Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-19 / 116. szám
1978. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gombásodás ellen permetezik o paradicsompalántákat a jásszentandrási Haladás Tsz-ben Megyénk legnagyobb paradicsomtermesztő közös gazdaságában az idén 310 hektár termését helyben dolgozzák fel lének, és 100 mázsa paradicsommagot Hollandiába exportálnak A MA ÉS A HOLNAP A szakértelem ára A szolnoki Mezőgép Vállalat 1978. évi munkáskép- zési tervét nézegetjük. Az egymás alatti sorokban a beavatott a munka melletti tavábbtanulás változatosságával ismerkedhet meg. A „kimutatásból” megtudhatjuk, hogy a szakmai oktatás alapját adó általános iskola mellett a dolgozók „betanulhatják” egy-egy munkafeladat fogásait, „kiképzőn” vehetnek részt, és befejezése után meósok, csoportvezetők lehetnek, szakmunkásbizonyítványt vagy mesterlevelet szerezhetnek. — Van olyan tanfolyam, amely a szakmájukhoz tartozó legújabb ismereteket sajátíthatják el, máshol a régi tudás felelevenítése a cél. Gazdag választék Gazdag választék, ám a vállalatnak szüksége is van a változatos képzési formákra. Nem minden munkást tudnak megnyerni a szakmunkásbizonyítvány ügyének; van, aki nem vállalja a több évig tartó tanulás fáradtságát. Máskor a szükség, a szakmunkáshiány kényszeríti az üzemeket, hogy a hegesztés, az eszter- gálás „ezermesterei” helyett csak egy-két művelethez értő embereket foglalkoztassanak. A piac változó igényei, a termékváltás pedig még a szakmunkásokat is arra kényszeríti, hogy „külön órákon” sajátítsák el egy-egy új termék gyártási fogásait. A nagy szériában készített berendezések gyakran nagyon is darabokra tördelt műveletei a részmunkák „specialistáit” teszik szükségessé. Ám menjünk csak végig ismét az előbb gazdagnak talált választékon. A dolgozók általános iskolája és a betanított tanfolyamok kivételével szinte mindegyik képzési forma feltétele: a szakmunkásbizonyítvány. — (A gyors alkalmazkodást segítő „specializálok'’ jelentenek részben kivételt.) Az oktatási tervből úgy látszik, hogy a vállalat technikai, technológiai továbblépését szakmunkásaira alapozza. Ök képesek gyorsabban megtanulni az új gépek és anyagok kezelését. Bővíthetik ismereteiket, hiszen van alap, amire felépíthetik az új tudást. Igaz a széles alapokon nyugvó szakismeretnek ellentmondani látszik a munkának a sorozatgyártással együttjáró részekre tördelése. Ám a piaci igények gyors változása, a gazdaságosságot fokozó átszervezések ma is feltételezik a széles körű szakmai műveltséget. Sőt erre ma van csak igazán szükség, ha a tudás minden elemét nem is alkalmazza naponta a dolgozó. Szakmunkások nélkül nem élhet a vállalat. Utánpótlásukat azonban nemcsak az iskolából, a tanműhelyekből kikerülő fiatalok jelentik. Ök néha nem is jönnek elegen. A szolnoki Mezőgépnél évente 50—60 régi dolgozó szerez szakmunkásbizonyítványt. Nélkülük nagy bajban lenne a vállalat, hiszen van olyan mesterség, amihez évek óta nem kapnak elég embert. Biztos pont Nemcsak a munkaerőhiányt enyhítik az esti tagozatosok — bár néhány szakma esetében pillanátnyilag éppen ez szól a munkástovábbképzés mellett. A napi gondok megoldásán túl a műszaki fejlődés követelte „előretar- tás” is biztosítható a munka melletti oktatással. A bizonyíték: a 3700 fizikai dolgozót foglalkoztató vállalatnál 2300-an szakmunkások, a körülbelül 1700 harminc éven aluli munkásból pedig 1230-nak van szakmunkásbizonyítvány a zsebében. A fiatalok esetében tehát egészen jó az arány, a válllalat egészét tekintve sem kényszerít kapkodásra a szakemberhelyzet. Ka korlátokkal is — például 500 ember még a 8 osztályt sem végezte el — módot nyújt a jövő tervezésére. De miként tervezhető a jövő „szakmai összetétele” — merül fel a kérdés —, ha gyorsan változnak a piac igényei? A vállalatnál például gazdaságossági okok miatt néhány éve rengeteg termék készül egyik gyáregység helyett a másikban, ahol még soha nem láttak hasonlót. Üj és újfajta gépeket vennének a köztudottan igényes tőkés megrendelők. (1978-ban megháromszorozódott a szolnoki Mezőgép nyugati megrendelése.) A magyarázat egyszerű: a vállalatnak kialakult profilja van; ehhez géplakatosok, hegesztők, forgácsolók és felületkezelő szakemberek kellenek. A képzés irány tehát adott, rövid időszakonként — legalábbis ideális esetben, munkaerőhiány nélkül — csak a belső arányok változhatnak. Ezért is van szükség az említett előretartásra. Előretartás, előrelátás Csakhát a „ma” nagy konzerváló erő. Bonyolult problémákkal birkózna^ a szolnoki Mezőgépnél is. Nehezen cáfolható például, hogy az 5—10 éves gyakorlattal rendelkező betanított munkás ugyanakkora bért kapjon, mint a szakmunkás, ha azonos feladaton dolgoznak. A csoportos teljesítménybérben dolgozók keresete nem biztos, hogy emelkedik, ha szakmunka sbteonyítványt szereznek. Ha rögtön nem kerül más munkára, akkor elegendő a betanított munkásként szerzett rutin is a magas „részesedési ponrt- szám” kiharcolásához. Anyagilag nem mindig — főként nem rögtön — kifizetődő vállalkozás a tanulás fáradtsága. A kereset nem mindig nő azonnal, a vállalat szűkös jóléti alapjából a tanulásért járó jutalmazásra sem igen futja. Az „újsütetű” mester csak akkor jár jól igazén, ha olyan feladat elvégzésével bízzák meg a szakmunkásképző befejezése után, ami jól fizet és korábban nem lett volna képes megoldani. Csakhogy nem az új feladatok alkalmazkodnak a változó képzettségi színvonalhoz, hanem az utóbbinak kell felnőnie a jövő bonyolultabb munkájához. Az előretartás megvalósítását igya munkásérdekek felismerésének %ésése is nehezíti. Persze nem feltétlenül. Az anyagi ösztönzés rendszere is változtatható. Ha ezzel minden nem is oldható meg, ott van segítségül az agitáció és olyan képzési formák félkutatása, amelyek már most érdekeltté teszik a munkásokat a jövőre való felkészülésre. V. Szász József Nyári ruházati cikkekből Javul az ellátás, bővül a választék A korábbinál választékosabbnak ígérkezik a nyári ruházati ellátás. A szezonjellegű termékek többségét az ipar már leszállította a kereskedelemnek. A belföldi vásárlóknak összesen mintegy félmillió női ruhát varrtak a nyárra, a legtöbbet a soproni és a debreceni ruhagyárban, zömmel új mintázatú kartonokból, könnyen kezelhető kevert és szintetikus kelmékből. Javították a gyárak a kismamaruhák kínálatát is, leánykaruhákból pedig mintegy 300 ezer darabot készítettek. A Páva gyár 159 új modellt ajánlott fel, s ezek közül 84-et rendelt meg a belkereskedelem. Szép női és leánykablúzok készültek, egyebek között a Kőbányai Textilgyár divatos, * csíkos anyagaiból és a Pamutnyomóipari Vállalat mintázott, korszerű kelméiből. A tavalyinak több mint kétszeresére növekedett a farmerkínálat. A Május 1. Ruhagyár, a belkereskedelem igényeinek eleget téve, 50—60 ezer olyan farmerszoknyát, nadrágot, ruhát is varrt, amelyek anyagát osztrák, amerikai, illetve más tőkés partnerektől szerezték be. Mintegy 600 ezer farmeröltözéket hoztak be külföldről és így a kínálat a hazai gyártmányokkal együtt másfél millió darabból tevődik ösz- sze. Az idén több férfi, fiú, úszónadrág, nőj és leányka fürdőruha kerül forgalomba. A cipőboltok javuló választéka ellenére még az idén is előfordulhat, hogy főként női cipőből idő előtt kifogy egy-egy keresett modell. Már nemcsak nőknek, gyermekeknek, hanem a férfiak számára is készültek lábbelik a most divatos textil felsőrésszel. Ezekből a Duna Cipőgyártól 890 ezer párat rendelt a belkereskedelem, kivétel nélkül új fazonban. 615 ezer párat már le is szállítottak. A Minisztertanács megtárgyalta Folyóink, tavaink tisztasága környezetvédelmi törvénnyel összhangban a Minisztertanács új rendeletben fejlesztette tovább a szennyvízbírságolás rendjét, intézményét, amely már 17 éve, 1961 óta érvényesített anyagi ösztönzéssel teszi érdekeltté a szennyvízkibocsátókat folyóink és tavaink tisztaságának védelmében. Ez az ösztönzés is jelentősen hozzájárult ahhoz hogy vizeink minőségének romlása lelassult, de a környezetvédelmi törvény szerint nagyobb követelménynek kell eleget tenni. A következő ötéves tervben el kell érni, hogy vizeink minőségének romlása általánosságban megszűnjön. Az 1990-ig, 1995-ig jelentősen növekvő vízigények kielégítése érdekében pedig a szennyeződés miatt alig vagy egyáltalában nem hasznosítható vízkészleteket is felhasználhatóvá kell tenni. Ezeket a célokat szolgálja az új rendelet a szennyvízbírságolás továbbfejlesztésével, elsősorban a differenciálás kiszélesítésével, és a tisztításra, illetve a szennyvízmennyiség csökkentésére fordítható anyagi erőforrások koncentráltabb felhasználási lehetőségeinek megteremtésével. A differenciálást érvényesíti a rendelet azzal, hogy hatféle kategóriába osztotta az ország vízgyűjtő, illetve vízminőségvédelmi területeit, s kategóriánként egymástól eltérő határértékeket adott meg a szennyvízben még megtűrt különböző szennyezőanyagok mennyiségéről. A legszigorúbb, tehát az első kategóriában védett térség a Balaton vízgyűjtő területe. Az átlagosnál szigorúbb feltételek megkövetelésével védik az ivóvízbázisokat és üdülőterületeket — Velen- cei-tó, Dunakanyar, soroksári Dunaág stb. —, a súlyosan szennyezett ipari területeket — a Sajó és a Zagyva völgyét stb. — s enyhébbek a követelmények a Duna és a Tisza egyes szakaszain vagy más, nem kiemelt vízminőségvédelmi területen. Ez a differenciálás ad útmutatást egyúttal arra is, hogy a szennyvíztisztításra fordítható anyagi eszközöket elsősorban a legszigorúbban védett területekre koncentrálják. A beruházási eszközök koncentráltabb felhasználására teremt lehetőséget a nagyvállalatoknak a rendelet azzal, hogy elengedi a progresszív bírságot akkor, ha a nagyvállalat bármelyik gyáregységében, üzemében a vízügyi hatóság által elfogadott vízminőségvédelmi tervnek megfelelően már megkezdődött az új szennyvíz- tisztító kiépítése. A bírságolás éveinék számával együtt növekvő progresszív szorzó érvényesítésének megelőzésére most más lehető- get nyújt az is, hogyha az érdekelt üzem nem szennyvíztisztító építésével, hanem másféle beruházással vagy intézkedéssel — új technológiával, vízgazdálkodási átszervezéssel stb. — éri el a meghatározott vízminőség- védelmi célokat. Fontos új intézkedése a rendeletnek, hogy a felszín alatti vízkészletek védelmére is kiterjeszti a bírságolás rendszerét. Így már nem marad el a büntetés azokkal szemben sem, akik szabálytalanul helyeznek el szennyező anyagot a talaj felszínén vagy a talajban. Az úji rendeletnek mégsem az a célja, hogy a bírságból eredő bevételeket jelentősen növelje. számítások szerint legfeljebb átmenetileg emelkedik a bírságok összege, s egy-két év után, a kedvezmények arányának növelésével ismét a jelenlegi szintre mérséklődik. A beruházási eszközök felhasználásának hatékonysága azonban a koncentrált és szelektív fejlesztés révén jelentősen javul, s meggyorsítja a legsúlyosabb szennyezőforrások felszámolását. KÉT NAPIG II rendörorvosok tudományos ülése Dr. Pál Antal miniszterhelyettes megnyitja a tudományos ülést. A II. rendőrorvosi tudományos ülés tegnap kezdődött Szolnokon, a helyőrségi művelődési házban, kétszázharminc szakember — a Belügyminisztérium, az igazságügyi orvostani intézetek, a Bűnügyi Technikai Intézet, a megyei rendőr-főkapitányság orvosainak bűnüldöző és technikai szakértőinek — részvételével. A szakmai tanácskozáson megjelentek — köztük dr. Pál Antal vezérőrnagyot, belügyminiszter-helyettest, dr. Aczél György egészségügymi- niszter-helyettest, dr. Földes Vilmos professzort, a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának elnökét, dr. Somogyi Endre professzort, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját, a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az Igazságügyminisztérium képviselőjét — M. Szabó István vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány köszöntötte. A tudományos ülést dr. Pál Antal nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott át. Belügyminiszteri jutalomban részesült dr. Somogyi Endre. A kétnapos tanácskozás jelentőségéről és az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet szerepéről tőle kértünk villáminterjút. — Négyévenként kerül sor országos tanácskozásra. Eny- nyi idő tapasztalata kell ahhoz, hogy számvetést készítsünk, számba vegyük, hol tartunk. A tudományos üléseinknek mindig van egy központi témája. Ezúttal a fókusz: a bűncselekmények helyszínének és a rendkívüli halálesetek vizsgálata. — Szó volt a vitaindító előadásokban a bűnözés alakulásáról, az orvosszakértőkkel szembeni elvárásokról, a tudományos kutatómunkáról s a kriminalisztikai gondolkodásról. — Ez az utóbbi az egyik legfontosabb. Letéteményese, garanciája a sikeres munkának. A ’helyszínen mindent észrevenni, a nyomokat szakszerűen rögzíteni. Ha ennél, az első döntő lépésnél hibázunk, az helyrehozhatatlan. A helyszínt később nem lehet „megszólaltatni”. — A rendőrorvosi munka igen sajátos, sok mindenben eltér a gyógyító orvosétól. — Szakorvos éppúgy, mint a belgyógyász, a szemész, stb. A rendőrorvosok a szakvizsga előtt speciális képzést kapnak. Hadd mondjam meg, hogy Európában Magyarországon nyert először polgárjogot az orvostudománynak ez a sajátos szakága. A rend- őrorvosok — akik a szakvizsga után a belügyminiszter kinevezésével igazságügyi orvosszakértők is lesznek — alap- és továbbképzése a mi intézetünkben történik. Segítséget adunk tudományos kutatásaikhoz is, itt tanulják meg a speciális, például a helyszínen elvégezhető vizsgálati módszereket. Mindehhez az intézetben adott a legmodernebb technikai háttér. Egyébként a szoros és szervezett kapcsolatnak mindössze kétesztendős múltja van. — A kutatómunka bázisai, az orvosszakértők tevékenységének támaszai vidéken az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei. — És még az igazságügyi orvostani irodák). A tervek szerint Szolnokon is létesül majd, de hogy mikor, azt ne kérdezze. — K —
