Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 17. Vasipari vállalat ASCOTa , Piíaíán°s k?nyveIögéo mTsZ?*' SJakorSv pályázatot hirdet SB»*L Ttffr ^ Or°^, cs*' S?P'S váse^etö^ ve. WíS?If?S§; onyve s bet» cse' oW■erűd«*0 ÍPg\ .v Gv^'Hfc s*ov£$; k<Ä*r*idó'»A’ . * -cs szerint. e< fököi Fizetés koilekti Pályázatot önéletrajz csatolásával „Március 1" házasság CSINOSNAK mondott. kissé molett, 168 cm magas barna. « éves elvált asz- szony egy gyermekkel megismerkedne korban hozzáillő férfival házasság céljából. Berendezett kétszobás, összkomfortos lakásom van. Lehetőleg fényképes levélre válaszolok. v-Hóvtrág- jeligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 569.) Milliók, környezetvédelemre Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvényi valamint Szolnok megye környezetvédelmének hosszú távú programja a Hűtőgépgyárnak is megszabta feladatait. A szervezett környezetvédelem 1976 tavaszán kezdődött el. A vállalat vízgazdálkodási osztályt hózott létre, mélynek feladata, hogy szervezze, irányítsa és ellenőrizze a környezetvédelmi munkát. Ezt megelőzően is megoldottak több környezetvédelmi feladatot. Részleges szennyvíztisztítási eljárások csökkentették a Zagyvába távozó ipari szennyvíz mérgezőanyag-tartalmát. Mérséklődött a szennyvíz- bírság is. Műszaki fejlesztéssé!, újításokkal sok mérgező vegyianyagot vontak ki vagy helyettesítették kevésbé veszélyes anyagokkal a termelésben. Az ipari szennyvíztisztítás végleges megoldására több millió forintos beruházások kezdődtek él. Az angol Lancy és az osztrák Galvapol cégektől vásárolt technológiák és berendezések egy éven belüli üzembehelyezésével véglegesen megszűnik a vállalat szennyvíz- tisztítási problémája. A dinamikus fejlődés következtében egyre nagyobb gondot okoz a keletkező, illetve felhalmozódó hulladékok szakszerű kezelése, hasznosítása. A közelmúltban ve- gyihulladék-tároló területet létesítettek. Eddig 600 köbméter szennyvíziszapot helyeztek el benne. A mérgező vegyianyaghulladék végleges elhelyezésére megkezdődtek egy hazai előírásoknak megfelelő, méregtemető beruházási tárgyalásai. Az előtervek szerint ez is több tízmillió forintos beruházást jelent, amit megyei összefogással akarnak megvalósítani. A légszennyezés csökkentésére tavaly 50 méteres kazánkémény építése fejeződött be, a kazánházbővítés részeként. A hulladékégetésből származó légszennyeződést hazai és külföldi kooperációban megvalósuló, korszerű hulladékégető berendezéssel tervezik megszüntetni. Az így keletkező hőt is hasznosítják. Erre a célra is több mint tízmillió forintot terveztek. A megvalósult és megvalósuló intézkedése^ és beruházások biztos garanciát jelentenek arra, hogy a vállalatnak nemcsak megállítani sikerül a víz, a talaj és a levegő szennyezését, hanem a minimális szintre fogják csökkenteni. A vállalati környezetvédelmi feladatok megoldása nemcsak az említett beruházások sikerén múlik. Folyamatosan keresik és alkalmazzák azokat a módszereket, melyek környezetük tisztaságát védelmezik. A folyamat része a természet tiszteletére való nevelés, az agitáció, a fásítási parkosítási akciók, üzemek közötti tisztasági versenyek. A magatartásmód, a gondolkodás alakítása hozhatja még a várt eredményt a sok milliós beruházásokkal együtt. Horti János Jászberény Kutyák pórázon és anélkül A Néplapban is olvastam már, hogy a kutyák sétálta- tása parkokban, sétányokon, játszóterek környékén és forgalmas útszakaszon tilos. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy ezt az ebek gazdái nem veszik komolyan, az előírások betartását pedig senki sem ellenőrzi. A kisgyermekek többsége fél a kutyától, riadalmat, ijedtséget vált ki bennük a póráz és szájkosár nélkül rohangáló állat közeledése. Nekik nem lehet még megmagyarázni: ne féljetek, nem harap a kutyuska ... Sokan reggel 8 óra körül, délután 5 óra körül sétáltatják rendszeresen kutyájukat a Kassai úti iskola és a 18 emeletes épület közötti útszakaszon. Pont abban az időben, amikor a legtöbb gyerek jár itt; iskolába, óvodába megy, vagy onnan igyekszik haza. Nem minden kicsinek akad mindig kísérője. Éppen ezért jó lenne, ha e visszatérő „kutyaproblémával” jobban törődnének az illetékesek. N. L—né Szolnok Hepehupás járda A Dózsa György úton nemrégiben fejeződött be egy építkezés. Nemrégiben ... Hát ez nézőpont kérdése. Nekünk hosszúnak tűnik az átadás óta eltelt idő. Kínszenvedés volt ugyanis az építkezést elviselni. Lakóházunk előtt is „felvonulási terület” volt. Az építési anyagot hordták rendületlenül. - Szellőztetni akkoriban nem volt érdemes... Örültünk, amikor láttuk: befejezés előtt az építkezés. Megszabadulunk az állandó portól. Ez sikerült. Most már csupán a hepehupákat kell kerülgetnünk. Arra ugyanis még senki nem gondolt, hog^ az építkezés során alaposan megrongálódott járdát helyreállítsák. M. Gy.-né Szolnok „Atal mennék én a Tiszán . , _Ruttkay Aladár szolnoki olvasónk a következőket írta levelében: Nagyon megkönnyítené a gyönyörű Tiszaliget megközelítését, ha a VII., VIII. kerület lakóinak nem kellene körül menniük a hídon. Javasolja, hogy a hajóállomástól indítsanak valamilyen vízijárművet, amivel egykönnyen átjutnának gyerekek és felnőttek egyaránt az árnyas, hűvös ligetbe. — Kompról, szárnyashajóról, sétahajóról írEgyiket- másikat bizonyára fölöttébb élveznék a gyerekek. E témáról magunk is hallottunk már, évekkel ezelőtt A belkereskedelemről szóló, 1978. évi I. törvény meghatározza a belkereskedelem feladatait, irányításának és ellenőrzésének alapvető szabályait. E törvény hatékonyan védi! a fogyasztói érdekeket, meghatározza a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megkárosítását, megtévesztését. Tilos a vásárlót jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani, a vásárlótól külön juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, illetőleg a vásárló előnyben részesítéséért külön juttatást elfogadni. A kereskedelmi vállalatok felelősek a forgalomba hozott áruk (szolgáltatások) minőségéért. A vásárlók minőségi kifogásainak intézésére vonatkozó rendelkezéseket minden üzletben (a szövetkezetek üzleteiben is) jól látható helyen ki kell függeszteni. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 22. számában olvasható. Az oktatási miniszter az 5/1978. OM számú rendeletével módosította a gyámhatósági eljárást. Az új szabáis „napirenden” tartottuk. Tovább megyünk. A város vezetői is foglalkoztak, foglalkoznak e gondolattal. Kis hajó forgalomba állítását K. J.-né szolnoki olvasónk 1977 márciusában felmondás nélkül változtatott munkahelyet, ezért „kilépett” bejegyzést írtak munkakönyvébe. A vállalatnál közölték vele, hogy évi 12 nap szabadságra jogosult. Olvasónk sérelmesnek tartja a vállalat eljárását, s szeretné tudni, hogy a „kilépett” bejegyzés milyen munkajogi hátrányokat jelent számára. A munkajogi szabályok szerint a „kilépett” »munkakönyvi bejegyzés esetén a kilépéstől számított három évig nem lehet a megelőző munkaviszonyokat figyelembe venni a pótszabadság, a jubileumi jutalom és minden más munkaügyi szempontból, amikor hosszabb munkaidőt kíván meg a rendelet vagy a kollektív szerződés. További hátrány még az, hogy ilyen bejegyzés esetén az új munkaviszonyban egy évig nem lehet magasabb munkabére a dolgozónak, mint a munkakörére megállapított bértétel alsó határa, nem kaphat prémiumot és jutalmat. S. T.-né, Kisújszállás: Az állami egészségügyi szolgálat terhére gyógyítás céljából lehet gyógyszert, illetőleg tápszert felírni. Az egészséges gyermek táplálékául használt tejporkészítmények — általában — vényre nem írhatók fel, de anyatej hiányában, illetőleg az egy éven aluli, beteg csecsemők részére x-ecept ellenében, térítésmentesen adható gyógytápszer. K. János, Szolnok: Horgászjegyet csak horgászegyesületi tag kaphat a MOHOSZ tagegyesületei útján. Tizennégy napra szóló, úgynevezett üdülő-tiorgászjegyet azonban május 1 és szeptember 30 közötti időszakban bármely állampolgár válthat. Cs. K.-né, Jászberény: Igazán sajnálatos, hogy több mint tíz éven át csupán családtagként dolgozott a termelőszövetkezetben, és nem lyozás a gyermekek láthatásának szabályait változtatta meg. A gyámhatóság elsősorban a szülők egyezsége alapján állapítja meg a láthatást. Egyezség hiányában rendszeres és rendkívüli látogatást biztosít a gyámhatóság. A rendszeres láthatás időtartama havonként általában 48 óra. a gyermek hároméves koráig általában 8 óra. A rendkívüli láthatás naptári évenként egy hónap is lehet. (Megjelent a Magyar Közlöny 27. számában.) Az 1/1978. MÉM—Mü.M. számú rendelet szerint a mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és a gazdasági társulások) kukoricatermesztésben részt vevő dolgozóinak anyagi érdekeltségét növelni kell. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a rendelet melléklete tartalmazza. Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1978. évi 7. számában. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a 2/1978. ÁH számú rendelkezésével módosította az üvegpalackok tervezik. Megvalósítására azonban egyelőre várnunk kell. Az okot meglehet, nem nehéz kitalálni. Pénz, pénz, pénz!... merte vállalni a tagsági viszonnyal járó egyéb kötelezettségeiket is. A családtagként végzett munka alapján nyugdíjra, járadékra nem jogosult. Ha azonban tagként belép a termelőszövetkezetbe, a belépéstől számított két éven belül kérheti a családtagként ledolgozott éveiből azoknak az. éveknek — de legfeljebb öt évnek) — a szolgálati időnként történő élismertetését, amelyekben az évi kötelező munkanapokat teljesítette, ha azokra a nyugdíjjárulékot is megfizeti. A beszámítási kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz kell írásban előterjesztenie. F. Lászlóné, Törökszent- mikiós: Az árvaellátás árvánként az — évi rendszeres emelések és egyéb kü- lönemelések nélkül járó — özvegyi nyugdíjnak a fele. Ezt egészítik ki az árvaellátáshoz járó évenkénti rendszeres és egyéb külön emelési összegekkel. Abban az esetben, ha a gyermek mindkét szülője meghalt, az özvegyi nyugdíj összegével azonos össziegű árvaellátás jár részére. S. Károlyné, Szolnok: A szülési szabadságon lévő szakszervezeti tag 5 hónapig (20 hétre) a besorolása szerinti tagdíjat fizeti, mert erre az időre a fizetésének megfelelő összegű anyasági segélyt kapja meg. Az ezt követő időre — míg gyermekgondozási segélyen van — havi 3 forint tagdíjat kell fizetnie. N. Tibor, Tiszafüred: Azt az ittas személyt, aki nyilvános helyen botrányt okoz, vagy magával tehetetlen, a rendőrség illetékes szervei kijózanító szobába szállíthatják. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb huszonnégy órai időtartamra lehet a kijózanító szobában tartaná. betétdíjáról szóló jogszabályt. Változnak a betétdíjak ősz- szegei is, Az új szabályozás 1978. június 1-én lép hatályba. Az üvegpalackok betétdíjváltozását a vállalatok — szövetkezetek is — kellő időben kötelesek a vásárlók tudomására hozni. (Megjelent a SZÖVOSZ Tájékoztató 1978. évi 16. számában.) A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának 98. számú állásfoglalása foglalkozik a következő témával (megjelent a Tanácsok Közlönye 1978. évi 9. számában). Az egyedülálló dolgozó nő munkaviszonya mindaddig csak különösen indokolt esetben mondható fel, ameddig a gyermek nem lett 18 éves. Ez a szabály a gyermekét egyedül nevelő apára is vonatkozik. Az állásfoglalás azt is egyértelműen kimondja; nem illeti meg ez a védettség azt, akinek gyermeke állami gondozásban van, intézetben nevelkedik vagy szabadságvesztés büntetését tölti. jeligére a kiadóba kérjük. A hirdető háttérben marad Lapkadó vállalatunk hirdetésfelvételi csoportjának dolgozói a megmondhatói, naponta hányszor magyarázzák el az érdeklődőknek; tulajdonképpen mi is az a jeligés hirdetés, s főleg hogyan kell — lehet — rá válaszolni. A jelige szónak ezúttal csupán a hirdetésekben értelmezett jelentését nézzük, ez pedig: a feladó nevét helyettesítő szó vagy mondat. Az ügyfél a hirdetés feladásakor közli: jeligés hii> detést óhajt. Ezért a hirdetési díjon felül 10 forintot kell fizetnie. Mit kap érte? A megegyezés szerint a választott jeligére , érkező leveleket elrakják számára, s amikor ráér, érte jön. A másik változat: az összegyűlt leveleket postázzák címére. „Elcserélném kétszobás tanácsi lakásomat...” Jeligés hirdetést különböző okok miatt adnak fel az emberek. Vegyünk egy lakáscsere-hirdetést. „Elcserélném Szolnok központjában levő, kétszobás tanácsi, gázos lakásomat szolnoki háromszobásért. ,Csak központban’ jel. igére a kiadóba.” — A hirdetés feladója napközben dolgozik, ahhoz sem kedve, sem ideje nincs, hogy este tizenkét érdeklődőnek nyisson ajtót, ugyanennyit végigvezetgessen a lakásban. Azt sem vállalja, hogy kifaggassa a csengetőt, hol lakik, milyen a lakása, s esetleg ezután adja az illető tudomására, hogy oda látatlanban sem cserél... Akkor hogyan kerül össze mégis a cserepartnerrel? Aki háromszobás lakásból kétszobásba szeretne költözni, nyilván válaszol, s megírja nevét, lakáscímét. Tételezzük fel, hogy a „Csak központban” jeligére érkezik egy ajánlat a Vosztok, a Liget, a Mátyás király útról és a Várkonyi térről. Meglehet, hogy a hirdetés feladója esetleg csak a két utóbbival találkozik. Az egyikkel meg is egyezik, elcserélik a lakást. Ebben az esetben a másik két jelentkező meg sem tudja, kinek írt. X férjhez menne, Y megnősülne Nézzük meg a házassági hirdetések bármelyikét. Kivétel nélkül mind jeligés. Ez természetes, végtére is nem tartozik senkire, hogy ki hogyan keres magának házastársat, hogy X férjhez menne, hogy Y megnősülne. A hirdető ebben az esetben is csak a neki szimpatikus levélre válaszol. Az ismeretséget kereső megír magáról egyet s mást. Néhány sor írásból, úgy is mondhatnánk, a „fogalmazásból” sok minden leszűrhető... Ez is alap lehet arra, hogy a hirdető személy kinek válaszol a későbbiekben, kivel keresi a kapcsolatot. (390) Hivatalok, intézmények, üzemek is gyakran keresnek dolgozót egyes munkakörökbe jeligés hirdetés útján. Miért kényelmes ez? A személyzeti vezetőnek — vagy akinek feladata az állás betöltése — nem kell esetleg egész napját vagy munka, idejének felét komoly vagy komolytalan érdeklődőkkel eltöltenie. A jelentkező kis önéletrajzfélét küld magáról. Itt is mérvadó lehet az a bizonyos, már említett néhány soros kézírás. A mondjuk tíz levéliróból ezzel az öttel érdemes tárgyalni — vélj az illetékes. S máris kevesebb a dolga, ötnek írnak, vagy telefonálnak, s valamelyikkel rendszerint létrejön az egyezség. A levél bontatlanul jut el Most már csak a magyarázattal vagyunk adósak, hogyan kell válaszolni egy jeligés hirdetésre. A jelige mellett mindig található egy fontos megjelölés: a lapkiadóba, a hirdetőbe... A válasz személyesen is leadható a megjelölt helyen. Ha ez a hely a kiadó, akkor annak az újságnak a kiadóvállalatát kell érteni, amelyikben a hidetés megjelent. (A cím mindig megtalálható a lapban!) Ha a jelige mellett a hirdető szó szerepel, a Magyar Hirdető helyi (szolnoki, kecskeméti stb.) kirendeltsége értendő. Feladható a levél postán is. A borítékot — vegyük alapul saját lapunkat — a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalatnak (vagy a Magyar Hirdető szolnoki kirendeltségének) kell címezni, s feltűnően — nagyobb betűkkel vagy aláhúzással — rá kell írni a jeligét. Ekkor is bontatlanul jut el a levél á hirdetés feladójához. Van. aki dupla borítékba zárja a levelét. A külső borítékon szerepel a lapkiadó vagy á hirdető cég neve, a belsőn már csak a jelige. Az „üzenet” így is az ügyfélhez kerül. Ajánlatos a jeliga mellett található számot is feltüntetni, az ugyanis a hirdetésben dolgozókat segíti az „eligazodásban”. Egyet fontos még tudni. Aki jeligés hirdetésre válaszol, annak saját nevét, címét már mindenképpen közölnie kell, mert ennek hiányában természetesen nem is remélhet választ. (Az viszont lehetséges, hogy ennek ellenére sem kap.) A jióvy a cím titok S még egy „apróság”. A jeligés hirdetés feladójának nevét, címét hiába kérdezik telefonon, személyesen. Hivatali titok! Megtörtént, hogy egyi bácsika bekopogott lapkiadónkhoz, hóna alatt kis motyójával. Egy házassági hirdetés feladója után tudakozódott. Elszontyolodott a válaszon, ugyanis ő este már leendő arájánál akart aludni ... Mi azt propagáljuk, hogy a hirdetés gyors, eredményes. Ennyire azért nem ...- fj Két hét jogszabályaiból Szerkesztői üzenetek