Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Pályaválasztás és pályaalkalmasság A munka átszövi egész életünket. Kihat családi körül­ményeinkre, társasági együttlétünkre. Az otthonunkba, a baráti körbe legtöbbször a munkahely hangulatával érkezünk, öröm­mel töltenek el az elért eredmények, sikerek - lehangolnak, elkedvetlenítenek a kudarcok. Végzett munkánk eredmé­nyessége, sikere viszont nagy mértékben függ a gondolko­dásunktól, képességünktől. Nem mindegy tehát, hogy ki milyen munkát végez. Olyat-e, amelyiknek értel­mét. hasznát látja, vagy olyan, amelyet szükségtelen­nek tart, akarata ellenére kényszerítették rá. Az említett körülmények a felnövekvő egyének életében rendkívül jelentőssé teszik az életpálya, a hivatás meg­választásét. Ha igazán akarunk gyer­mekeinknek — és mindenek- előttt nekiik — segíteni, ak­kor a pályaválasztás előké­születeit már a korai gyer­mekkorban meg kell kezde­nünk. Ez alatt nem azt ér­tem: a szülő határozza, el hogy hatéves kislányából or­vost, vagy mérnököt nevel. Inkább arra gondolok: a szü­lő és az iskola milyen sok­oldalúan tárhatja fel a gyer­mekek előtt az egyes hiva­tásokat, szakmákat, foglalko­zásokat, munkaköröket és az érdeklődésre, hajlamra épít­ve milyen lehetőséget bizto­sít az adottságok fejlesztésé­re. A gyermekkortól folyta­tott pályaelőkészítés is lehet haszontalan, vagy káros, ha a szülő csupán a saját álmait, elképzeléseit kívánja a kö­rülmények teljes figyelmen kívül hagyásával gyermekére ráerőszakolni. Ne a szülő álmait! A pályaválasztásban jelen­tős lehet az elhatározás indí­tékait adó gyermeki érdek­lődés, melynek kialakulásá­ban lényeges a szülők szere­pe. Gondoljunk csak az esti beszélgetésekre, amikor a családban előkerülnek a munkahelyen szerzett benyo­mások, események. A gyer­mek ilyenkor figyel — ha közvetlenebb a viszony — kérdez és raktározza a mun­kával kapcsolatosan hallotta­kat. így lassan véleményt al­kot a szülők üzemi, hivatali, illetve egyéb munkahelyi te­vékenységéről, együttéléséről. Vonzódást, vagy ellenszenvet táplál a megismert körülmé­nyek iránt. A véleménye^ ér­zelmi viszonyulása alapján törekszik a mélyebb megis­merésre, tapasztalatszerzésre, vagy messziről elkerüli a szü­lő munkahelyét. A befolyásoló erők Az érdeklődés kifejlődésé­nek indítékai között megta­lálható a könyv, a televízió, a közvetlen környezet sok­sok eleme. Ezek hatását vi­szont a szülők erősíthetik, vagy gyengíthetik. Hisz a könyv kiválasztásában, a já­tékok vásárlásában, a szóra­kozás irányításában, a baráti kör 'kialakításában, a szülők nagy befolyásoló erővel bír­nak. Felmerül az iskola, a ne­velők. az ifjúsági szerveze­tek gyermeki érdeklődést for­máló tevékenysége is. A gyermekek között kialakuló szellem, a szakkörök, a kö­zös megmozdulások, az elis­mert tanár megnyilvánulásai erősen befolyásolhatják az érdeklődés alakulását. Na­gyon fontos, hogy a kialakult érdeklődés kellő összhangot mutasson a gyermek hajla­maival, adottságaival. A gyermek néha éppen olyan pálya iránt vonzódik, amely­nek sikeres gyakorlására nem alkalmas, például gyen­ge látással gépkocsivezető kíván lenni. Az időben fel­fedezett alkalmatlanság a fo­lyamatos előkészítésnél nem okozhat gondot. Kellő tapin­tattal megrázkódtatás nélkül más irányba terelhető a gyer­meki figyelem, esetenként kellő gyakorlással az adott­ság- is fejleszthető. A tapasztalatszerzés, az adottságok működtetése mind közelebb vezet a szakma, a hivatás mélyebb megismeré­séhez. Így az elképzelések és a valóság összevetése meg­mentheti a fiatalt a csalódás­tól is. Kellő ösztönzésre a gyerekek szívesen hasonlít- gatják össze az egyes életpá­lyák előnyeit, hátrányait. Az ilyen mérlegeléseket követő elhatározások már alaposab­bak lesznek, nem hordják magukon az egyoldalú vá­lasztás — később negatívan érvényesülő — jegyeit. A mélyebb megismerésen, ta­pasztalatszerzésen, tájéko­zottságon nyugvó döntés el­kerülhetővé teszi az esetle­ges későbbi vívódásokat is. A pályák előnyeinek, hátrá­nyainak felsorakoztatásával a gyermek nem maradhat egyedül. A 14—17 éves fiatal aligha képes önmaga eliga­zodni — a bonyolult, nem ritkán ellentétes körülmé­nyek között. ítéletei gyakran felületesek, egyszempontúak. A pálya társadalmi hasznos­sága, elismertsége, távlata, anyagi vonatkozása, követel­ménye és az ezekkel össze­vetett egyéni képességek, vá­gyak, törekvések, a családi körülmények — mind-mind olyan tényezők, amelyek fel­színes megítélése, vagy fi­gyelmen kívül hagyása ké­sőbb zavart okozhat, felborít­hatja az egyén életét, kihat­hat a közösségre. Közösségi összefogással A pályaválasztás közelítése előtérbe hozza a pályaalkal­masság kialakítását. A gyer­meknek, amíg alkalmassá válik egy szakma, hivatás el­sajátítására, rendszerint sok követelménynek kell eleget tennie. Nagyon sok segítsé­get, gondoskodást, ösztönzést igényel a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen ismeretek elsajátításában. A munka szükségességének, társadalmi szei-ep>ének megértése, az együttélés legalapvetőbb nor­máinak megismerése, gya­korlása, a különböző emberi viszonylatok közötti eligazo­dás sok türelmes szót. okos érvelést kíván. A hivatástu­dat kialakítása, az élet nehézr ségeinek leküzdése megköve­teli a jellem szüntelen szi­lárdítását. Az értelem csiszo­lása, az erkölcsi meggyőző­dés kialakítása, a jellem szi­lárdítása nem oldható meg könyveiéből, ismertetésekből. Ezt a nagy, emberfarmáló te­vékenységet nem végezheti el önmagában a szülői ház, az iskola, az ifjúsági szerve­zet, a környezet. Nagy kö­zösségi összefogásra, a hatá­sok széles körének érvénye­sítésére van szükség. N. L. Minden nyugovóra tér M ost minden elcsende­sedik odakint, min­den, ami egész na­pon át hangos volt, ele­ven és vidám. A nap le­nyugodott, a virágok ész­revétlenül bezárják illato­zó kelyhüket, és elalsza­nak: a fehér százszorszé­pek és a vörös rózsák, a kék harangvirágok és sár­ga oroszlánszájak mind­mind elalszanak. A fű meg a gabona is nyugovóra tér. A mezőkre lenge fátyol terül, olyan lágyan, mint a lehelet. A madarak is abbahagyták az éneklést, csendben ülnek a fészek­ben, szárnyuk alá dugott fejjel. A vidám halacskák békés öblöt keresnek a sö­tét, áradó vizekben. A kis patak néha még loccsan, csobban egyet álmában, az­tán elcsendesedik. Már a szorgalmas méhecskék sem zümmögnek a kertben, al­szanak ők is az illatos lép­őén. A barna csikó, mely egész nap ugrándozott, az istállóban pihen, kis fehér nyuszink sem ugrándozik már a fűben. Egy-egy eltévedt szélro­ham néha még átszalad az utcákon vagy a háztetők felett. Itt-ott megrázza az ablaktáblákat, másutt meg a vadszőlő levelei között susog. Hamarosan ő is el­csendesedik a völgyben. Már csak a kutyák vannak ébren. Néha-néha felugat­nak, főként mikor feljön a hold, vagy egy késői já­rókelő léptei kopognak az utcán. Az egész világ csöndes, egyre csöndesebb. Sötét és néma. Az égen ezer csillag pislákol, a hold puhán ön­ti fényét a földre. Nem tart már soká. a gyerekek is mind elalszanak szo- bácskáikban, szépet ál­modnak, és mosoly bujkál rózsaszín arcocskáikon. (Német mese) Olcsón — jót! Májvagdalt Hozzávalók (négy sze­mélyre): 25 dkg máj (12,— Ft), 4—5 db kö­zepes burgonya (3,— Ft), I só, bors, vöröshagyma, | pirospaprika (kb. 6,— Ft), 2 tojás (3,60 Ft), zsír vagy olaj (kb. 10,— Ft). Az összes hozzávaló nem kerül 35 forintba. A májat ledaráljuk, a nyers burgonyát lere­szeljük, levétöl kinyom­kodva sóval, borssal, pirospaprikával, kevés reszelt vöröshagymával ! ízesítjük, majd az égé- í szét összekeverjük a to­jások sárgájával és fel­vert habjával. Forró zsírba vagy olajba szag­gatjuk kanállal (első ol- I dalát fedő alatt sütjük). Farkasné Gombás párolt vese Hozzávalók: 3 pár vc- | se (kb. 10,— Ft), gomba (konzerv 10,— Ft), tej­föl (2,50 Ft), 1/2 kg búr gonya (3,— Ft), zsír, pet- ! rezselyem zöldje, bors, pirospaprika (3,— Ft), ízletes vacsora négyta­gú családnak. A vese faggyús ré- J szeit, csatornáit eltávo­lítjuk, nagyon vékony szeletekre vagdaljuk és kevés vöröshagymán, zsíron puhára pároljuk. Aki paprikásán jobban szereti, tegyen hozzá késhegynyi pirospapri­kát. A gombát is vé­konyra szeleteljük és a vesével együtt pároljuk tovább, fedő alatt. íze­sítsük törött borssal és petrezselycmzölddel, vé­gül öntsünk rá két evő­kanál vizet és egy deci tejfölt. Ha felforrt, sóz­zuk meg és azonnal tá­lalhatjuk. Krumplipü- rét adjunk hozzá. S. Csík Anna Kosztümök tavaszra Minden idényben a leg­általánosabb viselet a kosztüm. Minden tipus és korosztály jól és célsze­rűen öltözött a kosztüm­ben. Természetesen a mindenkori divatstilus, szín és anyag befolyásol­ja a kosztümdivatot is A kiegészítő tartozékok is megváltoztatják a kosz- tümviseletet. Ilyen pél­dául a szövet vagy kötött mellény, az öv és a több­féle anyagkombináció és a paszpolozás is. A nadrágkosztüm igen sok nő ruhatárában a kedvenc helyet foglalja el. Minden el­lenkező híresztelés ellenére, ma is divatos. Divat a bő nadrágszár, valamint a „ciga­retta” vonal is, amely igen szűk és tapad a lábszárhoz. Modelljeink -leírása: 1. Nadrágkosztüm, tweed, vagy velúr szövetből. Ha vé­konyabb fésűs szövetből ké­szül, szinte kiskosztümként kabát alatt is viselhető. A felsőrész a legújabb francia divatot követi körvonalaiban és szabás megoldásában is. A széles vállpánt alatt a húzás­sal és a zseb alatti hosszan­ti vágással lehet a mell bő­ségét biztosítani. Az ujjak kézelőben végződnek; az öv el is hagyható. A horgolt sap­ka fonással díszített. A nád­rág csípőben testhez álló, le­felé erősen bővül, felhajtóban végződik. 2. Azonos színű, halszálkás és egyszínű kártolt szövetből összeállított kosztüm. A kissé karcsúsított, jóval csípő alá érő kabátka gallérja és kéze­lője az öt részből szabott szoknya anyagából van. Di­vatos, részekre szabott doboz­kalap és vállra akasztható táska a kiegészítő. 3. Ez a „szafari” kosztüm, khekiszínű' ballonból (ez esetben a kabátka vattázott tűzött béléssel) vagy a kato­nai posztóhoz hasonló anyag­ból készülhet. Az összes sza­básvonalak, a gallér és a zse­bek tűzéssel hangsúlyozottak. A szoknya elöl széles „hói­ba” rakott és körben pedig kisebb rakásokkal bővített. Nádor Vera Világítótestek a lakásban Különös lámpabúrák A hangulatos szobabelsők kialakításánál jelentős szerep jut a világítótesteknek. A készen kapható lámpák leg­többje megfelel a világítási célnak, de szériajellegénél fogva nehezebben szolgálja az otthon barátságos jellegét. Vállalkozó kedvű, barkácsol­ni szerető olvasóinknak ezért néhány, munkaigényes, de egyszerű technikával elké­szíthető lámpabúrát aján­lunk. Az elsőnek említett bura alapanyaga kissé szokatlan: parafadugó. Az amúgy talán hulladékba kerülő dugó ol­csó és megmunkálása is könnyű. A belőle készíthető félgömb vagy háromnegyed­gömb alakot mintázó lámpa­bura igen eredeti hatású. Ha türelemmel, szépen illesztjük egymás mellé, még az ipar- művészeti alkotásokkal is fölveheti a versenyt. Miután a parafadugó mé­rete nem nagy, vásárolnunk kell belőle párszáz darabot, vagy kicsit elhalasztva a ki­vitelezést össze kell gyűjteni nagyobb mennyiséget. A lámpabúra csak akkor lesz szép. szabályos gömb alakú, ha a dugók egyforma nagy­ságúak. Gömb álakba való elrendezésüket a dugók kül­ső alakja leszi lehetővé, mely minden esetben enyhén kú­pos. A parafadugókon kívül sze­rezzünk be technokol-rapidot esetleg palma-rekord ragasz­tót, valamint a dugók átmé­rőjénél legalább 3—4 mm-rel kisebb keresztmetszetű fúró­fejet. Érdekes fényáteresztő és hangulatos árnyékot vető lesz. a lámpa, ha a dugókat ten­gelyvonaluk mentén átfúr­juk. búra elkészítésének. Először kirakjuk a búra kezdő körét oly módon, hogy a dugókat szorosan egymás mellé il­lesztjük, ebből megláthatjuk, mekkora lesz majd a búra. Következő lépésben az egy­mással illeszkedő felületeket bekenjük ragasztóval, ehhez a művélethez használjunk pálcikát vagy ecsetet. Várjuk meg. amíg egy-egy összeil­lesztett szakasz megköt. A körkörösen egymás fölé helyezett parafák lassan ki­adnak egy félgömböt, már ez az alakzat is esztétikus, a lámpakörtét is eltakarja, de ha kedvünk van, folytathat­juk a műveletet, immár a kezdőkörtől lefelé. A három­negyed gömbnyi búrába alul­ról helyezzük el az elektro­mos szerelvényt (zsinór, fog­lalat, izzó) a zsinór, mellyel a függesztésit is megoldjuk, legyen kör keresztmetszetű elektromos vezeték. A másik, kissé bohókásabb világítótest a spárga-búra. Első olvasásra tán merész állításnak tűnik, hogy akár a színes műrafia, akár a sző­nyegfonal esetleg vékony spárga is alkalmas lehet lám­pabúra készítésére.* Termé­szetesen itt is nagy szerep jut a ragasztónak. Ez eset­ben a vízben oldható tapéta- ragasztónak — mert ezen ke­resztülhúzva válik alkalmas­sá a spárga a föltekerésre —, valamint egy hibátlan lég­gömbnek. A léggömböt felfújjuk és lehelet finoman útkénjük babaolajjal, majd az előkészí­tett ragasztón áthúzott spár­gát körkörösen addig teker­jük a léggömbre, míg azon egy-két négyzetcentiméter­nél nagyobb üres felület nem marad. A spárga föltekerésé- re két mód kínálkozik: az el­ső esetben fölfüggesztjük a léggömböt és a spárgát ráte­keri ük, a második esetben két kezünk közé fogva a luft- ballont igyekezzünk minél gyorsabban forgatni (úgy, hogy a spárga a gömb min­den pontját egyenletesen fed­je). A ragasztó száradására hagyjunk legalább másfél napot. Ezután a léggömböt leeresztjük és kihúzzuk az immár kemény, szilárd búrá- ból. Vágással tetszés szerinti nyílást készíthetünk rajta az elektromos szerelvényeknek. Kajz-szöveg: Csáky Ida

Next

/
Thumbnails
Contents