jó hírnevüket, az nemcsak a káderképzésen, hanem a technikai feltételek megteremtésén is múlik. Az V. ötéves terv végére befejeződik Budapesten az országos mentőbázis építése, mely a légi betegszállítás és a mentőállomások komplex irányítóközpontja lesz. Korszerű, vezeték nélküli hírközlő hálózat fonja át majd az egész országot, hogy szükség esetén a legkisebb települések lakóihoz is időben érkezzék a segítség. H. >A. •• '.\v; Kl-kl kedve szerint Faégető sarok, tévékuckó Tiszaugon Egy hónap múlva nyit a diáktábor ötmillió forintos költséggel középiskolás építőtábort létesít tisza- ugí kerületében a csé- pai Tiszamenti Termelőszövetkezet. A tsz építőbrigádja már a befejező munkákat végzi, június 15-én átadják az egykori Steer-kastélyból kialakított tábort. A 4 és 8 ágyas szobákban az idei szezonban egyszerre 140 diákot tudnak elhelyezni, de jövőre már kétszáz személyesre bővítik. Létrehoztak egy étkezdét is, ahová a szövetkezet két üzemi konyhájáról szállítják majd a táborozok élelmét. Külön szociális épületben fürdők, öltöző, orvosi és betegszoba várja a táborlakókat. Szórakozásukról is gondoskodnak, az egykori kastély pincéjében ■bhelyiséget rendez i tsz a kunszent- floni szakmunkás- képző intézettel közösen. Augusztus 31-ig öt turnusban összesen mintegy hétszáz fiatal dolgozik majd a tsz- ben. A jászberényi városi szövetkezeti ifjúsági klub semnüben sem különbözik - látszólag - a megye többi klubjától. Nincsenek böviben a helynek, de gyakoriak a hangulatos klubestek, jól összeforrott törzstagsága van a klubnak. Nem véletlenül kapta a klub a közelmúltban az országos elismerést jelentő „aranykoszorús ifjúsági klub" címet. Évek óta folyamatosan működik, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy bátran kísérleteznek új módszerekkel. Persze a klub az a közösségi művelődési forma, ahol „valamit mindig ki kell találni” — csak így marad klub. Az utóbbi időben ismét figyelmet érdemlő módszerrel kísérleteznek a jászberényiek. Figyelmet érdemel a módszer, mert a szabad idő értelmes eltöltését biztosító kezdeményezésről van szó, s klubjainknak talán éppen ebben vannak hiányosságaik. Bíró János, a Déryné Művelődési Központ előadója, a klub vezetője így fogalmazza meg a lényeget: — A klub három helyiségből áll, illetve négyből, mivel a legnagyobb szobát harmonikafallal két részre lehet osztani. Az előtérben a falakon mindig aktuális monda- nivalójú plakátokat talál a belépő. A következő helyiségben újságokat, könyveket, — köztük kézikönyveket — programfüzeteket, propaganda lapokat lehet olvasgatni. A harmonikafalon túl sok játék, rádió, lemezjátszó, magnetofon és diavetítő van — ezeket bárki használhatja. Az egyik sarkot „faégetősaroknak” használjuk — izzó fémmel fára rajzolhat, akinek kedve van hozzá. A berendezéseket még tökéletesíteni kell. Ugyanebben a teremben — lévén ez a legnépszerűbb — rendezünk hetente két alkalommal kötött foglalkozást. Ha valakit nem érdekel az előadás, filmvetítés vagy ami éppen zajlik, bemehet a „tévékuckóba”, olvashat egy szobával arrébb. Nem találtak ki Jászberényben semmi különöset, csak éppen úgy alakították a klub belső életét, hogy minél több fiatal igényeit szolgálja — egyszerre. Népszerű is a herényi szövetkezeti klub — mert az ötleteket valóra váltják. Sz. J. Hangverseny Bach müveiből A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Debreceni művésztanárok bemutatkozása Szolnokon HÉTFŐN ESTE a városi tanács dísztermében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni kihelyezett tagozatának tanárai, Kedves Tamás, Hollai Keresztély és Szerdahelyi Éva mutatták be Bach kamarazenéjéből összeállított műsorukat a szolnoki közönségnek. A hangversenyt annak a szocialista szerződésnek a keretében rendezték, mellyel Szolnok illetve a tanárképző főiskola kívánja elmélyíteni együttműködését, összehangolni kulturális célkitűzéseit. Bach gazdag életművéből ez alkalommal áriák, valamint gordonka-orgona duók hangzottak el. A G-dur (B. W. V. 1027), illetve a D-dur (B. W. V. 1028) szonáták eredetileg Viola da gambára és cembalóra készültek. A gambára írt műveket ma gordonkán adják elő, cembalo helyett pedig síilárisan orgona is megfelel. Kedves Tamás biztos fel- készültséggel és tárgyi tudással, mélyről jövő muzikalitással játszotta a gordonka szólamot. Némi kezdeti tempó-egyenetlenséget leszámítva, magas művészi fokon muzsikált, meleg hangú, bársonyos vibrátójú, cantilénája, feszültségteremtő dinamika- váltásai, leheletfinom pianis- simói emlékezetesek maradnak. Különösen szép volt a közkedvelt Air megformálása, illetve a lassú tételek emelkedett poézisa. Hollai Keresztély a kamarazenélésben méltó partnernek bizonyult. Bár a rendelkezésre álló hangszer lehetőségei szűkre szabottnak bizonyultak, mértéktartó regisztrálással, hajlékony fra- zeálással és kiváló alkalmazkodó érzékkel az est legnagyobb részében feledtetni tudta a basszus hangtalansá- gát, az oktávok kiegyenlítet- J lenségét, és bravúros játékával valódi atmoszférát, szinte átszellemült baohi hangzás- világot volt képes teremteni. ■Szerdahelyi Éva főleg a Magnificat egyik szoprán áriáját énekelte, — nagy sikerrel. Tanúi lehettünk drámai formálókészségének, nagy intenzitású, kiváló hanganyagának. Ennek ellenére úgy érezzük, ebben a stílusban még nincs igazán otthon, a dalok előadása pedig kissé ,.beugrás”-ra emlékeztetett. MINDENT egybevetve: a debreceni művészek, kellemes, szép estével ajándékozták meg a szolnoki közönséget, s az évad lassan befejezéshez közeledő zenei eseménysorozatát újabb jelentős hangversennyel gazdagították. Nagy Pál Az Akadémia közgyűlésének tegnapi tanácskozása A műszaki fejlesztéseknél, a gazdaságosság elbírálásánál a társadalmi igényekhez való igazodás legyen a döntő — hangoztatták többen is a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlésének tegnapi, az elnöki, valamint a főtitkári beszámoló felett nyitott vitájában. A Szeiit- ágothai János akadémikusnak, az MTA elnökének elnökletével megtartott zárt ülésen központi téma volt a tudomány eredményeinek a mindennapi gyakorlatban való hasznosítása. A sokrétű eszmecsere résztvevői egyetértettek abban, hogy a kutatási témák kiválasztásakor jobban érvényesüljön a szelekció; a célok meghatározása mellett világosan fogalmazódjék meg a rendelkezésre álló anyagi és szellemi kapacitás is. Felhívta a figyelmet: a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának szorosabbá válása feltételezi az MTA testületének és szak- igazgatásának összehangolt, rugalmas tevékenységét, az igényekhez való gyors alkalmazkodását. Szó esett a vitában arról is: az intézetek munkájában mérföldkő a szerződéses kutatási rendszer. A tapasztalatok azt mutatják," hogy ez a módszer az elmélet és a gyakorlat hatékonyabb együttműködését, a kutatóhelyeken felhalmozódott szellemi erők .közvetlen hasznosulását teszi lehetővé az iparban, s így a szerződésekben rögzített értékeknél e munkák sokszorta eredményesebbek. A vitában összesen 17-en nyilvánítottak véleményt. Az elhanzottakra Szentágothai János és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára válaszolt. Ezt követően titkos szavazással az Akadémia alelnöké- vé Fülöp József akadémikust, az elnökség tagjává pedig Szőkefalvi Nagy Béla akadémikust, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Prohászka János akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választották meg. „Gyorsuló idő” Ismeretterjesztés magas színvonalon Négy évvel ezefött indította el a Magvető Kiadó a „Gyorsuló idő” sorozatot, amelyben mintegy hatvan könyv - szinte filléres áron, de igényes forrná- . tumban - jelent meg eddig. „Gyorsuló idő” — a kifejező sorozatcim olyan műveket ígér, amelyek friss, korszerű ismereteket közölnek. A négy év alatt megjelent tanulmányok, esszék, kismonográfiák — némelyike vitairattá vált — igazolják, hogy a kiadó hűséges maradt vállalásához. A tudományos élet több területének kiváló tollú szerzőitől jelentek meg olyan művek, amelyek továbbgondolásra serkentik az olvasót. Éppen ezért külön szót érdemel e könyvek stílusa, ami tömören így jellemezhető: tudományos ismeretterjesztő, de nem didaktikus. Természetesen mindez általában érvényes, akadnak a sorozatnak a laikus számára nehezebben befogadható kötetei is. Eleve minőséget jelez a szerzők névsora: Illyés Gyula, Szentgyörgyi Albert. Ko- sáry Domokos, Venetianer Pál, Granasztói Pál, Lukács György, Bóka László, Fülöp Lajos, Marx György — hogy csak nehányat említsünk. Politikai életünk vezető személyiségeinek — Kádár János. Aczél György, Nemes Dezső, Kállai Gyula — is jelentek meg fontos művej a sorozatban. Ha a sorozat eddig napvilágot látott köteteit megpróbálnánk valamiféle tartalmi csoportosításba elrendezni — nem sikerülne. Az azonban nyilvánvaló, hogy a sorozat elsősorban társadalomtudományi orientációjú. Sok könyv valamely történelmi esemény kérdéseit feszegeti, s ugyancsak jelentős számú irodalom- és művészettörténeti, esztétikai, nyelvtudományi, néprajzi tárgyú kötet jelent meg, közte néhány olyan, amely szinte olvasmányosan izgalmas. Ilyen például Kolozsvári Grandpierre Emil nyelvművelő esszéinek kis gyűjteménye, Bölönyi Sándornak az; állattartás történetéről szóló könyve, Kosáry Domokos „Napóleon és Magyarország” című tanulmánya — hogy csak a közelmúltban megjelent, és a könyvesboltokban még kapható köteteket említsük. A sorozat szerkesztőinek legnagyobb érdeme: kitűnő válogatással korunk szellemi életének fontos kérdéseire, legfontosabb irányzataira hívja fel a figyelmet. Sikeres előadáson mutatták be kedd este a Szigligeti Színházban a galaci drámai színház művészei Vasile Alecsandri Kirica vidéken cimü darabját
