Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
1978. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Április 4. alkalmából Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyarország nemzeti ünnepe — az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én a magyar nép történelmének. új korszakába lépett — o szocializmus építése, a valóban nemzeti felvirágzás, a szocialista országok testvéri népeivel való barátság és együttműködés fejlődésének korszakába. Magyarország dolgozói, kezükbe véve a teljes hatalmat, a kommunisták pártjának vezetésével korszerű iparral és intenzív mezőgazdasággal rendelkező, élen járó állammá alakították hazájukat, hatalmas eredményeket értek el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tiitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a minisztertanács elnöke a következő választáviratot küldte a szovjet vezetőknek: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üdvözletüket és baráti jókívánságaikat. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe annak a történelmi napnak az emlékét őrzi, amelyen a Szovjetunió győzelmesen előrenyomuló hősi hadserege 1945 tavaszán teljesen és végérvényesen felszabadította Magyarországot a német fasiszták uralma alól. Népünk előtt ezzel megnyílt a szabad élet és a társadalmi fel- emelkedés útja. Az azóta eltelt 33 év alatt a magyar nép a munkásosztályt és annak élcsapatát követve lerakta a szocialista társadalom alapjait, ma a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik, s meggyőző eredményekkel bizonyítja a marxizmus—leninizmus életerejét, a szocialista társadalom felsőbbrendűségét. Országépítő tevékenységünk legfőbb biztosítéka és nélkülözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyományokra visszatekintő, megbonthatatlan testvéri barátsága, napról napra fejlődő sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése. Mélyen gyökerező, a proletár internacionalizmus alapján álló barátságunk és egyre bővülő, új formákkal gazdagodó együttműködésünk jelentőségét tükrözték azok a széles körű megemlékezések, amelyeken országaink dolgozói az első magyar—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóját ünA Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocialista közösség testvéri családjában. Aktívan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai szocialista gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításában, a Varsói Szerződés szervezete tevékenységében, jer lentős mértékben hozzájárul a testvéri országoknak a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcához. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—magyar kapcsolatok internacionalista jellegét, a szovjet—magyar barátság őszinte voltát; azt, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei az új társadalom építése és a nemzetközi helyzet elvi kérdéseiben azonosak; igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és a magyar nép közötti, az élet minden területére kiterjedő széles körű és gyümölcsöző együttműködésnek. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pártjaink, országaink és népeink közötti, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó megbonthatatlan barátság tovább fejlődjön és mélyüljön. További sikereket kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, a Magyar Népköztársaság kommunistáinak, valamennyi dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtásában, a fejlett szocializmus építésében. Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök barátsága. nepelték. Barátsági szerződésünk kiállta az idők próbáját, elveinek valóra váltása kapcsolataink és fejlődésünk fontos tényezője. Pártunk politikájából következően, a bennünket összekötő közös eszmék és célok alapján, nemzeti érdekeinkkel teljesen összhangban, a jövőben is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a. magyar— szovjet barátság szüntelen erősítésének. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival összefogva aktív részt vállalunk a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítéég Tanácsának tevékenységében, fellépünk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért, a helsinki záróokmány szellemének érvényesüléséért, a béke és biztonság megszilárdításáért. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberiségével együtt ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az őszinte elismerés és tisztelet érzésével tekintünk a Szovjetunió fennállása óta megtett, eredményekben és tapasztalatokban oly gazdag történelmi útjára. Az első szocialista állam új alkotmánya híven tükrözi a szovjet népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével elért hatalmas sikereit, amelyek világszerte tovább növelik a Szovjetunió barátainak és tisztelőinek hatalmas táborát, a leghumánusabb társadalom, a szocializmus vonzerejét. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és testvéri barátság érzésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet. Kívánunk Önöknek és az Önök személyében a testvéri szovjet népnek további kiemelkedő sikereket az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, az időszerű nemzetközi problémák megoldásában, a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben. Fiatalok fogadalom tétele Hazánk felszabadulásának 33. évfordulóján ünnepséget rendeztek a szolnoki 605. sz. F. Bede László Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az ünnepségen adta át Kanyó Sándor, a KISZ városi Bizottság titkára a KISZ KB dicsérő oklevelét. Ezután került sor az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtéTeTtre, majd az intézet fiúkórusa, citerazenekara és irodalmi színpada adott műsort. Történelmi tavasz írta: Apró Antal akünk, magyaroknak a tavasz nem egyszerűen évszak, hanem szimbólum. Ami szép és nagyszerű ebben a kis országban, az mind a tavaszhoz, a tél dermesztő hidege után újra kezdődő élethez fűződik. Az 1848—49-es szabadság- harc az utolsó volt az akkori Európa nagy forradalmai sorában, de az egyetlen akkor, amely a nemzeti lobogó mellé — mint Petőfi írta — „a szent világszabadság” vörös zászlóit is kitűzte. Évszázadunkban Magyarország újra a haladás élvonalába állt: 1919-ben, amikor a világon elsőként követte a Nagy Október példáját, kikiáltva a Magyar Tanács- köztársaságot. Végül is végérvényesen 1945 óta, a Szovjetunió oldalán hazánk a szocialista világrendszertagjaként a társadalmi haladás élenjárói közé tartozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világította és világítja be utunkat, a Szovjetunióval való barátság és szövetség felemelkedésünk legbiztosabb alapja. Ez a történelmi tény mély gyökereket eresztett a J magyar közgondolkodásban. Számunkra történelmi jelentőségű esemény volt, amikor 1948 kora tavaszán, február 18-án a két ország kormányai aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely hazánk legújabbkori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi szerződése. Ez a harminc évvel ezelőtti tavasz indított el bennünket új típusú kapcsolataink útján, azon az úton, amely a szabadságot, a függetlenséget, a szocialista építést, a felemelkedést jelentette és jelenti a magyar nép számára. Méltán hangsúlyozta Kádár János elv.társ: „Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szovjetunió felszabadító hadserege hozta el, és a szovjet nép segítőként_ azt követően is velünk volt; jóban és rosszban, harcban és építőmunkában egyaránt.” A két nép közötti internacionalista kapcsolatoknak történelmi gyökereik vannak. A Nagy Október győzelméért százezer magyar internacionalista ragadott fegyvert. A magyar nép örök hálával gondol azokra a százezrekre, akik a szovjet hadsereg tagjaiként magyar földpn áldozták életüket a magyar nép szabadságáért, jelenünkért és jövőnkért. magyar dolgozók a háború véres pokláiéban az első baráti szót, az első darab kenyeret éppen a felszabadító szovjet katonáktól kapták, a német megszállók és magyar fasiszta szekértolóik által kifosztott országunkban az újjáépítés, a termelés csakis szovjet segítséggel indulhatott meg. Pedig akkor a szovjet népnek is óriási erőfeszítéseket kellett tennie, akkor kezdte újjáépíteni szétrombolt hazáját. A gazdasági vérkeringés, a közlekedés, a szovjet hadseregtől kapott járművekkel indulhatott meg; szovjet segítséggel kutatták fel és hozták vissza Magyarországra a Nyugatra hurcolt közlekedési eszközöket, hajókat, vasúti kocsikat és mozdonyokat: szovjet segítséggel sikerült helyreállítani mintegy ezer kilométer hosszúságú vasútvonalat; szovjet közreműködéssel indult meg a magyar folyami és a Duna—tengeri hajózás. Gazdasági helyzetünk megszilárdításában nagy szerepet játszott a forint megteremtése 1946-ban. Az új pénz árufedezetének megteremtéséhez a Szovjetunió előszállításokkal járult hozzá. A háborús jóvátételi kötelezettséget 1946-ban, illetve 1948-ban mérsékelte és ezís hozzájárult az új pénz és a magyar gazdasági élet megszilárdításához. A példákat hosszan lehetne sorolni, a példatár jóformán kimeríthetetlen, egyre gazdagabb. Az együttműködés keretében a Szovjetunió jelentős mértékben részt vett Magyarország szocialista nagyiparának megteremtésében. A Dunai Vasmű terveit a Szovjetunió készítette, berendezéseinek túlnyomó részét szállította; a magyar golyóscsapágy-gyártás megteremtésében is a szovjet iparra támaszkodhattunk. A Székesfehérvári Könnyűfémmű tervei, gépei szintén a Szovjetunióból érkeztek. Szovjet segítséget kaptunk a magyar villamosenergiaipar korszerűsítéséhez, az inotai hőerőmű építéséhez, a budapesti Metró megteremtéséhez. Hasonlóan nagy horderejű a magyar lakás- építési program szempontjából a magyar és a szovjet építőipari ágazatok közti együttműködés. A Szovjetuniótól vásárolt házgyárak segítségével évi 14—15 ezej lakás épül Magyarországon. mezőgazdaság szociaA ista átszervezésekor, az 1960-as évek elején, az égetően szükséges gépek, traktorok ezreit szállította a Szovjetunió. Ilyen rövid idő alatt és ilyen mennyiségben egyetlen országtól sem kaphattuk volna meg ezt a műszaki segítséget, még kevésbe ilyen kedvező feltételek mellett. Az országaink közötti mezőgazdasági együttműködésnek egyre jelentősebb eredményei vannak. A hatvanas években a korábbi árucsere-forgalmi megállapodások mellett mindinkább teret nyertek az ötéves terveket összehangoló koordinációk, megállapodások. Nagyszerűen bevált a timföld- és alumíniumegyezmény, a közúti járműipar együttműködését szabályozó hosszú lejáratú egyezmény, a számítástechnika és a gyógyszergyártás területén született kooperációs megállapodás, az olefin- és a Zsi- guli-program. A szovjet szállítások nagyobbik része energiahordozókból és más nyersanyagokból áll, amelyek elengedhetetlenek a magyar népgazdaság fejlődéséhez. A magyar—szovjet együttműködésnek csak elnagyolt részleteit említve: az utóbbi másfél évtizedben a kölcsönös árucsere-forgalom évente 16 százalékkal nőtt. Magyarország ma teljes külkereskedelmi forgalmának egy- harmadát a Szovjetunióba szállított, illetve onnan érkező áruk teszik ki. Az országaink közötti külkereskedelmi forgalom tavaly már elérte a négymilliárd rubeles értékét, ami hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyolított évi áruforgalomnak. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés közel három évtizede alatt óriási anyagi értékkel gyarapodott a magyar gazdaság, ezzel párhuzamosan ‘ pontosan fel sem becsülhető szellemi kincs is felhalmozódott hazánkban. Ma már nehéz áttekinteni, hány ponton érintkezik a magyar és a -szovjet tudósok, mérnökök, kutató munkája. Félezer nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt különböző szakterületeken. Széles körű tudományos programok kialakulásában közrejátszott az is, hogy az oktatásban és általában a szakemberképzésben számottevő együttműködés alakult ki. A ma dolgozó, alkotó magyar értelmiségiből kereken 6000-en tanultak a Szovjetunióban. Évente ma is 200— 240 fiatal kezdi tanulmányait szovjet egyetemeken és főiskolákon, termelési gyakorlatra pedig évente átlagosan 1400 fiatal utazik. A felszabadulás óta eltelt harminchárom évben a kulturális együttműködés is töretlenül fejlődik. Ki ne emlékezne a Szvesnyikov- kórus első budapesti szereplésére, amikor a még fűtet- len színházteremben összezsúfolódó közönség első ízben találkozott a világhírű szovjet kórusművészettel? Emlékezetesek az Alekszand- rov-együttes nagyszerű magyarországi fellépései; szállóigévé váltak Magyarországon Rajkin szatirikus mondatai, kiemelkedő művészi események voltak Ojsztrah, Gilelsz koncertjei, amelyekhez hetekkel előbb már nem lehetett jegyeket kapni. Számos magyar balettművész tanult szovjet mesterektől, több magyar világsiker fogant a Bolsoj Tyeatr baletttermeiben. arminc év alatt 700 irodalmi művet fordítottunk le Magyar- országon a Szovjetunió népeinek irodalmából magyarra, mintegy 20 millió példányban. Sokat jelent az Európa-szerte társtalan magyar nyelvű irodalomnak, hogy a Szovjetunióban 130 magyar író 810 művét adták ki 30 millió példányban. Ezek a számadatok, eredmények örömteliek. Ezekben testesül meg a mindennapokban országaink internacionalista alapokon nyugvó együttműködése, szoros szövetsége. Szoros kapcsolatunk a védelmi célokat szolgáló Varsói Szerződésbén, a gazdasági együttműködés szervezetében, a KGST-ben és mindenekelőtt pártjaink és kormányaink tevékenységének minden területén. A proletár internacionalizmus, a Szovjetunió iránti barátság politikánk alapja. „A magyar nép — mondotta Kádár elvtárs — mint igaz barátjára, és hatalmas szövetségesére tekint a Szovjetunióra. A magyar—szovjet barátság népeink legjobbjainak a szocializmusért közösen vívott harcaiban született, erősödött; eszméink, érdekeink, céljaink azonosságán alapszik, és örök időkre szól.” Ennek a barátságnak ápolója a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely 33 éves múltra tekinthet visz- sza. Első csoportjai már akkor megalakultak, amikor Budán még dörögtek a fegyverek, országos szervezete 1945 júniusában jött létre. Először mint művelődési társaság működött,' amelynek feladata volt az eddig tiltott, elnyomott, s így ismeretlen szovjet kulturális értékek — irodalom, zene, film, művészetek közvetítése a magyar néphez. Csakhamar politikai tömegmozgalommá alakult, amely a két nép közötti barátság szolgálatában állt. sonyid Iljics Brezs- nyev amikor Buda-, pesten látogatást tett a Barátság Házában, így értékelte az MSZBT munkáját: „A szocialista és kommunista építés minden szakaszában a párt olyan munkaformákat választ ki, amelyek megfelelnek a dolgozók és a nép érdekeinek. A baráti társaságok e formák egyike. Tevékenységükkel a párt eszméinek közvetítőivé válnak. És ebben rejlik a lényeg; ebben van ezeknek a társaságoknak nemcsak a politikai értelme, hanem a politikai értéke is.” A magyar—szovjet barátság jelen van az egész magyar társadalomban. Ennek a kapcsolatnak szakadatlan fejlesztése legfontosabb nemzeti és nemzetközi érdekünk.