Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-19 / 116. szám
1978. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL ....... .... •* . . ' K érem a Megújult egy szociális otthon kővetkezőt, kétezerszer ,.,A konyha jelenlegi higiéniás körülményei tömeges ételmérgezés állandó veszélyét rejtik magukban, ami az idős, gyenge szervezetű gondozottak számára végzetes lehet.” Ez az indoklás szerepelt ai KÖJÁL jászberényi kirendeltségének 1975. őszén hozott, a jászladányi szociális otthon konyhája üzemeltetésének felfüggesztését elrendelő határozatában. Új épUletszárny A konyha bezárása nehéz helyzetbe hozta volna az amúgy is sok gonddal küzdő szociális otthont, hatvannégy magára maradt, beteg vagy magatehetetlen idős ember sorsát tette volna kilátástalanná. Szerencsére segített az emberi együttérzés. Vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek, intézményeik, munkahelyi kollektívák fogtak össze megmenteni hatvannégy idős ember számára az egyedüli támaszt, az otthont jelentő intézi ményt. Vörös István, a járási hivatal műszáki osztálya vezetője tájékoztatásából, az otthon dolgozóinak elbeszéléséből tudtuk meg: mi történt akkor, és mi történt azóta. — A nagyközséget 1975- ben csatolták közigazgatásilag a jászberényi járáshoz, a szociális otthonnal nehéz örökséget vettünk át. Az épület több mint 100 évvel ezelőtt orvosi lakásnak készült, tulajdonosa halála előtt végrendelkezett, hogy szegényház legyen belőle. Nem az lett, sokáig a főjegyző lakott benne, csak a fel- szabadulás után alakították át öregek szociális otthonává. Az átalakítás abból állt. hogy kiimeszelték a felső épületet, és az udvar végén a folyosószerű istállót. A felső épületben 9 ágyas szobákban negyvenhárom idős asszonyt, a volt istállóban 7 ágyas termekben huszonegy férfit helyeztek el. A helyiségek egybenyíltak1, aki az utolsóban lakott, két vagy három zsúfolt hálószobán kellett keresztül járni. Konyhának egy szűk helyiség maradt, ott mosták a burgonyát, a zöldséget, darabolták a húst és ott főztek. Jogos volt a KÖJÁL-nak az az óvintézkedése, hogy ilyen körülmények között nem engedélyezheti a konyha üzemeltetését. Mi történt azután? — Tudtuk, a szociális otthonra szüksége van a támasz nélkül maradt, idős embereknek, ezért a járási hivatal vezetői úgy döntöttek: meg kell teremteni az intézmény működéséhez szükséges feltételeket. Az első lépés egy új épületszárny építése volt. Az épületben hat, egyenként három ágyas, fürdőszobás, szociális helyiségekkel ellátott hálószoba és egy szépen berendezett társalgó kapott helyet. Létrehozása lehetővé tette, hogy a felszabadult régi hálószobákat korszerű, az egészség- ügyi követelményeknek megfelelő konyhává, étteremmé alakítsák át. Az új épület- szárnyra fejlesztési alapunkból 424 ezer forintot, a konyha korszerűsítésére 710 ezer forintot költöttünk. A hatalmas összeg a tényleges költségeknek csak egyik része, a többit a gazdasági szervek vállalták. Nehéz napok Az Egyetértés Tsz építőanyaggal, munka- és szállítógépekkel segített. Hozzájárult az öregek otthonának megmentéséhez a jász- kiséri Lenin Tsz, a MÁV Építőgépjavító Üzem. Segített a saját létesítményük felújítása során megmaradt hasznos építőanyaggal a Déryné Művelődési Központ és a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium. A konyha felújításához kilenc „Góliát ’ mosogatóra is szükség volt. Az importból származó mosogató egyenként 17 ezer forintba kerül pénzünkből erre már nem futotta volna. A jászkiséri Zománcipari Szövetkezet szocialista brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a mosogatókat. Felszerelésükre rövidesen sor kerül. Turóczi Mihályné pénzügyi főelőadó a szociális intézmény anyagi gondjainak legjobb ismerője így emlékszik vissza az otthon „kálváriájára”. — Nehéz heteket, hónapokat éltünk át, az otthon dolgozói úgy, mint a gondozottak. Olyan idős emberek is laknak itt, akiknek senkijük nincs, betegesek, járni is alig tudnak, akiknek létkérdés a gondoskodás, az ellátás, az orvosi felügyelet. Most, hogy túl vagyunk a nehezén, hogy olyan körülmények teremtődtek, amelyek szebbé, könnyebbé teszik ezeknek a kedves embereknek öreg napjait, be merem vallani: akkoriban nagyon el voltunk keseredve, nem láttunk semmi kiutat. Részben ideális öregek otthona Jászladányban. Szociális intézmény, ahol a társadalmi ösz- szefogás, az emberi segíteni akarás teremtett kedvező feltételeket, részben ideális körülményeket a több mint félszáz idős ember száméra. Részben ideális körülmények között, mert való igaz, hogy az új épületszárnyban már a korszerű szállodához hasonló körülmények között élnek az ott lakók, az alsó épületben azonban még mindig összezsúfolva, egymás hálószobáján „átjárva”, egymás nyugalmát zavarva él huszonegy idős ember. Nem panaszkodnak, mert szerények, a kicsivel is beérő, mindenért hálás, a maguk módján elégedett emberek. — illés — Vitaestek Rákóczi falván Rövid bevezető előadásokat terveztek Rákóczifalván érdekes filozófiai, erkölcsi és pszichológiai kérdésekről a Rákóczi Tsz KlSZ-helyiségé- ben május 11-én megkezdett ismeretterjesztő sorozatban, hogy annál több idő jusson a vitára. Az első összejövetel jól sikerült, a fiatalok nagyon aktívan kapcsolódtak a szóban forgó témához. Az előadássorozatot azóta a szövetkezetben tevékenykedő szocialista brigádoknak is figyelmébe ajánlották, így a ma este 7 órakor kezdődő vitában az erkölcsről, a korszerűségről és a közéletről már a brigádtagok is elmondhatják véleményüket. A bevezető előadást Korom János tartja. Felállítják a Menekülőket Dombormű a tiszai hajósokról A Kuporgó — Papi Lajos kisújszállási művész mészkőszobra — után Gyurcsek Ferenc, a szolnoki jubileumi emlékmű alkotójának Menekülők című betonszobrával gazdagodik a megyeszkéhely- re tervezett szoborpark. A hajdani szolnoki vár területén még az idén, a képző művészeti világhét alkalmából állítják fel az alkotást. Simon Ferenc bronzszobra, a Kislány feltehetően csak jövőre készül el, az öntödei kapacitástól függ, hogy mikor foglalja el a helyét. Ugyancsak az elkövetkező években kerül a szoborparkba Szabó László márványból készülő műve, a Vénusz születése és Nagy István égetett kerámia Törökbasája. Rövidesen gyönyörködhetnek a megyeszékhely lakói és látogatói a tiszai hajósok életét ábrázoló domborműben is. Május elején zsűrizték a kivitelezési terveket, előreláthatóan június—júliusban beépítik a Tisza-híd pilléreibe a tizenkét mészkőtáblából álló sorozatot, Lajos József budapesti szobrász alkotását. Építészet és társmüvószet Országos környezetesztétikai konferencia kezdődik május 29-én Salgótarjánban. Az építészet és a társművészek kapcsolatáról, valamint a formatervezés, a különböző képzőművészeti ágak és a belsőépítészet közeledésének meggyorsításáról. Lakosságszűrós Nagykörűben Soha ennyien nem tolongtak még a nagykörűi körzeti rendelőben, mint az elmúlt három hétben. Naponta százötven-kétszáz (sőt volt egy nap, amikor kétszáznyolcvan) páciens adta egymásnak a kilincset dr. Karácson János körzeti orvosnál, és járt helyiségről helyiségre, amelyek ajtaján tábla hirdette: laboratórium, urológia, fogászat, légzésfunkciós vizsgálat, tüdőszűrés. Rendelet írja elő Tömeg járvány? Szó sincs róla, mert ezúttal az egészségesek is az orvoshoz járulnak — mert hívták őket. Készül a község „egészségügyi tablója”: az egyes vizsgálatok a beidézettek „tablóképeit” hívják elő. Lakosságszűrés. Ismerős fogalom, szóban, írásban legalább is. Az Egészségügyi Minisztérium kilenc évvel ezelőtt rendeletben írta elő, hogy a lehetőségekhez képest mielőbb meg kell szervezni a lakosság egészére kiterjedő általános szűrővizsgálatot, és a „kiszűrt” betegeket nyilvántartásba véve rendszeresen ellenőrizni, gondozni szükséges. Akkor három évet adtak, hogy ezt megvalósítsák az egészségügy dolgozói. Most háromszor három év telt el, és még csak szórvány esetekről, úttörőmunkának is méltán nevezhető erőfeszítésekről számolhatunk be. Szolnok megyében a kötelező szűrő- vizsgálatokon (tüdő- és rákszűrés) kívül öt esetben volt lakosságszűrés. Mindnyájunk érdeke, de... A nagykörűi lakosok három héten át orvoshoz jártak. Mi hasznuk lesz ebből? —■ kérdezték többen is, különösen azok, akik mindaddig felé sem néztek a rendelőnek. • Ök egészségesek! Nos, az alapos vizsgálatok egyebek között azt is kiderítették, hogy a magukat makkegészségesnek tudó betegek némelyike idült betegségekben szenved, jóllehet eddig panasza sem volt. Mint dr. Kovács Mihály urológus főorvos elmondta, épp az urológiai megbetegedések esetében szembetűnő ez a jelenség. A laboratóriumi vizsgálatok „rejtett” cukorbetegeket fedeztek fel, a belgyógyászati vizsgálatoknál jóné- hány emésztőszervi és keringési problémákkal küszködő új betegeket vehettek nyilA fogászati szűrést dr. Pomázi Éva, a nagykörűi körzeti fogorvos végezte vántartásba. Nem szükséges hozzá alapos orvosi szakismeret, hogy belássák: az a beteg, akinél a szűrővizsgálat most felfedezett valamilyen betegséget, s ezzel idejében megadja a gyógyítás, gyógyulás lehetőségét, csak hálás lehet. Az ő érdekéhen történt a vizsgálat. A betegség idejében történő észlelése, kezelése, s nem kevésbé a megelőzés mindnyájunk érdeke. Mindez azonban nem elegendő, hogy ennek alapján máról holnapra mindnyájunk „igazolvány képe” ott lehessen a körzeti orvos karton- szekrényében. Segítő kezek Dr. Matuz Dezső, a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet IV-es belgyógyászati osztályának főorvosa mondta el, hogy a több mint kétezer beteg vizsgálatát nem is várhatjuk egy orvostól. A nagykörűi körzeti orvosnak mindennapi segítséget adott a IV-es belgyógyászati osztály, a Tüdőkórház-Gondozóinté- zet dr. Helf László igazgatófőorvos vezetésével és az urológiai osztály dr. Németh János osztályvezető főorvos irányításával. Szolnokról a szűrővizsgálat idejére naponta egymást váltva jártak ki a szakorvosok — ellenszolgáltatás nélkül, szabad idejükben. Szakmaszeretetből és segítőkészségből jelesre vizsgázva. Napi kétszáz beteg, s mégsem volt zsúfoltság, idegesség, kapkodás. Mindez a jó szervezésnek, egyetértésnek köszönhető. A községi pártbizottság, a nagykörű— kőtelki tanács vezetőinek anyagiakban is kifejezésre jutott segíteni akarása és a vöröskeresztes aktivisták cselekvő közreműködése nélkül A laboratóriumi vizsgálatokat rendkívül meggyorsították az Ames gyártmányú elemző csíkok, amelyeket tömeges vizsgálatokra most alkalmaznak először. Su- rányi Kleofásné vizsgálat közben elképzelhetetlen lett volna a nagykörűi lakosságszűrés. S még egy tényt a hasznosságáról. Nem csupán az. történt, hogy a kiszűrt betegeket nyilvántartásba vették, aztán „egy papírral több, és marad minden a régiben’,’, hanem az említett kórházi osztályokon helyet is biztosítottak azoknak, akiknek a szűrővizsgálaton felfedezett betegsége a kórházi kezelést szükségessé teszi. Kérem a következőt — hangzott Nagykörűben kétezerszer. Bár csak mindenütt hallhatnánk — elvégre is jövőre tízéves lesz a rendelet... — igriczi — Én nem hallgatok a rádióra/ í. Én nemcsak hallgatom a rádiót, de hallgatok is a rádióra. Főleg a meteorológiai intéslet jelentéseire. Egy idő óta rendületlenül becsap. 2. Hétfőn kellemes meleg időt jósolt, sok napsütéssel. Kiskabátban indultam el a suliba, s hajdonfővel. S délben bőrig áztam a nagy zu- hárétól, mire a lakásomra belihegtem. 3. Kedden egy morózus férfihang figyelmeztetett, hogy betört a hidegfront, sok helyen kellemetlen áztató eső várható. Eszkimónak öltöztem. Felvettem a bundasapkámat és esernyőt húztam a fejem fölé. Délben hét, mit hét, tíz ágra sütött a meleg napocska, s mire a lakásomra értem , csörgött a hátamon a veríték. 4. Csütörtökön jó időt jósolt. Én fityiszt mutattam a rádiónak és téli kabátot vettem fel. Délben hazafelé jövet mindenki engem röhögött, könnyű volt nekik, ők ingujjban voltak, míg én izzadtam, mint a sivatagi teve. 5. Pénteken, okulva a csütörtöki eseten, hallgattam a rádióra. A kissé pösze beszédű meteorológus átfutó esőket jósolt. Dzsekit húztam és a hónom alá csaptam a családi paraplémat. Tuti, hogy délben egy csepp esőcske sem hullott, s a dzsekit, magam után 'húztam, olyan melegem volt 6. Tegnap óta azonban nem hallgatok a rádióra. S vi- ; szék magammal mindenféle holmit. Sálat, ballont, esernyőt rossz idő esetére. Egy szál inget, rövid nadrágot jó idő esetére. Viszem, belegyömöszölve aktatáskámba. 7. S tegnap óta nem hallgatok a rádióra. A sufniban I várja tűzifává aprítva, hogy : a télen eltüzeljem. Donkó László
