Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 i | 1 A kunszentmártoni Járási Vas- és Faipari Szövetkezet cibakházi építőbrigádja az ipar­cikküzlet folytatásaként ABC-pruházat épít. Szalai Balázs brigádja még a betonelemek zsaluit készíti, de augusztus 20-án már átadják a 320 négyzetméter alapterületű ABC-t. Tiszafüred és környéke Korszerűbb üzletek, nagyobb választék A , Tiszafüred és Vidéke Áfész tizenegy településen közel harmincezer lakos el­látásának gazdája. Az el­múlt esztendőben a járási székhelyeken tovább bővítet­ték a szolgáltatások körét: a Tisza II. ABC-áruház élel­miszerosztályán bevezették az előrendelést, ugyanott a ruházati részlegben konfek­ció-átalakításokat is végez­nek. Az áfész megrendelésé­re a gázpalackok házhoz szállítását is vállalja. Az üzletekben tovább emelkedett az áruforgalom. Ez az arány a bolti keres­kedelemben 0,8 százalékkal, a vendéglátóiparban 0,3 szá­zalékkal haladta meg a me­gyei növekedést. Élelmisze­rekből a múlt évben a be­vétel elérte a 140 millió fo­rintot. Bár a többcsatornás árubeszerzés eredményesnek bizonyult, ^ mégis néhányszor hiány mutatkozott lisztes és édesipari termékekből, déli­gyümölcsből, valamint li­kőripari árukból. Ugyanak­kor az alapvető élelmiszer­ellátás rendszeres volt, meg­felelt a tőkehúskínálat fneny- nyisége isi, de ezen a téren további Választékbővítés szükséges. A ruházati áruforgalom 60, a vegyesipari több mint 112 millió forint volt. Külö­nösen az utóbbi ágazat éves növekedési ülteme (17 szá­zalék) kiemelkedő. Csökkent a hiánycikkek száma, de vasárukból, olajkályhából és gáztűzhelyből jelenleg sincs megfelelő kínálat. A vendéglátóipari árbevé­tel meghaladta az 57 millió forintot, javult a szezonális ellátás, s a tiszafüredi stran­don éttermet alakítottak ki. A cukrászsütemények iránti igényt — főleg hétvégeken és ünnepeken — viszont vál­tozatlanul nem tudáják ki­elégíteni. Emelkedett a szövetkezet felvásárlási tevékenysége is, Raktározási gondokkal küzd a Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Válla­lat szolnoki telepe: eltérően az elmúlt évektől, az idei ta­vaszra és nyárra ajánlott ci­pők és szandálok jelentős ré­sze már megérkezett. Jelen­leg mintegy 50 millió forin­tos készletet tárolnak, tavaly ilyenkor 35 millió forint ér­tékű áru elhelyezéséről kel­lett gondoskodniuk. Nemcsak a mennyiség ha­ladta meg jelentősen a szoká­sost, nőtt a választék is: női, s elérte az évi 17 millió fo­rintot, ami közel 30 száza­lékos növekedést tükröz. A szakcsoportok közül kiemel­kedő a méhészszakcsoport tevékenysége (tavaly tíz va­gon mézet adtak1 át felvá­sárlásra). Az idei tervek közül to­vábbra is kiemelt jelentősé­gű a körzet apró települé­seinek, kis boltjainak alap­vető áruféleségekkel és élel­miszerekkel való ellátása. Mindezek mellett növelik a boltok hűtőkapacitását, a tőkehúsellátást, a konzerv­félék választékát, a zöldáruk téli kínálatát, a cukrászsü­temények árusítási helyét. Tovább bővítik az előrende­lések körét, s a tiszafüredi zöldségboltot folyamatosan ellátják élő hallal. A ruhá­zati termékek választékbő­vítésére szorosabb kapcsola­tot alakítanak ki a ktsz-ek- kel, a háziipari szövetkeze­tekkel is, míg a vegyesipar­cikk klözül nagyobb lesz a bútorkínálat, s javítják ati- szaörsi és . tiszaszentimrei TÜZÉP-telepek áruellátá­sát. „Félszemmel” már az itt létesülő üdülőkörzet felé te­kintve, az idén a nagyköz­ség strandjának szezonális éttermét téliesítik, így csök­kentik a vendéglő túlterhe­lését, illetve bármely év­szakban biztosítják az itt üdülő diákok, turisták fo­lyamatos étkeztetését. To­vábbá felújítják a tiszafü­redi könyvesboltot, barkács- szaküzletet alakítanak ki, korszerűsítik a tiszafüred- kócsi Kaparó-csárdát, To- majníinostoron és Tísza- szemtimrén presszót, létesíte­nek. Az utóbbi településen bővítik az üzletet is, lehető­séget biztosítva a tőkehús értékesítésére. A Hortobá­gyi Nemzeti Park turista- forgalmának évről évre vár­ható emelkedése miatt kor­szerűsítik a nagyiváni biszt­rót is. férfi és gyermekszandálok, nyitott és félzárt lábbelik közül válogathatnak a vevők. A nagykereskedelmi vállalat csaknem az egész ország ci­pőgyártó vállalataival, szö­vetkezeteivel kötött szállítási szerződést, de jelentős rneny- nyiségű import lábbelit is vásároltak. Az olcsó és drá­gább iráni cipőkkel egyide­jűleg megérkeztek — töb­bek között — az NDK-ból a női, sportos utcai cipők és a vietnami lábbelik is. Számítógép­szerelés a PVC-III építésénél Kazincbarcikán, a PVC-III. épít­kezésénél a polimer gyár üze­mi próbái folynak. A japán licenc alapján készült gyár ve­zérlőművét szerelik. Onnan irányítják majd az egész tech­nológiát, számítógépes segéd­lettel. Képünkön: a vezérlőmű egységeinek bemérése. Több tej és hizott sertés Jászszenitandráson a Ha­ladás Tsz a községben már meghonosodott tenyésztési­tartási szokásokat figyelembe véve segíti a háztáji és kise­gítő gazdaságokat. A téesz tavaly 3200 sertést vásárolt fel a háztáji és kisegítő gaz­daságoktól. A 3500 mázsa súlyban átvett hízósertések értéke meghaladta a 10 mil­lió forintot. A sertéshús egy részét a tsz saját húsüzemé­ben dolgozta fel, a többit a húsipari vállalatnak adta át. Jelentős mennyiségű tej­jel és gyümölccsel járulnak hozzá a háztáji és kisegítő gazdaságok a nyugdíjasok, a lakosság áruellátásához. Az elmúlt évben 3 és,félmillió forint értékben 5500 hektoli­ter tejet adtak át a JÁSZ­TEJ-nek, közel 1 millió fo­rint értékben pedig 1300 má­zsa szőlőt a felvásárlóknak. A tsz háztáji bizottsága szaktanácsadással, a takar­mányokkal, tápokkal, ingyen vagy kedvezményes fuvarral, a megtermelt áruk értékesí­tésével segíti a kisáruterme- lőket. Tavaly például 4 és fél­millió forint értékű szálas és szemestakanmányt adott át a háztáji gazdaságoknak. A tavalyi eredmények ösz- szegzése után a tsz elkészí­tette a háztáji és kisegítő gazdaságok 1978. évi tervét. Erre az évre 3500 hízósertés felvásárlására és 6 ezer hek­toliter tej értékesítésére kö­tött szerződést a háztáji gaz daságokkal. A szőlőfelvásár­lásra, a terméskilátások fel­mérése után kötik meg a szerződéseket. B CIPŰNflGYKERNÉL Már egy hónapja kánikula van Kettős szerepben súfolódott rajta film és írott példabeszéd, se szeri, se száma az anekdotikus történe­teknek, ám nehogy puszta tréfaként értelmezzük azt, ami igaz; a vevő dühöngve viszi haza a silányra sikere­dett árut, holott — közvetve vagy közvetlenül — ő készí­tette! Furcsa kettősség él bennünk, szövi át minden­napjainkat. Vásárlóként egy­re igényesebbek vagyunk, mind kevésbé érjük be a tes- sék-lássék módon előállított árukkal. Jogos magatartás, hiszen pénzükért azt akarjuk kapni, ami jár érte. Terme­lőként viszont —, hogy fino­man fogalmazzunk — köny nyen túltesszük magunkat az előírásokban szereplő igé­nyeken, formaságnak véljük azt a jogos követelményt, hogy a pénzünkért — azt a teljesítményt nyújtsuk, ami jár érte. Kézenfékvő: a ket­tős szerep azonosságainak el­térő értelmezése konfliktuso­kat teremt, a termelésben és a felhasználásban egyaránt. S mert másfajta szereposztás nincsen — a társadalmi munkamegosztásból követke­zően nem is lehet —, ma­gunknak kell vállalnunk mindazt, aimt hol termelő­ként, hol fogyasztóként cse­lekedeteinkkel megtestesí­tünk. Mindössze illusztrációnak szánva: tavaly az árhatósá­gok helyszíni ellenőrzéseinek száma meghaladta a százez­ret. Ebből valamivel több, mint hétezer esetben buk­kantak szabálytalanságra. Sok ez vagy kevés? A mérle­gelő töprengés helyett a té­nyeknek most azt a jellem­zőjét ragadjuk meg, hogy az előírásokat megsértő terme­lők, kereskedők maguk is vá­sárlók, fogyasztók. Fölhábo­rodva tiltakoznak, ha megkí­sérlik bárhol becsapni, meg­rövidíteni őket. Ez a kettős­ség, ez a veszélyes gazdasági tudathasadás azonban sem átmenetileg, sem hosszabb távon nem viselhető el. Illet­ve elviselhető — mert hiszen létezik, — de az össztársadal­mi érdekek sérelmével. Szándékosan választottunk olyan esetet, amikor a kettős szerep nyíltan, mindenféle takarás nélkül szembekerül a közerkölcs normáival, sőt leg­többször az írott joggal is. A mindennapi élet ezerféle dol­gában azonban a frontvona­lak kijelölése nem ilyen egy­szerű. A mulasztó, a szabály­talankodó gyakran rejtve marad, bírája csak saját lel­kiismerete — s még inkább érdekeit jól felfogó tudata — lehetne, de ez a bíró nem hirdet ítéletet. S azért nem, mert gyakorlati tapasztala­tokból tudja, társakra talál. Fogyasztói elégedetlenségünk egyedi, az esetek túlnyomó részében meghatározott áru, szolgáltatás minőségének, árának stb. . következménye. Termelői igénytelenségünk sokféle jele azonban soha nem egyedi, hanem közös ha­tások teremtménye, mert mu­lasztásunk ugyan lehet egyé­ni, de az a legkevesebb, hogy mások asszisztálnak hozzá. A gyártmányszerkesz­tő hibás elképzelésére mások mondták ki a jóváhagyó igent, a művezető is tudja, hogy a gépeknél nem az elő­írt anyagot forgácsolják vagy darabolják, s a meóvezető- nek sincs kóros emlékezetki­esése, amikor a silányabbra ráüti, ráütteti a jobbat jel­ző pecsétet. Véletlenek persze vannak, s így megtörténhet, a sebbel- lobbal összeszerelt háztartási gép, a színhibás kelme, a gyatrán ragasztott cipő, a zsíros, vizes töltelékáru azok­hoz is — s most e két be- tűcske nagyon hangsúlyos — elRerül, akik készítették. El­jut viszont azokhoz is, akik pénzükért teljes értékű árut várnak, s ők szintén bűnhőd­nek, ártatlanul. Az adott esetben ártatlanul, de vajon mindig úgy?! Vagy kölcsön- kenyér visszajár alapon cse­reberélnek termékeket, s mindenki a másikat szidja? Ha a bér mögött teljes ér­tékű munka áll, akkor a ter­mék is mindazt magába fog­lalja, amit az ára kifejez. Leegyszerűsítve: egyenlő mennyiségek cserélődnek, mégha az árrendszer —'ter­mészetesen — tartalmaz is differenciáló tényezőket.1 Ha azonban, a bér mögül a csök­kentett értékű munka kandi­kéi ki, akikor a termék sem lehet az, aminek lennie kel­lene. Kinek jó ez? A vásárló­nak semmi esetre sem. Érde­kes módon azonban elégedet­lenségünk mindig csak egy dolgot, a terméket veszi cél­ba, megfordítja téhát a logi­kus menetet, a végpontnál kutatja azt, ami a kezdőpont­nál rejlik; úgy, mintha a lyu­kas tetőn beömlő égi áldás­ért az esőt kárhoztatnánk. ■Tavalyi gazdálkodásuk alapján a vállalatok, szövet­kezetek eredménye 21 száza­lékkal nőtt 1976-hoz mérten, s 166 milliárd forintot tett ki. Csakhogy amíg a vállalatok, szövetkezetek költségvetési befizetései tiz százalékkal emelkedtek, a részükre nyúj­tott kedvezmények és támo­gatások húsz százalékkal let­tek nagyobbak. Figyelmez­tető arányok, még akkor is, ha a részesedési alapokra 10,7 milliárd forint jutott, 14 szá­zalékkal több, mint az előző esztendőben. I növekedés könnyen kelthet dl van illúzió­kat egy-egy termelő- 1 helyen, hogy náluk minden rendben van, lássuk tehát, mit kínálnak az üzle­nünik: azt kínálhatják, amire fedezetet teremtettünk. Ezért magunkat vezetjük orrunk­nál fogva, ha csupán a pul­tok előtt elégedetlenkedünk, ha kettős szerepünkből csak az egyiknek a szövegét tanul­juk meg. A színművészet is­meri az egyszereplős darabo­kat. A gazdasági életben az ilyesmi ismeretlen. L. G. Lucernatelepítés ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS, BURGONYA Biztató szerződéskötések Megkötötték az idei ter­mékértékesítési szerződéséket a zöldség-, gyümölcs- és bur­gonyatermelők, valamint a felvásárlók és a feldolgozók; a szerződési kedv jó volt az idei tavaszon, viszonylag gyorsan létrejötték a megál­lapodások, amelyek megfele­lő árualapot biztosítanak a lakosság ellátásához, vala­mint az ipari és az export­szükségletek kielégítéséhez. Várhatóan 130 ezer hékitrá- ron termelnek zöldséget az országban, ebből 100 ezer hektárt a mezőgazdasági nagyüzemekben művelnek meg, a többin a kistermelők gazdálkodnak. Lesz elegendő burgonya, 22 százalékkal több áru átvéte­lére kötöttek szerződést, mint amit a lakossági ellátás igé­nyei indokolnak; 370 ezer tonna burgonya felvásárlá­sával számolnak, ez 50 ezer tonnával haladja meg a ta­valyi áruátvételt. Nem ennyire kedvező a kép gyümölcsféléknél, ugyan a vállalatok almából, körté­ből és baraokfélékből le tud­ták szerződni az előirány­zott mennyiséget, viszont málnából és szilvából (töb­bet is szívesen átvettek vol­na, ezekre a gyümölcsökre most is kötnek szerződést, ha van jelentkező. Jól haladnak a tavaszi me­zőgazdasági munkákkal a tijszaburai Lenin Termelő- szövetkezetben. Időben elvé­gezték az 1118 hektár gabo­na fejtrágyázását és a 101 hektár tavaszi árpa vetését. Jelenleg lucernát telepíte­nek, s a 25 hektár háztáji burgonyából öt hektáron már a földbe került a vetőmag. A hónap végére mindkét mun­kát befejezik. A cseresznye és a meggy metszésével már végeztek a közös gazdaság 91 hektáros kertészetében. A dolgozók a körte- és a kaj­szibarackfákat metszik, illet­ve folyamatosan kezdik a gyümölcsös tavaszi permeté- sét. HC * w wmr.s í' •» A KGST munkamegosztás keretében a MEZŐGÉP kaposvári gyárának csesztregi gyáregysége készíti kooperációban a speciális, cukorrépa-művelésre használható rotációs kapákat. Képünkön: Készülnek a rotációs kapák. A képen: előtérben Pása Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents