Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 12. U­Az ezredik adás felé... Beszélgetés a Szabé család egyik „atyjával” A szórakozott szemorvos és segítői Fárasztó nap után utaztam haza családomhoz. Csak a vo­natról lelépve vettem észre, hogy érték nélküli, nyakba akasztós táskám az ülésen fe­lejtettem, személyi, utazási, és közlekedési okmányaim­mal. Húsz kilométerrel odébb a vasutasok telefonon „elér­ték” a Nyugati-pályaudvarra tartó szerelvényt. A szolgá­lattevő azonban hiába keres­te megjelölt ülőhelyemen a táskát. A következő vonattal Budapestre utaztam. Hátha... A Nyugatiban a MÁV-ügye- letes tisztje már tudott el­veszett okmányaimról, de hozzá elhagyott tárgyat nem adtak le — mondta. Ki segít­het rajtam? — töprengtem. Megvan! A pályaudvari rendőrség! Egy törzsőrmester volt az ügyeletvezető, aki egy diplo­mata udvariasságával hall­gatta meg sirámaimat. Tele­fonhívások sorozata követke­zett jobbra, balra; riasztás az épülő pályaudvar egész te­rületén. S az eredmény: érintetlenül előkerült a „ha­gyaték”. De nem ilyen egy­szerűen. Udvariasan elköszöntünk egymástól mind a négyen, ugyanis közben még két rendőr vette vállaira gondo­mat. Este 9-kor még fárad­tabban, éhesen és remény- vesztetten ballagtam a vonat­hoz. Egyszercsak a tömegben furakodva három rendőr fu­tott utánam. Utolértek. Me­leg kézszorítás után egymás nyakába estünk az örömtől: megvan a táska! Az emberek megrökönyödtek, ők nem tudhatták, miről van szó, csak azt látták, hogy a „de­likvenshajsza” nyakba boru­lással végződött. Biztos azt hitték: no, ezek tán meghá­borodtak, a civil pasas meg még csak nem is menekül. Együtt mentünk a takarító­asszonyok főnökéhez. Ott vettük át a hiánytalanul, ki- bontatlanul megőrzött táskát, amivel senki nem lett volna gazdagabb, de én minden­képpen. .. S nem csupán az okmányok miatt. Az éjszaká­ba nyúló, kis pénzért fárad­ságos munkát végző asszo­nyok közül a legtöpörödöt- tebb örült velünk a legjob­ban. S az a három, rendőr egyenruhát viselő fiú... Dr. Bagóczky Lajos Szolnok Nők találkozója Jászkiséren A jászkiséri nagyközségi pártbizottság nemrégiben ba­ráti találkozót rendezett a mozgalomban részt vevő nők részére. Bevezetőként egy kis úttörő szavatalattal köszön­tötte a vendégeket, majd Molnár László, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára üd­vözölte a jelenlevő ötven nőt. Dósa Józsefné, a vb nőfelelő­se — aki szintén hosszú ide­je dolgozik a mozgalomban — számolt be az eltelt évek­ben végzett munkáról. A meghívottak közül sokan mindjárt a felszabadulás után bekapcsolódtak a község hely­reállításába, mások a taná­csok megalakulása óta dol­goznak becsülettel és szorga­lommal a mozgalomban. A találkozó jelentőségét növelte, hogy a 33 év alatt először volt mód így együtt feleleveníteni az elmúlt évek eredményeit, gondjait — ezt emelte ki az előadó. Néhány eredmény, esemény: vietna­miaknak takarók készítése, szabás-varrás tanfolyam, társadalmi munkák és ün­nepségek, a mezőgazdasági szakiskola szervezésében va­ló közreműködés. Ezekre az asszonyokra várt — és vár — az öregek napja és a véradás megrendezése, lebonyolítása. A résztvevők kegyelettel emlékeztek tíz elhunyt tár­sukra. Ezután fogadás követ­kezett, majd kötetlen beszél­getés. A találkozón több nyugdíjas is részt vett, akik meghatfódottan köszönték meg a meghívást. Mindany­nyiuk számára feledhetetlen emlék marad a közös beszél­getés. Ficzek Béla Jászkisér Bevásárlókosarak „Nem kellene a kosara­kat hordani” címmel kö­zöltük március 15-én Papp László szolnoki olvasónk levelét. Hol és kinek? — ez a kérdés. S a válasz: Szolnokon, a Szolnok ABC- ben, a pénztártól a bejá­rati ajtóié — egy dolgozó­nak ... Sáros! Bélától, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ elnöké­től érkezett a válasz, amel szerint: . ABC-áruhá­zunk belső elrendezése megfelel a mai, korszerű követelményeknek, bár kétségtelen, hogy a bevá­sárló kosaraknak a pénz­táraktól a bejárati ajtó mellé történő áthordás" többletmunkát jelent. E problémával a tervezés idő­szakában sokat foglalkoz­tunk, azonban a belső tér kiképzése, a be- és ki rati ajtók elhelyezése csak ilyen megoldásra nyújtott lehetőséget. Ilyen nagy sz mű pénztár beépftése ez idő szerint nem is nyújt más megoldásra módot.” SárosP Béla válaszával egyetértünk. Lehet. hogy van ennél jobb megoldás, de még mi sem láttunk másfajta módszert a ko­sarak „mozgatását” illetően. Az idős emberekért Kenderesen 1970-ben ha­tároztuk el, hogy öregek napközi otthonát létesítünk. Az épületre 100 ezer forintot költöttünk. Ugyanennyit biz­tosított a Vöröskereszt orszá­gos központja bútorokra, egyéb felszerelésekre. 1971. szeptember 1-én nyílt meg az otthon, ahol huszonöt idős ember töltheti napjait kultu­rált körülmények között. Van nagyképernyős televízió, rá­dió, magnetofon, lemezjátszó. Akinek kedve van, kézi­munkázhat. Megszerveztük az öregek egészségügyi ellátását; rend­szeresen orvos ellenőrzi őket. Egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat is hallgathatnak. A szellemi táplálék mellett a napközi otthonban napi egy­szeri — déli — étkeztetés van. Az öregek napközi otthonát a Vöröskereszt helyi szerve, valamint a Vegyesipari Ksz. 3. sz. telepén dolgozó Hámán Kató Szocialista Brigád pat­ronálja. Évenként elvégzik a tavaszi és az őszi nagytakarí­tást. ök rendezik az öregek napját, a nőnapot és a fenyő­ünnepet. A születés bejelentésénél a kórház vagy szülőotthon az anya személyi igazványá- ból jegyzi be az adatokat, a gyermek utónevét pedig az anya bemondása alapján. Az intézetek a bejelentést a születést követő első mun­kanapon jutattják el az anyakönyvvezetőhöz ahová ezt követően 1—2 napon be­lül a szülők — ügyfélfoga­dási időben — az anyaköny­vi kivonatért bemehetnek, s ekkor jegyzik be a gyerme­két a szülők személyi iga­zolványába. Ha a szülők személyesen nem mennek az anyakönyvi kivonatért, azt néhány nap várakozási idő után pestén eljuttatják ne­kik. A házasságkötések anya­könyvi szabályai szerint a házasulóknak személyesen kell megjelenni az anya­könyvvezető előtt. Magukkal Az otthon felszereltsége jónak mondható. Javítására a Hazafias Népfront megyei bizottságából 9500 forintot kaptunk, amelyből hűtőszek­rényt, több műveletet tudó varrógépet vásároltunk. Balassa Piroska tanácselnök Kenderes Nem újítás, mulasztás! M. L.-né szolnoki olva­sónk panasza „Újítás?” cím­mel jelent meg március 15-én. A 38-as áruháziban vásárolt, kiszerelt, fél kilogrammos cukorban grízt talált, amely miatt jogosan bosszankodott. A Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat ellenőre megnézte szer­kesztőségünkben, illetve el is vitte a cukorral kevert grízt, tasakostól. Utóbbin rajta volt a csomagoló dolgozó kezdő­betűje, így könnyű volt meg­állapítani, ki volt a vétkes. Nos, egy másodéves tanuló csomagolta a cukrot, illetve tévedésből (?!) keverte össze a grízzel. „A vizsgálat során az is megállapítható volt, hogy a 38-as sz. áruda vezetői mu­lasztást követtek el, amikor figyelmen kívül hagyták az 1/1977. sz. áruforgalmi utasí­tásban foglalt „Élelmiszer Törvény” idevonatkozó ren­delkezéseit, valamint azt a tényt, hogy tanulókkal fele­lősségteljes munkát csak fel­ügyelet mellett szabad végez­tetni. ..” — írta válaszában Bata István kereskedelmi igazgatóhelyettes. A mulasz­tásért a boltvezető csakúgy felelős, mint két helyettese. Mindhárman írásbeli figyel­meztetést kaptak. „Félválasz” „Kevert gáz kérdőjelekkel” volt a címe annak a cikk­„Falusi” jeligére üzenjük: választ csak levélben tudunk adni. Kérdését fogalmazza meg világosabban. „S. O. S.” jeligére az üze­net. Levelének közlésével nem értünk el semmit. Gyer­mekei és saját érdekében vi­szont sürgősen segítséget kell kérnie. Borítékján még a postabélyegző sem olvasható, ezért nem tudjuk, mit java­soljunk. A helyi tanács tit­kell vinni személyi igazol­ványukat a 35 éven aluliak­nak s azoknak, akik első íz­ben kötnek házasságot, a há­zasságkötés előtti tanácsadá­son megjelenésről szóló iga­zolást. Nem kell a tanács­adáson részt venni annak, aki nem első házasságát kö­ti, és igazolja, hogy koráb­bi házasságkötése előtt ilyen tanácsadáson részt vett. A halálesetet a halál nap­ját követő első munkanapon kell bejelenteni. A bejelen­tés alapja az elhalt sze­mély személyi igazolványa — azt az anyakönyvvezető bevonja —, valamint az in­tézet, az orvos vagy halott­kém által kiállított halott­vizsgálati bizonyítvány. A bejelentést az intézetek írás­ban teszik meg. Magánsze­mélyek szóbeli bejelentésé­ről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Az nek, amely munkatársunk tollából lapunk február 26-i számában jelent meg. Mi is volt ennek a lényege? Ezen a télen „megszaladtak” a gáz­számlák, aminek nem csupán a szokatlan hideg volt az oka. Közrejátszott ebben, hogy novemberben, decemberben és januárban 3,9 százalékkal volt kevesebb a gáz fűtőérté­ke a megszabottnál... Az újságíró ba témáról mindent megírt, amit tudott. Azt is többek között, hogy a TIGÁZ- nak nem kell az árhatósá­goktól ármódosítást kérnie, mert az ingadozás a megen­gedett 10 százalék alatt ma­radt. .. Az írás felcíme nem véletlenül volt ez: A rende­let megmagyarázza... Nos, mi is, a rendelet is magyarázhat a több mint 14 ezer érdekelt Szolnok me­gyei (ezen kívül ki tudja mennyi Nógrád megyei, bu­dapesti) fogyasztónak. Nekik fizetniük kell, és pontosan annyit, amennyit a számlán feltüntettek... Ezért javasol­ta az újságíró a következő­ket. Mivel a TIGÁZ a Gáz és Olajszállító Vállalatnak (az eladónak) nem a köbmé­terek, hanem a kalóriaérték szerint fizet (a gyáraknak, üzemeknek szintén a kalória­érték szerint adja el a gázt), vizsgálják felül a rendeletet. A TIGÁZ — szándékán kívül — így a háztartási fogyasztók rovására jut plusz haszonhoz. Az Országos Kőolaj és Gáz­ipari Tröszt igazgatási főosz­tályától két (olvashatatlan) aláírással április 2-án érke­zett választ köszönettel nyug­tázzuk. Lényegében ugyanazt tartalmazza — sokkal rövi­debben —, amit úgyis tud­tunk, amit az újságíró meg­írt. Kár, hogy munkatársunk javaslatára nem reagálnak. A cikkben foglalt álláspon­tunkat mi ugyanis változat­lanul fenntartjuk. kárához vagy a gyámhatóság­hoz forduljon, ahol ügyét — kérésére — bizalmasan keze­lik! B. J.-né írjon a RAMO- VILL Motoralkatrész osztá­lyának, hivatkozva az MO— 30.224-es számra. Az elve­szett alkatrész helyett újat küldünk utánvéttel, amely­nek ára: 70,50 Ft. Címük: 1136 Budapest, Rajk L. u. 18. anyakönyvezés a bejelentést követően nyomban megtörté­nik. s a hozzátartozók a ka­pott halotti anyakönyvi ki­vonat alapján tudják a to­vábbi teendőket intézni. Az anyakönyvvezetők munkáját segítik a városok­ban működő családi és tár­sadalmi - ünnepségeket szer­vező irodák. Ezen irodák vállalják a gyermekek név­adójának ünnepélyes keretek között történő megrendezé­sét. a társadalmi úton kötött házasságok esetén egyes szolgáltatások nyújtását, polgári gyászszertartások megrendezését. Átvállalják — csekély térítésért — a családra háruló teendőket, az érdekeltek kívánsága sze­rint bonyolítják le az ün­nepségekkel kapcsolatos ten­nivalókat. Bizonyos szolgál­tatásokat az irodák a nagy­községek, községek lakossá­gának is tudnak nyújtani, mert a községi, nagyközségi anyakönyvvezetők munka- kapcsolatban állnak* a szer­vező irodákkal. Ilyen, köz­ségben is nyújtható szolgál­tatások: meghívók rendelése, az ünnepségeken, polgári gyászszertartásoknál szónok, kórus biztosítása. Kétszeres jubileumához közeledik a Szabó.család: húsz éve, 1958-ban jelent, keztek először a Magyar Rádióban, és július körül kerül sor az ezredik adás­ra! Több szempontból is rekord ez az ezer adás: soha, egyetlen műsor a rá­dióban még 1000 órán át nem ment folytatásokban. Ráadásul ilyen tartós szer­zői együtműködésre sincs még példa, nemhogy a rá­dió, de talán a magyar sajtó egész történetében sem: Ugyanis a családnak indu­lása óta végig ugyanaz a három szerző az „atyja”: Forgács István, a Nemzeti Színház nyugdíjas drama­turgja, Liska Dénes, a Ma­gyar Televízió főmunkatársa és Baróti Géza újságíró, a Magyar Nemzet neves toll- forgatója. Közülük Baróti Gézával beszélgettünk a műsor kulisszatitkairól, ér­dekességeiről, jövőjéről. — Mindenekelőtt pontosít- sunk — mondja. —• Ha már azokról van szó, akiknek „ér­demeik” vannak e család életében, ne feledkezzünk meg Major Annáról, a mű­sor dramaturgjáról, aki mellesleg a család „élő anyakönyve” és „gyámja” is. Mindenre emlékszik, ami húsz év alatt történt, min­ket is meglep sokszor, ami­kor egy ötletre azt mondja: „Gyerekek, ez 1963-ban, a huszadik héten már volt...” És László András rendezőt se felejtsük ki, akinek a ta­láló színészválogatásokban is nagy szerepe van. — A három szerző hogy osztja meg a munkát? — Időben. Együnkre két hét megírása esik, utána négy hétig anyagot gyűjtünk, így váltjuk egymást. — Húsz év alatt maradt-e el adás? — Soha! Mikor engem p"él- dául autóbaleset ért. négy hétig a többiek segítettek, utána a tatabányai kórházi ágyon már írtam a követke­zőt. És hogy mindig élet- szerűek legyünk: sajnos, „gyűjtöttem annyi élményt” egyéves kezelésem során, hogy volt miből a Szabó-csa­lád fiataljainak baleseti tör­ténetét megírnom... De em­lékszem, ezzel kapcsolatban egy másik esetre is: a 400. | adás körül járhattunk. Mis­kolc-Tapolcán nyaraltam. Forgács István volt az a he­ti soros szerző. Este interur- bán telefont kapok: nemso­kára ideérkezik Sós György dramaturg. Tűnődtem: miért? Megérkezett, és riad­tan újságolta: Forgács Ist­ván súlyos beteg, kedden adás és vasárnap este még nincs meg a heti folytatás ... írógépem sem volt kéznél, a szálló étlapíró gépét kértük kölcsön, ezzel rohantam az emeleti szobámba. A gépen viszont nem volt „e” betű. Ahogy egy-egy oldallal elké­szültem,- az ablakon dobtam ki a földszintre, ahol Sós György írta bele a hiányzó „e” betűket. Utána rohant vissza az esti gyorssal, hét­főn, kedd reggel felvétel — és a közönség észre sem vette, hogy majdnem meg­szakadt a sorozat... — Néhányan felvetik: Sza- . bő néni. Szabó bácsi már induláskor is öreg volt. Azóta húsz év telt el. 80 körül kel­lene járniuk, mégis aktívan élnek, ök nem öregszenek? — Ha a közönség akarja, száz éves korukig is ma­radhatnak ők a főhősök. Sajnos a szereplő színészek nem ennyire örökéletűek: szomorú listánkon 30 elhunyt színész neve van már. akik szereplőink voltak. Volt, akit az adásban is „illő tisztes­séggel elbúcsúztattunk”, mint Gózon bácsi öreg harcosát, vagy Benedek Tibor vezér urát — de van szerep, amely „halhatatlan”, alakítójának elhunytával más veszi át. így Szabó bácsit Szabó Ernő után Rajz János alakítja, leüt pedig Mednvánszky Ági,, aki Vörösmarty Lili óta már har­madik megformálója e sze­repnek. És emlékeznek még nyílván a család egyik tag­jának „feltámadására”: ami­kor Tibor a folyóba veszett, olyan ostrom indult a közön­ség részéről a feltámasztá­sáért, hogy ugyanaz a sze­replő új szerepben, de azo­nos szerepkörben tért vissza: Kárpáti Zoltán, az újságíró, Icu férje lett, a vízbefult Ti­bor helyett... A kortalanságra is mond­hatnék néhány példát: Sza­bó bácsi nemrég, éppen idős kora miatt mondott le a ta­nácstagságról, utódát most választják, a márciusi idő­közi választásokon. De a gyerekek is felnőnek: Éviké, aki már a „család gyerme­ke”, gyermekszínész szerep­formálásával indult, és ma már felnőtt ifjú hölgy. Wag­ner Feri, a kamaszfiú pedig most öregedett ki a focicsa­patból, 30 éves fejjel. Igaz, őt végig egyetlen színész ala­kította bravúrosan: Petrik József, Petinél is volt sze­replőváltozás: a kisfiút ala­kító gyermekszínész felnőtt szerepét Benkő Péter vette át. — Igen, és ..családbeli” ap­ját saját édesapja, Benkő Gyula alakítja. Véletlen ez? — Igen is. meg nem is. Véletlen, hogy éppen rá esett akkor a rendező választása, de a jó rendezői érzéket di­cséri, hogy azonnal rájött valóságos apát és fiát apa­fiú szerepben játszatni csak jó eredményt adhat. — És Péteri úr „színevál­tozása”? — Ez is színészi bravúr eredménye. Eredetileg nem éppen rokonszenves figurá­nak szántuk e szorgalmas kispolgárt. De Horváth Tiva­dar nagyszerű alakítása egy­szerűen „elvitte pozitív irányba” a figurát. A közön­ség jelzései is igazolták: ez így jó. Például egy közönség- találkozón elhangzott: ha a mi KÖZÉRT-esünk ilyen lenne... — Ki Baróti Géza legked­vesebb figurája? — Nehéz/választani. A fő­hősök „közös szülötteink”, Talán Wagner Ferkó. Az ő figuráján keresztül hoztunk közel sok fiatalt a műsorhoz. — És a szleng, a fiatalok tolvajnyelve? Ezt honnan is­meri a szerző? — Saját két fiamtól. A ki­sebbik egyidős a megírt Fer­kó val. — Hogy köszöntik az ez­redik adást? — Nem tervezünk különö­sebb ünneplést, Inkább eev emlék, az 500.-ról: a Magyar Nemzet néhai főszerkesztője, Mihályfi Ernő megtudta, hogy Szepesi György veze­tésével ünnepi műsor ké­szült. Maga jelentkezett: ne­hogy kihagyják belőle, hi­szen minden héten hallgatja, kedvence a műsor. Azóta számtalan eset bizonyította: a tudomány ^s a kultúra nagyjai között is sok állan­dó hallgatójuk van! — A műsor jövője? — Amíg érdeklődés van, folytatjuk. És a közönségfel­mérések szerint: ugyanúgy kell e műsor, mint régen. Ügy érzem: ez a legnagyobb elismerés. Szatmári Jenő István flz anyakönyvi bejegyzésekről A tanácsi szervek fontos feladata a pontos megbízható kel. lően megvizsgált adatok alapján történő anyakönyv. Minden állampolgár születését házasságkötését, halálesetét ezen ese­mény történésének helye szerint a városi tanácsok vb igaz­gatási osztályán, illetve a nagyközségi tanácsok vb szakigaz­gatási szerveinél dolgozó anyakönyvvezetö jegyzi be az anya- könyvekbe*. Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents