Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Túrkeve az első helyezett Odaítélték a területi fejlesztési verseny díjait A megyei tanács pénte­ki ülésén értékelte az 1977. évi területi fejleszté­si versenyt. Megállapítot­ta, Hogy a társadalmi munka értéke tavaly a ko­rábbiakhoz képest jelen­tősen növekedett, elérte a 356 millió forintot. Ez az összeg harminc százalék­kal több az előző évinél. Az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke 616 forintról 801 forintra nö­vekedett. A beruházási jellegű tár­sadalmi munka értéke 39 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit. Az ilyen jel­legű munkák közül kiemel­kedik a jászkisériek erőfe­szítése akik 3,5 millió forint értékű társadalmi munkával építettek egy 75 személyes óvodát, s bővítették a víz­hálózatot. A törökszentmik- lósiak, a kisújszállásiak és a tiszafürediek útépítésben tűntek ki. Tavaly a megye lakossá­gának 47 százaléka vett részt környezetének fejlesztésé­ben. A gyermekintézmények bővítésénél és karbantartá­sánál gyakorlatilag az egész megyében általánossá vált a szocialista brigádok és a KISZ-szervezeteik kollektív segítsége, amelynek eredmé­nyeként jelentős megtakarí­tásokat értek el a tanácsok. A lakosság több mint húszmillió forint önkéntes befizetéssel támogatta a ta­nácsok beruházási, fejlesz­tési terveinek megvalósulá­sát. A gazdasági szervek ön­kéntes támogatása az előző évhez hasonló nagyságrendű volt, a tőlük koordinációs célokra átvett pénz összege pedig 17 százalékkal haladta meg az előző évit. A megyei tanács a terü­leti fejlesztési verseny részt­vevőit a kövekezőképpen rangsorolta: A városi tanácsok között a túrkevei az első. Jutalma a megyei tanács vándorzász­laja, elismerő oklevele és egymillió forint. A második helyre Kisújszállás Város Tanácsa került. A vándor­zászló és elismerő oklevél mellett 750 ezer forintot ka­pott. Törökszentmiklós Vá­ros Tanácsa lett a harmadik helyezett. Jutalma elismerő oklevél és 600 ezer forint. A második csoportba tar­tozó nagyközségi tanácsok versenyében a jászkiséri lett az első. Eredményeit a me­gyei tanács vándorzászlóval, elismerő oklevéllel és 750 ezer forinttal méltányolta. A tiszafüredi Nagyközségi Kö­zös Tanács került a máso­dik helyre, jutalma vándor­zászló, elismerő oklevél és 500 ezer forint. Harmadik helyezett a tószegi Város­környéki Nagyközségi Közös Tanács lett. Ezzel a telje­sítménnyel az elismerő ok­levél mellett 300 ezer forin­tot érdemelt ki. A harmadik csoportba tar­tozó, háromezer lélekszámot meghaladó népességű közsé­gi tanácsok versenyében a zagyvarékasi Községi Közös Tanács lett az első. Jutal­ma elismerő oklevél és 500 ezer forint. Besenyszög Köz­ség Tanácsa került a máso­dik helyre. Eredményével a vándorzászló és az elismerő oklevél mellé 300 ezer fo­rintot szerzett. Jászalsószent- györgy Község Tanácsa har­madik helyezésével elisme­rő oklevelet és 200 ezer fo­rintot érdemelt ki. A negyedik csoportba tar­tozó. háromezer lélekszám alatti népességű községi ta­nácsok versenyében első lett az örményesi Községi Közös Tanács. Eredményeit a me­gyei testület vándorzászló­val, elismerő oklevéllel és 400 ezer forinttal jutalmaz­ta. A tiszajenői Községi Kö­zös Tanács került a máso­dik helyre. Jutalma vándor­zászló, elismerő oklevél és 250 ezer forint. Harmadik helyezett a tiszabői Községi Tanács. Az elismerő oklevél mellé 150 ezer forintot ka­pott. A járási hivatalok között folyó versenyben az első helyezést a megyei tanács vb szolnoki járási hivatala érte el. A megyei tanács vándorzászlóval, elismerő oklevéllel és 100 ezer forint­tal jutalmazta. Második he­lyezett a tiszafüredi járási hivatal lett. Eredményeiért a megyei tanács dicséretben részesítette és elismerő okle­velet adományozott részére. A társadalmi munka ér­tékének rendszeres növeke­déséért, a résztvevők számá­nak emelkedéséért, a szocia­lista brigádok minden eddi­ginél kiterjedtebb társadal­mi munkaakcióikért a me­gyei tanács köszönetét fe­jezte ki a megye lakosságá­nak, az üzemek, vállalatok kollektíváinak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ aktíváinak. A tavalyinál is több zöldség, gyümölcs várható Start előtt a Zöldértnél A szeszélyes időjárás mi­att kicsit késik a start a Zöldértnél, mintegy 10-15 nappal. A vállalat szakem­berei azonban már felké­szültek a nagy munkára. A határjárók azt mond­ják, ha az idő gyorsan fel- melegszik, zöldségfélékből a tavalyinál is nagyobb, jobb termés várható. Sajnos a május eleji fa­gyok károkat okoztak. A hi­deg megcsípte a babot, a sző­lőskertekben pedig jó ötven százalékos kárral számolnak. Tavaly ilyenkor már árulták a csongrádi új burgonyát és a baranyai zöldborsót. Az idén pár napot még mindig várni kell rá, csakúgy mint a töl­teni való paprikára. Cseresznyéből, meggyből igen jó termést jósolnak a szakemberek. A Zöldért ala­posan készül a júniusi döm- pingre: cseresznye- és meggy­vásárt szervez. Ügy tervezik, hogy nemcsak a vállalat száz boltjában és a piacokon, ha­nem a forgalmasabb utak mentén is árusítják a kora­nyári gyümölcsöket. A tava­lyi értékesítést az idén sze­retnék megduplázni, úgy, hogy a fogyasztók jó minősé­gű, szolid áru gyümölcsöt kapjanak. A zavartalan, jó ellátás alapja a szerződéssel biztosí­tott áru. A Zöldért a kister­melőkkel kapcsolatban álló valamennyi általános fo­gyasztási szövetkezettel szer­ződést kötött zöldségre, gyü­mölcsre, burgonyára. Egyre jobb a kapcsolata a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekkel is. Most huszonöt szö­vetkezettel kötött szerződést zöldség- és gyümölcsértékesí­tésre, héttel pedig burgonyá­ra. A szerződésekkel pontosan 4184 vagon zöldárut biztosí­tottak a megye lakosságának ellátására, valamint exportra. Ez 1,7 százalékkal múlja fe­lül a tavalyi, rekordnak szá­mító mennyiséget. Mint ígé­rik, az árak miatt se lesz elé­gedetlenség, mert a tavalyi­nál legfeljebb valamivel, — 4—5 százalékkal — lesz ma­gasabb a fogyasztói árszín­vonal. A Zöldértnél most, a má­jus eleji fagyok, a hűvös idő­járás miatt több idő jutott a gondos felkészülésre. Ügy számolják, hogy a hónap vé­gére „indul” igazán a sze zon. Akkor a paprika- és a paradicsomkínálat megsok­szorozódik. Tervezik, hogy rövidesen kilós csomagolás­ban, s általában mérve, nem darabszám árusítják a bol­tokban és a piacokon a pap­rikát. Fedett vasúti kocsik korszerű berakása rakodó targoncával. A rakodásgépesítéssel nem­csak olyan előnyök járnak, hogy az áruk gyorsabban jut­nak el a felhasználókhoz, vagy a vasúti kocsik fordu­lóidejének csökkentésével je­lentősen nő a szállítókapaci­tás, hanem az ipari üzemek korszerűbb feltételek mel­lett termékeiket éjjel-nap­pal, folyamatosan rakodják. Csökken a törés, az árukár is. A mezőgazdaságban — a cukoripar példája bizonyítja — a rakodóhelyek koncent­rálásával lehet a leg j óbb eredményeket elérni. Bermann István Ünneprontás nélkül Több lapból álló meghívó invitál a holnap kezdődő Szolnok megyei környezetvé­delmi napok eseményeire. A program olvasásakor óhatat­lanul is felvetődik a kérdés: vajon az ismét elhangzó sok­sok javaslat és vélemény mennyire talál majd nyitott fülekre, szívekre, mennyire serkenti majd tettekre a me­gye lakóit? Tény, hogy megyénkben a lakosság csupán a fásítás, a parkosítás, a környezet szé­pítése érdekében évente át­lagosan 90—98 millió forint értékű társadalmi munkát végez. Öröm végigmenni Jászfényszaru, Nagyiván, Jászjákóhalma, Tiszakürt, Tiszaug utcáin. A házak előtt pompázó kiskertek, 'a sok fa, bokor, a tisztára sö­pört járda és út jóleső érzés­sel tölti el az embert. És ki­nek ne tetszene a kisújszál­lási főutcán virító rózsakert vagy a mezőtúri tanácsháza előtti üde zöld park. Csak­hogy mindez az érem egyik oldala. A másik? Szemét, por és piszok. Szemétkupacok a bér­házak melletti kukák környé­kén, letaposott virágágyások, megtépázott bokrok, fák az új lakótelepeken — például a szolnoki Várkonyi téren vagy a Zagyva-parton- Ko­szos, piszkos lépcsőházak nem egy bérházban, sőt van ahol ott „díszlik” a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábla is — mint a Kun Béla körút egyik épületében — ér­demtelenül, megcsúfolva a nemes célt, amiért létrehoz­ták, adományozták. Lehet, hogy az elbírálás idején va­lóban tiszta és rendes volt a ház! Csakhogy azóta megvan a cím. és úgy gondolják, nem kell már dolgozni érte. Jó lenne ha nyitott fülekre találna az okos szó: mind- annyiunk érdeke, hogy vi­gyázzunk környezetünk tisz­taságára. Hogy a fák, a bok­rok, a virágok nemcsak dí­szítik házaink környékét, de eaészségünket is védik. Jó lenne, ha a környezet- védelmi napok rendezvényein nemcsak a hivatalos szer­vek” képviselői vennének részt. Ha valóban azok halla­nák a sok okos szót, akiken legtöbb múlik, hogy virágzó kertek legyenek a sár és por helyén. — V — fl mezőgazdaságban Gazdára talállak az eddig hiányzó gépek Évekig hiányoztak az Ag- roker-telepekről a takarmá­nyok begyűjtésénél a „tömeg­munkát” elvégző gépek; idén az Agrotröszt jaainden eddigi­nél több, korszerűbb beren­dezést importál. A beérkező első szállítmányok kivétel nélkül vevőre találtak. Az NDK-ból hozzák be a E—280- as és az E—301-es önjáró, szálastakarmányt betakarító gépeket, Csehszlovákiából importálják az SPS—420>-as gépet. Három és félmilliárd a rakodás gépesítésére A bekesszenjandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi részlegének közel 1 millió forintba kerülő bővítése a múlt évben fejeződött be. A bővítés lehetővé tette újabb szö­vőgépek beállítását is. A részleg termelékenysége jelentősen növekedett, dolgozói az idén mintegy 2500 négyzetméter kézi szövésű perzsaszőnyeget készítenek Cél: a folyamatos rakodás hogy a megyei szállítási bi­zottságok útján felkeresik a rakodási gondokkal küszkö­dő vállalatokat, vagy mező- gazdasági üzemeket és fel­ajánlják az alap támogatá­sát. Ilyenkor hangsúlyozzák: a ibeliső anyagmozgatásnak mindenkor illeszkednie kell a gépesített árurakodáshoz, mert csak utóbbit támogat­ják anyagilag. A belső anyag- mozgatás racionalizálásához csak szakszerű tanácsot ad­nak, pénzt nem. Hűtőszekrény konténerben Hosszan lehetne sorolni azokat a szállítatókat, me­lyek az elmúlt években anyagi támogatást kaptak az alapból. Jelentős beruházás­sal korszerűsítették a Bor­sodi Ércelőkészítő Művek rakodását, a Baranya és Vas megyei Állami Építő­ipari Vállalat központi anyagfogadó telepeit korsze­rűsítették, a bólyi Állami Gazdaság és a kaposvári Cu­korgyár együttműködésével korszerű terményfeladóhelyet létesítettek. Hozzásegítették jászberényi Hűtőgépgyárat ahhoz, hogy konténerekben szállítsa a hűtőszekrényeket Angliába, a szegedi és nagy­kőrösi konzervgyárak szállí­tási gondjain is enyhítettek, az Eger-Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát mályi pa­lakozóüzemének vasúti szál­lítását megoldották, támoga­tást kapott a Gabonatröszt számos vállalata az ország minden részében, a bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az ÉRDÉRT tuzséri szovjet fa- importtelepe, a nagyobb szénbányák szállításait is segítették. Jelentős Összeggel támogatták az Ajkai Tim­földgyár és az Alumínium­kohó beruházását, és megol­dották a folyékony marónát­ron és az égetett mész kon­téneres fuvarozását. kultak az úgynevezett kör­zeti állomások, kiépítették a közutakat, a legtöbb helyre rakodógépeket telepítettek, és ezzel meggyorsították a vasúti kocsik rakodását, — a körzeti állomásról pedig a közúton, legtöbbször a VOLÁN tehergépkocsijai szállítják az árut az egész vidékre. Általában úgy választják meg, hogy milyen rakodás- fejlesztési igényt támogas­sanak anyagilag, hogy a befektetett összeg egyúttal más népgazdasági célt is szolgáljon. Ha például egy állami gazdaság, vagy egy téesz több vasútállomásra szétszórt rakodást egy hely­re koncentrálja, ahová más létesítményt is építhet, eset leg agrokémiai telepet, ku­koricaszárítót, sertéstelepet, — biztosan számíthat az ál­lami támogatásra, mert ez­zel más állomásokat teher­mentesít és jelentős élőmun­kát is megtakarít. Milyen gépeket vásároljunk? Ha már megvan a pénz, a szállíttatóknak rendszerint az is gond, hogy milyen ra­kodóberendezéseket vásárol­janak meg. A pályázóknak a Központi Szállítási Tanács Titkársága errenézve is ajánlatot tesz. Ott ismerik, hogy az adott műszaki fel­tételeknek milyen gépek fe­lelnek meg leginkább. A hazai rakodógépgyártás cse­kély, főleg a KGST-orszá- gokból szerzik be a gépeket. Az alap csak nagyon kivé­teles esetekben nyújt támo­gatást a tőkés piacról való beszerzéshez. Arra is akad példa bőven, Miért tart gyakran napo­kig, amíg egy vállalatnál, vagy téesznél az árut vasúti kocsikba rakják, miért vesz­tegelnek sokszor hosszan a vagonok kirakásra várva? A felelet bizony bonyolult. Tény, hogy a ki- és bera­kodás több időt vesz igény­be, mint a vasúti fuvarozás az ország egyik részéből a másikba. Kevés a munka­erő, rossz- a munkaszerve­zés, gyakran az áru helyte­len csomagolása is oka lehet a késedelemnek. A megoldás egyik kulcsa: a rakodás gé­pesítése. Hét évvel ezelőtt, 1971- ben erőteljesen felemelték a vasúti kocsik állásidejéért járó bérösszegt, most már seholsem kifizetődő raktár­nak használni az áruval megrakott vasúti kocsikat. Akkor is hangsúlyozták a régi igazságot, hogy a vas­útnak nem kocsiálláspénzre, hanem újból berakható, üres kocsikra van szüksége. A kocsiálláspénz nem a MÁV bevételét gyarapítja, hanem ebből is támogatják a vállalatok, mezőgazdasági üzemek rakodásgépesítési tö­rekvéseit. Nem kis összegről — évi 250—280 millió forint oda­ítéléséről — van szó, melyet kizárólag olyan fejlesztésre szabad fordítani, ami a vas­úti rakodás kapacitás növe­lését, a rakodási idők csök­kentését — idő és fáradtság — megtakarítását teszi lehe­tővé. Pályáznak a pénzre 1971-től a múlt év végéig mintegy másfél milliárd fo­rint volt a rakodásfejlesz­tési alap bevétele. A Köz­ponti Szállítási Tanács a szakminisztériumok bevo­násával dönt, hogy a pályá­zó vállalatok, téeszek között milyen arányban osszák fel a fejlesztési alapot. Fontos feltétel, hogy a rakodógépek megvásárlásához, a rakterű- letek burkolásához, a térvi­lágítás megépítéséhez a pá­lyázóknak legalább 50 szá­zalékos arányban saját költ­ségkeretükből kell hozzájá- rulniok. A rakodásfejlesztési alap olyan állami támogatás, melyet nem kell visszafizet­niük a vállalatoknak. A vál­lalatok a vizsgált hét év alatt saját pénzükből két­milliárd forintot fordítottak erre a célra, összesen tehát 3 és félmilliárdot költöttek a vasúti kocsik ki- és be­rakásának gépesítésére, a rakterületek kiépítésére. Ez hatalmas összeg, de a szük­ségletekhez képest mégis kevés. Azelőtt minden kis állo­máson végeztek rakodást. Az erőket ez szétforgácsolta, a munka hatékonyságát csök­kentette, hiszen kezdetleges módon, kézzel végezték a nehéz munkát. A rakodóhe­lyeket koncentrálták, kiala­

Next

/
Thumbnails
Contents