Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
1978. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hazánk 6a a világpiac A termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműkö- ■ désében sok kedvező, fejlődésre utaló jelenséggel találkozhattunk az elmúlt időszakban. Számottevően megnövekedtek az ipari vállalatok, különösen a jelentős mértékben exportra termelő vállalatok vezetőinek külkereskedelmi is- metei. Ma már nehezen képzelhető el olyan vállalati vezetés, amely (legalábbis a saját termékeit, valamint a termeléshez felhasznált fontosabb importcikkeket, illetően) eredményesen tudna dolgozni a külső piaci helyzet folyamatos és alapos ismerete nélkül. A statisztikák azt jelzik: külkereskedelmi céllal nagyobbrészt az ipari szakemberek utaznak. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a külső piacot, áruink külföldi fogadtatását, a versenytársakat, a termékeinkkel szemben jelentkező igényeket, sőt a külföldi műszaki fejlesztési tendenciákat is a korábbinál sokkal alaposabban megismerjék. Emellett az utóbbi időben javult a külkereskedelmi vál- ilíalatok által a termelőknek adott tájékoztatás is, elsősorban a napi munkát érintő kérdésekben. A termelő vállalatokat felügyelő ágazati munisztériumok és a Külkereskedelmi Minisztérium egyaránt nagy gondot fordít arra, hogy erősödjék a vállalati együttműködés szervezettsége, összehangoltsága. Az éves feladatok koordinálására a vállalatok közös akcióprogramot készítenek, meghatározva a termelés és a külkereskedelem legfontosabb feladatait. o A korábbinál harmonikusabb kapcsolatok kialakulását segítette, hogy az elmúlt években változott a külkereskedelmi vállalatok belső szervezete is: olyan egységeket hoztak létre, amelyek a nagyobb vállalatokkal való összehangoltabb együttműködést, a korszerűbb értékesítési formák alkalmazását szolgálják. Az eredmények eűHenére a termelő és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javításában még sok a tennivaló. Régóta vitatott a külkereskedelem jövedelemszabályozási, érdekeltségi rendszere. A gondot alapvetően az okozza, hogy a külkereskedelem, jellegénél fogva viszonylag kis létszámú apparátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bonyolít le. Nehéz olyan rendszert kimunkálni, amely a különböző, egyébként külön-külön jogos követelményeknek (a külkereskedelmi vállalatok munkájának hatékonyságával arányos jövedelemképződés; az ármunka minőségi színvonalának növelésében való érdekeltség stb) egyidejűleg és egyetlen szabályozás keretében elégítsen ki. A jelenlegi szabályozás — s ezzel sok termelő és külkereskedelmi vállalat egyetért — nagymértékben forrása a vállalatok közötti érdekellentéteknek. e A termelők például joggal kifogásolják, hogy a külkereskedelmi vállalatok munkája számukra túlságosan drága. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy a külkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok 1977-re várható bruttó nyeresége meghaladja a 10 milliárd forintot, miközben bérköltségük az 1 milliárd forintot sem éri el. De nem alaptalan a külkereskedelmi vállalatok ellenvetése sem, nevezetesen: a bruttó nyereség nagyobb részét, mintegy 85 százalékát a költségvetés elvonja. A jelenlegi szabályozás tehát a külkereskedelmi vállalatokra valamiféle „adóbeszedő”- szerepet juttat. A probléma megoldására több javaslat készült: az eddigi kísérletek azonban nem hoztak eredményt. Az illetékes irányító minisztériumokra vár a feladat, hogy a különböző szempontokat. az eddiginél jobban összeegyeztethető megoldásokat dolgozzanak ki. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak formái az utóbbi években differenciáltabbakká váltak. Jellemző például, hogy a korántsem széles körben alkalmazott egyszerű bizományi üzletek a teljes exportforgalomnak mindösz- sze 20 százalékát ölelik fel, s jelentősen növekedett, a vállalatok közös érdekeltségét jobban érvényesítő társasági üzletek, illetve a nyereségérdekeltséggel kombinált bizományi üzletek aránya. Ennek ellenére szinte csak kivételesen fordul elő, hogy a külkereskedelmi vállalat az ipar önköltségi kalkulációját ismerné — ehhez ugyanis a gyártóknak nem fűződik érdeke — és annak alapján tudná kialakítani az értékesítési árra vonatkozó javaslatát, figyelembe véve a gyártáshoz felhasznált anyagok belföldi és külkereskedelmi ára között mutatkozó esetleges különbséget is. A probléma mögött jelentős mértékben a limitárak rendszere húzódik meg. A limitár az a minimális eladási ár, amelyet a termelő vállalat minimálisan érvényesíteni kíván, s az azon felüli többlet-árbevételéből a külkereskedelmi vállalatot meghatározott arányban részesíti. A gyártó a limitárat magasan, a külkereskedő pedig alacsonyan akarja megszabni. Kétségtelen, hogy ez a rendszer — legalábbis az esetek egy részében, ahol a limitárak valós és nem formális funkciót, töltenek be — segíti az alaposabb külkereskedelmi ármunkát, de nyilvánvalóak az együttműködésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai is. A problémakör átfogó, mélyreható értékelésével kellene megtalálni a különböző érdekeket kielégítő megoldást. Ennek keretében kellene megvizsgálni azt a termelő vállalatok részéről hangoztatott észrevételt is, amely szerint a külkereskedelmi vállalatok jelenlegi érdekeltségi rendszerében túlzottan erős a volumenérdekeltség, a külkereskedelmi munka minőségi vonásainak elismerése viszont a szükségesnél gyengébb. o A Központi Bizottság október 20-i határozata többek között irányelveket tartalmaz a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének fejlesztésére is. Ez fontos feltétele annak, hogy a termelési struktúra, a termelés és az. export gyártmányszerkezete fejlesztésének, a hatékonyabb értékesítési és beszerzési munka kialakulásának nagy feladatait sikerrel megoldjuk. K. Ny. J. VÉGE A mezőtúri Háziipari Szövetkezet perzsa- és torontáli szőnyegeinek jelentős részét Fegy- verneken állítják elő. A szőnyegszövő részleg nyolcvan nőnek ad munkát Holnap Időközi tanácstagválasztás GITR-igazgatásági ülés B cél: versenyképesség A TESZÖV székházéban tartotta tegnap délelőtti igazgatósági ülését a • Szolnok' megyei Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. Az összejövetel első napirendi témájaként Bozsik Zoltán, az együttműködés igazgatója ismertette a tavalyi eredményeket, és az idei terveket. Többek között, hogy a rendszer létrehozta azt az irányítási szervezetet, amely alkalmas a kidolgozott technológiák, valamint a hozzájuk kapcsolódó anyagi, műszaki eszközök és a korszerű ismeretek elterjesztésére. Az együttműködés azonban nemcsak a saját szakemberek tudására számít, hanem igénybe veszi csaknem húsz kutató és felsőoktatási intézmény segítségét is. A fejlesztési elképzelések között új alközpontok létrehozása is szerepel: Heves. Nógrád, Pest és Csongrád megyében akarnak irányítási centrumot telepíteni. A termelési technológiákat is korszerűsítik, a jobb ellátás érdekében külföldi búza és hibrid napraforgó fajtákat szerezitek be. Továbbfejlesztik a Szajolban már kialakított műszaki bázist, javítják az alkatrészellátást. Az 1977-ben tartott időközi választás óta Szolnok megyében több helyi tanácstagi választókerület megüresedett a tanácstagok lemondása, elköltözése, elhalálozása miatt. A megüresedett választókerületekben új tanácstagot kell választani. Az időközi választás időpontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1978. március 5-re állapította meg. Ennek megfelelően tűzte ki Szolnok Megye Tanácsa az időközi tanácstagválasztást a megyében 27 városi és 80 községi, összesen 107 választókerületben. Időközi választás a megye 7 városában és 38 községében lesz. A választás megtartásának előkészítése az elmúlt hetekben megtörtént. Minden megüresedett választókerületben , megvoltak a jelölőgyűlések, ahol az állampolgárok eldöntötték. hogy ki legyen a tanácstagjelölt. Egy helyen, a karcagi 37. választókerületben a jelölőgyűlésen az állampolgárok éltek a választási törvényben biztosított azon jogukkal, hogy a Hazafias Népfront által javasolt jelölt mellé másik jelöltet is állítottak. Itt tehát két jelölt közül kell a vasárnapi szavazással eldönteni, hogy ki lesz a tanácstag. Azokban a választókerületekben lakó, választójoggal rendelkező állampolgárok, amelyekben választás lesz vasárnap, személyre szóló értesítést kaptak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságától a névjegyzékbe történt felvételükről. Ez az értesítés tartalmazza a szavazás helyét és idejét is. A szavazás március 5-én, vásárnap reggel 6 órakor kezdődik. A Megyei Választási Elnökség kéri a választópolgárokat, hogy megyénk választási hagyományaihoz híven a reggeli, délelőtti órákban keressék fel a szavazóhelyiségeket. adják le szavazatukat. A szavazás módjáról a szavazatszedő bizottságok a választópolgároknak tájékoztatást adnak. Szolnok Megyei Választási Elnökség „Túlkoros úttorok fl gép áll, az ember dolgozik Helyhiány miatt állnak az értékes gépek A Tiszamenti Vegyiművek — az egész vegyipart átfogó, hosszú távú program részeként — nagyszabású számítástechnikai program megvalósításán dolgozik. Az elvek Balázs András szervezési osztályvezető: — A piacra épülő új mechanizmus első két-három éve alatt világossá vált, hogy ez a gazdálkodás gyorsan változó körülményeket, sokszoros információ-mennyiséget, gyors, de nem rutinszerű döntéseket jelent. Ezeknek — és még számtalan követelménynek — számítógép nélkül hosszú távon lehetetlen megfelelni. Körülbelül öt éve azután döntés született, hogy a vegyipar vállalatai ne kísérletezzenek önálló utakkal, hanem egy e célra létrehozott vállalat irányításával közösen hajtsák végre a „számító- gépesítést”. Ez a vállalat hozza létre az egész vegyipart átfogó számítási rendszert, amely az iparág irányi-' tását könnyíti meg és dolgozza ki az egyes vállalatok számítóprogramjait is. Ez határozza meg a szükséges gépeket, azok elhelyezését, a kezelők kiképzését, és támogatást ad a részrendszei'ek bevezetéséhez. A’ nagyvonalú koncepció alapelveinek kidolgozásához három év kellett, de ezek az elvek világszínvonalon mozogtak — akkor. Nagy előny, hogy így nem egyenkénti, esetleg nem illeszthető részrendszereket kell összeilleszteni, hanem fordítva: egy integrált rendszerhez kell a vállalatok számítóprogramjait kidolgozni. (Közbevetőleg: a Közös Piac országai 1972—74 körül jutottak odáig, hogy — közösen — létrehozták az első, a vállalati gazdálkodás egészét átfogó programcsomagokat. Itt pedig egy egész iparág számítási hátteréről van szó! Igaz, hogy a vázolt koncepciót a szocialista termelési mód lehetségessé teszi, de a lehetőség önmagában még nem megoldás!) I gyakorlat — Máig eljutottunk oda, hogy a programok próbafuttatása és a törzsadattárak feltöltése kész. Idei feladatunk az anyagforgalom dinamikus mozgásainak követése számítógéppel, ami az irányításnak még csak egy területe lesz. Megérkezett az első négy mágnesszalag-kazettás adatrögzítő gép is, de csak kettő működik, a másik kettő számára nincs hely. (A kél működő gép egy pici szobában dolgozik. A másik kettő — mint képünkön látható, le- . takarva a folyosón porosodik. Százezres értékek.) — A bevezetés minden kínját átéljük az idén. Elvben mindenki egyetért, a konkrét megvalósítás mégis lassan halad: nincs előzetes gyakorlat, nincsenek szakemberek, nincs megkövetelhető norma. A tevékenységek szerteágazóak: ahhoz például, hogy az anyaggazdálkodást gépesítsük, a raktárakat korszerű magas oolcokkal kellett felszerelni, át kellett alakítani a bizonylatokat, sőt a munkakörök is megváltoztak: a felhasznált anyagért például most már az felel, aki felhasználja. Tehát bárhol avatkozunk be a vállalati rendszerbe, az egész apparátust érintő változtatások következnek ebből. És még egy : ma még, a tanulóidőben, egyidejűleg kell a régi és az Új munkamódszer szerint is dolgozni, hogy a hibákat ki tudjuk szűrni. A munka tehát legalább kétszeres. A dolgozók létszáma — ha a gyest, létszámstopot nem is számítjuk — legfeljebb azonos. Az eredmény? — Júliusban a két módon- készített mérleg minősíti majd munkánkat is, módszerünket is. Azután már köny- nvebb lesz. hiszen a régi módszert nem használjuk tovább. A dolgozók munkája ekkor jelentősen megváltozik. megszabadulnak a gépies szellemi munka robotjától, és alkotó, gondolkodást igénylő feladatokat kapnak: adatrögzítés, tablóellenőrzés, elemzések, információtovábbítás. No meg az azután sorra kerülő területek dolgozóit is ők „fertőzik” majd meg számítástechnikával. És addigra talán megértik, hogy itt a cél nem a számítógép kiszolgálása, hanem az elavult, nehézkes belső irányítási rendszer korszerűsítése. Lehet. De az az asszony, akivel arról akartam beszélgetni, hogy hogyan dolgozik most, és hogyan képzeli munkáját évek múlva — elzárkózott. Mások a tájékoztatást keveslik: ők csak a letakart gépeket látják, pedig ha okosan beszélnének velük, talán maguk jelentkeznének az átképző tanfolyamokra. Hogyan jönnek majd rá ezek az asszonyok, hogy a komputer jó szerszám, hogy általa megszabadulhatnak a szellemi rutinmunkától? Kitől tudják majd meg? Epilógus A Vegyiművekben 1985—90 között tervezik a teljes vállalati irányítás számitógépes hátterének kialakítását. Addigra az első magyar űrhajós már megjárja a világűrt, az ember talán a Mars felé kacsingat. A ma még aránylag korszerű módszer addigra már tízéves lesz. De a Vegyiművek még így is a számító- gépesítés úttörői közé tartozik hazánkban. A programok már futnak. De az évek is. Kőhidi Imre Termelők és külkereskedők
