Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 16. c ÜLPOLITIKAI ÖRKÉP egoldás, I BÉCS: m. FORDULÓ az egyenlő biztonság ül össze az ENSZ leszerelési világ­értekezlete. A vi­lágszervezet ta­nácskozásának az a legfontosabb feladata, hogy a világ mind égetőbb problémájá­ról, a fegyverkezési verseny megállításá­ról határozzon. Ismeretessé vált egy meg­döbbentő adat: a Föld országaiban per­cenként 700 ezer dollárt költenek fegyve­rekre és más katonai célokra. Ebben a helyzetben különösen fontos lenne, hogy sikereket érjenek el a középeurópai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Immár több éve folynak a megbeszélések az osztrák fővá­rosban e fontos kérdésről, de lényeges eredményt, csapatcsökkentést még nem hajtottak végre a térségben. A szembenálló javaslatokat leegyszerű­sítve a következőkben lehetne összefoglal­ni: A szocialista országok megalapozott adatokkal alátámasztott álláspontja sze­rint a térségben katonai erőegyensúly áll fenn, s ezért csökkentést mindkét félnek azonos százalékban kell végrehajtania, s ki kell vonni Közép-Európából a távozó külföldi csapatok fegyverzetét is. Ezzel szemben a NATO-tagállamok ahhoz tart-, ják magukat, hogy a kérdéses területen a Varsói Szerződés fegyveres erői úgymond fölényben vannak. Az elmúlt évben a két fél kölcsönösen kicserélte a hadseregeire vonatkozó lét­számadatokat. Ezekből kitűnt, a két ka­tonai tömörülés szárazföldi hadseregeinek létszáma hozzávetőlegesen azonos, a VSZ néhány ezer katonával rendelkezik töb­bel, míg a NATO légiereje „meglőzi” a másik félét. A nyugati partnerek azonban a nyilvánvaló tényeket igyekeznek sem­mibe venni, s teljes propaganda-apparátu­suk azt harsogja, hogy a „Kelet fölénybe került, s esetleges támadása végzetes len­ne Nyugat-Európa számára”. A probléma lényege ebben van. A NA­TO vezetői minden áron arra törekednek, hogy országaik közvéleményével elhites­sék a szocialista országok támadó szándé­kait. Ebbe a kampányba jól beleillik Car­ter elnök minapi salemi beszéde, s Haig amerikai tábornoknak az európai atlanti erők főparancsnokának nyilatkozatsoroza­ta. Ezeket összegezve kiderül, az Egyesült Államok kormányzata nem törekszik va­lójában a közép-európai katonai feszült­ség csökkentésére. Haig tábornok ismé­telten hangoztatta, hogy a NATO európai csapatait fel kell szerelni a neutronfegy­verrel, mert ha erről lemondanának az „komoly veszélynek tenné ki az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetsége­seit”. A tábornok véleményével a szövet­ségesek jó része nem ért egyet, s ezt több felelős nyugat-európai politikus nyíltan ki is jelentette. A NATO a bécsi tárgyalásokon is fel akarja használni a neutronfegyvert. Vilá­gossá vált, az atlanti politikusok aduként akarják felhasználni a N.-bombát a kö­zép-európai fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokon. Ezt természetesen a szocialista országok nem fogadhatják el, hiszen be­terjesztették a genfi leszerelési bizottsághoz konvenciótervezetüket, amely a neutron­fegyver betiltására tett javaslatot tartal­mazza. Ez a javaslat ésszerű lépés az új tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására, s megvalósulása gá­tat emelne az atomfegyver pestisének to­vábbi európai elterjedése előtt. A neutronfegyvernek a tárgyalásokra való bevitele tehát újabb akadályokat je­lentene. A szocialista javaslatok rugalma­sak és realisták, lehetővé teszik a csapa­tok létszámának és fegyverzetének csök­kentését kölcsönösségi alapon, s ezen nem bontaná meg a jelenlegi erőegyehsúlyt. Eddig tizennégy forduló volt a tárgya­lássorozatnak Bécsben. Ingo Oeser nagy­követnek, az NDK képviselőjének nyilat­kozata Szerint a szocialista javaslatok alapján már több, mint 150 ezer fővel le­hetett volna csökkenteni a két tömörü­lés fegyveres erőit, s a NATO válásza ezekre a konstruktív javaslatokra a fegy­verkezés. Az atlanti fél ugyanis nem csu­pán nem fogadta el a Varsói Szerződés tárgyaló országainak a csapatok létszáma kölcsönös „befagyasztására” tett ajánlatát, hanem tovább növelte haderőit. Így az USA most újabb nyolc ezer katonát küld Közép-Európába, korszerű fegyvereket szállít az NSZK területére, s a legmoder­nebb harci gépekből álló új' egységeket telepít Nyugat-Európába. Jelentősen nö­veli katonai készülődéseit az NSZK is. A német kommunisták lapja, az Unfcere Zeit felhívta a figyelmet arra, hogy az idén újabb húsz százalékkal növelik a Bundes- vvehrre szánt összegeket, új alakulatokat szerveznek, s hatalmas mennyiségű kor­szerű fegyvert vásárolnak a nyugatnémet hadsereg számára. bécsi kilátások tehát nem adnak derűlátásra al- _______ kaimat. A szo­cialista országok felelős vezetői rámutat­tak: ezeken a tárgyalásokon is csak úgy lehet eredményt elérni, ha a felek az egyenlő biztonság elvét elismerve keres­nek megegyezést, nem törekednek egyol­dalú előnyökre, s a Nyugat felhagy a ne­utronfegyverrel való zsarolással. Pedig eredményekre, a világ egyik legfejlettebb részén fegyverkezésre fordított milliárdok békés célra való felhasználására, nagy szükség lenne. Miklós Gábor Májusban A jelenlegi A bolgár népgazdaság idei éve Bulgária nemzeti jövedel­me 1977-ben a korábbi év­hez viszonyítva 6,4 százalék­kal nőtt. Az ipari termelés különösen a gépgyártás, fém- feldolgozás, elektronika és elektrotechnika, vegyipar és energetika területén hozott jó eredményeket. Az ország termelési állóalapja 61 mil­liárd leva összértéket képvi­sel. A tervek szerint a nemzeti jövedelmet 1978-ban további 6,8 százalékkal növelik. 1978- ban a beruházási volumen várhatóan eléri az 5950 mil­lió levát. Ezt a jelentős össze­get kétharmadrészben meg­levő termelőkapacitások bő­vítésére, korszerűsítésére, re­konstrukciójára szánják. A terv az ipar legjelentősebb ágainak — a gépgyártásnak, vegyiparnak, fémkohászatnak és energiagazdálkodásnak — a fejlesztésével 7,7 százalékos termelésemelkedést ír elő. Része van a nemzeti jöve­delem tervezett növekedésé­ben a mezőgazdaságnak is, amely a terv megvalósításá­val 6 százalékkal többet nyújt az előző évinél a népgazda­ságnak. Az országban eredménye­sen működő tudományos-mű­szaki intézmények az év so­rán 3925 tudományos feladat gyakorlati alkalmazását segí­tik elő. Tovább fejlődnek a kül- kereskedelemi kapcsolatok a szocialista országokkal, köz­tük a Szovjetunióval, de a fejlődő országokkal is. Az ossz árucsere értékének 11,5 százalékos növelését tervezik. Románia 15 éves a számítógép- gyártás Az első román elektronikus szá­mítógépet a temesvári műszaki egyetem kollektívája készítette 15 évvel ezelőtt. Ezt követően az országban megindult a kom­puterek sorozatgyártása. A román számítógépgyártás rohamos fejlődése 1970-ben kez­dődött a bukaresti elektronikus számítógépgyár átadásával. Az üzem fő terméke a Félix C—256 típusú számítógép. mely má­sodpercenként körülbelül 150 000 művelet elvégzésére képes. Ezt a típust elsősorban a népgazda­ság kulcságazataiban alkalmaz­zák. A Félix C—512-es számítógép, melyet szintén a bukaresti gyárban fejlesztettek ki, előd­je teljesítményének kétszeresét nyújtja. A tenger mélyéről Régen érdekli a geológuso­kat, hogyan lehetne érckin- .cseket nyerni a tengerfenék­ről. N. L. Zenkevics és N. Sz. Szkornakov szovjet geológu­sok kutatási eredményekép­pen térképet készítettek a Csendes-óceán mélyén elő­forduló ferromangán telepek eloszlásáról. Egyes feltevések szerint a Csendes-óceán nyu­gati részén óriási telepek ta­lálhatók. A becslések alapján egy négyzetkilométernyi te­rületen 19 ezer tonna fer- romangánra számítanak. Csu­pán ennek az egy medencé­nek a készleteit 20 milliárd tonnára becsülik. A KGST-országok 1972-ben Rigában koordinációs köz­pontot létesítettek INTER- MORGEO néven, a világten­gerek kutatási programjának előkészítésére. Az INTERMORGEO meg­alapításának gondolata cseh­szlovák geológusoktól szár­mazik. A Prága melletti Kut- na Hóra geokémikusait nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy milyen nagy mennyisé­gű mangánt, vasat, nikkelt, kobaltot, rezet, cinket, ti­tánt, cirkóniumot, plati­nát rejt a tenger talaja. Első kísérleteiket a Fe­kete-tengeren végezték. A kutatásokhoz különleges szondákat szerkesztettek, ü vietnami „rizseskosarak” Az. uc aeiKeiet-ázsiai orszá­got átszelő és megterméke­nyítő Mekong-folyó Vietnam déli részén torkollik a ten­gerbe. A hatalmas folyam tengerbe veszése előtt, szét­szórva édes vize minden kin­csét, a világ egyik legdúsab- ban termő földjévé tette a nagy kiterjedésű deltavidé­ket. Ezért nevezték el a Mekong-deltát az ország „rizseskosarának”. Az elneve­zés arra utal, hogy e vidéken terem a lakosság fő táplálé­kát jelentő rizs többsége, de arra is utal, hogy itt él az el­sősorban csak rizst termelő parasztság nagy része. Vietnam rizstermelésének a fontosságát bizonyítja, hogy már az 1930-as években egye­dül Vietnam több mint 10 százalékát adta a világ évi rizstermelésének. Ennek elle­nére — igaz ebben a II. vi­lágháború is közrejátszott — 1944—45-ben krónikus éhín­ség pusztított, amikor is 2 millió ember halt éhen. A ké­sőbbi háborúk során súlyos­bította a helyzetet, hogy a Mekong-delta Dél-Vietnam területére esett. Északon csak a Vörös-folyó deltájában folyt jelentősebb rizstermelés. Ez korábban kevés volt az itt élő lakosság szükségleteinek kielégítésére, mégis a 60-as évektől már jobb termés esetén exportra is jutott. A rizstermő terület kétfelé sza­kadása a magyarázata annak a vietnami mondásnak, hogy Vietnam két része tulajdon­képpen két rizseskosár: együtt himbálóznak egy árus bam- buszrúdjának a két végén. Mindkét folyódeltát fo­lyócskák és csatornák egész hálózata köti össze; mindez a gazdag rizstermelést szol­gálja. Képünkön: nagyszabású munka a leendő rizsföldek helyén. A bolgár ipar egyik büszkesége a várnai Georgi Dimitrov ha­jógyár. A Fekete-tengeri város legfontosabb üzeme nem csak a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi és halászflottája szá­mára, de Magyarországnak is készit nagy teherbírású tengeri áruszállító hajókat. A szakszervezeti világkongreszus elé Ma, vasarnap délelőtt meg­kezdődik a IX. Szakszer­vezeti Világkongresszus. Vla­gyimir Szergejev. a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa szocialista országok­kal foglalkozó osztályának vezetője nyilatkozott az APN tudósítójának. — A prágai fórum fontos esemény lesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. A szocialista országok szak- szervezetei aktívan részt vesznek a kongresszus elő­készítésében. Jelentősen hoz­zájárultak például a doku­mentum-tervezetek kidolgo­zásához. A szakszervezeti jo­gok általános deklarációjá­val, annak irányzatával és akcióival foglalkozó doku­mentum-tervezet. tükrözi mindazokat a báltozásokat, amelyek jelenleg nemzetközi síkon, így a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban is végbe mentek. A kongresszuson megvitat­ják a békéért, az enyhülés kiterjesztéséért, a népek kö­zötti együttműködésért, a leszerelésért, az erőszaknak az államközi kapcsolatokból való kiiktatásáért folytatott harc kérdéseit. A dokumen­tumtervezet konkretizálja a a dolgozók feladatait a tár­sadalmi és gazdsági jogokért, a nemzetközi monopóliumok önkényének korlátozásáért és a fajgyűlölet végleges felszá­molásáért vívott harcban. A szakszervezeti jogok általá­nos nyilatkozatának tervezete foglalkozik a munkához, a művelődéshez és az egészség- védelemhez való joggal, ami már a szocialista országok dolgozói életének elidegenít­hetetlen részét jelenti. Ám ezekért a jogokért változat­lanul kemény küzdelmet vív­nak a tőkés országokban élő osztálytestvéreink. A szo­cialista államok dolgozói — híven a szocialista inter­nacionalizmus elveihez ■ — aktívan szolidárisak ezzel a küzdelemmel. — A szovjet szakszerveze­tek csaknem 130 ország szak­szervezeti központjával tar­tanak kapcsolatot. A pro­letár internacionalizmus el­vei alapján, az osztályérde­kek egysége, a barátság és a kölcsönös segítség alapján különösen tartós és sokoldalú kapcsolatok alakultak ki a szocialista országokkal. A tevékenység és az együtt­működés egyik fő iránya a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának végrehajtása, a kiváló ter­melési tapasztalat terjesztése. .Együttműködésünk a vállala­ti, az ágazati szakszervezetek és szakszervezeti központok szintjén fejlődik. A konkrét szakszervezeti problémákkal kapcsolatban hagyománnyá váltak a két- és többoldalú találkozók, a tapasztalatcse­rék. A tapasztalatcsere leghaté­konyabb formája a kiváló munkások szakmai találkozó­ja. De eredményesek a kivá­ló brigádok cserelátogatásai is, amelyeket ihat évvel ezelőtt kezdték meg a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia szakszervezetei. 1975 óta pe­dig ezeken a rendezvényeken reszt vesznek Bulgária, Ma­gyarország, Lengyelország és Kuba termelő kollektívái is. A termelési hatékonyság nö­velésének változatlanul lé­nyeges tényezője a tömeg­méretű szocialista munkaver­seny. Vörös Csepel októberi kezdeményezése, a munka­verseny nemzetközi kiszélesí­tésének hatékony és lelkesí­tő megnyilvánulásává vált. A szocialista szakszerveze­tek kollektív erőfeszítései a békeharcban, más országok dolgozóival való szolidaritá­suk kedvezően befolyásolja a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egészét. A szak- szervezetek széles körű kap­csolatai, egységes antiimpe- rialista osztályálláspontja hozzájárul a szocialista esz­mék népszerűsitéséhez nem­zetközi síkon, a dolgozók fokozottabb harcához a lesze­relésért és a békéért, a társa­dalmi jogokért. A nomád népek múltjáról Mongol tudosók régóta ku­tatják népük eredetét. A kö­zép-ázsiai nomád népek tör­ténetének fontos fejezetét ír­ják meg ezzel. A neves mongol történész, H. Perle nemrég közzétett, a mongol népek etnikai erede­tének problémáit elemző mo­nográfiájában egy eddig ke­véssé feltárt területre hívja fel a figyelmet. Perle az ország különböző területein felfedezett ősi bar- langfestmények, rajzok ta­nulmányozása során több ezer sajátos tulajdon-jel­vényt, „tamgá”-t gyűjtött ösz- sze. A tamgákat összehasonlí­totta más, ázsiai és európai nomád eredetű népek hason­ló jelvényeivel, így az ősfool- gár, ősmagyar és egyes né­met törzsekével. Az egykori mongol tamgák összehasonlítása nemcsak itt hozott érdekes, egyező meg-- állapításokat, hanem a távoli, szintén nomád életmódot folytató törzseknél, az ameri­kai indiánoknál és egyes af­rikai népcsoportoknál is. összeállította: Majnár Józset

Next

/
Thumbnails
Contents