Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában A kétszázéves fennállását ünneplő Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola bőrműves, bú- torműyes, dekoratív festő, dekoratív szobrász, fotóillusztrátor, alkalmazott grafikus, játék- készítő grafikus, kerámiakészitő, könyvműves, ötvös, textiltechnikai rajzoló szakosztályában jelenleg háromszázharminckét fiatal tanul. Képünkön: Csohány Kálmán grafikusművész óráján Bokros László és Bokros Júlia kiállítása Kecskeméten Esztendők óta rendez kö­zös kiállításokat Bokros László festőművész és Bok­ros Júlia keramikus. Me­gyénkén belül és kívül, aki­állító intézmény meghívásá­nak és jellegének .megfele­lően állítják össze munká­ikból a kisebb-nagyobb tár­latokat. Most a kecs­keméti művelődési központ kérésének eleget téve szá­molnak be az utóbbi évek­ben végzett munkájukról. Bokros Júlia teljesen új oldaláról mutatkozott be. Tá­lai, vázái különböző méret­ben, egymáshoz közelálló alakvariációikban híven szol­gálják a választott funkciót. Madarakat idéző formaele­mek, bronzkori- edények bütykös-dudoros nyúlványai kelnek életre edényein úgy, hogy a szabadon hagyott si­ma felületeken teljes szép­ségében érvényesül az az ezerszínű máz, amely Bok­ros Júlia újabb kísérletei­nek eredménye. Bokros Lászlóról elmond­tuk már néhányszor: az utóbbi években eljutott ko­rábbi korszakainak szintézi­séhez. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy közölnivalója tisztult le, egyéni stüusa kristályosodott ki, hanem azt is, hogy korá.bbi önmagából is őriz minden művében va­lamit: a konstrüktivitás igé­nyét, a posztimpresszionista időszakától követhető lazú­ros, érzékeny színátmenetek kedvelését. Elemeiben pedig megőrizte azt a látható, ér­zékelhető világot, amely va­lamilyen vonatkozásban ma is munkára indítja. De míg két évtizeddel ezelőtt, Szol­nokra költözésének idősza­kában a vízpart, a Tabán ismert házaival, halászaival és hálóival jelent meg ké­pein, addig ma elég számá­ra egy-egy motívum, a ha­lászháló képi jele, árteres növények kusza ágboga, ha­lak, madarak suhanó for­mája — hogy azokból fel­idéződ jék a vízparti élet tel­jessége. Elvontabban fogal­maz, színeivel hangulatot, szituációt sugall — s így ál­talánosabb érvénnyel hat. Valamely motívumához, színkompozíciójához tágkö­rű kép és hangulati tapasz­talatok társulnak, Bokros László festményei gondolati és érzelmi síkon egyaránt hatnak. Képeinek felfogása, átélése teljes odaadást kö­vetel. Ám nem szűkíti le művé­szetét, közölnivalóinak körét drámai súlyú gondolatokra. A „homo sapiens” mellett a tréfás kedvű, vidáman ját­szó ember éppúgy jelen van, és táplálja művészetét, akár kerámiát, szobrot, érmet, olajképet, linóleumot, sző­nyegtervet vagy zománc­plasztikát készít. Ugyan­olyan őszinte kíváncsisággal nyúl minden mintázható, formázható anyaghoz, mint amilyen komolyan fordul a mesékhez, gyermekrajzok­hoz. Egri Mária fl Kodály kórus Írországban A Kulturális Minisztérium és a KÖTA döntése alapján a szolnoki Kodály kórus képviseli a magyar kórus­művészetet az írországi XXV, Nemzetközi Ezüstfesztivá­lon. A május 3-tól 8-ig Dél- írország Cork városában sorra kerülő találkozó min­den eddigit felülmúl, hisz európai együtteseken kívül más földrészek dalosai is színre lépnek. A számos nemzetközi si­kert aratott 65 tagú Kodály kórus vegyeskara és női ka­ra a legkiválóbb magyar szerzők alkotásaiból váloga­tott 18 reprezentatív kórus­művel mutatkozik be. A fesztivál (kötelező 'bemuta­tóin túl öt ízben ad hang­versenyt a magyar dalkul­túra kincsestárából. Kulturális munka új tartalommal A szakszervezeti kulturá­lis nevelőmunka az elmúlt években új tartalrríat kapott, egyre jobban segíti a szo­cialista életmód, életforma alakítását — állapította meg tegnapi ülésén a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Ma már a dolgozók érdekvédelme a közművelődésre is kiterjed. Ennek eredménye, hogy a művelődésbe bevontak köre szélesedik. Igényeik kielégí­tését ma már 439 könyvtár és 31 önálló művelődési in­tézmény segíti, és 206 ön­tevékeny művészeti együt­tesben fejtenek ki tevékeny­séget. Számítástechnikai szakemberek képzése Az idén mintegy kétszáz­ötven számítástechnikai tanfolyamot szervez a ha­zai vállalatoktól és a mint­egy ötven országból ér­kező hallgatók számára a KSH Nemzetközi Számítás- technikai Oktató és Tájé­koztató Központ. Új szá­mítógépek, oktatási anya­gok, programok és audio­vizuális eszközök (zártlán­cú tv-stúdió) segítik az ok­tatók munkáját. E beren­dezéseket az ENSZ fej­lesztési programjának pénzalapjából vásárolták. Képünk: zártláncú televí­ziós stúdió nagyban elő­segíti az oktatást A fasizmus végnapjai Magyarországon ták le a helyzetből adódó következtetéseket: Bethlen István gróf, aki 1921-től 1931- ig volt az ország miniszter­elnöke, 1944. június végén ja­vasolta ugyan Horthy kor­mányzónak a Sztójay-kor- mány felváltását egy olyan új kormánnyal, mely képes lenne a háborút „lelikvidál­ni” — olyan gyorsan, ami­lyen gyorsan csak lehet, de a kormányváltozásra csak majd másfél hónappal ké­sőbb, Románia kiugrása után került sor, és még akkor is úgy próbáltak lavírozni, ak­kor is arra törekedték, hogy elkerüljék a Szovjetunióval a közvetlen tárgyalásokat. Amikor pedig, hosszú hu­zavona után 1944. szeptem­ber 29-én Horthy elküldte megbízottjait Moszkvába — az előzetes fegyverszünet megkötésére, és 1944. októ­ber 11-én végül is aláírták az antifasiszta koalíció három vezető hatalma, a Szovjet­unió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia által megállapított fegyver­szüneti egyezményt. Horthy semmit sem tett a fegyver- szünet sikeres megvalósítá­sára. Milyen kötelezettségeket vállaltak — a kormányzó felhatalmazása alapján — a kormányzó megbízottai? met követ készítette elő — közvetlenül Hitlertől kapott parancsok alapján. Veesen- mayer 1944. október 11-én közölte Szálasival, a Hunga1- rista Mozgalom vezérével: 1. A Führer szemében Ma­gyarország egyedül felelős személye Szálasi Ferenc, a pártvezető; 2. Magyarország a német hadvezetés szem­pontjából nem átmeneti te­rület, ahol csupán időnyerés­ért folyik a harc, hanem bás­tya, amelyért Németország éppúgy harcol, mint Német­ország nyugati részéért vagy Kelet- Poroszországért. Ezt megelőzően Otto Skor- zeny SS ejtőernyős különít­ményparancsnok, — aki elő­zőleg 1943. szeptemberében kiszabadította a fogvatartott Mussolinit —, Hitler megbí­zásából Budapesten titokban tervet készített a Vár megro- hanására, Winckelmann SS tábornok pedig utasítást adott ki: Budapesten a meg­adott helyeken készenlétbe kell helyezni fegyvereket a nyilas terrorkülönítmények számára. Menekül a nemzet­vezető 1944. szeptember 23-án es­te 22 óra 30 perckor jelentet­te a Kossuth Rádió, mely ak­kor még külföldről, Moszk­vából sugározta adásait a magyar népnek: „Arad eleste után az orosz haderő Makó, Szeged és Bé­késcsaba irányában nyomul előre. Magyarország helyzete napról napra katasztrófáli- sabbá válik, a déli irányból haladó oroszok már csak fe­le akkora távolságban állnak Budapesttől, mint a Kárpá­toknál harcoló magyar csa­patok.” Másnap, 1944. szeptember 24-én 14 órakor a londoni rá­dió magyar adása így hang­zott: A magyar történelemnek ebben a legvégzetesebb órá­jában a Károlyi Mihály el­nöklete alatt álló londoni Magyar Tanács a következő sürgős üzenetet küldi ma­gyarországi honfitársainak: — A magyar határon a Vörös Hadsereg! Lakatos (1944. aug. 29-én őt nevezte ki Horthy kormányzó mi­niszterelnökké — KE) nyíl­tan beismerte, hogy az ország védtelen az Egyesült Nemze­tek túlnyomó erejével szem­ben. .. Lakatos azonban el­mulasztotta, hogy levonja az ebből a válságos helyzetből adódó következtetéseket. Tudja, hogy a helyzet re­ménytelen, mégis kész a ma­gyar katonák tízezreit felál­dozni a Vörös Hadsereg el­leni meddő küzdelemben. A Lakatos-kormány még ma is a halogatás kétkulacsos poli­tikáját folytatja, már pedig határozottságra és gyors cse­lekvésre van feltétlenül szük­ség. .. A magyar haderőnek csatlakoznia kell az Egyesült Nemzetek haderőihez a né­metek üldözésére és megsem­misítésére. A német megszállás következ­ményei Mindez több mint hét hó­nappal azután történt, hogy Hitler csapatai megszállták Magyarországot. Röviden az 1944. március 19—i német megszállás következményei: 1. Horthy kormányzó haj­landó volt meneszteni a hin­tapolitikát folytatott Kállay- kormányt, mely kormány egyrészt kiszolgálta a néme­teket nyersanyag- és ipari termékek szállításával, más­részt titkos tárgyalásokba bocsájtkozott a szövetsége­sekkel a háborúból való eset­leges kiugrás érdekében; 2. Horthy és az új, a Sztójay- kormány beleegyezett abba, hogy a magyar csapatokat a keleti fronton újból bevessék az első vonalba, vagy más­szóval azt, hogy a magyar katonák megszálló feladatok helyett részt vegyenek a har­cokban; 3. Horthy szabadke­zet adott a Sztójay-kormány- nak a zsidókérdés radikális megoldására, azaz a fajvé­delmi törvények alapján zsi­dónak minősített magyar ál­lampolgárok gettóba zárásá­ra, majd deportálására. Amikor 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg első egységei elérték az ország délkeleti részén — Battonya, Elek, Csanádapáca, Király­hegyes térségében a Thagyar határt —, az ország lakossá­gának döntő többsége már világosan látta, tudta, hogy a hitleri Németország ezt a há­borút elvesztette, és hogy a német fasiszták oldalán foly­tatni a harcot — egyszerűen esztelenség. Eli késett kormány­változás De a magyar uralkodó osz­tályok vezető politikusai csak nehezen és késlekedve von­A legfontosabb: Magyaror­szág szakít a náci Németor­szággal, csatlakozik az anti­fasiszta koalícióhoz és fegy­vereit a hitleri haderő ellen fordítja. De sem Horthy, sem a ma­gyar királyi vezérkar nem óhajtott fegyveres harcot kezdeni a németek ellen, eszük ágában sem volt kö­vetni Románia vagy Bulgá­ria példáját. Ezért nem tájé­koztatta Horthy ,1944. októ­ber 11-én éjszaka a Királyi Várban Szakasits Árpádot, a Szociáldemokrata Párt veze­tőjét és Tildy Zoltánt, a Kis­gazdapárt elnökét arról, hogy megbízottai Moszkvában alá­írták a fegyverszüneti egyez­mény végrehajtását! Fegyver­szüneti proklamáció Így történt, hogy amikor 1944. október 15-én, vasár­nap, amikor a munkások, munkaszünet lévén, nem dol­goztak a gyárakban, Horthy kormányzó a rádió útján közzétette a fegyverszüneti pröklamációt, a németek,*- nyilas cinkosaik segítségé­vel, órák alatt könnyűszer­rel meghiúsították az elő nem készített fegyverszüneti kísérletet. E német akciót Winckel­mann tábornok, az SS ma­gyarországi főparancsnoka és Veesenmayer budapesti né­Szálasi Ferenc, a Hunga­rista Mozgalom vezére 1944. október 16-án vonult be — német Tigris-tankok fede­zete mellett — a Királyi Várba, november 4-én, mi­után „nemzetvezető” elneve­zéssel új államfői méltóságot kreáltatott a maga számára, az országgyűlésben letette a hivatalos esküt. De alig 18 nap múltával, megrettent a szovjet csapa­tok gyors előretörése miatt, elhagyta a budai várat és előbb a Bakonyba, Farkas- gyepüre („Gyepű I.”). majd a Kőszeg mellett fekvő Velem községbe („Gyepű II.”), tet­te át székhelyét. A náci Németország Szála­si uralomra juttatásával mindenesetre elérte, hogy a nyilas rendszer az ország minden mozgósítható szemé­lyi és anyagi erőforrását a háború folytatásának szolgá­latába állította. Ez annyit jelentett, hogy Beregffy hon­védelmi miniszter újabb és újabb magyar hadosztályo­kat bocsátott a német had­vezetőség rendelkezésére, az iparügyi miniszter pedig megállapodott illetékes né­met tényezőkkel abban, hogy egyes termelési ágakat a Né­met Birodalom, vagy a Cseh- Morva Protektorátus terüle­tére telepítenek át, a veszé­lyeztetett területekről min­den mozgatható nyersanya­got, félkész és készárut ki­szállítanak Németországba. (Folytatjuk) Beregffy nyilas honvédelmi miniszter a fronton

Next

/
Thumbnails
Contents