Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Elkészül-e mindenhol a vízmű? Kevés a pénz, áthúzódik néhány beruházás csaknem egy milliárdba ke­rül. FÉLipflBEM 1 Eredményekről, elégedettség nélkül Az V. ötéves terv végre­hajtásának megye; cselekvési programjában a következő­ket olvashatjuk a közművek­ről: „A megye közművekkel való ellátását az előző terv­időszak fejlesztési ütemét meghaladó mértékben kell növelni. E területen a leg­fontosabb fejlesztések: 1980- ig a megye valamennyi te­lepülése rendelkezzen veze­tékes vízzel; a városi vízmű rekonstrukciók fejeződjenek be; be kell fejezni a szolnoki felszíni vízmű I. ütemét, és meg kell teremteni a tovább­építés feltételeit; üzembe kell helyezni a szolnoki szennyvíztisztítómű I. üte­mét.” Hogyan áll ennek a prog­ramnak a végrehajtása? Sok vízműtársulat megalakult, s továbbiak szervezése folyik. A lakosság áldozatvállalá­sára is számítanak, hiszen a családok is hozzájárulnak a vízművek költségeihez érde­keltségük arányában, ingat­lanonként 10—12 ezer forint­tal, melyet tíz év alatt fi­zetnek ki. A program vég­rehajtását segíti a vízügyi alapból biztosított összeg: eredetileg 40 millióról volt szó, ezt 20 millió forinttal megemelték, de még mindig szükség lenne 25 millióra. Az ötödik ötéves tervidő­szak első két évére tervezett társulatok működnek. Török­A hétszáz tanyából csak százhúsz maradt, már azo­kat sem mind lakják, beköl­töztek a családok Jászbol- dogházára. Csak a nyarat töl­tik kint. Mások az igények mint régen. A villany, a jár­da, a fürdőszobás családi há­zak kényelme olyan mint a mágnes. Az alig kétezer lelket szám­láló településen 783 lakást tartanaik nyilván, pedig nem több mint 610 család él itt. Beszélik: a szülők arra gyűj­tögetik a pénzüket, hogyha felnő a gyerek, segítsék. Jól fizet a téesz, a gyár, jól jö­vedelmez a háztáji állattar­tás; a posta- és a takarék- szövetkezet több mint 18 mil­lió forint betétet őriz. Gya­kori eset, hogy már a csa­ládalapítás előtt felépül a gyerek háza, vagy a szülők otthonának bővítésével vár­ja a családi fészek a majda­ni fiatal párt. A kocsi sem ritka ajándék a szülőktől: miért gürcöljön érte a gye­rek? Ha férjhez megy a lány, nősül a fiú, nem megy üres kézzel, s a házasságkötéskor nagy lakodalmat csapnak. Versenyeznek egymással a szülők: ha X-ék megenged­hetik maguknak, akkor mi is, legalább olyan legyen a mi lányunknak, fiúnknak is. Egyik családnak sem jelent megerőltetést hiszen jómódú emberek a baldogháziak... _____o — Nem a fiatalok ragasz­kodnak a hagyományokhoz — jegyzi meg Turóczi Antal műszaki csoportvezető a ra­diátorgyárban. — A nagy la­kodalom a szülők kívánsága. Ma már egyre több lakodal­mat a presszóban rendeznek, ott se kerül sokkal többé, mint a háznál és nem kell a család asszonyainak egész éjjel körülugrálni a vendé­geket, mindez a pincérek dolga... Egyébként minden faluban más a szokás. Ná­lunk régen sem volt divat például a menyasszonytánc. Amit az ifjú párnak szántak, azt mindenki elhozta nász­ajándékba. Tóth Valit, a KISZ-,titkárt keresem. Szabadságon van — mondják, holnap lesz az el­jegyzés. De ha menyasszony­nyal szeretnék beszélni, ke­rül a gyárban nem is egy. Szöllősd Marika tizennyolc éves, betanított ' munkás. Május 6-án lesz az esküvője. A múlt nyár óta jegyben jár. — A szüleim most építe­nek házat, mi majd a régi­ben lakunk,' mert ha lesze­rel a vőlegényem, illetve a szentmiklóson, örményesen. Tiszaszentimrén, Tiszader- zsen, Szelevényen, Kétpón, Besenyszögön, Tiszaörsön, Tiszaigaron, Tiszaburán. Ve- zsenyen és Jászladányban építik a vízműveket, néhol már befejezés előtt áll a munka. Ahhoz azonban, hogy Szol­nok megye valamennyi tele­pülése rendelkezzen vezeté­kes ivóvízzel, még rengeteg a tennivaló. Előkészítés alatt áll a vízműtársulat Jász- árokszálláson, Tiszakürtön. Kengyelen, Tiszatenyőn, Nagyréven, Tiszaugon, Tisza- sason, Csépán. Sok fejtörést okoz még a vízgondok meg­oldása Tomajmonostorán, Üjszentgyörgyön, Mesterszál­láson, Jászágón. A fentieken kívül vannak még tanácsi beruházások is a megye városaiban. A szol­noki felszíni vízmüvet az idén át kell adni, azonban nehézségeket okoz bizonyos nyugati gének beszerzése. A vízmű második ütemének tervezését elkezdték. A me­gyeszékhely másik nagy be­ruházása, a központi szenny­víztisztító építése a cukor­gyárnál. A területbiztosítás után elkészült az ipari véd- töltés egy szakasza; ebben az ötéves tervben mintegy 250 millió forint értékű munkát végeznek itt: a központi szennyvíztisztító azonban Elfogy a hozomány és megmarad... férjem — hiszen már ami­kor bevonul az lesz, — mi is építünk majd. Eddig haza­adtam a keresetemet, az es­küvő után kezdődik a taka­rékosság, mert a lakás, a koszt meglesz, a keresetün­ket félretehetjü'k... Mi a ho­zományom? Nem divat az már! A bútort megvettem két szobát is be lehet ren­dezni vele. Aztán a kelen­gye. Csak az van ami a leg­szükségesebb: nyolc ágyne- műgarnitúra, tizenöt törül­köző, húsz konyharuha, há­rom párna... a többi ágy­nemű az anyukáé. Lakodal­mat tartunk a vőlegényes és a menyasszonyos háznál is... ______o Az iparcikk boltban kíván­csiskodom: mi mindent vá­sárolnak manapság nász­ajándékba? — Amikor én huszonöt éve idekerültem menyecskének — jegyzi meg egy középkorú asszony, — fazekat, lábast meg cseréptányérokat hoztak. Most meg ötszáz forinttal már be sem állít senki a la­kodalomba. — Ami igaz, igaz, három legényember összefog és visz agy mosógépet. Egv hat-hét­tagú brigád hűtőszekrényt vesz, de gáztűzhelyet, pe­helypaplant, perzsaszőnyeget, kilencszáz forintos csillárt is visznek, egy helyre ikét-há- rom porszívót, centrifugát — sorolja az üzletvezető. Akad ellenvélemény is. Az Aranykalász Tsz-ben fiatal szakemberekkel beszélge­tünk. Az elmúlt ősszel nő­sültek. — A család sem ragaszko­dott a hagyományokhoz. Ho­zomány és lakodalom nélküli szolid esküvőnk volt, néhány apróságot kaptunk megemlé­kezésül a hozzátartozóktól. Mindkettőnknek volt megta­karított pénzünk, abból be­rendezkedtünk a szolgálati lakásban, szülői segítség nél­kül — nyilatkozik Szőke Jó­zsef gyepgazdálkodási előadó, s véleményéhez csatlakozik Nagy István vetőmagtermesz­tő agronómus is. — Mi is mindketten dolgo­zunk, tettünk félre egy kis pénzt az induláshoz. Igaz, Jászberényben elkészült a víztorony, részleges üzembe­helyezése megtörtént, a víz­mű létesítményeinek átadása idén esedékes. Mezőtúron is felállították a 700 köbméte­res acélszerkezetű víztornyot, még az idén üzembe helye­zik: az egész vízműre 30 milliót fordítanak ebben az ötéves tervben a vízműbőví­tés áthúzódik a következő tervidőszakra. Ugyancsak Mezőtúron készül a szenny­víztisztító-telep harmadik üteme, amelyet még ebben az ötéves tervben befejez­nek. Kisújszálláson épül, és 1980-ig elkészül a biológiai szennyvíztisztító, ugyanakkor megkezdik egy 700 köbméte­res acélszerkezetű víztorony építését és a vízmű fejlesz­tését. Kérdés tehát, elkészül-e mindenhol időre a cselekvési programban előirányzott közmű? A program ütemé­nek lelassulásában nagy sze­repet játszanak az árválto­zások, de időközben korsze­rűsödtek a műszaki megol­dóik gének, technológiák. Reálisnak tűnik, hogy az ötö­dik ötéves terv végére To- majmonostora, Üjszent- györgy. Mesterszállás és Jászágó kivételével a me­gye többi települése kap ve­zetékes ivóvizet. albérletben lakunk és lakás­ra gyűjtünk. Ha majd szük­ségünk lesz segítségre, szá­míthatunk a szüléinkre, de jobban szeretnénk inkább a magunk erejéből boldogulni. Az idén még csak egy fiatal párt adott össze a jászboldog- házi tanács anyakönyvveze­tője. Az asszonykát keresem a Virág utcában, Szász And- rásnét, de az anyósa fogad. A fiatalok pár napja kaptak munkát a radiátorgyárban. — A Nyírségbe való akis­menyem, tavaly áprilisban került fel Pestre. Egy fono­dában tanult, munkásszálló­ban lakott. Fiatal még, ti­zennyolc éves sincs. Félárva, hat éve meghalt az édesany­ja, hat gyereket hagyott az apjára, ő a legkisebb. Miből lett volna hozománya? De nem is hiányzik! A fiam is Pesten dolgozott, az építő­iparban, gáz- és vízvezeték­hegesztő. Hazahozta a kislányt, megszerettük. Nem tartot­tunk nagy lakodalmat, csalá­di körben ünnepeltünk, nem nagy a rokonság. A kislány­nak csak az egyik nővére jött el. Tőle is kaptak aján­dékot, vasalót, tányérokat, a fiam keresztapjától meg a bá­tyámtól pénzt, abból vettek szekrényt... Mi se sokkal többel kezdtük a közös éle­tet. A nővéremet még szé­pen kiházasították, a bá­tyámnak is jutott ez-az, szá­momra nemigen maradt. Egy hold földet kaptam az anyámtól, annak az árából vettük a házhelyet és egy te­henet. Régen volt, már hu­szonnégy éves házasok va­gyunk. .. Kívül-belül körbejárjuk a szép nagy házat. — Hatvanegyben készült el, kétszobás, jól megférünk benne a fiatalokkal, amíg nem építenek maguknak. Nagy a porta, megfelezzük, jut hely az ő házukra is. Már vettek ezer léglát... Csak előbb a fiú még katonának megy. Addig az assonykafél- reteheti amit keres... _________o H ozománnyal vagy ' anél­kül? Egy biztos, nevezzék bárhogyan: könnyebb az új életbe indulás, ha nem fel- hőzi be lakásgond a fiatalok boldogságát, ha ott a család anyagi támaszként a hátuk mögött. Évek óta nem volt rá példa Jászboldcgházán, hogy fiatalok házassága vá­lással végződött volna. Igaz, arra sem, hogy valakit hozo­mányvadásznak neveztek. Rónai Erzsébet ,— Elégedett az ed­digi eredményekkel? — Amit cselekvési progra­munkban tennivalóként meg­határoztunk, azt időarányo­san teljesítettük. Jó érzés tudni, hogy így van, de elé­gedett még sem lehetek, mert tisztában vagyok azzal is, hogy a lehetőségeinket teljes egészében nem hasz­náltuk ki. A „fiatal” szövetkezet íme Erős Lajos, a mező- héki Táncsics Tsz üzemi pártbizottsága titkárának vé­leménye gazdaságuk munká­járól, pártbizottságuk tevé­kenységéről. Azt tudni kell erről a közös gazdaságról, hogy az évek folyamán ti­zenhat téesz egyesülésével jött létre a ma tíz és fél ezer hektáron gazdálkodó, 500 millió forintnál nagyobb va­gyonnal rendelkező szövet­kezet. Három település — Mezőhék, Mesterszállás és Rákócziújfalu — lakóinak ad jó kenyérkereseti lehetősé­get a gazdaság. Az ezeröt­száz tagból több mint öt­száz nyugdíjas, de a dolgo­zó tagok közül több, mint négyszázan harminc éven aluliak. Jó érzés leírni is: a szövetkezeti tagok átlag életkora negyvenkét év. Mi mindenre futja e „fiatal sző- . vetkezet” erejéből, szorgal­mából ? Erről beszélgettünk a pártbizottsági titkárral. — A XI. pártkongresszust követően nem volt könnyű kidolgoznunk az öt évre szó­ló cselekvési programot, a gazdaság kedvezőtlen adott­ságai miatt. Gondolok itt például arra, hogy szövetke­zetünk területe nem egy te­lepülés körül húzódik. Lég­vonalban negyven kilométer hosszan nyújtóznak földje­ink. Ráadásul három fa­lunk van, közülük Mező­hék és Mesterszállás min­dentől távol esik. A ta­nyákról Mezőtúrra költöztek be tagjaink, így a munkába és hazaszállításuk részben sok pénzbe kerül, részben sok időt vesz igénybe. So­roljam? Most látjuk annák kárát, hogy nincs egy köz­ponti magja a gazdaságnak, ezért úgy döntöttünk, hogy azt a következő években Mezőhéken hozzuk létre. — Vázolná nagy vonalakban, hogy mi- lyen célokat tűztek maguk elé cselekvési programjukban? ___ — Eldöntöttük, hogy a megyei pártbizottság cselek­vési programjával összhang­ban (változtatunk gazdasá­gunk termelési szerkezetén. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés bevételi ará­nya 1975-ben még 50—50" százalék volt. Azóta ez az állattenyésztés javára válto­zott. Tavaly az állattenyész­tés mintegy 144, a növény- termesztés 94 milliós árbe­vételt hozott, az egyéb ága­zatok pedig 66 millió forin­tot. Csak példaként emlí­tem, hogy többek között fej­lesztjük liba törzstenyésze­tünket, tavaly 300 ezer pe­csenyelibát adtunk el, az öt­éves terv végére ezt 500 ezerre növeljük. A növény^ termesztésben nagyobb fi­gyelmet szentelünk az ola­jos növények és a paprika termelésének. A növényolaj­Országjárók ankétja A TIT országos választ­mányának rendezésében or­szágjárás-vezetők részére Mezőtúron, április 5-én, szer­dán délután öt órakor or­szágos ankétot tartanak. A városi művelődési központ­ban dr. Radjó Sándor pro­fesszor, a TIT országos föld­rajzi választmányának el­nöke mond megnyitó beszé­det, majd Papp János, a vá­rosi tanács elnöke tart tá­jékoztatót a 600 éves Mező­túrról, a város mai életéről és a tervekről, gyárral megkötöttük a szer­ződést, az idén körülbelül 960 hektáron termelünk rep­cét, 400 hektáron naprafor­gót, 120 hektáron szóját. Paprikát viszont 300 hektá­ron, ennek jelentős részét kézzel szedjük, mert mag­fogással is foglalkozunk. Kalocsai fűszerpaprikát ter­melünk. Óriási előrelépés, hogy az idén elkészül a 150 vagonos szárítónk. Nyugat- Németországból júliusban kapjuk meg a gépeket, és ha mind,en sikerül, szeptember­ben már üzembe is helyez­zük. Beruházás vitákkal — Saját erőből? — Nem. Bizonyára hallott róla: korábban olyan szem­lélet uralkodott nálunk, hogy kuporgassuk össze a pénzt és aztán építsünk. Emiatt sok, jelentős állami támoga­tástól esett el szövetkeze­tünk. Bátrabban kell hozzá­látnunk a beruházásokhoz, igénybe venni azokhoz az állam segítségét, a hitéit. Először párt-végrehajtóbi- zottságunk döntött erről, meijd pártbizottságunk és azután kerültek be ezek az elképzelések az üzemi ter­vekbe. Természetesen nem minden vita nélkül. A pap­rikaszárító 600 millióba ke­rül, ehhez 45 millió forint hitelt veszünk fel öt évre, hétszázalékos kamattal. Le­het, hogy ugyanakkor ez a pénz csak hat év alatt térül meg a szövetkezetnek, de mégis vállalkoztunk a beru­házásra, mert így például télen is szállíthatjuk a szá­rított paprikát Kalocsára és ősszel, amikor a betakarítás­hoz nagy szükség van a gép­kocsikra, valamennyi ren­delkezésünkre áll. Ezt a be­ruházást a jövőnk követeli meg éppúgy, mint a többit, a tárolóteret az olajos mag­vaknak, vagy a takarmány­keverő üzemet. — Említette, hogy pártszervezetük ja- vaslatára fogtak hoz- zá szöv etkezetükben a nagybob beruházá­sokhoz. Ezek szerint sokat foglalkoznak gazdaságpolitikai kérdésekkel. ________________ — Erre szükségünk van. Kialakult itt az évek során egy másik helytelen szemlé­let is. Az emberek azt mon­dogatták, mi már úgy dol­gozunk, hogy eredményein­ket nem lehet tovább fokoz­Több ezer diák élvezi má­tól a tavaszi iskolai szüne­tet. Az úttörőházak és á művelődési otthonok Szol­nok megyében is színes, szó­rakoztató programokat ál­lítottak össze a gyerekek ré­szére. Ha okosan gazdálkod­nak a tanulók az idejükkel, jut idő kirándulásra, spor­tolásra, mozi- és színházlá­togatásra és tanulásra is. ni. Vitatták, hogy a cselek­vési programunkban megha­tározott évi 4—5 százalékos termelésnövelés teljesíthető. Ma viszont már senki sincs a szövetkezetben, aki azt mondaná, hogy a feszített terv nem valósítható meg, hisz az évi termelésnöveke­dés üteme 6—41 százalék között van. Mindez annak köszönhető, hogy az alap- szervezetek pártbizottságunk irányításával fokozott fi­gyelmet fordítottak a gaz­daságpolitikai agitációra, hogy következetesen szá­mon kérték a feladatok tel­jesítését, hogy maguk pél­dát mutattak a munkában. Ha valahol gondok voltak, önállóan soronkívül napi­rendre tűzték az ügyet, hogy gyors és jó megoldás szüles­sen, Csak példának émli- tem: az őszi betakarítás ide­jén az I. számú alapszer­vezet vezetősége elégedetlen volt a munkák menetével, ezért beszámoltatta a mun­kahelyi vezetőt, mit akar tenni a gyorsabb, jobb mi­nőségű betakarítás érdeké­ben. A közös és a háztáji — Véleménye sze­rint most milyen fel- adatok várnak a gaz daság pártszerveze­teire? — A1 pártmunka módsze­rét kell tökéletesítenünk. To­vább kell javítani az alap­szervezeti vezetőségek és a munkahelyi vezetők kapcso­latát. A jó elvtársi légkör erősítése, a munkában a személyes példamutatás, a szóbeli agitáció színvonalá­nak emelése mind-mind, ide tartozik. Erre viszont fel kell készíteni a párttagságot, ezért sokat törődünk, fő­ként a fiatal párttagok is­koláztatásával, ismereteik bővítésével. Erősítenünk kell az alapszervezetekben a pártegységet is: politikai, gazdasági céljainkat széles körűen ismertetni, hogy azok elérésében mindenki tudia a maga kötelezettségét, hogy a célokért végzett munkához mind jobban megnyerjük a pártonkívüliéket is. Termé­szetesen van még mit tenni a párttagok és a pártonkí- vüliek szemléletének formá­lásáért, nem is keveset. — Mire gondol? — Korábban, még egyesü­lés előtt Mesterszálláson, mi­vel nem volt megfelelő jö­vedelmük az embereknek a szövetkezetben végzett mun­kájuk után, egyre inkább a háztáji gazdálkodásra fordí­tották erejüket, főként az állattartásra. Most, amikor az egyesülés óta 30 százalék­kal nőtt a közösből szár­mazó jövedelmük, amikor biztosított a megélhetésük, joggal várhatjuk el tőlük, hogy az ő számukra is az első a közös gazdaság dolga legyen és csak aztán a ház­táji. Nem vitatjuk a háztáji gazdálkodás szükségességét, de szerintünk az első mégis a közös. Ezt megértetni az emberekkel elsősorban a pártszervezet és a KISZ- alapszervezet nem könnyű feladata. Látja, többi között ezért mondtam beszélgeté­sünk elején, hogy elégedett­ségre nincs okunk. Varga Viktória A televízió Szünidei ma­tiné sorozata is sok érdekes műsort ajánl. Minden dél­előtt „jelentkezik” a Kis- film-összeállítás mese- és is­meretterjesztő filmekkel, de az ifjúsági és a kalandos történetek kedvelői is jól szórakozhatnak. Ma délelőtt' A csodálatos kincs című NDK, kedden délután A va­don szava című amerikai filmeket játsszák. JÓ, HU VAN — NEM BAJ, HA NINCS A tavaszi szünetben Kellemes, okos időtöltést!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents