Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

1978. április 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nagygyűlés elnöksége Díszünnepség a Szigligeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. A beszéd elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A megyei pártbizottság ko­szorúját- Andrikó Miklós el­ső titkár és Szűcs János tit- kár helyezte el a szovjet hő­sök emlékművének talapza­tán. Ezután a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képvise­lői tisztelegtek elesett hon­fitársaik emlékműve előtt. A megyei tanács koszorúját d,r. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Bárdi Im­re, az apparátusi pártbizott­ság titkára kísérte. Ezután a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a fegyveres tes­tületek, a Volán 7. sz. Vál­lalata, valamint a Kertváro­si Általános Iskola képvise­lői helyezték el koszorúikat. Végül a város lakói járultak az emlékműhöz, hogy elhe­lyezzék virágcsokraikat. A Hősök terén az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be a koszorúzási ünnep­ség. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából az MSZMP Szolnok megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács díszün­nepséget rendezett április 3-án, este hat órakor Szol­nokon, a Szigligeti Színház­ban. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt: Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács el­nöke, Anatolij Ivanovics Szenyka őrnagy, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képvise­lője, Árvái István, az SZMT vezető titkára, Bakos József a járműjavító szocialista bri­gádvezetője, dr. Bereczki La­jos, a megyei tanács elnök- helyettese, Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka, Csáki István nyugdíjas, Hamar József, a jászberényi Hűtőgépgyár Ál - lami-díjas villanyszerelője, a Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Vályi Péter Szocialista Bri­gád vezetője, Hódos János nyugdíjas, Izsó Gyuláné, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium igazgatója. Ju­hász Imréné dr. nyugdíjas, Kiss Istvánná, a Centrum Áruház eladója, alapszerve­zeti párttitkár, Kukri Béla, Szolnok tanácselnöke, Major Tibor, a jászberényi járási pártbizottság első titkára, Mészáros Mátyás, az Állami Gazdaságok Szolnok megyei főosztályának igazgatója, Mi­hályi Endréné, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság párttitkára, Mohácsi Ottó a megyei pártbizottság titkára, Munkácsi István, a Hadki­egészítő Területvédelmi Pa­rancsnokság parancsnoka, Nyitrai István, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Oláh János, a Haza­fias Népfront megyei titkára, Orbán József országgyűlési képviselő, cukorgyári aszta­los csoportvezető, Papp Im­réné tanár, MSZBT ügyve­zető elnök, Sánd,or László, az MSZMP Szolnok városi Bi­zottságának első titkára. Sá­ri Mihály, a TESZÖV titká­ra, dr. Soós István, a me­gyei Állami Építőipari 'VVil- lalat igazgatója, Szabó Lász­ló szobrászművész, M. Sza­bó István vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Szarvák Sándorné cukorgyári laboráns, Szente­si László, a MÉSZÖV elnö­ke, Székely Gábor érdemes művész, a szolnoki Sziglige­ti Színház igazgató-főren­dezője, Szűcs Gyula, a szol­noki !>Vegyipari, Finomme­chanikai Szakközépiskola igazgatója, Tichi Ilona, a Vöröskereszt Szolnok városi titkár, Vasadi János, a Re­gionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat igazgató­ja, Váczi Sándor nyugdíjas, Zagyi János, a karcagi vá­rosi pártbizottság első tit­kára. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Sán­dor László, a szolnoki vá­rosi pártbizottság első titká­ra meleg szavakkal köszön­tötte a díszünnepség min­den résztvevőjét, a kor­mánykitüntetésben részesí­tetteket, a szocialista brigá- d,ok tagjait, a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, a megyei, a városi párt-, ál­lami és tömegszervezetek vezetőit. A díszünnepség szónoka Kukri Béla, a szolnoki váro­si tanács elnöke volt. Beszé­dében emlékezett arra, hogy népünk évszázadokon át folytatta küzdelmeit a haza függetlenségéért. A műsorban fellépett a jászsági Népi Együttes is. — Múltbeli szabadság-küz­delmeinkben mindig ma­gunkra maradtunk, nem így volt ez 1945-ben — mon­dotta. — A Szovjetunió fa­sizmus felett aratott győzel­mes csatáinak eredménye­ként hazánk 1945 április 4- én felszabadult, és népünk a hatalmas, győztes szovjet néptől támogatva elindulha­tott a maga szabad útján. Ezért április negyed,ike a magyar és a szovjet nép örök barátságának az ünne­pe is. Állandó segítségei nyújtott nekünk a Szovjet­unió. Kenyér és igaerő, fű­tőanyag és vetőmag, hitel és nyersanyag áradt eszmélő hazánkba, s mindezen túl politikai elismertetésünkért is harcot vívott a nemzetkö­zi porondon. s — Aki ma a megyében szétnéz, észre sem veszi az égbe nyúló gyárkéményeket, az üzemek fényes ablakait. Milyen távolinak tűnik már az üzemek államosításáért vívott küzdelem, vagy az új iparágak megteremtése. A felszabadulás előtt lámpás­sal kellett keresni az or­szággyűlésben a nép igazi képviselőit. Ma az egykori kegyelmes urak helyén mun­kás, paraszt, értelmiségi kép­viselők foglalnak helyet. Szólt arról, hogy a felsza­badulás után a megyében 33 ezer embernek nem volt semmilyen iskolai végzettsé­ge,' s összesen nem érte el a lakosság tíz százalékát az általános iskolai, közép- és főiskolai végzettséggel ren­delkezők aránya. Beszélt ar­ról, hogyan hasznosítottuk a közösségi tulajdonból, a szo­cialista tervgazdálkodásból ad,ódó lehetőségeket. Iparunk ma öt hét alatt termel any- nyit, mint a második világ­háború előtt egy egész esz­tendőben. Fele annyi em­ber dolgozik mezőgazdasá­gunkban, mint akkor, s mégis márfélszer annyi ter­méket állít elő. A létreho­zott új érték, csaknem öt­ször annyi, mint 1938-ban. — Megyénkben a célkitű­zéseinket a megyei pártbi­zottság cselekvési programja foglalja össze. A gazdaság- politikai kérdések a koráb­biaknál hangsúlyosabb és meghatározottabb szerepet kaptak a politikai munká­ban. Megyénk dolgozói ered­ményesen munkálkodnak a XI. pártkongresszus határo­zatának, valamint a cselek­vési programokban megha­tározott feladatoknak a vég­rehajtásán. Az elmúlt két évben 14,5 százalékkal bő­vült a termelés, a bővülés 80 százaléka a termelékenység javulásából származott. - Ja­vult a termelőegységek ke­reskedelmi tevékenysége, bő­vült a külföldi értékesítés. Eredményes volt az ipari szövetkezetek koncentráció­ja, amelynek hatása a jobb gazdálkodásban, a munka­erő ésszerűbb felhasználásá­ban mutatkozik. A megye építőipara is jelentős mér­tékben —• 12,3 százalékkal — fejlődött. A mezőgazda­ságban az elmúlt két .évben a termelési célok időarányo­san megvalósultak. Kialakul­tak a megfelelő üzemmére- retek, kedvezően változott a vetésszerkezet. A vasút és a közút áruszállítási teljesít­ménye az igényeknek meg­felelő volt. A beruházási te­vékenység az előkészítő munka eredményeként élén­kebbé vált. Javult a lakos­ság jövedelmi helyzete, job­bak az életkörülmények. Két év alatt 7 ezer 800 lakás épült, a kereskedelmi háló­zat 16,5 ezer négyzetméter­rel, a vendéglátás mintegy 5 ezer négyzetméterrel bő­vült. Több bölcsőde, óvoda iskola épült. — Népünk jobbra törek­vése még sohasem forrott ilyen szorosan össze a világ haladó erőinek harcával, mint korunkban. Nekünk forradalmi feladatunk és tör­ténelmi felelősségünk a fej­lett szocialista társadalom építése Magyarországon. Ez­zel járulhatunk hozzá a ha­ladó erek gyarapodásához. Ez ad tartalmat a házassá­gunknak és nemzetközisé­günknek ■— fejezte be ün­nepi beszédét Kukri Béla. A díszünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Második részében a meghívottak színvonalas műsort tekinthettek meg, amelyben fellépett a Jászsá­gi Népi Együttes és a mező­túri Szivárvány citeraegyüt- tes. Egerben Úttörő technikusok országos vetélkedője Egerben, a Technika Há­zában tegnap ünnepélyesén megnyitották az úttörő tech­nikusok országos vetélkedő­jét. A találkozóra — amely öi napig tart — mintegy száz úttörő érkezett az ország va­lamennyi megyéjéből és a fő­városból. A megnyitón elmondották, hogy a megyék és a főváros 24 legjobb csapata jutott el Egerbe. A három fős csoportoknak olyan elméleti kérdésekre kell válaszolniok, amelyek a technika történetére, fejlődé­sére vonatkoznak. A verseny­zők gyakorlati bemutatókon is számot adnak majd tudá­sukról. Eredményhirdetés Fiatal mezőgazdászok pályázata Több mint 20 Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságban és termelőszövetkezetben a gyakorlatban is segíti már a fehérjeprogram sikeres meg­valósítását a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek^ részére kiírt „Alkotó Ifjúság” pályá­zat, amelynek eredményét hétfőn hirdették ki Debre­cenben. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fia­tal agrárszakemberek a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem végzős hallgatóival kö­zösen készítették el a pálya­munkákat, amelyek a fehér­je-takarmányok gazdaságo­sabb termelésére, tartósításá­ra és felhasználására adnak hasznos útmutatásokat. Az első díjat Hüse Ferenc, a Debreceni Baromfiipari Vál­lalat fiatal agrármérnöke kapta. Üdvözlő táviratok Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmá­ból J. Käbin, az Észt Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára és V. Klauson, az Észt Szov­jet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Andrikó Miklósnak, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkárának és dr. Hegedűs Lajosnak, a Szolnok megyei Tanács elnö­kének. A távirat szövege a következő: „Kedves Elvtársak! Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek, a megyei pártbizottságnak, a megyei tanács­nak és Szolnok megye valamennyi lakosának nemzeti ünnepük, Magyarország felszabadulásának 33. évfor­dulója alkalmából. Köztársaságunk dolgozói — akárcsak az egész szov­jet nép — őszintén örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket az önök országa a gazdaság, a kultúra és a tudomány fejlődésében az utóbbi évtizedekben elért, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével. Büszkék vagyunk azokra a gyümölcsöző kapcsolatokra, amelyek Szolnok megye és az Észt Köztársaság dolgozói között fennállnak, és az SZKP, valamint az MSZMP szoros, baráti együttműködésén alapulnak. Ma Magyarország népe minden erejével az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak teljesítésén fáradozik, küzd a fejlett szocialista társadalom felépítéséért, a béke és biz­tonság megerősítéséért, a marxizmus—leninizmus esz­méinek győzelméért. Kívánunk önöknek sok boldogságot és további sike­reket nagyszerű munkájukban, hazájuk felvirágozta­tásában.” j ; | ' * * * Sztanko Dimitrov, a Bolgár Kommunista Párt Kjusz- tendil megyei Bizottságának első titkára nemzeti ün­nepünk alkalmából a következő üdvözlő táviratot küld­te Andrikó Miklósnak, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkárának: ^ „Kédves Elvtársak! A Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bizottsága és a megye valamennyi dolgozója nevében fogadják szívből jövő baráti köszöntésünket nemzeti ünnepük alkalmával. Őszintén örülünk annak, hogy a magyar nép — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — nagy sikereket ért el a fejlett szocialista társadalom építésé­ben. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy Szolnok megye dolgozói a szocialista munkaversennyel sike­resen teljesítik az ötödik ötéves terv harmadik eszten­dejének feladatait. Kívánunk önöknek, kedves Elvtársak további ki­emelkedő sikereket az MSZMP XI. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában. Erősödjék és mélyüljön a bolgár és a magyar nép, a Kjusztendil és Szolnok megyei dolgozók testvéri együttműködése!” A műszaki fejlesztés Állami díjas kollektívái Az emberi alkotás nagysága fejeződik ki az Állami dijban, amely egyre inkább az egyének helyett a munkakollektivák kiemelkedő tevékenységét illeti. Ez is jelzi, hogy mindinkább az összehangolt, közös munka nyonlán születnek a legjelen­tősebb eredmények, amelyek közül az MTI munkatársai há­romról kértek tájékoztatást. Hatékonyabb szénhidrogénkutatás A szénhidrogónkutatás gyors ütemű fejlesztése kedvező feltételeket teremtett kime­rülő kőolaj- és gázlelőhelye­ink pótlására. így hosszabb távon is számolhatunk azzal, hogy évente mintegy 2 mil­lió tonna kőolajat és 6 mil­liárd köbméter földgázt ter­melhetünk. Ennek érdekében azonban fel kéül deríteni a korábbinál mélyebh és bo­nyolultabb szerkezetű geoló­giai alakzatok között rejtőző szénhidrogéntelepeket is. Eh­hez a fejlesztési munkában szerzett Állami díjjal elis­mert érdemeket az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Geofizikai Kutatási Üzemé­nek kollektívája Kovács Fe­renc osztályvezető, Molnár Károly igazgató, Sághy György osztályvezető, Varga Imre igazgatóhelyettes, vala­mint Meskó Attila műszaki­gazdasági tanácsadó, az ELTE geofizikai tanszékének docen­se. A hazai földtani viszo­nyoknak legjobban megfele­lő külföldi Iműszerek kivá­lasztásával, meghonosításával és a mérési módszerek nem­zetközileg is elismert tovább­fejlesztésével a korábbinál jóval több földtani informá­cióhoz jutottak, amelyet elek­tronikus számítógéppel dol­goztak fel, mégpedig újabb összefüggésekre rámutató számítástechnikai program­jaik alapján. A földtani és geofizikai ku­tatási módszerek fejlesztésé­ben most az a következő lé­pés, hogy a jelenlegi 2500— 3000 méter körüli geológiai szerkezeteknél jól bevált módszerek hatékonyságával találják meg a szénhidrogént az öt-hatezer méter mélysé­gű, s az eddiginél bonyolul­tabb szerkezetű geológiai alakzatokban is. Hazánkban a regionális vízműrendszerek építésének szükségességét az egyre ne­hezebb felszín alatti víszer- zési lehetőség, ugyanakkor a lakosság és az ipar vízigényé­nek rohamos növekedése in­dokolja. Egy-egy, vízben szegény vidék biztonságos ellátása ma már csak úgy oldható meg, ha a vizet nagy átmé­rőjű távvezetékkel több nagy teljesítményű víztermelő te­lepről szerzik be. Ezek ter­vezésében és megvalósításá­ban nyújtott kiemelkedő tel­jesítményt a VÍZITERV há­rem főmérnöke: Kömyei László, Krempels Tibor és Valló Sándor. Regionális vízmürendszerek Az első regionális vízmű a borsodi iparvidéken létesült, s ma már a térség több nagy jelentőségű ipartelepe és te­lepülése mintegy 250 ezer la­kosa — részére biztosítja a vízellátást. Az elmúlt két évtizedben az ország hét térségében kez­dődött további regionális víz­művek építése, amelyek kö­zül a legjelentősebb a Bala­ton, a Velencei-tó és a Duna­kanyar környékének már működő, de további fejlesz­tést, igénylő rendszere. Amíg a fokozatosan épülő vízmű­vek 1970-ben még csak napi 300 ezer köbméter vizet ad­tak, ez a mennyiség az V. öt­éves terv végére 450 ezer köbméterré nő. Automatizált gépgyártás A hazai gépipari termelés mintegy kétharmadát a kis- sorozatokban készülő termé­kek adják. Többségük nagy pontosságú gép, amelyek iránt az igények fokozódnak. Sürgetővé vált az ilyen be­rendezéseket megmunkáló szerszámgépé automatizálá­sa is. Ennek fejlesztésében és elterjesztésében végzett ki­emelkedő munkát Hajós György, az OMFB főosztály- vezetője, Hatvány József, a Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet fő­osztályvezetője, Kovács László, a SZIM Marógépgyá­rának és Lazányi János, a SZIM Esztergagépgyárának főkonstruktőrje, valamint Ta- ri Antal, a Csepel Művek Szerszámgépgyárának mű­szaki igazgatója. Az NC-technikát gépipa­runk bevezette, s jelenleg már 260 ilyen berendezés üzemel ennél még többet ex­portáltunk, részben a legfej­lettebb tőkés cégekkel létre­jött kooperáció keretében. A műszaki fejlesztők je­lenleg a számítógépes irányí­tás megvalósításán dolgoz­nak. Csepelen az idén szere­lik össze az első, úgynevezett DNC-vezérlésű komplett gép­rendszert, amelyben öt meg­munkáló központ és egy mé­rőgép munkafolyamatait nagy teljesítményű számítógép irányítja majd, megvalósítva ezzel a számítógépes terme­lésirányítást, programozást, az előkészítő raktározástól a készárú raktározásig kompu­ter irányította munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents