Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

1978. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 l Kevés a SZOT-beutaió Kedvelik a vállalati idilliket Üdülés, nyaralás, pihe- ------------ nés. A hétköz­napi munka után nemcsak egyszerű kikapcsolódás, de felkészülés, energiagyűjtés is a következő hónapokra. Jász­berényben az üzemekben, a vállalatoknál, éppúgy mint az országban bárhol, a szakszervezeti bizottságok­nál egész évben napirenden lévő téma az üdültetés. — Ilyenkor tavasszal pedig min­dennapos vitatéma is, mivel ilyenkor döntik el, hogy ki­nek jut a főszezonra üdülő­jegy. Legtöbben nyáron akarnak szabadságra menni, főként azok a családok, ahol iskolás korú gyermekek van­nak. Országos gyakorlat, hogy az üdülési költségekhez a gyárak, üzemek anyagilag is hozzájárulnak; a nagy- családosok, a gyermeküket egyedül nevelők, a nyugdíja­sok kedvezményesen vagy éppen igyen nyaralhatnak. A jászberényi Aprítógép- gyár kollektívájából minden második évben főszezonban üdülhetnek a dolgozók. Ez annak köszönhető, hogy a gyárnak saját üdülője van Siófokon, ahol minimális té­rítésért a nyári hónapokban hetenként negyvenhetén pi­henhetnek. A közkedvelt sió­foki üdülőnek egyetlen hát­ránya van, az étkezésről mindenki maga kénytelen gondoskodni. Galyatetőn egy ötszobás tizenkét személyes üdülőt bérel a gyár, oda főként nagycsaládosok men­nek. A télen-nyáron igénybe vehető üdülőben teljes ellá­tást kapnak. Ezenkívül az Aprítógépgyár is kap SZOT- beutalókat, de az elosztással nincsenek megelégedve a dolgozóik. Kevés a főszezon­ra szóló családos beutaló. Télen pedig a balatoni üdü­lés lehetőségét nem veszik igénybe, főként a tanuló gyereke^ miatt. Az öntödé­ben például a „meleg hó­napokban” végzik a felújítá­sokat, a munkások ilyenkor pihennek. Tavaly a gyárból több mint hétszázan üdültek. Az idén is hasonló az arány. Hogy ki, mikor és hová me­het az igények és lehetősé­gek alapján, azt a műhely­bizottságok és az üdülési fe­lelősök a kollektívával kö­zösen döntik el. A hűtőgépgyári szakszer­vezeti bizottságnak is ez a legnagyobb gondja, hogy fő-' idényben nagyon kevés csa­ládjainak kedvelt üdülőhe- kapnak. A gyermekek SZOT - üdültetése sokkal kiegyensú­lyozottabb, évente átlagosan ötven, — az idén hatvanki- lenc — hűtőgépgyári gyer­mek nyaral, főként a Bala­tonnál, és néhányan he vidéken. Az üzem kisgyermekes csa­ládjainak kedvelt üdülőhe­lye Mátraszentistván, ahol egész évben, heti váltással, egyszerre húszán pihenhet­nek, a gyár üdülőjében. Za- márdiban jelenleg még ta­tarozzák a minden kénye­lemmel ellátott, nyolc faház­ból álló üdülőtelepet, de jú­niustól már ott nyaralhat­nak hetenként harmincket- ten. A dolgozók a Zamárdi- ban levő önellátós, saját strandos üdülőt szeretik leg­jobban. Ezenkívül a gyár húsz évre szóló bérletet vá­sárolt a balatonszéplaki Ezüstpart SZOT-üdülőben, ahol tizennégy család nyaral­hat, szintén hetenkénti vál­tással. Balatonlellén, Bala- tonföldváron és Zamárdiban szintén bérelt üdülőkben, összesen negyvenen pihen­hetnek egy turnusban. A dolgozók külföldi nyaralás­hoz is hozzájutnak, évente négy család utazik az NDK- beli Quedlinburgba, onnan pedig német családok jönnek Balatonlellére. Tavaly több mint 1400 dolgozó vagy hoz­zátartozója tölitöttte szabad­ságát valamelyik üdülőben, az idén ugyancsak így lesz. Az üdülőjegyek elosztásáról á jelentkezés alapján az osztály és műhelybizottságok döntenek. A Budapesti Bútoripari Vállalat 9-es számú jászbe­rényi gyára szakszervezeti bizottságának szintén az a legnagyobb gondja, hogy év­ről évre kevesebb SZOT­beutalót kap a kollektíva. Az idén 29 beutalót küldtek a háromszázhatvanas létszá­mú gyárnak. Közülük egyet­lenegy jegy szól főidényre. Ennél még nagyobb gond, hogy nem kapnak családos beutalókat. Csak részben se­gít ezen a miskolc-tapolcai vállalati üdülő és a közelé­ben bérelt ház. Két h egyszerre huszonheten nya­ralhatnak a vállalati üdülő­ben, a jászberényiek közül hárman-négyen mehetnek egy turnusban. A Velencei­tó partján, Gárdonyban le­hetőség lenne az üdülésre, négy faház, és egy ötszobás kőház várja a vendégeket, hetes váltásban. Ide viszont a dolgozók nem mennek, nem is nagyon- ismerila, és az ellátás sem megfelelő. Többnyire a budapesti köz­pont dolgozói utaznak Gár­donyba, de csak hétvégére. A gyesen lévő édesanyák­nak Miskolc-Tapolcán szep­temberben kísérletként meg­szervezték a gyermekes üdül­tetést. A kísérlet kudarcba fulladt, mert az idő már hű­vös volt, inkább nyáron mentek volna oki is. Az idén újra próbálkoznak. Ugyan­akkor a SZOT-beutalókra annyian jelentkeznek, hogv elosztásuk mindig óriási gond a bizalmiaknak. • II Cipőipari Vállalat­---------------- nál az e lőbbiektől eltérően, nincs gond a SZOT-beutalókikal. Évente nyolc-tíz jegyet kap­nak, az igények alapján ez elegendő a dolgozóknak. Sok­kal kedveltebb a siófoki bé­relt üdülő, ahol nyaranta százhúszon pihennek. A nagycsaládosok minden év­ben igénybe vehetik az üdü­lőt. Az a szokás, hogy min­dig a kiszesek mennek az első és az utolsó héten. A szezon megkezdése előtt az üzemi híradóban közük a le­hetőségeket, és az üdülési fe - lelpsökkel közösen dönti el a kollektíva, hogy ki, mikor utazzon pihenni a Balaton­hoz. V. E. flmi már épül ________ ______és ami még terv T öbb olvasónk érdeklődik milyen lesz Szolnok mond­juk két vagy öt év múlva? Gyakran érkezik olyan levél is, amelyben észrevételeket, kifogásokat írnak meg a vá­ros tisztaságáért, rendezett­ségéért aggódó lakosok, akik konkrét helyeket, eseteket neveznek meg, ahol — bár vége az építkezésnek, — meg­A Budapest felől vonattal, autóval érkező, ha kitekint az ablakon, egy modern nagyváros körvonalait lát­hatja. Ám ha közelebb ér Szolnokhoz, változik a kép: a víztorony és a környéke, valamint a felüljárótól a vasútállomásig húzódó te­rület lehangoló, rendezetlen, helyenként romos a táj. Mit tervez erre a városrészre a tanács? A MÁV nagy építkezései­nek és rekonstrukciójának két üteme elkészült, a har­madik — a tervek szerint — a hatodik ötéves tervben va­lósul meg, amelynek során a Barátság felüljáró kör­nyékén korszerű teherpálya­udvar épül. A rekonstruk­ció befejezése után megvál­tozik a pályaudvar és a víztorony környéke, azonban — csatlakozó építkezésről lé­Modem, többszintes par­kológarázs-sor létesítését ter­vezik a Jósika út vasút fe­lüli részén, megvalósítása csak a MÁV-rekonstrukdő harmadik: ütemének befeje­zése után lehetséges. A víz­maradtak a környezetet csú­fító felvonulási épületek, építkezési hulladékok. Legutóbb Pap József, Szol­nok, dr. Csanádi Gy. krt. 2. szám alatti olvasónk 1 dött levelet, amelyben há­rom — a város fejlesztésé­vel, építésével kapcsolatos — kérdésre vár választ. vén szó — csak annak elké­szülte után. A rendezési terv szerint a Bajcsy-Zsilinszky út—Vasvári Pál út térségé­ben 649 szövetkezeti lakás­ból álló lakótelep épül, kö­zülük 234 már az ötödik ötéves tervben elkészül. Tovább folytatják a Jó­zsef Attila úti lakótelep épí­tését, de gyors ütemben ha­lad a Jubileumi tér és a Barátság felüljáró közti rész fejlesztése is: az idén 190 lakás befejezését tervezik, 1980-ig pedig 225 otthont ad­nak át. Már áll a 200 sze­mélyes óvoda szerkezete, a 80 személyes bölcsőde épí­tését is megkezdik ebben az évben. A két gyermekintéz­mény „tekintélyes” játszó­udvart kap. Az úgynevezett íves házak mögött garázssor húzódik majd. torony környékén is lakó­házak épülnek, a tervrajzok szerint jelentős zöldterüle­tekkel, pihenőparkokkal kö­rülvéve. A Jubileumi térre jogosan büszke minden szolnoki. Ám az örömbe üröm is vegyül, ha ismerőst, barátot kalau­zolnak az úgynevezett Y- házak környékén: csúnya ba­rakkok, az építők által ott­hagyott vashulladékok tar­kítják a környéket. Nos, a felvonulási épüle­tekre — éppen az építkezé­sek folytatása miatt — to­vábbra is szükség van, ész- szerűtlen és költséges lenne néhány száz méterrel odébb, újabb átmeneti munkahelye­ket építeni. A vashulladék elszállítása, illetve az alkat­résztároló megszüntetése sürgős feladat, erről a váro­si tanács és a megyei építő­ipari vállalat megállapodást is kötött. Eszerint, a tároló­hely megszüntetése után el­szállítják a fölösleges föld­réteget, rendezik a területet. Az idén, szeptember 30-ig kell teljesíteni az építőknek vállalt kötelezettségeiket. Lesz-e vasúti skanzen? Szintén a MÁV új teher­pályaudvarának építésével függ össze a Mártírok útjá­nak és környékének — az Öszolnoki pályaudvar, a Széchenyi út, Kisfaludy út — kialakítása. Űj arculatot kap ez a városrész is a ha­todik ötéves tervben: a déli ipartelepre több vállalatot — TÜZÉP-telepet, tárházat — „kiköltöztetnek”, ezután el­dől a vasúti skanzen sorsa is. Az említett térségben egyébként lakótelep is épül, jelentős zöldövezettel. — Amennyiben a skanzen lét­rehozására sor kerül, ez a városrész is valódi kertvá­rosi hangulatú lesz. T. Szűcs Etelka A Barátság felüljáró és környéke Felvonulási épületek, építkezési maradványok Fehérruhás menyasszony­ként pompáznak a üliomfák. A tiszakürti arborétum tálán sosem díszlett ilyen szépen, mint ezen a tavaszon. A fel­újító, gazdagító munka ered­ménye egyre kézzelfoghatóbb. Nem csoda, hogy Tálas Ist­ván technikus, ennék a kü­lönleges birodalomnak a gaz­dája elégedetten kalauzol. A százévesnél is idősebb famatuzsálemek gyűrűjéből cserjékkel tűzdelt térre ju­tunk. Két évvel ezelőtt csa­tolták ezt a 15 hektáros terü­letet az arborétumhoz. — Csupán a kerítés másfél millióba került, — jegyzi meg Tálas István. Szegélyként tölgyek, éger­fák sora. Amíg az erdősáv meg nem erősödik, érzéke­nyebb fajtákat tilos ültetni. Ezért üres terület jócskán akad még a kerítésen belül. — S nemcsak ezért, — mondja Tálas István. — Az új telepítés oktató jellegű. Ilyen még nincs az ország­ban. Egy-egy csoportba ültet­jük a fenyők, a nyírfák és a többiek fajtáit. így az idelá­togató tanulók könnyebben megismerhetik őket. — Teljes lesz az ilyen irá­nyú munka? A technikus elmosolyodik a kérdésen. — Nem törekedhetünk a teljességre, hiszen egy-egy fajtának számtalan variáció­ja van. A harsnak például kb. négyezer változata ismeretes, a fenyőnek is jó háromezer. Elképzelhető, hogy beszer­zésük milyen költségigényes és mennyire nehézkes. — Szombathelyről szerzünk szaporítóanyagot, — magya­rázza a technikus, — meg aztán kunyerálunk, cserebere alapon szerzünk be, hiszen némelyik fajtát aranyért se lehet kapni. Tavaly 100, az idén pedig 50 ezer forintot költöttek az arborétum fásítására. — Mit ér manapság egy díszfa? Tálas István egy fiatal fa­sorra mutat. — Amellett vetettem most el három mázsa törökmogyo­rót. Annák a fának darabját három—négyezer forintért ex­portáljuk. Ezért vagyok mér­ges a fácánokra, mert elősze­retettel kikaparják és meg­eszik a magot. — Az arborétum új terüle­tének betelepítése mikor lesz teljes? — öt év múlva. Látnivaló addig is bőven van, a hatás lenyűgöző. Ta­lálható itt például olyan fa, melynek létezéséről hosszú ideiig csak kínai metszetek alapján tudtunk. Kína egyik eldugott tartományában ta­láltak aztán néhány ilyen példányt, s azokat szaporítot­ták. Jelenleg az arborétum te­rületén több mint 500 fa- és cserjeféle él. A legidősebbnek becsült tölgyek és platánok 100—150 évesek. Az idő azt igazolta, hogy helyes volt a megyei és a ti­szakürti tanácsnak az a dön­tése 1961-ben, hogy az elva­dult kastélyparkot gondozás­ba veszik, és arborétummá fejlesztik. Akkoriban száz körül volt az itt tenyésző fa- és cserjefélék száma. Az az­óta telepített jó négyszáz új fajta mindenképpen dicsére­tes munkára vall. 1971-ben természetvédelmi területté nyilvánították az ar­borétumot. Aki felkeresi ezt a gazdag látnivalójú terüle­tet, szívből örül ennek. A volt kastélypark fejlődé­séhez nagy mértékben járult hozzá a szarvasi arborétum vezetőjének szakmai és anya­gi segítsége. A felvirágzás természetesen köszönhető az itt dolgozó néhány munkás­nak, mindenekelőtt brigadé- rosuknak, Tálas Istvánnak, aki a lassan közelgő nyugdíj­ról beszélgetve derűsen csak annyit mond: — Nálam nagyobb szakér­telemmel folytatja majd ezt a munkát a fiam. Most még a Kertészeti Főiskola hallga­tója. Simon Béla Sárkányftt, gömbcsigák, kaptárkövek... Érdekességek a bükki nemzeti parkból Javulnak a munkakörülmények Alattyánban befejeződött a községi közös tanács épületé­nek bővítése, korszerűsítése. A közel félmillió forint költ­ségű fejlesztés során új épü- letszámy épült, ahol három tágas irodahelyiség és kor­szerűen felszerelt szociális létesítmény kapott helyet. Borsodban Műemlékek helyreállítása Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei hozzáfogtak a pácini egykori Mágocsy várkastély helyre- állításához. A 15. századi fa­ragott reneszánsz ablak és ajtókeretekkel díszített vár­kastély helyreállítás után művelődési központ lesz. A Bonsod megyei tanács, valamint az Országos Mű­emléki Felügyelőség által rendelkezésre bocsátott ösz- szegből az idén több mint 20 műemléki épületet vesz­nek kezelésbe. Folytatják többek között a füzéri vár feltárását, helyreállítják a 16. századi gönci, úgyneve­zett Huszita házat, valamint a tomaszentjakabi román­kori templomot. Esztendeje, hogy napviá- got látott a határozat, amely kijelölte harmadik nemzeti parkunk határait. A Bükk- hegységben 38 ezer hektárnyi területen 1977. január 1-től védetté vált Közép-Európa egyik legváltozatosabb fau­nája, flórája, természeti szép­ségei. A természetjárónak és tudósnak egyaránt változa­tos táj számos érdekesség­gel, közöttük nem egy egye­dülálló ritkasággal szolgál. Jónéhány, Európában csak itt található állat-és növény­faj, természeti képződmény lelhető fel a bükki nemzeti park területén. Talán meglepően hangzik, de itt van kontinensünk leg­nagyobb összefüggő bükkö­se. A Természetvédelmi Hi­vatal szakemberei gondosan őrködnek, hogy a bükkel telepített terület megmarad­jon. Az erdőkkel körülvett Bükk-fennsíkon 800 méter körüli magasságban alpesi növényzet található. Ennek egyik legritkább képviselője a havasi sárga ibolya. Fel­lelhető itt a szibériai sár­kányfű, továbbá egy külön­leges virágfajta is, az Am- bulia Sesiliflora, amely Mis­kolctapolcán kívül egyedül Jáva szigetén tenyészik. A jávorkúti svéd fenyves mag­jait több mint hat évtized­del ezelőtt Svédországból hoz­ták- A mikroklíma és a bükki környezet hatására az eredetitől eltérő fenyőfajtát hozott létre. Az állatvilág érdekességei között a legjelentősebbek a kácsi, miskolci és diósgyőr- tapolcai melegvizű barlang­forrásokban élő, jégkori ma­radványcsigák!. Ezek a bio­lógiai unikumnak számító gömbcsigák a világon egye­dül itt találhatók. Bükki specialitás az Ungerpiszt- ráng. Egyedülálló természeti ér­dekességek az úgynevezett kaptárkövek. A kúpos, üre­ges riolit lávaképződményt az Árpád-korban a IX— XIV. századig valóban kap­tárként használták a hegyi lakók, akik ide vadon befo­gott méhcsaládokat telepítet­tek. A képződmény történel­mi érdekessége mellett cso­dás látványt nyújt a bizarr alakú, fehéren villogó kő­kúpok miniatűr jéghegyek hatását keltik. A bükki nemzeti park fel­becsülhetetlen természeti ér­tékeit ma már szigorú tör­vény védi, de talán minden törvénynél találóbban hat a szalajkai eredei múzeum ka­pujában álló nagybetűs idé­zet: „Az emberi kultúra az erdők irtásával kezdődött, fennmaradása csak az erdők védelmével valósítható meg!” F. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents