Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 12. UAz ezredik adás felé... Beszélgetés a Szabé család egyik „atyjával” A szórakozott szemorvos és segítői Fárasztó nap után utaztam haza családomhoz. Csak a vonatról lelépve vettem észre, hogy érték nélküli, nyakba akasztós táskám az ülésen felejtettem, személyi, utazási, és közlekedési okmányaimmal. Húsz kilométerrel odébb a vasutasok telefonon „elérték” a Nyugati-pályaudvarra tartó szerelvényt. A szolgálattevő azonban hiába kereste megjelölt ülőhelyemen a táskát. A következő vonattal Budapestre utaztam. Hátha... A Nyugatiban a MÁV-ügye- letes tisztje már tudott elveszett okmányaimról, de hozzá elhagyott tárgyat nem adtak le — mondta. Ki segíthet rajtam? — töprengtem. Megvan! A pályaudvari rendőrség! Egy törzsőrmester volt az ügyeletvezető, aki egy diplomata udvariasságával hallgatta meg sirámaimat. Telefonhívások sorozata következett jobbra, balra; riasztás az épülő pályaudvar egész területén. S az eredmény: érintetlenül előkerült a „hagyaték”. De nem ilyen egyszerűen. Udvariasan elköszöntünk egymástól mind a négyen, ugyanis közben még két rendőr vette vállaira gondomat. Este 9-kor még fáradtabban, éhesen és remény- vesztetten ballagtam a vonathoz. Egyszercsak a tömegben furakodva három rendőr futott utánam. Utolértek. Meleg kézszorítás után egymás nyakába estünk az örömtől: megvan a táska! Az emberek megrökönyödtek, ők nem tudhatták, miről van szó, csak azt látták, hogy a „delikvenshajsza” nyakba borulással végződött. Biztos azt hitték: no, ezek tán megháborodtak, a civil pasas meg még csak nem is menekül. Együtt mentünk a takarítóasszonyok főnökéhez. Ott vettük át a hiánytalanul, ki- bontatlanul megőrzött táskát, amivel senki nem lett volna gazdagabb, de én mindenképpen. .. S nem csupán az okmányok miatt. Az éjszakába nyúló, kis pénzért fáradságos munkát végző asszonyok közül a legtöpörödöt- tebb örült velünk a legjobban. S az a három, rendőr egyenruhát viselő fiú... Dr. Bagóczky Lajos Szolnok Nők találkozója Jászkiséren A jászkiséri nagyközségi pártbizottság nemrégiben baráti találkozót rendezett a mozgalomban részt vevő nők részére. Bevezetőként egy kis úttörő szavatalattal köszöntötte a vendégeket, majd Molnár László, a nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte a jelenlevő ötven nőt. Dósa Józsefné, a vb nőfelelőse — aki szintén hosszú ideje dolgozik a mozgalomban — számolt be az eltelt években végzett munkáról. A meghívottak közül sokan mindjárt a felszabadulás után bekapcsolódtak a község helyreállításába, mások a tanácsok megalakulása óta dolgoznak becsülettel és szorgalommal a mozgalomban. A találkozó jelentőségét növelte, hogy a 33 év alatt először volt mód így együtt feleleveníteni az elmúlt évek eredményeit, gondjait — ezt emelte ki az előadó. Néhány eredmény, esemény: vietnamiaknak takarók készítése, szabás-varrás tanfolyam, társadalmi munkák és ünnepségek, a mezőgazdasági szakiskola szervezésében való közreműködés. Ezekre az asszonyokra várt — és vár — az öregek napja és a véradás megrendezése, lebonyolítása. A résztvevők kegyelettel emlékeztek tíz elhunyt társukra. Ezután fogadás következett, majd kötetlen beszélgetés. A találkozón több nyugdíjas is részt vett, akik meghatfódottan köszönték meg a meghívást. Mindanynyiuk számára feledhetetlen emlék marad a közös beszélgetés. Ficzek Béla Jászkisér Bevásárlókosarak „Nem kellene a kosarakat hordani” címmel közöltük március 15-én Papp László szolnoki olvasónk levelét. Hol és kinek? — ez a kérdés. S a válasz: Szolnokon, a Szolnok ABC- ben, a pénztártól a bejárati ajtóié — egy dolgozónak ... Sáros! Bélától, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ elnökétől érkezett a válasz, amel szerint: . ABC-áruházunk belső elrendezése megfelel a mai, korszerű követelményeknek, bár kétségtelen, hogy a bevásárló kosaraknak a pénztáraktól a bejárati ajtó mellé történő áthordás" többletmunkát jelent. E problémával a tervezés időszakában sokat foglalkoztunk, azonban a belső tér kiképzése, a be- és ki rati ajtók elhelyezése csak ilyen megoldásra nyújtott lehetőséget. Ilyen nagy sz mű pénztár beépftése ez idő szerint nem is nyújt más megoldásra módot.” SárosP Béla válaszával egyetértünk. Lehet. hogy van ennél jobb megoldás, de még mi sem láttunk másfajta módszert a kosarak „mozgatását” illetően. Az idős emberekért Kenderesen 1970-ben határoztuk el, hogy öregek napközi otthonát létesítünk. Az épületre 100 ezer forintot költöttünk. Ugyanennyit biztosított a Vöröskereszt országos központja bútorokra, egyéb felszerelésekre. 1971. szeptember 1-én nyílt meg az otthon, ahol huszonöt idős ember töltheti napjait kulturált körülmények között. Van nagyképernyős televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó. Akinek kedve van, kézimunkázhat. Megszerveztük az öregek egészségügyi ellátását; rendszeresen orvos ellenőrzi őket. Egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat is hallgathatnak. A szellemi táplálék mellett a napközi otthonban napi egyszeri — déli — étkeztetés van. Az öregek napközi otthonát a Vöröskereszt helyi szerve, valamint a Vegyesipari Ksz. 3. sz. telepén dolgozó Hámán Kató Szocialista Brigád patronálja. Évenként elvégzik a tavaszi és az őszi nagytakarítást. ök rendezik az öregek napját, a nőnapot és a fenyőünnepet. A születés bejelentésénél a kórház vagy szülőotthon az anya személyi igazványá- ból jegyzi be az adatokat, a gyermek utónevét pedig az anya bemondása alapján. Az intézetek a bejelentést a születést követő első munkanapon jutattják el az anyakönyvvezetőhöz ahová ezt követően 1—2 napon belül a szülők — ügyfélfogadási időben — az anyakönyvi kivonatért bemehetnek, s ekkor jegyzik be a gyermekét a szülők személyi igazolványába. Ha a szülők személyesen nem mennek az anyakönyvi kivonatért, azt néhány nap várakozási idő után pestén eljuttatják nekik. A házasságkötések anyakönyvi szabályai szerint a házasulóknak személyesen kell megjelenni az anyakönyvvezető előtt. Magukkal Az otthon felszereltsége jónak mondható. Javítására a Hazafias Népfront megyei bizottságából 9500 forintot kaptunk, amelyből hűtőszekrényt, több műveletet tudó varrógépet vásároltunk. Balassa Piroska tanácselnök Kenderes Nem újítás, mulasztás! M. L.-né szolnoki olvasónk panasza „Újítás?” címmel jelent meg március 15-én. A 38-as áruháziban vásárolt, kiszerelt, fél kilogrammos cukorban grízt talált, amely miatt jogosan bosszankodott. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ellenőre megnézte szerkesztőségünkben, illetve el is vitte a cukorral kevert grízt, tasakostól. Utóbbin rajta volt a csomagoló dolgozó kezdőbetűje, így könnyű volt megállapítani, ki volt a vétkes. Nos, egy másodéves tanuló csomagolta a cukrot, illetve tévedésből (?!) keverte össze a grízzel. „A vizsgálat során az is megállapítható volt, hogy a 38-as sz. áruda vezetői mulasztást követtek el, amikor figyelmen kívül hagyták az 1/1977. sz. áruforgalmi utasításban foglalt „Élelmiszer Törvény” idevonatkozó rendelkezéseit, valamint azt a tényt, hogy tanulókkal felelősségteljes munkát csak felügyelet mellett szabad végeztetni. ..” — írta válaszában Bata István kereskedelmi igazgatóhelyettes. A mulasztásért a boltvezető csakúgy felelős, mint két helyettese. Mindhárman írásbeli figyelmeztetést kaptak. „Félválasz” „Kevert gáz kérdőjelekkel” volt a címe annak a cikk„Falusi” jeligére üzenjük: választ csak levélben tudunk adni. Kérdését fogalmazza meg világosabban. „S. O. S.” jeligére az üzenet. Levelének közlésével nem értünk el semmit. Gyermekei és saját érdekében viszont sürgősen segítséget kell kérnie. Borítékján még a postabélyegző sem olvasható, ezért nem tudjuk, mit javasoljunk. A helyi tanács titkell vinni személyi igazolványukat a 35 éven aluliaknak s azoknak, akik első ízben kötnek házasságot, a házasságkötés előtti tanácsadáson megjelenésről szóló igazolást. Nem kell a tanácsadáson részt venni annak, aki nem első házasságát köti, és igazolja, hogy korábbi házasságkötése előtt ilyen tanácsadáson részt vett. A halálesetet a halál napját követő első munkanapon kell bejelenteni. A bejelentés alapja az elhalt személy személyi igazolványa — azt az anyakönyvvezető bevonja —, valamint az intézet, az orvos vagy halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány. A bejelentést az intézetek írásban teszik meg. Magánszemélyek szóbeli bejelentéséről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Az nek, amely munkatársunk tollából lapunk február 26-i számában jelent meg. Mi is volt ennek a lényege? Ezen a télen „megszaladtak” a gázszámlák, aminek nem csupán a szokatlan hideg volt az oka. Közrejátszott ebben, hogy novemberben, decemberben és januárban 3,9 százalékkal volt kevesebb a gáz fűtőértéke a megszabottnál... Az újságíró ba témáról mindent megírt, amit tudott. Azt is többek között, hogy a TIGÁZ- nak nem kell az árhatóságoktól ármódosítást kérnie, mert az ingadozás a megengedett 10 százalék alatt maradt. .. Az írás felcíme nem véletlenül volt ez: A rendelet megmagyarázza... Nos, mi is, a rendelet is magyarázhat a több mint 14 ezer érdekelt Szolnok megyei (ezen kívül ki tudja mennyi Nógrád megyei, budapesti) fogyasztónak. Nekik fizetniük kell, és pontosan annyit, amennyit a számlán feltüntettek... Ezért javasolta az újságíró a következőket. Mivel a TIGÁZ a Gáz és Olajszállító Vállalatnak (az eladónak) nem a köbméterek, hanem a kalóriaérték szerint fizet (a gyáraknak, üzemeknek szintén a kalóriaérték szerint adja el a gázt), vizsgálják felül a rendeletet. A TIGÁZ — szándékán kívül — így a háztartási fogyasztók rovására jut plusz haszonhoz. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt igazgatási főosztályától két (olvashatatlan) aláírással április 2-án érkezett választ köszönettel nyugtázzuk. Lényegében ugyanazt tartalmazza — sokkal rövidebben —, amit úgyis tudtunk, amit az újságíró megírt. Kár, hogy munkatársunk javaslatára nem reagálnak. A cikkben foglalt álláspontunkat mi ugyanis változatlanul fenntartjuk. kárához vagy a gyámhatósághoz forduljon, ahol ügyét — kérésére — bizalmasan kezelik! B. J.-né írjon a RAMO- VILL Motoralkatrész osztályának, hivatkozva az MO— 30.224-es számra. Az elveszett alkatrész helyett újat küldünk utánvéttel, amelynek ára: 70,50 Ft. Címük: 1136 Budapest, Rajk L. u. 18. anyakönyvezés a bejelentést követően nyomban megtörténik. s a hozzátartozók a kapott halotti anyakönyvi kivonat alapján tudják a további teendőket intézni. Az anyakönyvvezetők munkáját segítik a városokban működő családi és társadalmi - ünnepségeket szervező irodák. Ezen irodák vállalják a gyermekek névadójának ünnepélyes keretek között történő megrendezését. a társadalmi úton kötött házasságok esetén egyes szolgáltatások nyújtását, polgári gyászszertartások megrendezését. Átvállalják — csekély térítésért — a családra háruló teendőket, az érdekeltek kívánsága szerint bonyolítják le az ünnepségekkel kapcsolatos tennivalókat. Bizonyos szolgáltatásokat az irodák a nagyközségek, községek lakosságának is tudnak nyújtani, mert a községi, nagyközségi anyakönyvvezetők munka- kapcsolatban állnak* a szervező irodákkal. Ilyen, községben is nyújtható szolgáltatások: meghívók rendelése, az ünnepségeken, polgári gyászszertartásoknál szónok, kórus biztosítása. Kétszeres jubileumához közeledik a Szabó.család: húsz éve, 1958-ban jelent, keztek először a Magyar Rádióban, és július körül kerül sor az ezredik adásra! Több szempontból is rekord ez az ezer adás: soha, egyetlen műsor a rádióban még 1000 órán át nem ment folytatásokban. Ráadásul ilyen tartós szerzői együtműködésre sincs még példa, nemhogy a rádió, de talán a magyar sajtó egész történetében sem: Ugyanis a családnak indulása óta végig ugyanaz a három szerző az „atyja”: Forgács István, a Nemzeti Színház nyugdíjas dramaturgja, Liska Dénes, a Magyar Televízió főmunkatársa és Baróti Géza újságíró, a Magyar Nemzet neves toll- forgatója. Közülük Baróti Gézával beszélgettünk a műsor kulisszatitkairól, érdekességeiről, jövőjéről. — Mindenekelőtt pontosít- sunk — mondja. —• Ha már azokról van szó, akiknek „érdemeik” vannak e család életében, ne feledkezzünk meg Major Annáról, a műsor dramaturgjáról, aki mellesleg a család „élő anyakönyve” és „gyámja” is. Mindenre emlékszik, ami húsz év alatt történt, minket is meglep sokszor, amikor egy ötletre azt mondja: „Gyerekek, ez 1963-ban, a huszadik héten már volt...” És László András rendezőt se felejtsük ki, akinek a találó színészválogatásokban is nagy szerepe van. — A három szerző hogy osztja meg a munkát? — Időben. Együnkre két hét megírása esik, utána négy hétig anyagot gyűjtünk, így váltjuk egymást. — Húsz év alatt maradt-e el adás? — Soha! Mikor engem p"él- dául autóbaleset ért. négy hétig a többiek segítettek, utána a tatabányai kórházi ágyon már írtam a következőt. És hogy mindig élet- szerűek legyünk: sajnos, „gyűjtöttem annyi élményt” egyéves kezelésem során, hogy volt miből a Szabó-család fiataljainak baleseti történetét megírnom... De emlékszem, ezzel kapcsolatban egy másik esetre is: a 400. | adás körül járhattunk. Miskolc-Tapolcán nyaraltam. Forgács István volt az a heti soros szerző. Este interur- bán telefont kapok: nemsokára ideérkezik Sós György dramaturg. Tűnődtem: miért? Megérkezett, és riadtan újságolta: Forgács István súlyos beteg, kedden adás és vasárnap este még nincs meg a heti folytatás ... írógépem sem volt kéznél, a szálló étlapíró gépét kértük kölcsön, ezzel rohantam az emeleti szobámba. A gépen viszont nem volt „e” betű. Ahogy egy-egy oldallal elkészültem,- az ablakon dobtam ki a földszintre, ahol Sós György írta bele a hiányzó „e” betűket. Utána rohant vissza az esti gyorssal, hétfőn, kedd reggel felvétel — és a közönség észre sem vette, hogy majdnem megszakadt a sorozat... — Néhányan felvetik: Sza- . bő néni. Szabó bácsi már induláskor is öreg volt. Azóta húsz év telt el. 80 körül kellene járniuk, mégis aktívan élnek, ök nem öregszenek? — Ha a közönség akarja, száz éves korukig is maradhatnak ők a főhősök. Sajnos a szereplő színészek nem ennyire örökéletűek: szomorú listánkon 30 elhunyt színész neve van már. akik szereplőink voltak. Volt, akit az adásban is „illő tisztességgel elbúcsúztattunk”, mint Gózon bácsi öreg harcosát, vagy Benedek Tibor vezér urát — de van szerep, amely „halhatatlan”, alakítójának elhunytával más veszi át. így Szabó bácsit Szabó Ernő után Rajz János alakítja, leüt pedig Mednvánszky Ági,, aki Vörösmarty Lili óta már harmadik megformálója e szerepnek. És emlékeznek még nyílván a család egyik tagjának „feltámadására”: amikor Tibor a folyóba veszett, olyan ostrom indult a közönség részéről a feltámasztásáért, hogy ugyanaz a szereplő új szerepben, de azonos szerepkörben tért vissza: Kárpáti Zoltán, az újságíró, Icu férje lett, a vízbefult Tibor helyett... A kortalanságra is mondhatnék néhány példát: Szabó bácsi nemrég, éppen idős kora miatt mondott le a tanácstagságról, utódát most választják, a márciusi időközi választásokon. De a gyerekek is felnőnek: Éviké, aki már a „család gyermeke”, gyermekszínész szerepformálásával indult, és ma már felnőtt ifjú hölgy. Wagner Feri, a kamaszfiú pedig most öregedett ki a focicsapatból, 30 éves fejjel. Igaz, őt végig egyetlen színész alakította bravúrosan: Petrik József, Petinél is volt szereplőváltozás: a kisfiút alakító gyermekszínész felnőtt szerepét Benkő Péter vette át. — Igen, és ..családbeli” apját saját édesapja, Benkő Gyula alakítja. Véletlen ez? — Igen is. meg nem is. Véletlen, hogy éppen rá esett akkor a rendező választása, de a jó rendezői érzéket dicséri, hogy azonnal rájött valóságos apát és fiát apafiú szerepben játszatni csak jó eredményt adhat. — És Péteri úr „színeváltozása”? — Ez is színészi bravúr eredménye. Eredetileg nem éppen rokonszenves figurának szántuk e szorgalmas kispolgárt. De Horváth Tivadar nagyszerű alakítása egyszerűen „elvitte pozitív irányba” a figurát. A közönség jelzései is igazolták: ez így jó. Például egy közönség- találkozón elhangzott: ha a mi KÖZÉRT-esünk ilyen lenne... — Ki Baróti Géza legkedvesebb figurája? — Nehéz/választani. A főhősök „közös szülötteink”, Talán Wagner Ferkó. Az ő figuráján keresztül hoztunk közel sok fiatalt a műsorhoz. — És a szleng, a fiatalok tolvajnyelve? Ezt honnan ismeri a szerző? — Saját két fiamtól. A kisebbik egyidős a megírt Ferkó val. — Hogy köszöntik az ezredik adást? — Nem tervezünk különösebb ünneplést, Inkább eev emlék, az 500.-ról: a Magyar Nemzet néhai főszerkesztője, Mihályfi Ernő megtudta, hogy Szepesi György vezetésével ünnepi műsor készült. Maga jelentkezett: nehogy kihagyják belőle, hiszen minden héten hallgatja, kedvence a műsor. Azóta számtalan eset bizonyította: a tudomány ^s a kultúra nagyjai között is sok állandó hallgatójuk van! — A műsor jövője? — Amíg érdeklődés van, folytatjuk. És a közönségfelmérések szerint: ugyanúgy kell e műsor, mint régen. Ügy érzem: ez a legnagyobb elismerés. Szatmári Jenő István flz anyakönyvi bejegyzésekről A tanácsi szervek fontos feladata a pontos megbízható kel. lően megvizsgált adatok alapján történő anyakönyv. Minden állampolgár születését házasságkötését, halálesetét ezen esemény történésének helye szerint a városi tanácsok vb igazgatási osztályán, illetve a nagyközségi tanácsok vb szakigazgatási szerveinél dolgozó anyakönyvvezetö jegyzi be az anya- könyvekbe*. Szerkesztői üzenetek
