Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 9. A Székely Mihály zenei napok rendezvénysorozata keretében vasárnap délelőtt aranydiplomás általános iskolai kórusok adtak egymásnak találkozót Jászberényben. Számos jó produkció közül kiemelkedően nagy sikert aratott a nyíregyházi 4. számú általános iskola műsora. A megyénket képviselő iskolák közül a jászberényi dr. Gyetvai János Általános Iskola kórusa (képünkön) aratta a (legnagyobb sikert. T Magyar művészek külföldön Európa több operaszínpadán szerepelnek magyar művészek a következő hetekben. Sass Sylvia már' Milánóban tartózkodik, ahol a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Scala jubileumi ünnepségsorozatán hat alkalommal lép fel a hónap végéig. Dózsa Imre és Pongor Ildikó közreműködésével kerül sor a barcelonai Nagyszínház három balettműsorára, amelyben kiváló táncosaink A hattyúk tava pás de deux- jét mutatják be. A szegedi Nemzeti Színház operatársulatának három tagja a poz- nani Operaház vendége lesz. Hamarosan Poznanba látogat a Pécsi Balett két koreográfusa, Eck Imre és Tóth Sándor is. ök a helyi modem balett társulatát készítik fel saját egy felvonásos koreográfiáik május 27-i premierjére. A müncheni Operaházban Az álarcosbál május 18-i előadásán René szerepét Miller Lajos énekli. Róna Viktor május második felében tér vissza az oslói Operaházba, ahol A diótörő általa — márciusban — betanított változatának előadásain táncolja el háromszor a herceg szerepét. ÁGHJSTVÁN — SCH MIHÁLY: Krumplinyomó huszár SZÉP KÖNYV. Szép képeskönyv. A szép szó elveszett. vagy elveszettnek hitt értékével ajándékoz meg bennünket. Szerzői: Schéner Mihály és tsa, ahogyan ezt a nyitó versben mondják. Hacsak egyikük neve lenne a borítón, bizony gondban lenne az olvasó, hogy melyiküket tekintse a tulajdonképpeni költőnek, melyiküket hű illusztrátornak. Nevezetesen a képek illusztrálják-e a verseket, vagy fordítva? Mindennek firtatása azonban ebben az esetben szóba sem jöhet. Ellentétben néhány „hagyományos” képeskönyvvel — ahol legtöbbször a fölöttébb tanulságos ver- sezetek készülnek a rajzokhoz vagy képekhez, illetve képek „támasztották alá” a versek „mondanivalóját” — itt a két könyvalkotó társművészet egyenrangú. Nem csupán kiegészítik egymást, hanem egymásból táplálkoznak, erősítik egymás hatását a közös cél érdekében. Kép és vers társszerzők. Nem véletlenül említettem játékot, az a bizonyos közös cél ugyanis, véleményem szerint a legtisztább játék. Érdemes-e nyomozni,' melyik létezett előbb: Schéner Mihály tapintható játékai vagy Ágh István megfoghatatlan játékai? Melyik létezett előbb? A munka vagy a dal? A játék vagy a mon-. dóka? A hátsó borító szerint a költőt ihlették meg a tárgyak. Tárgyak? Amennyiben annak nevezhető a huszár, a falovacska, Struga manó, a vásári báb. Amennyiben tárgy az unoka kezében öregapó bugylibicskája. Effélék a könyv szereplői, nagyapáinkról mesélnek, akik még térdükön lovagol- tatták a mai felnőtteket. Bánjuk, hogy nem járhatjuk körül őket, nem foghatjuk meg őket másképp csak a szemünkkel és az elménkkel, olyan babrálni, játszani valók még így is. A plasztikus hatású színes fényképek teszik ezt a hatást. Étvágyunkat gerjesztik, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk velük, ujjunk hegyével is birtokba vegyük őket. Hogy elővegyük az elfelejtett játékokat. Erre mozgósít egyszerű ritmusú, könnyen követhető, kapcsolható képeivel a Vers is ebben a kötetben. Nem lenne helyes azt mondani: gyermeki — nem gyermekes — érzelem és gondolatvilágot közvetít. Inkább valami olyasmit, ami a játék az emberben, a gyermek a felnőttben. Költészet. A legnagyobb sikert bizonyára — éppen mondókasze- rűsége miatt — a Hüvelykujjam vadászni ment, s az Alku című remek, szituációs játéknak is beillő vers aratja majd. Játszani tanít ez a képeskönyv. Nem didaktikai értelemben tanít, csak úgy, mint minden szépség a világon, azáltal, hogy élményt ad. Megtanít a legősibb, legnagyszerűbb, a legelső és legutolsó játékszerrel, az öt ujjunkkal bánni. HOGY NE SZÉGYELLJÜK néhanapján ezt sem elővenni, és gyerekünket térdünkön lovagoltatva elmondani a régi-régi mondókát: ez elment vadászni... és az újabbat, Ágh Istvánét is: Hüvelyk-. ujjam vadászni ment, / a tiri-tári-hahó, / vállán a puska nem pihent, / a tiri-tári- hahó. Tábori Kálmán A magyar tudomány nagy seregszemléje Ortutay Gyula kapta az Akadémiai Aranyérmet A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Magyarországon- az elmúlt három évtized gazdasági és társadalmi struktúraváltozásai ellenére is - kulcsfontosságú. A tudomány- értve ide természetesen nemcsak az agrárkutatásokat; hanem egy sor más, nem mezőgazdasági szaktudományt is - jelentősége a mezőgazdaság előbbre lépésében talán még nyilvánvalóbb, mint más gazdasági területen; ezért elemzi az Akadémia 138. közgyűlése a tudomány feladatát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében - mondotta Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke az Akadémia idei közgyűlésének megnyitóján, tegnap az MTA vári kongresszusi termében. Tudományos életünk e jelentős eseményén megjelent s az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Pach Zsigmond Pál akadémikus és Somos András akadémikus, az MTA alelnökei, Köpeczi Béla akadémikus; az MTA főtitkár-helyettese. Nagy számban voltak jelen az akadémia tagjai, az intézmények vezetői kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei. Szentágothai János megnyitó beszédében megemlékezett az akadémia előző közgyűlése óta elhunyt tagjairól, külön méltatva Csáki Frigyes, Jánossy Lajos és Ortutay Gyula érdemeit. A résztvevők néma felállással A klubok munkájának- megismertetése, népszerűsítése érdekében országos találkozót rendeztek Szolnokon, amelyen TIT-előadók és párt- tisztségviselők vettek részt. Az ország minden részéből érkező ismeretterjesztési szakemberek a jászalsószent- györgyi klub munkájával is megismerkedtek. A megye tizennégy klubja közül a legjobb eredményeket a jászberényi járás TIT- előadói és pártpropagandistái érték el. Sikerült megva- lósítaniok célkitűzéseiket: tagjaik ideológiai, szakmai és művelődéspolitikai ismereteinek gyarapításával, — a helyi párt- és tanácsi szervek irányításával — segítik a település közművelődési munkáját, rendszeressé és tartalmassá teszik az ismeretterjesztést. A járás 7 községében működik TIT-előadók és pártadóztak az elhunyt tagok emlékének. Az akadémia elnöke ezután a közgyűlés megváltozott formájáról, a tematikájáról egyebek között elmondotta: bevált az a gyakorlat, hogy a munkaközgyűléseken elhangzó előadásoka tudományos közvéleményt foglalkoztató, nagyobb, össztársadalmi jelentőségű kérdést vizsgáljanak s ezt az előadást széles körű vita kövesse. Ezért döntött úgy az elnökség, hogy az ezévi munkaközgyűlésen a társadalmi fejlődésünket jelentős mértékben meghatározó kérdések közül olyat választ ki, amelyben a tudomány szerepe alapvető. Ezt követően Szentágothai János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1978. évi akadémiai aranyérmet a közelmúltban elhunyt Ortutay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzkutató csopropagandisták klubja. Legrégebben — 1974-ben — a jászalsószentgyörgyi alakult meg. A klubnak ötvenöt tagja van, közülük huszonnyolcán TIT-előadók. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben ma már nem csupán a pedagógusok, hanem a falusi értelmiség minden rétege bekapcsolódik az ismeretterjesztő munkába. TIT-csopor- tok alakultak a mezőgazda- sági és ipari üzemekben, a közművelődési és oktatási i n tézményekben. Az ismeretterjesztés fellendülését leginkább az előadások számának ugrásszerű növekedése érzékelteti. A klub megalakulása előtt évenként körülbelül húsz, az azt követő első évben pedig már 131 előadás hangzott el a községben. Ezt elsősorban a helyi előadógárda kialakulása, a propagandisták üzemekben, intézményekben portja igazgatójának adományozta, a magyar és az egyetemes néprajzkutatásban elért eredményeiért, és az akadémia vezető testületéiben hosszú időn át végzett tudománypolitikai, tudomány- szervező munkájáért. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a tanácskozást. — E közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy alig három héttel azt követően ült össze, ahogy a párt Központi Bizottsága értékelte a XI. kongresszus határozatának megvalósítását, és kijelölte a következő időszak legfontosabb feladatait — mondotta a Központi Bizottság titkára. — Azzal, hogy a Központi Bizottság megvonta munkánk mérlegét, kedvező lehetőséget teremtett arra is, hogy a közgyűlés a tudományos élet kérdéseit, a legfontosabb tudománypolitikai tennivalókat a társadalmunk egészét átfogó értékelés fényében vizsgálja. Havasi Ferenc köszöntője után Tamássy István akadémikus a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének tudományos feladatairól tartott előadást. Ezt követően Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott korreferátumot. végzett szervező, mozgósító munkája tette lehetővé. Az előadások nagy többsége munkahelyeken, viszonylag kis közösségek — például szocialista brigádok — előtt hangzott és hangzik el. Tartalmuk az emberek érdeklődéséhez igazodik, a fontos párt- és állami döntésekről is tájékoztatják a község lakóit. Mindez elképzelhetetlen lenne a TIT-előadók és propagandisták szakmai, politikai továbbképzése nélkül, amelyre rendszeresen kerül sor a klubban. A klubon belül honismereti és filmszakkör is működik. Az előbbi a község múltját térképezi fel, falukrónikát készít, az utóbbi a jelen eseményeit örökíti meg. A jászalsószentgyörgyiek tapasztalataik között elmondották azt is, hogy a klub tevékenysége folytán megnőtt a művelődési ház rendezvényeinek és a könyvtár látogatóinak száma is. Ez arra utal, hogy a TIT-előadá- sok hozzájárultak az érdeklődés, a művelődési igény felkeltéséhez. kulÉámítú&ZÁPl Áprily Lajos versei Az elmúlt héten több olyan rövid összeállítást hallottunk, amely Áprily Lajos költészetét kívánta bemutatni. A hét költője című sorozat keretében. Különös élményt ígértek e programok, s talán azt is, hogy közelebb kerülünk a költőhöz. Mielőtt a részletekről szólnánk, szögezzük le, hogy távol maradt a sorozat föltehető céljától, nem felelt meg várakozásunknak. És erről nem a versek s mégcsak nem is az égytes összeállítások tehetnek, hanem az a rádiós gyakorlat, amely immár hosszú idő óta jellemző az A hét költője című sorozatra. A szerkesztés igénytelensége következtében a versek többnyire logikátlanul követik egymást, a költői gondolat, a művészi mondanivaló elsikkad. A verses összeállításoknak egyfajta újraalkotás, egésszé emelés a célja, nem pusztán a tallózás, a figyelemfelkeltés. Erre jobban megfelelnek a kritikák, az elemző beszélgetések, az esszészerű jegyzetek vagy éppen az egy-egy költőt bemutató olyan műsorok, mint amilyen például Albert Zsuzsa és Mezei András sorozata, az Irószobám, amelynek egyik legsikerültebb adását éppen a közelmúltban, április 28-án hallhattuk: Nemes Nagy Ágnes vallott életéről és azokról az átélt eseményekről, megismert értékekről, amelyek költészetének alapjait jelentik. A verses összeállításoktól, még ha 10—20 perces etűdök is azok, elvárjuk, hogy önálló műalkotásokká nemesedjenek. A borongós, a nosztalgikus, az impresszionisztikus hangulatok, a dacos, sokszor határozottan kemény költői hangütések kavalkádja nemhogy "segített volna eligazodni Áprily költészetében de kifejezetten zavaró volt. A keserű szájízű múltba nézés, a „borzalmaktól sötét tekintet” és a „biztatás fiatal fenyőknek” belső, költői logikája és eevmásra épülése így nem derülhetett ki — jóllehet Áprily költészetének olyan erőteljes vonulatai ezek, amelyek hitelüket éppen összefonódásukkal igazolják. A vasárnapi műsorban Mádi Szabó Gábor, Berek Kati és Dózsa László szerepelt. A versmondás feladatáról mást és mást valló, önmagukban persze kiváló képességű színészek, de egységes műsor megszólaltatására együtt nem alkalmasak. Nem hozta Áprily költészetét közelebb az a versmondói „stílus”, amely egyre jobban terjed a rádió verses műsoraiban: a ' színész megelégszik a mű felolvasásával s nem él azokkal az eszközökkel, amelyekkel más fellépések alkalmával a költő alkotóvá, társává lesz. (zsák) Kamarazenei seregszemle Az állami zeneiskolák száz kamarazenekarának részvételével megrendezett országos kamarazenei találkozó vasárnap gálahangversenynyel ért véget Székesfehérvárott. A háromnapos seregszemle megrendezésének az volt a célja, hogy képet adjon a hazai kamarazene fejlődéséről, s reprezentálja az egyes zeneiskolákban végzett műhelymunkát. A koncertsorozaton több mint száz. zeneművet, köztük több, külön a találkozóra komponált zenei „ősbemutatót” hallhattak az érdeklődők, Negyvenezer forint értékű könyvvel gazdagodik ebben az évben a jászberényi városi gyermekkönyvtár. Az ifjú olvasók jelenleg 22 ezer kötet között válogathatnak ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ Kedvezőek a jászaIsószentgyörgyi tapasztalatok TIT-elOadúk és pártpropagandisták klubjai Az ismeretterjesztés jól bevált, egyelőre azonban az országban egyedülálló formái a TIT-elöadások és pártpropagandisták klubjai immár ötödik éve működnek megyénkben.