Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1978. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Kendő és sapka nélkül Néhány szó a frizuradivatról ITTIII Csak lányoknak, asszonyoknak: ¥¥ // FOZOKANALTITKOK A jó konyha egyik titka: a megfelelő fűszerezés. Régi írások szerint már időszámításunk előtt pár ezer évvel ismerték a fűszereket, sőt termesztették egyes fűszernövényeket. A lakomáiról híres hadvezérnek, Lucullusnak a kertjében is voltak olyan növények, amelyeket fűszerekben gazdag ételei ízesítésére felhasználtak. Még nagyanyáink is mesterei voltak a különböző ízkombinációval elkészített ételeknek, de az utóbbi időben az ízek mintha elszegényedtek volna. Háziasszonyaink nagy része csak a hagyományos fűszereket használja. így az ételek egyhangúvá válnak. Sokan — főleg a fiatalabb asszonyok — nem ismerik a fűszerkin- csünket, amelyet pedig változatos ízt, sokfajta zamatot adnak az ételeknek. A modern háziasszony konyhájából kiszorult, keveset használt fűszer: a majoránna. Pedig különleges ízt, zamatot ad a burgonyalevesnek, gombalevesnek, kelkáposzta- és burgonyafőzeléknek, az egészben sült csirkének, csirke töltelékének, nélkülözhetetlen hurkafélék, pástétomok ízesítésénél, bárányhús elkészítésénél. Kellemes ízhatást nyújt az ételeknek a babérlevél. Felhasználhatjuk tojásleves, savanyú halleves, burgonyaleves, bableves, húsleves ízesítésére, savanyú burgonyafőzelékbe, savanyú káposztába, vadmártásba, sőt sülthús készítésénél is felhasználhatunk keveset ebből az illatos fűszerből. Különleges ízt ad a savanyúságnak. A savanyúságot fűszerezhetjük még ko- rianderrel, vasfűvel, kaporral, mustármaggal, borókabogyóval, fekete borssal. A borókabogyó kitűnő zamatot ad a sertés- vagy yadsültnek, páclé fűszerezésére is használhatjuk. (A vadpác fűszerezésére kitűnő fűszerkeverék: borsfű, kakukkfű, fehér mustár, bazsalikom, izsóp.) A kissé édes-kesernyésen zamatos, aromás, picit csípős ízű borókával fűszerezhetünk főzeléket, salátákat, húsételeket, savanyú káposztát, vadpástétomot. A sáfrány évszázadokon keresztül népszerű fűszer volt. Ma is használhatják — főleg az idősebb korosztályba tartozó háziasszonyok — húsleves, zöldségleves, mártások, tészták, krémek, főzelékek ízesítésére, színezésére. Szép aranysárgára festi az ételeket. A szerencsendió is kedvelt fűszerféle. Zsírban sült hal-, tojás vagy gombakrokett, krumplisfánk különleges ízt kap, ha összegyúrás előtt kevés szerencsendiót reszelünk bele. De ízesíthetünk vele különféle salátákat is, például burgonya- és zellersalátát. Értékes fűszerféle a tárkony. Illatos, csípős, pikáns ízű. Erdélyből került hozzánk. Híres az erdélyi tárkonyos bárányleves és báránysült. Ízesíthetünk vele ragulevest, birka- és báránysülteket, savanyított ételeket. Diétás ételek fűszerezésére is alkalmas. Régi magyar fűszer- növény :: a csombor.' Diétás ételekben feketebors helyett használhatjuk. Különleges ízt ad a káposztás, burgonyás ételeknek, babból készült ételeknek, salátáknak, vadpácoknak, mártásoknak, savanyúságoknak, sült húsoknak. Kellemesen balzsamos illatú, pikáns ízű régi magyar fűszernövény a bazsalikom is. Jellegzetes aromája miatt olaszos ételek ízesítésére, savanyúság eltevésénél használjuk. Paradicsomleves, babfőzelék, mártások, darált húsból készített ételek ízesítésére jó. A kakukkfű sajátságos aramájú, intenzív illatú fűszernövény. Keveset tegyünk belőle az ételbe, mert erős illatánál fogva megváltoztatja az étel eredeti ízét. Nehezebben emészthető leveseket, salátákat, töltött káposztát, vadas ételeket, halételeket, belsőségeket fűszerezhetünk vele. A Herbária Gyógynövényszaküzleteiben még sok belföldi és külföldi fűszerfélét találunk, amelyek utánvéttel is megrendelhetők. Kaphatók fűszerkeverékek is: Ezerízű pástétom fűszerkeverék, Kímélő fűszerkeverék, Fűszerkeverék savanyúsághoz, Kapros fűszerkeverék és Sonkapác. A fűszerek szerepe nemcsak étvágygerjesztő tulajdonságuk miatt jelentős, hanem egészségügyi szempontból is mert intenzíven elősegítik az emésztés folyamatát. Fási Katalin Még hűvös az idő, ám a kendők sapkák pihenőre térnek maholnap. Milyen frizurát hordjunk az idei verőfényes tavaszi napokon? Minden modem női hajviselet alapja a sasson bevágás. Ebből lehet kialakítani az ízlésnek és az egyéniségnek egyaránt megfelelő, divatos frizurát. Az idén ismét előtérbe kerül a hullámos — igazán nőies — hajviselet, esetenként bodros díszítéssel a fejtetőn. Az alkalmi ruhák szinte megkövetelik viselőiktől az alkalmi frizurát. Ne ijedjünk meg a merészebb, fantázia- dúsabb formáktól! A nappali divat is ezek szerint alakul. A választék lehetőség szerint kerüljön középre és ne elégedjünk meg egyszerű beszá- rífással, a formában is legyünk igényesek! Az idei divat: a vöröshagymahéj szín. Ezt természetesen széles skálán mozoghat, a viselő egyéniségétől függően. A férfiak hajviseletében is jelentős változást hozott ez az év. Elavult a hosszú haj! A rövidre vágott (2—3 centis) beszárított frizurák divatja következik, amely oldalt választva és választék nélkül egyaránt modern. Alkattól függően viselhető a bajusz és a szakáll, amennyiben nem túl elütő a hajszíntől. nnak ellenére, hogy lényegesen bővült a különféle színű, mintázatú, kelméjű ágyneműgarnitúrák választéka, — ma is sokan — főként akiknek van varrógépe és varrni is van kedve — szívesebben vesznek anyagot, s maguk készítik el egyéni ízlésüknek megfelelően az ágyneműt. Kellemes, könnyen mosható és vasalást nem igénylő, olcsó krepp és poliészter ba- tisztból igen mutatós és viszonylag olcsó garnitúrát készíthetünk házilag. Az alkalmi méteráruboltokban pedig még jutányosabban vásárolhatunk hozzá anyagot. Aki ügyes, valamivel több anyagot véve, hálóinget is varrhat a huzat anyagából. Még muta- tósabb lesz az azonos színű ágynemű, hálóing, ha a huzat színével harmonizáló keskeny paszpolozással és apróvirágos népi hímzéssel díszítjük. (1. rajz). Külföldi lapokban láttuk, igen divatos a piros, kék, barna, fekete-fehér kockás zefírből varrott ágynemű, különösen gyerekszobába. A 2. rajzon látható módon díszíthetjük a méterben készen kapható slingelt csipkével, amelyet egyszerűen csak rágépelünk a párna szélétől 5—7 cm-rel befelé, valamint a hálóing alsó szegélyére. Egy idő után a huzatok megkopnak, kiszakadnak. Minden mosás előtt alaposan nézzük át, s amit kell rajta javítani, végezzük el, mert különben tovább szakad. Az elvékonyodott lepedőt még mielőtt kilyukad, vágjuk hosszában ketté, a széleit középre fordítva varrjuk össze. A széleket újra beszegjük, így tovább is használni tudjuk. A paplanhuzatnak rendszerint a belseje kopik el. Ilyen esetben óriási folttal pótolhatjuk a rossz részt, de ha ez a megoldás nem tetszik, varrjunk inkább párnát a jó darabokból. Ebben az esetben azt tanácsoljuk, hogy — a kórházi párnákhoz hasonlóan — inkább valamivel keskenyebb és főként alacsonyabb párnát szabjunk, aminek ne az alsó szélére, hanem az oldalára tegyünk gombolást, de még jobb ha 10 centis behajtható betéttel és megkö- tős módon oldjuk meg a csu- kódást. Az öreg pizsamát, flanell hálóinget se dobjuk végleg el; vágjuk darabokra, szegjük el, kiváló portörlő, bútorfényesítő lesz belőle. BK. Madár János: Menekülő Bújik a nap, cse-pe-reg, cse-pe-reg. Morog az ég, mé-ge-red, me-ge-red. Fussunk gyorsan, me-gá-zunk, me-gá-zunk! Jaj, de messze a há-zunk, a há-zunki A tülökvár Benedek Elek meséje Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, ■ az Öperenoiás-tengeren túl, ahol a kis kurtafarkú malac túr, túlonnan túl, még azon is túl, volt egyszer egy király. Ennek a királynak annyi vára volt, hogy szerét-számát sem tudta már. Egyszer, amint ott üldögélt a palotája tornácán, elkezdette számolgatni, so- rolgatni, hogy mi mindenféle vára van neki. Hogy van már neki aranyvára, ezüstvára, gyémántvára; van neki favára, de még üvegvára is; van neki mindenféle vara, csak tülökvára nincs. No iszen ha nincs, majd lesz! Mindjárt kibirdettette az országban, hogy ki ami tülköt talál, mind hordja az ő udvarába. Hej, gyerekek, ha ^láttátok volna, mi történt erre! Megmozdultak a népek mindenfelé, szedték-vették a tülköt, ahol találták, s vitték a király udvarába, ki ölben, ki talyigán, ki hatlovas szekéren. Vitték, ha jól láttam, még bársony- hintón is. Hát egyszer csak annyi a tülök, hogy nem fér a király udvarába. „Eh — gondolja a király —, minek nekem a tülökvár?” Azzal úgy, ahogy odahordatta azt a rengeteg sok tülköt, mind elhordatta, s belehányatta a Tiszába. Ha majd az a sok tülök mind elázik, csak gyertek, jelentsétek nekem, s tovább mondom a mesémet. Mellények — blúzok Ezek a nagyon praktikus ruhadarabok egészen új arcot öltöttek erre a tavaszra. Természetesen a hagyományos mellény (férfi, csípőig érő, egyenes stb.) szintén divatos, meg a klasszikus ingblúz is, de most a szakásostól eltérő forma megoldásokat mutatjuk be, amelyeket a „tavaszi párizsi” kirakatokban láttunk: 1. Tűzött mellény, amely éppen takarja a derekat, kívül egyszínű vékony pamutanyag, „hab” réteg és egy mintás bélés az összetűzött alapanyag. Bő húzott szoknyához, pulóverhez, vagy az „5”-ös számú rajz kívül kötés blúzához is hordják. 2. Tűzött, ujjas mellény, elütő színű anyag, vagy bőrgallérral és -zsebekkel; rakott szoknyához igen csinos. 3. Bő japán ujjal szabott, csípő felett végződő mellény, kötött, vagy dísztűzéses pántban végződik, elöl 3 zsebbg} készül, posztóból, vagy vastagabb pamutvászonból, élénk színekben. 4. Tulajdonképpen ingblúzt mutatunk be, másik blúz tetején (pulóvert is lehet alá venni) felhajtott ujjakkal és elöl összekötve. Négyrészes szoknyához, nadrághoz így viselhető. 5. Különféle pasztell divatszínekben készült a köny- nyű jól mosható pamuting. Sportos karakterű minden napra, vagy szabad időre való kényelmes megoldás. 6. Nagykockás szövött pamuting, a hátán, a vállrész a szoknyával azonos egyszínű anyagból, övbe foglalt „lumberjack” jellegű. Nádor Vera Tartson velünk a Hór völgyébe z ember ideje véges, így nagyon nehéz választani, hogy kevés szabad idejében mit csináljon. A múzeum- és tárlatlátogatás, egy-egy jó film megnézése vagy érdekes könyv elolvasása mind szép és hasznos, de nem szabad túlzásba vinni, kell a mozgás, a jó levegő is. Szombaton, vasárnap — ki gyalog, ki kocsival,, vagy éppen kerékpárral vonattal — sokan felkerekednek, hogy megismerjék hazánk csodálatos tájait. A Bükk-hegység is ezek közé tartozik. Javasoljuk: tartsanak vélünk — egyelőre csak gondolatban. A Mezőkövesdtől mintegy 15 kilométernyire lévő Cserépfalu határában szinte észrevétlenül tárul elénk a déli Bükk. A falut elhagyva, jobbra rátérünk a Lillafüred felé vezető útra. (Meglehetősen elhanyagolt állapotban van, ezért fokozott óvatossággal haladjunk itt a gépkocsival.) Az út mellett rövidesen megpillantjuk a Hór-patakot, mely most igen bővizű. A patak mellett haladva elérjük a Kút-hegyet, amelynek barlangja — a Subalyuk — az útról megközelíthető. (Felfedezése Dancza János egri lakos nevéhez fűződik.) Egy kis ösvényen juthatunk fel, eléggé meredek, de megéri a fáradságot. A barlang keletre néző hosszúkás nyílásán át tágas terembe jutunk, amelynek végéből egy dél-keleti irányú szűk folyosó ismét a szabadba vezet. A felső nyílástól szép kilátás tárul a szembeniévé Perpác-hegyre. E barlangban — amelynek feltárását 1932-ben kezdték meg — számos állati csontra bukkantak a jégkorszak elejéről (barlangi medve, őstulok, mammut, kőszáli kecske) és előkerült egy nő és egy gyermek csontváza is. Hétköznapokon kőfejtés folyik a barlang környékén, de hétvégén veszélytelen az ott tartózkodás. Ha tovább haladunk északnak, a Fénykő, és a Mákszem vonulatai látszanak nyugatról, keletről pedig a Kis-Pi- liske- és a Kupán-hegy tárul elénk a kanyargós hegyi úton. Pár száz méter után már feltűnnek az Odor-hegy fehéres sziklái, keleti oldalában egy vár romjai láthatók. hegység belsejében többszintes barlang- rendszer alakult ki, egyes részein cseppkőképződményekkel. Két lelkes kutató, Vida és Keller 1934-ben fedezett fel egy ha- sadékot, most nyaranta a ti- szaföldvári gimnázium diákjai kutatják a barlangot és környékét, nyári táborozásuk idején. 1971-ben fel is fedeztek egy új barlangrészt, amelyet iskolájuk névadójáról Hajnóczy-barlangnak neveztek el. Bár a barlang sajnos még nem látogatható, a festői környezet látványa miatt is érdemes oda ellátogatni. Tarpai Zoltán
