Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik jói választottak Olcsóbb, mint máshol Felújítják a sertéstelepet Kisújszálláson A fejlesztés, különösen ha építkezéssel jár együtt, min­dig próbára teszi az üzemet. Mostanában a statisztikák tanúbizonysága szerint a legtöbb beruházás, mire át­adják, az eredetileg terve­zettnél jóval többe kerül. Többszörösen előrelátók te­hát akik lehetőségeik alapos mérlegelése után a lehető legolcsóbb megoldást vá­lasztják. Néhány termelő­szövetkezetet kerestünk fel, példájául annak, hogy így is lehet. Az ISV előnyei A kisújszállási Nagykun Tsz 1974 elején jött létre a két jogelőd üzemből. Ezek­ben a szövetkezetekben ko­rábban baromfi-, juh-, ser­tés- és szarvasmarha-tenyész­téssel foglalkoztak a szak­emberek, az új vezetőség azonban csak az utóbbi két ágazat fejlesztését látta cél­szerűnek. Gazdaságossági megfontolások alapján ebben az ötéves tervben a sertés- tenyésztés korszerűsítéséhez láttak hozzá. Ügy gondolták, hogy az öt különböző terüle­ten lévő épületek helyett egyetlen korszerű telepen termelnek majd. Még 1974- ben készítettek egy fejlesz­tési tervet az ISV-vel, s an­nak alapján munkához lát­tak. Miért éppen az ISV-re esett a választás ? Azért, mert ez a vállalkozás a töb­bi rendszergazdához képest, mint amilyen például az AGROKOMPLEX vagy a Bábolna, a legkevésbé ha­tárolja be a tennivalókat. Ez persze nem azt jelenti, hogy az üzem azt csinál amit akar, „csupán” arra nyílik lehetősége, hogy a saját kö­rülményeit legjobban ismer­ve például maga választhat­ja meg a fajtát, vagy az épü­let típusát. Az ISV mellett szólt az is, hogy ebben a rendszerben a koca, a malac, és a hízó rácspadozaton ól, s ez eleve húsz százalékkal csökkenti a beruházási költ­séget — tudniillik nincs szükség külön trágya- és pihenőtér építésére. Évi hétezer hízó A Nagykun Termelőszö- vetkegetnek| egyébként se volt annyi pénze, hogy egy­ből belevághasson egy kö- rül-belül 30—40 millió fo­rintba kerülő új telep kivi­telezésébe, s ha csak ezt az egyetlen indokot nézzük, ak­kor is helyes a döntés: a fokozatos fejlesztés. Mi tör­tént tehát az elmúlt idő­ben? Két évvel ezelőtt fel­épült egy 150 vagonos mag­tár és egy 84 férőhelyes fiaz- tató. Tavaly átadtak egy 1440 férőhelyes előhizlaló épüle­tet, ezt az idén 4, egyenként 720 férőhelyes hizlalda kö­veti majd. A telepet vízzel ellátó kút megfúrása — ed­dig máshonnan szállították ide a vizet — ugyancsak az 1978-as esztendő tervei kö­zött szerepel, és még ebben az évben hozzálátnak a trá­gyakezelő telep elkészítésé­hez is. A szociális épületek átadását, valamint a többi, elengedhetetlenül szükséges járulékos beruházást 1980- ban egy takarmánykeverő üzem munkába. lépése kö­veti!, de ez utóbbi mór nem­csak a sertéstelep, hanem az egész gazdaság jobb ta­karmányellátását szolgálja majd. A költségek? A termelő- szövetkezet ez év végéig mintegy 29 millió forintot költ el a sertéstenyésztés re­konstrukciójára, s marad még 24 millió forintnyi építkezés. A telep a terv­időszak végén hétezer hízót bocsájt majd ki, s ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1975-ben 4400, az idén vár­hatóan 5500 hízó hagyja el a gazdaságot, akkor a fejlő­dés egyértelmű. Az árbevé­tel alakulása hasonló képet mutat: három évvel ezelőtt 12, tavaly 16. 1980-ban kö­rülbelül 21 millió forint származik a sertéstenyésztés­ből. Míg manapság a tsz összes árbevételének 30 szá­zaléka klerül ki az állatte­nyésztésből, addig az V. öt­éves terv végén legalább negyven százalékot vár a gazdaság ettől az ágazattól. Mint a nagykönyvben Az sem mellékes, hogy a nyereség tíz-tizenöt százalék között ingadozik, viszont nem lenne teljes a kép, ha az egy hízó férőhelyére jutó költségekről hallgatnánk. Nos, a telep ennél az ösz- szelhasonlításnál is megállja a próbát, ugyanis a Nagy­kun Tsz-ben 4900 forintba kerül egy hízó férőhelye, holott másutt a hétezer fo­rintos férőhely se számít drágának. Pedig ezen a te­lepen például automata pá­ratartalom- és hőmérséklet­szabályozó lesz, s ez magya­rul annyit jelent, hogy itt aztán úgy lehet termelni, ahogy „a nagykönyvben megvan írva”. A megnöve­kedett létszámú állatokat 24 helyeit 17 ember „dirigál­ja” majd, s hogy a munka- körülményekben milyen lesz a változás, azt csak azok ér­tékelhetik igazán, akik már láttak régi, sötét, tönkrement istállókat. Braun Ágoston (Folytatjuk) KÖVETKEZIK: Tehenésze­ti szaktelep épül Túrkevén. Növekvő igények méltányos árak Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Kisiparosok Országos Szövetségének Szolnok megyei választmá­nya, amelyen részt vett Molnár József, a KIOSZ el­nöke is. A választmányi tagok meghallgatták a kisipari szolgáltatások és termékek árszínvonalának alakulásá­ról szóló előterjesztést, va­lamint a KIOSZ megyei ve­zetőségének idei cselekvési programjáról, a vezetőség munkájáról készített beszá­molót. Tárgyaltak a KIOSZ fennállásának 30. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségek programjáról is, majd tájékoztató hang­zott el a múlt évi munka­versenyről és az őszi vá­lasztmányi értekezlet előké­szítéséről. A lakosság egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgál­tatások iránt és ezek kielé­gítésében jelentős részt vál­lalnak a kisiparosok Szolnok megyében is. Tavaly példá­ul 140,6 millió forint értékű munkát végeztek. A lakos­ságnak azonban nem mind­egy, hogy a szolgáltatásokat mennyiért kapja, ugyanak­kor a kisiparosok számára is alapvető szempont, hogy az árak egyrészt tükrözzék a tényleges költségeket, más­részt, hogy részükre társa­dalmilag elfogadott tisztes­séges jövedelmet hozzanak. A választmányi ülés részt­vevői elfogadták a KIOSZ megyei vezetőségének idei cselekvési programját. A programban hangsúlyozták, hogy szélesebb körű propa­gandát kell kifejteni az új munkaerők megnyerésére, és tovább kell erősíteni a kap­csolatot a megyei gazdasági egységekkel és az ipari ha­tóságokkal. Második díj öntözésben Szép sikert ért el öntözésben az elmúlt esztendőben a tisza- földvári Lenin Termelőszövetke­zet. A területének 40 százalé­kán öntözésre korszerűen be­rendezett gazdaság tavaly a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Víz­ügyi Hivatal és az Állami Gaz­daságok Országos Központja ál­tal meghirdetett versenyben megosztott második díjat nyert. (Az első dijat nem adták ki). A helyezéssel együtt járó 35 ezer forintos pénzjutalmat a terme­lőszövetkezet Állami-díjas el­nöke, Bódi Imre tegnap vette át a MÉM-toen. Üzletközpont a vasútállomásnál i.i Z 0 M Á .N |Y ti £ ■jímil Dől hozzájuk a pénz Gombamód nőttek a házak. A toronyház tetejéről aprócs­kának tűnnek a Csanádi körút tízemeletesei, s odébb a József Attila út szép új lakóházai. A régi szolnoki felsóhajt: nem is olyan rég még a háború emlékei, bombatölcsérek, ütőtt- kopott földszintes családi házak álltak itt. S most egy gyö­nyörű városkapu. A korszerű vasútállomás mellett korszerű lakótelep áll. Körös-körül (ha vitatták is a helyválasztást és az elhelyezést) pedig korszerű üzletsor. Van minden, ami kell? Ezt vizsgáltuk az üzletközpontban. Itt a Márka E hónap végén egyéves a környék első ABC áruháza, a Márka. Nem nagy, gondolái között mégis mindent meg­talál a vásárló. Elsősorban élelmiszert és háztartási cik­keket, miként azt az ABC áruházak cikklistája előírja. — Kialakult a vevőkörünk — mondja Szabó Ferenc, az áruház vezetője. A Csanádi körút lakói, s a József Attila útiak járnak hozzánk. Reg­gel akkora a tumultus, hogy csak győzzük. Akár tagadjuk, akár bevalljuk, a reggeli csúcsforgalmat jórészt a be­járó munkások, a vonattal Szolnokra érkezők okozzák. Tudja, erre mennek ki a Jó­zsef Attila útra, a kettes autó­buszhoz. S ha már itt men­nek el, beszaladnak — egy féldeciért. Az üzlet „végében”, első látogatáskor nehezen szem­betűnő helyen áll az italok «gondolája. Megtalálják. Az alsó polcon a vegyes-gyü- mölcspálinkás féldecik töme­ge igazolja, a boltosok isme­rik a keresletet. Mindössze huszonhét dol­gozója van a Márka ABC- nek, s néhány, a szakmát most tanuló fiatalja. Tavaly nyolc hónap alatt 26 millió forintot nyeltek el a pénztár­gépek. Az idén januáriban (amikor még csak a Jólét volt a versenytárs) 3 millió 300 ezer forint volt az áruház forgalma. Csúcsforgalomban egy óra alatt nyolc—kilenc- száz vevő lépi át a küszöböt. Kertészkedő milliomosok A kertészek szakboltja % közvetlenül a Márka szom­szédságában ezen a tavaszon nyitott. Az idő is, így épp ezért a februári 800 ezer fo­rint után márciusban 1 mil­lió 700 ezer forintot hagytak ott a vevők. Borsányi János boltvezető azt mondja, még Szabolcsból is jöttek az első hetekben a vásárlók. Igaz — rengeteg keresett árujuk volt. Még mindig megfelelő a kí­nálat kerti kisgépekből, kü­lönösen az olasz gyártmá­nyokból. Erre a boltra igazán rá le­het mondani: külforgalma nagy. A Szolnokra érkezők — és nemcsak megyeiek — hamar rátalálnak. A legjobb vevők a Jászságból, valamint Abonyból és Üjszászról jön­nek rendszeresen. Most pél­dául vetőmagvakért. Nyári káposzta, őszi káposzta, zöld­ségféle csomagjai láthatók a kosarakban. A kisgépek iránti kereslet változatlan. A hobbysok, a munka után kis földjeiken dolgozók se szeretnek már mindent kézi erővel csinálni. Virág százezerért A Bizományi Áruház a vá-. ros szívéből költözött ide, há­romszor akkora területű üz­letbe, mint a régi volt. Ko­vács Károlyné üzletvezető szerint nem hiába. Míg a vá­rosközpontban általában egy­millió forint körüli volt a ha­vi bevételük, most felül van a kétmillión. Persze a tágas Jő hír az igénylőknek Negyvenezerrel több gázpalack készül A tavalyinál 40 ezerrel több háztartási gázpalack készül el az év végéig az Alumíniumgyárban, a bel­kereskedelem részére. A ko­rábbinál most már lényege­sen rövidebb időn belül át­vehetik az igénylők a gáz­palackokat. Mindez annak az eredménye, hogy a gyárban a múlt évben megkezdődött a pb-palackgyártás rekonst­rukciója, ami várhatóan ez év végéig be is fejeződik. Az idén összességében 260 ezer 11 kilogrammos gázpa­lackot szállítanak a hazai üzletekbe. Ezen kívül akét- kilós és félkilós palackokból 30 ezret gyártanak, a Fegy­ver- és Gázkészülékgyár kü­lönböző típusú kempingfő- zőihez. Füzesabonyi munkások dolgoznak az új vasúti töltés átvágá­sánál, Jászdózsán. Az új vasútvonal alatt három helyen enge­dik át a belvizeket és egy vasúti hid építését is ők készítik elő boltban már bútort is árusí­tanak. — A vevőkör változott, — kis bánkódás érződik az üz­letvezető hangján. — Nőtt az átmenő forgalom, több a más vidéki, de elmaradtak azok, akik a központban dolgoznak, s ebédszüne tjükben búvár­kodtak egy kicsit a régi üz­letben. Mégis, sokan már ki­jönnek munkaidejük után szétnézni. Túlnan, átlós irányban íz­léses virágkiirakat. Virágból ez nem kevés, a VTVB Út­fenntartó Üzemének négy boltja közül a legújabb már a második helyen áll a terv­teljesítésben. Jó, hogy renge­teg a cserepes virág. Az új lakások honfoglalói közel ta­lálnak otthonukba valót. Szombaton 19 óráig Aki belép a Szolnok ABC ajtaján, mintha napsütésbe érkezne, ha odakinn borús is az idő. Gyönyörűen megvilá­gított áruház, talán párja sincs ebben a megyeszékhe­lyen. Csupán két teljes hó­napot hagytak még maguk mögött a dolgozók, de ez na­gyon jó két hónap volt. Feb­ruárban 5,6, márciusban 6,5 millió forintot árultak. — Körülbelül hetven szá­zalékban szolnokiak, har­mincban vidékiek térnek be hozzánk, — mondja Sájer István igazgató. — Szomba­ton, délután öt óra után ér­kezik a legtöbb vásárló. Mi ugyanis szombaton este hétig tartunk nyitva. Lassan már nemcsak a környékbeliek, hanem a város más, távolab­bi részein lakók (is tudják ezt Most Skála-cikkeket hirdet az áruház. Skála-szappan, de- sodör kapható, viszik lis a különlegességek kedvelői. Persze az alapvető az élelmi­szer. Nincs hiány semmiből. Gyönyörű piros, hónapos retek kínálja magát egy hű­tőpulton. Délelőtt a piacon öt forint körüli árultak ilyent a termelők. Az áruházban hat forint. — Ez is termelőd, méghoz­zá közvetlenül érkezett — mondják a boltosok. — Egye­lőre tizenkilenc kertészkedő kistermelővel kötöttünk szer­ződést. Hozzák a szép, frissen szedett árujukat egész év­ben. Minthogy hozzák a vágóhi­dak, — a szolnoki, a héki, a szarvasi, a kunhegyesi, és a ceglédi húsüzemek is a szebb­nél szebb húst, töltelékárut. Sonkából húsvétkor dupláját adták el, mint tavaly a Jó­lét, s úgy tudják, ott, a ki­csit távolabbra eső régi áru­házban se panaszkodnak for­galom csökkenésére. Az áruház fölött étterem. A Csanádi körút végében wurlitzeres eszpresszó, a Randevú. Díszes, gyönyörű ajándékbolt az antikvárium szomszédságában. A gazdag üzletek között egy „szegény rokon”. A sütőipar szakbolt­ja annyira korszerűtlen, any- nyira kicsi és zsúfolt, hogy úgy gondolja az ember: azért ilyen, hogy emlékeztessen, valamikor szatócsboltok vol­tak, ha voltak errefelé. Autósoknak való Lejjebb az utolsó új ház alatt autós szakbolt. Nyitás­kor különösen sokan jártak ott — a szolnoki autósok mind meghívót kaptak. Azóta is kedvelt autóskörökben. Korai lenne így, ennyivel bezárni a sort. Az üzletköz­pont azonban nemcsak ennyi, s ez különösen jó dolog. Az üzletekkel együtt ugyanis a térre költözött egy tekinté­lyes szakma, a szolgáltatóipar jó néhány reprezentása is. Van kölcsönzőbolt és Patyo­lat-szalon, szőrmetisztító és Gelka-üzlet. Minden, ami kell? Az új lakótelepeken élők szerint igen. Elégedettek az ellátás­sal, s ahogyan a példák sora bizonyítja, nem sajnálják pénzüket. Ha jó árut kapnak, s anjit keresnek mind besze­rezhető, megéri! Sóskúti Júlia SZÖV0SZ tanácskozás A MÉSZÖV elnökök és Zöldért igazgatók részvételé­vel megtartott értekezleten hangsúlyozták, hogy a tavalyi tapasztalatok nem minden­ben egyértelműen kedvezőek, az eredmények is csak kezde­tiek. A szövetkezeti kereske­delem zöldség-gyümölcs és burgonyavásárlási tervét ta­valy 34 százalékkal túltelje­sítette ugyan, de az értéke- stltés 'mindössze 16,5 száza­lékkal nőtt, így az idei nyi- tókészDetek |jelentősen meg­haladták a reálisan értékesít­hető mennyiségeket. A Zöld ért-vállalatok és az Áfész-ek idei felvásárlási ter­ve 1,8 millió tonna zöldség, gyümölcs és burgonya, 3,5 százalékkal több a tavalyinál.

Next

/
Thumbnails
Contents