Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
1978. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A jászberényi Erősáramú Szakközép- iskolába tizenöt megyéből verbuválódott össze az a háromszáznegyvenhét tanuló, aki az érettségi bizonyítvány mellett megszerzi majd a háztartási vagy villamosgépszerelő szakmünkásbizo- nyítványt is. Képünkön Ooma Bálint tanár vezetésével villamosgép paramétereit határozzák meg a negyedikes tanulók. Szépen fejlődő kórusmozgalom Országos találkozó Karcagon Dalosok megyei parlamentj e Szolnokon A karéneklés a megyében a legnépesebb amatőr művészeti ág, amely az általános iskolás gyermekektől a nyugdíjas korú felnőttekig minden korosztályt magában foglal. Az elmúlt években százhuszonhatról kétszáznegyvenre növekedett a kórusok száma, ebből százki- lencvenhárom a gyermek- és ifjúsági kórus, ötven a felnőtt énekkar, pávakör, énekes csoport. Több mint tízezer résztvevője van az énekkari mozgalomnak. VÁLTOZATOS MÜSORPOLITIKA Az elmúlt év jelentős volt a megye kórusmozgalmának' fejlődésében, — a számszerűség, a fellépések sűrűségén túlmenően is. A kórusok műsorpolitikája sokat javult, előtérbe kerültek a szocialista eszmeiségű művek, kedvezően alakult a hagyomány és a szakszerűség összhangja is. Ezen a területen azonban van még javítani való. Igaz ugyan, hogy a mai magyar szerzők alkotásai — főként a népdal-feldolgozások — megfelelő hangsúlyt kaptak a műsorokban, de az ifjúságig főként az úttörőkóru soknál még mindig nem optimális Bartók és Kodály műveinek megszólaltatási aránya. Népdalcsokrok is csak kevés együttes műsorában szerepelnek. örvendetes viszont, hogy paraszt énekkaraink mind többen veszik fel programjukba a szovjet—orosz népdalokat. ELEGENDÜ SZAKEMBER A kórusmozgalom nemcsak a legnagyobb tömegeket mozgató művészeti ág a megyében, hanem a legeredményesebb is. Az elmúlt években bekövetkezett fellendülés elsősorban a viszonylag jó szakember-ellátottsággal magyarázható. Az általános iskolai kórusok 64,2 százalékát, a középfokú intézmények énekkarainak 90 százalékát, a pávakörök 68 százalékát, a felnőtt kórusok 96 százalékát vezeti szakképzett karvezető. Sajnálatos azonban, hogy a továbbképzési lehetőségeket a kórusvezetők jelentős hányada nem veszi igénybe, jóllehet színvonalasak, hasznosak. Ellentmondásos a kórusvezetők díjazása is, sokhelyütt nem veszik figyelembe a Kulturális Minisztérium 1976-ban kiadott, a díjazást szabályozó rendeletéit. A kórusmozgalom további fejlődése szempontjából elsődleges fontosságú, a kö- zönségbúzis szélesítése. Fokozottabban támaszkodni kívánnak a szocialista brigádmozgalomra, az ifjúsági klubokra. Az ének- és zenekarok belső életében erősíteni kívánják a demokratizmust, hogy ezáltal is gyorsítható legyen az együttesek szocialista közösséggé válásának folyamata. Mindezek annál is inkább szükségesek, mert ebben az évben is nagy feladatok várnak a kórusmozgalomra. Méltóképpen kívánják ünnepelni a KMP megalakulásának 60. évfordulóját és az ifjúsági együtteseknek is külön szereplési lehetőségeket biztosítanak a havannai VIT-ünnepségekhez kapcsolódva. MOZGALMAS ESZTENDŐ Márciusban és áprilisban kerül sor a KISZ Éneklő ifjúság rádiófelvétellel egybekötött hangverseny-sorozatára, majd az OKISZ-kóru- sok országos Vándor Sándor szemléjére. A szakmunkástanuló kórusok országos találkozóját Karcagon rendezik meg, — úgyszintén a megyei fúvós- zenekari találkozót is. Az ősszel összehívják a III. megyei kórusparlamentet, amelyen a kórusmozgalom továbbfejlődésének lehetőségeit vitatják majd meg. Kiemelkedő eseménye lesz a megye zenei életének a decemberben megrendezésre kerülő Friss Antal országos gordonkaverseny és — novemberben — a Szovjet1 Kultúra Házában a szolnoki nap. T. L. Legfeljebb még konokabban Paulovkin Imréné másfél évvel ezelőtt pályázta meg az öcsödi művelődési ház igazgatói állását. Korábban évekig Budapesten volt népművelő. — Budapest után Öcsöd. Nem bánta meg a cserét? — Pesten a VIII. kerület tanácsnál dolgoztam. Az az igazság, számomra elég unalmas volt a tanácsi munka. Népművelés—magyar szakon végeztem egyetemet — önálló munkára is képesnek érzem magam. Öcsödön a tanácsi vezetők, pedagógusok támogatását élvezve végezhetem a munkámat. Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltak elkeseredett napjaim a másfél év alatt, de ezek elmúltak, s legfeljebb még konokabb lettem. Amióta Paulovkin Imréné vezeti az öcsödi művelődési házat — ez a szakmai felügyelet véleménye is — javult a falu kulturális élete. Öcsöd lakói közül egyre többen figyelnek fel a művelődési ház meghirdetett programjaira. — Sajnos, nincsenek kialakult művelődési szokások — a falu közművelődési intézményei változtathatnak elsősorban ezen. Különösképpen BUDAPEST UTÁN ÖCSÖD 10-12 ÓRÁT NAPONTA NÉPMŰVELŐ HÉTKÖZNAP nehéz a közösségi művelődési formák meghonosítása. Pedig nem igaz, hogy magának való nép lakja Öcsödöt — ezzel szoktak „vigasztalni” tudniillik. Heti öt órát tanítok az iskolában, magyarórákat adok. Óráról órára tapasztalom, hogy a versen, a művészeten keresztül megközelíthetők, „fölrázhatok'’ a gyerekek. A tanulság vitathatatlan: az iskolának és a közművelődési intézményeknek az érzelmi nevelésben vannak óriási pótolnivalói. s ennek első lépcsője — az én munkám felől közelítve — sok, a különböző ízlésszinteknek megfelelő rendezvény. Vállalva persze a kudarc lehetőségét is. — Ehhez fontos, hogy figyelemmel kísérje a művészeti, kulturális, politikai eseményeket. Mennyit dolgozik, mire jut ideje a munkán kívül? — Valóban: kötött munkaidőben nem dolgozhat népművelő, de ez nem jelenti azt, hogy ne jutna idő mindarra, ami a teljes élethez kell: családra, önművelésre. Napilapokat és szakmai folyóiratokat olvasok rendszereseen. A Magyarországot, az Üj Tü- kört és az Élet és Irodalmat ugyancsak a szakmai érdeklődés olvastatja velem. Szeretem a zenét. A művelődési házban, ha nem zavar-ok senkit, felteszek valamit a lemezjátszóra, vagy rádiót hallgatok. A szegedi nyári szabadegyetemen színházból kiállításra, kiállításról előadásra mentem — nagyon sokat jelentenek az ilyen kimozdulások. Feltöltve jön haza az ember. Mennyit dolgozom? 10—12 órát naponta, van amikor többet, vagy kevesebbet, így jut időm a 12 éves fiammal és a 8 éves lányommal foglalkozni. Szerencsére már elég nagyok a gyerekek. Ezzel kapcsolatosan van egy kis történetem. Az egyik színésznő beszélgetett a kislányommal. ..Aranyos kislány vagy. téged biztosan nagvon szeret az anyukád.” — mondja" a színésznő. Erre a lányom: ..Persze, csak olyan sokat van itt a művelődési házban . ..” Sz. J. Nyolcszáz rendezvény, harmincezer látogató Ismeretterjesztés Mezőtúron, Kisújszálláson és Jászberényben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei elnöksége a közelmúltban értékelte mezőtúri, kisújszállási és jászberényi szervezetének munkáját. Az országos irányelveket és a helyi sajátosságokat szem előtt tartva a TIT mindhárom városban eleget tesz feladatainak - állapította nfeg az elnökség. Az elmúlt évben a szóban forgó városokban több, mint nyolcszáz TIT-rendezvényt tartottak, a látogatók száma meghaladta a 30 ezret. Javult az előadások, illetve sorozatok tudományágankén- ti összetétele; a természet- és társadalomtudományok megközelítőleg egyenlő arányban kapnak helyet a TIT rendezvényei között. Mindhárom városban nagy gondot fordítanak a fizikai munkások körében végzett ismeretterjesztésre. Ezen a téren szép eredményt ért el a kisújszállási szervezet, hisz rendezvényei látogatóinak az elmúlt évben csaknem 75 százaléka fizikai dolgozó volt. Lassú fejlődés mutatkozik a mezőgazdasági üzemekben végzett ismeretterjesztő munkában. Jászberényben például korábban a TIT rendezvényeinek csupán 6 százalékát tartották termelőszövetkezetekben, az elmúlt évben en- neke csaknem dupláját. Az eredményekkel nincsenek megelégedve; az ismeretterjesztő tevékenység fellendítéséhez a közelmúltban megalakult termelőszövetkezeti közművelődési bizottságok segítségét várja a TIT. Az ipari üzemek nagy többsége igényli a TIT közreműködését a munkahelyi közművelődési feladatok ellátásában. Jászberény, Kisújszállás és Mezőtúr nagy vál- latainál évek óta eredményesen működnek a munkás- akadémiák. A kisebb üzemekben nem előadássorozatokat, hanem a legkülönbözőbb témákból egyszeri előadásokat igényelnek a dolgozók. A legnagyobb érdeklődés azonban mindenkor a szakmaterületükhöz kapcsolódó rendezvényeket kíséri. Mindhárom városban gond a műszaki értelmiség bevo- v nása az ismeretterjesztő munkába. Mezőtúron 120, Kisújszálláson 50, Jászberényben 70 a TIT-tagok száma. Azonban műszaki értelmiségi pályán dolgozó mindegyik helyen csak egy van közöttük. (A megyei szervezetben is mindössze harmincnyolcán tevékenykednek.) Különösen érthetetlen ez Jászberényben, ahol a Hűtőgépgyár és Aprítógépgyár értelmiségi gárdája sokat tehetne az ismeret- terjesztés ügyéért. Mezőtúron, úgy tűnik, megtalálták az előrelépés útját, hisz a DATE Mezőgazdasági- Gépészeti Főiskolai Karán TIT-csoport működik. A hallgatók jövendő munkahelyükön mint TIT- előadók kapcsolódhatnak be a közművelődési munkába. A főiskolások tevékenységére egyébként a jászberényi szervezet is számít, itt a Tanítóképző Főiskola hallgatói tevékenykednek az ismeretterjesztésben. A TIT-előadók mindhárom városban rendszeres továbbképzéseken vesznek részt. Ennek egyik legjobb fóruma — például Kisújszálláson — a TIT-elő- adók és pártpropagandisták klubja, de az értelmiségi klubok, a saját szervezésű előadói konferenciák is nagy lehetőségeket rejtenek magukban. A TIT-előadások túlnyomó többségét ma már modern technikai eszközök segítségével szemléltetik. Problémaként említhető viszont, hogy a rendelkezésre álló ismeret- terjesztő filmek gyakran elavultak, nem követik a tudományok, a technika rohamos fejlődését — így sok esetben használhatatlanok a hallott tudnivalók elmélyítésére. A városok TIT-szervezetei jó, egyre erősödő kapcsolatokat építettek ki a közművelődési intézményekkel, társadalmi" szervekkel, különböző vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel. Néhány helyen — így Kisújszálláson annak ellenére, hogy munkáslátogatók száma nagyarányú, — akad még tennivaló a TIT és a termelő üzemek rendszeres, tartós együttműködésének kiépítésében. Az üzemektől esetenként nagyobb aktivitást várnak, mind a propaganda- és szervezőmunkában, mind pedig a rendezvények lebonyolításában. A jászberényi szervezet helyproblémával küszködik, ennek megoldása sürgős feladatként áll a város előtt. A városi TIT-szervezetek — hagyományaikhoz híven — különböző tanfolyamokat, baráti köröket, szakköröket tartanak fent. Mezőtúron említhetnénk az országjárásvezetők tanfolyamát, Kisújszálláson pedig a szónokképzést, amelyet a Társadalmi és Családi Ünnepeket Szervező Irodával közösen valósított meg a városi szervezet. Mezőtúron figyelemre méltó a TIT honismereti tevékenysége. amelybe az iskolás komáktól és felnőtt emberekig mindenkit igyekszik bevonni a szervezet. Gyakori, hogy a várostörténeti ismeretek a TIT-tagok publikálásai útján jutnak el a lakossághoz. A TIT-szervezetek előtt álló feladatok ebben az évben sem csökkentek, közművelődési és oktatáspolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében egyre differenciáltabb, szélesebb körű tevékenységet kell kifejteniük. T. E. Az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Anglia, valamint Kanada a legnagyobb vásárlója a Finomkerámiaipari Vállalat - pécsi - Zsolnay Gyárának. Tavaly 280 ezer dollár értékben szállítottak háztartási edényt és diszporceláni külföldre. Az érdeklődés az idén sem kisebb az ismert Zsolnay-termékek iránt, hiszen már a gyár egész évi kapacitását lekötötték. Képünkön: eozin vázák kézi festése Fiatal Művészek Stúdiója Kiállítás Párizsban A Fiatal Képzőművészek Stúdiója 34 tagjának alkotásaiból kiállítás nyílik március 16-án a párizsi Grand Palais-ban. A kiállításra a „Függetlenek szalonja” néven ismert, modern művészetek fórumának rendezői hívták meg hazánk képző- művé-/ fiataljait. Az évente rendszeresen megtartott képzőművészeti seregszemle hagyományai szerint — a hazai kiállítók mellett — minden esztendőben más-más nemzet kortárs alkotóinak művészetét mutatják be a látogatóknak. Ezúttal a fiatal magyar képzőművészek több mint száz alkotását — festményeket. grafikákat, szobrokat — ismerheti meg a tárlat közönsége. A párizsi kiállításon bemutatkozó magyar művészfiatalok a KISZ Központi Bizottsága küldötteiként részt vesznek a tárlat ünnepélyes megnyitásán. Györffybibliográfia A Verseghy Ferenc megyei Könyvtár bibliográfiai sorozatban jelent meg a Győrffy István munkásságát összegző munka Rékásy Ildikó összeállításában. A magyar néprajztudomány egyik legnagyobb egyénisége, Győrffy István Karcagon született 1884-ben. A kolozsvári és a budapesti egyetemi évek a természet- tudományok, a botanika jegyében indultak. Cholnoky Jenő figyelt fel tehetségére, s ő irányította érdeklődését az emberföldrajz, a településtörténet felé. Győrffy István életének két nagy lépcsőfoka volt: a Néprajzi Múzeum és 1933- tól az egyetemi katedra. Sokoldalú tudósegyéniség volt, érdeklődése enciklopédikus jellegű: település és építkezés, ősfoglalkozások, gazdálkodás, népviselet, népművészet. A nagykun tanya című tanulmányában új alapokra helyezve tárgyalja a magyar tanyarendszer kialakulását, történeti fejlődését. A Nagykunsági Krónika szerzője- ként írói képességeit is bizonyítja, s maradandóvá teszi nevét. A kötet bevezetéseként a tudós munkásságát dr. Bellán Tibor méltatja, majd Győrffy István 1906—1956 között kiadott munkáinak felsorolását tartalmazza az összegzés, a témakör és lelőhelyek pontos megjelölésével. — Nemcsak a kegyelet, de a tudományos feldolgozás számára is fontos a Győrffy Istvánról írott cikkek. tanulmányok jegyzéke. A könyvi — egyáltalán a sorozat — jól példázza azt is. hogyan válhat az elsősorban közművelődési feladatokat szolgáló könyvtár tudományos műhellyé is. ti
