Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
1978. április 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Budapesti Városépítési és Terveiő Vállalat elkészítette a XXII. kerületi - Budafok - Arany János úti munkáslakótelep terveit és makettjeit. A tervek szerint itt az elkövetkező években 410 lakás épül fel. A költségekhez a kerület vállalatai is hozzájárulnak. Képünkön: az Arany János úti lakótelep makettje. 1945. április 4. a korabeli sajtóban Egyre távolabb kerülünk időben hazánk felszabadulásának nagy napjától, 1945. április 4-től. Talán nem érdektelen, ha két nagy napilap - a Szabad Nép és a Szabadság - 1945. április 4-i számait fellapozva, hirt adunk arról: mi foglalkoztatta 33 évvel ezelőtt a közvéleményt, a háború szörnyűségeiből éppen csak felocsúdó magyar társadalmat? Szándékosan nem a nagy címeket idézzük; például azt — a Szabad Népből —, hogy „Magyarország a teljes fel- szabadulás előtt. Wiener- Neustadtot elfoglalta a Vörös Hadsereg”. Mert 1945. április 4-nek a történelmi jelentősége csak a következő, április 5-i lapokban jelentkezett; a Magyar Kommunista Párt központi lapja első oldalas szalagcímében ekkor közölte: „Egész Magyarország felszabadult!” Lássuk hát, miről írtak az április 4-i lapok. Mikor lesz a városnak kenyere? A Szabad Nép ezzel a címmel közölt kis kéthasá- bos tudósítást a IX. kerületi MKP-szervezet első nagygyűléséről. A többi között ezj írja: „A városnak lesz kenyere, ha a föld azé, aki megműveli! Ennek a gondolatnak a jegyében tartotta meg pártunk IX. kerületi szervezete első nagygyűlését, amelyen hatszáz ferencvárosi elvtárs jelent meg”. Ugyancsak az e napi lapból tudjuk meg, hogy „Budán megindul a gázszolgáltatás”. A közleményből: „Néhány héten belül a budai oldal északi területén egészen a Széchenyi hegyig megindul a gázszolgáltatás. A Gázművek felhívják a fogyasztóközönséget, hogy a lezárt gázmérőket mindaddig, amíg a házmegbízott útján a kinyitásra a lakók nem kapják meg az engedélyt, ne nyissák fél. Az engedély után a fogyasztási tárgyak minden csapját gondosan le kell zárni, azután kinyitjuk a gázmérő csapot, majd a fogyasztótárgyak előtti csapot, és végül a kezeüőcsa- pokat. Az ablakokat jól ki kell nyitni és körülbelül fél percig hagyjuk áramlani szabadjon a gázt. Ezután lehet csak a készülékekét használatba venni...” A Szabadság című déli lapban jelent meg a „Női házmegbízottak” című közlemény: „Az Egészségügyi Tanács a következő határozatot hozta. Elsőrendű közérdekből szükség van arra, hogy speciálisan egészségügyi és tisztasági rendelkezések végrehajtására és ellenőrzésére Budapest területén házanként az eddig választott házmegbízottak mellett női megbízottat is válasszanak. A női megbízott feladatához tartozik a tetvetlenítés, a fertőtlenítés, a közös ruhakifőzés és vasalás, egyéni tisztálkodás megszervezése, gyermekvédelem, napközi otthon, bölcsőde felállítása stb. A Szabadság 1945. április 4-i számában nagy keretes hirdetés hívja fel a figyelmet: „Tifusz elleni oltások a Szervita Rendelőintézetben megkezdődtek. IV., Szervita tér 1. (Szénássy-ház) Rendelés délelőtt 9—11, délután 3—5”. Ezekben a hetekben, hónapokban az országban mozgásban volt minden. Nem csoda hát, ha a lapban szintén nagyobb hirdetés adja tudtul: „Fuvarozást vállal helyben és vidékre Péterffy Sándor utca 37. I. 9.” (Lehet, hogy a vállalkozószellemű fuvarozó politikai érettségét jelzi már, hogy a nevét elkonspirálta?) A Szabad Népből néhány jellemző apróhirdetés: „Astra kábel- és gumiáru- gyár Rt. felhívja összes volt alkalmazottait, hogy az üzemi bizottság megválasztása és számbavételük végett f. évi április hó 5-én 9 órára a gyárhelyiségben feltétlen jelenjenek meg”. És miről szóltak az apróhirdetések? „Perl üzletházból (Thököly út) fosztogatás alkalmával elvitt 11 darab festmény, valamint egy bronz relief őrzőit magas jutalom, valamint büntetlenség biztosítása ellenében felhívom, hogy azokat haladéktalanul szolgáltassák vissza. Nyomra vezető illő jutalomban részesül. A képek alkotói: Csók, Koszta. Vaszary, Glatz, Medgyánszky, Iványi-Grün- waiü , Hatvány, Chrétien. Perl Ödön, VII., Damjanich u. 7. sz.” „Vízvezetéki és fűtési szerelőt, valamint szak-segédmunkásokat alkalmazásra keresünk. Legmagasabb fizetést és lehetőség szerint étkezést nyújtunk. Magyar Fűtés, Bpest, IX., Márton u. 35/A”. „Orosz nyelvtanítás, társalgás, nyelvtan, helyesírás. Hivatalos iratok, levelek fordítása, tanárnál, VII., Kisfaludy u. 6. ii. em, 3.” Nagy keretes hirdetés: „Ablaküvegezést vállalok lakáson is — ha vr üveg. Érdeklődni 3—6-ig. Fleisch- mannál, V., Tátra u. 44. IV. 1.” —? Vagy egy másik: „Scfimoll-pasta pénzért kapható, ha a gyárból elviszi!” Még egy-két jellemző apróhirdetés a Szabadságból: „Kiss Ernőt Hódmezővásárhelyről szülei keresik. Aki tud róla, értesítse Oláh Imre asztalost. VIII., Karpfenstein u. 31—33.” — „Ta- buber Pál üzen Budapestre és Pécsre, hogy egészséges. Debrecenben dolgozik: Au- guszta-szanatórium, étterem”. — „Keresem Delin- cseff Illést, aki február 19- én átment Budára. Aki tud róla, értesítse feleségét. Ferenc körút 44. III. 3.” — Sárvári internálótáborból deportált visszaérkezettek címét kérem, Kávás, Vilmos császár út 15/b”. — „Aki tud valami hírt Somlyó Györgyről, aki Budán volt, utolsó értesítés tőle II. 27-én jött, Jközölje aggódó édesanyjával. Kovács Sándorné, József körút 86.” Meg? a gttztts— Békéscsabára... A Szabad Nép 1945. április 4-i számából: „Kedden dél felé vidám felvonulásra lettek figyelmesek a körút járókelői. Nagy táblákat vittek hosz- szú sorokban apró emberek: „Utazunk Békéscsabára!” — állt az egyiken, sokszínű betűkkel. A másikon: „Mamák, papák, örüljetek, jó helyen lesz gyereketek!” Egy csöppség nagy mulatságot keltő táblát visz: „Megyünk nyaralni !” A lyukas tetőzetű Nyugati pályaudvar megtelik a vidám gyerekzsibongással, amint az összes kerületből érkező meneték összetalálkoznak. Tizenöt vasúti kocsit tölt meg a kilencszáz gyerek, akit a Nemzeti Segély legújabb szállítmánya Békéscsabára visz le, odá, ahol oldalas szalonnákkal, nagy karéj, kenyérrel és főleg meleg szívvel már várják őket. — Ez már az ötödik gyermekvonatunk — mondja Hőgye Mihály főtisztelendő, a Nemzeti Segély egyik vezetője. — Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Orosháza után, ha most Békéscsaba is megkapja pesti gyerekeit, összesen hatezer-hétezer gyereket helyezünk el* vidéken. A szétrombolt ország és közlekedés bizony sok nehézséget állított elénk, de ma már sokat javult a helyzet. Az orosz parancsnokságnak valóban hálásak lehetünk, hogy mindenben segítségünkre van a szerelvények továbbításában. Hiszen óztudomású, hogy az oroszok, hogy szeretik a gyerekeket ... „Majd írunk haza!” — kiabál közben az egyik kisfiú már a vonat ablakából az édesanyjának. U. L. A szocialista magyar társadalom születése A munkásosztály A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka tartozott a munkásosztályhoz, 14,6 százaléka a szövetkezeti parasztsághoz, 24 százaléka a szellemi dolgozókhoz és 3,4 százaléka a kisárutermélőkhöz. Napjainkban tehát az aktív keresők többségét alkotja amunMunkásosztály Szövetkezeti paraszt Kisárutermelő Tőkés, földbirtokos vagyonából élő összesen: Az MSZMP politikáját folyamatosan a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése határozza meg. A párt Központi Bizottsága 1958- ban és 1974-ben kiemelten is foglalkozott a munkásosztály helyzetének elemzésével, az ebből adódó feladatok megjelölésével. Legutóbb pedig a párt XI. kongresszusián elfogadott Programnyilatkozat állapította meg, hogy „szocialista társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Vezető szerepe a szocializmus építésének időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befolyása tovább erősödik. Növekszik politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége. Tevékenységében csökken a szakképzetlen, nő a szakképzett munka aránya. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű munkások száma, új igények és képességek is kifejlődnek amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelés folyamatok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében. A munkásosztály szerepe növekszik a szocialista életmód, térhódításában és általánossá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének szakmai képzettségének emelése, új és növekvő szükségleteinek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lényeges tárkásosztály, amelyhez soroljuk a statisztikai gyakorlatban a mezőgazdaság szövetkezeti szektora kivételével az összes fizikai dolgozót, valamint a szellemi dolgozók közül a termelés közvetlen irányítóit; művezetőket, technikusokat, diszpécsereket; raktárosokat; forgalmi, szállítási irányítókat. 1949 1960 1970 1973 38,8 50,8 57,1 58,0 8,3 16,0 22,3 24,0 50,7 21,1 3,2 3,4 1,9 0,1 — — 100,0 100,0 100,0 100,0 sadalom-politikai feladat”. Már az eddigiekben is utaltunk arra, hogy a munkásosztályhoz tartozók száma a szocialista építés időszakában közel megduplázódott. Ez a számszerű növekedés pedig elsősorban az ipari-építőipari ágazatokban volt jelentős. Ennek eredményeként a munkásosztályhoz 0—7 osztály 8 osztály Érettségi összesen: Termelés közvetlen irányítója Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás összesen: Míg 1960-ban csak a munkások egyharmada, addig napjainkban már kétharmada végezte el legalább a 8 osztályos általános iskolát, nőtt a szakképzett munkások aránya, és a 30 év alatti szakmunkásoknak már közel egyharmada rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal is. A számszerű növekedés tehát nemcsak a munkásosztály arányának, hanem társadalmi súlyának növekedétartozók között 57,6 százalék az ipari-építőipari fizikai dolgozók aránya. Az 1960-as évektől kezdve az ipari fizikai dplgozók száma a korábbinál mérsékeltebb ütemben emelkedett, majd 1970 után némileg visszaesett és ugyanezen időszakban az építőipari munkásság növekedése is lassúbbá vált. Magyarországon korábban elhangzottak olyan nézetek, hogy a munkásosztály nagyarányú számszerű növekedése, valamint azok a társadalmi átrétegződési folyamatok, amelyeknek során a munkásosztály legjobbjai vezető pozícióba kerültek és a számszerű növekedés főleg parasztok és azok gyermekeinek munkássá válásából adódott, a munkásosztály „felhígulását” eredményezték. Ennek a felfogásnak azonban élesen ellentmond az, hogy a számszerű növekedés időszakában, de különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentősen nőtt a munkásosztály általános és szakmai műveltségi színvonala. 1949 1960 1970 1973 80 66 40 35 18 30 52 56 2 4 8 9 100 100 100 100 3 3 5 5 29 32 37 40 14 27 31 31 54 38 27 24 100 100 100 100 sével is együttjárt. A munkásosztályhoz tartozók több, mint 90 százaléka a felszabadulás után vált munkássá és így társadalmi helyzetét éppúgy, mint tudatát már a felszabadulást követően kialakult szocialista társadalmi viszonyok határozzák meg. Kolosi Tamás (KÖVETKEZIK: 5. A parasztság.) Az aktív keresők osztály, és rétegtagozódása (%) A munkásosztály aktív keresőinek iskolai végzettsége és foglalkozási minősége [1949—1973 (%)1 KIADJA A KOSSUTH „Igenek” hajléka Tegnap délelőtt Tiszakür- tön átadták rendeltetésének a községi közös tanács házasságkötő termét. Az ünnepi alkalomból Dióssy Tibor, a járási hivatal elnöke mondott beszédet. Az új házasságkötő terem formai megoldásaival, —belsőépítészeti kivitelezésével — egyedülálló az országban. A mennyezet nélküli födém- szerkezet megoldás — ács remekmű — a szabadtér illúzióját adja, a célnak funkcionálisan tökéletesen megfelel. A faragott bútorzat a tiszakürti ártér nyárfáiból készült. Nagy Kristóf kecskeméti iparművész a kecskelábú támlás lócákat a legősibb módszerrel, kivájással formálta. Az új házasságkötő terem valós avatására április 29-én kerül sor: Nánási Ibolya szövőnő és Zsoldos Ferenc kőműves kötnek házasságot Szónokkópző tanfolyam A szolnoki helyőrségi művelődési ház áprilistól kilenc előadásból és két gyakorlati foglalkozásból álló szónokképző tanfolyamot indít a helyőrségben dolgozó politikai munkatársak részére. Az előadássorozatban megtárgyalnak retorikai, filozófiai, lélektani kérdéseket, tartanak nyelvhelyességi előadásokat és szó lesz a történelem nagy szónokairól is. Az első foglalkozást április 5-én tartják, amelynek előadója dr. Fischer Sándor lesz. Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadó rendkívül érdekes, hiányt pótló kiadványa A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn című tanulmánykötet. Az egyes tanulmányok bemutatják a filozófiai gondolkodás magyarországi kibontakozásának folyamatát, többek között az Alexander Bemát neve által fémjelzett polgári hagyományokat, Ni- etzsohének a magyar szellemi életre gyakorolt sajátos hatását, Jászy Oszkár és köre polgári radikalizmusát, Szabó Ervin és Varga Jenő úttörő marxista kezdeményezéseit, s felvázolja Lukács György, Fogarasi Béla, Balázs Béla pályakezdését. A kötet elé Hermann István akadémikus írt bevezető tanulmányt. Érdekes kiadvánnyal bővült az egyre gazdagabb magyar memoárirodalom: Horthy egykori követe, Andorka Rudolf naplóját jelentette meg a kiadó A madridi követségtől Mauthausemig címmel. A naplótöredék a magyar nép XX. századi történetének kétségkívül legkritikusabb éveiben íródott; sajnos csak két füzet maradt hátra. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Diákkönyvtár sorozatban jelentette meg Illyés Gyula Petőfi Sándorét; ez a könyv mindmáig az egyik legkitűnőbb értékelés és költői erejű vallomás nagy költőnkről. Megjelentette a kiadó — újabb kiadásban, Hincz Gyula illusztrációival Weöres Sándor gyermekverA magyar filozófiai gondolkodás a századelőn seinek kötetét, a Bóbitát. A legkisebbeknek szerez örömet a prágai Artia kiadóval közösen gondozott Tréfavasút című plasztikus képeskönyv, amelynek Vojtech Kubasta írta a szövegét és festette pompás képeit. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel József Attila műveinek kétkötetes gyűjteménye, amely a Magyar remekírók sorozatban látott napvilágot.
