Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

XXIX. évf. 74. sióm, 1978. március 29., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kellemetlen emberek? Szociológiai vizsgálatok ta­pasztalataira utalva: a vál­lalati szervezetben létrejövő helyzet- és személyiség kon­fliktusok legtöbbször a mű­ködési modell ellentmondá­saira vezethetők vissza, azaz — most mondandónkra ért­ve — a kellemetlen embert gyakran ezek az ellentmon­dások teszik látszatra kelle­metlenné. Aki rálelt például egy változást hozó új mód­szerre, s kidolgozta gyakorla­ti megvalósítását hiába vár­ja, egyre türelmetlenebb. A türelmetlenség indulatokat szül, az indulatok nem adnak időt a stílus finommá csiszo­lására: nyers lesz a szó, eset­leg sért, bánt is. S már nem a javaslat a téma, hanem az illető kellemetlen egyénisé­ge. ..! Sok ilyen mérnök van? Igen, ahogy szövőnő és szer­kezeti lakatos, művezető és anyagkönyvelő szintén. Sokan vannak, akik képtelenek mechanikusan tenni a dol­gukat, akik — tudatosan meg ösztönösen is — szüntelenül kutatják, mi kínál jobbat, ésszerűbbet, célravezetőt. Sű­rűn olyasmibe is beleszólnak, amihez forma szerint semmi közük, mert nem munkakö­rük, nem feladatuk. Okvetet- lenkednek, mármint azok szá­mára — s az ilyenek tábora sem kicsiny —, akik szeretik az állóvizet, a zavartalan nyugalmat, a megszokottat. A oimkék tasakjából bármi előhúzható, s az illetőre ra­gasztható, mert nemcsak kel­lemetlen, hanem stréber is, ráadásul nem ért hozzá, mit akar, kitüntetést, miért nem jó az neki, ami van, s így to­vább. Sajnos, ezek a címkék a kezdeményező kedvű, a munkát a holnapi jobb ter­mőföldjeként felfogó, külön­böző beosztású emberek egy részét visszariasztják. Elked­vetlenednek, ráunnak azörö- köis bizonykodásra, s bár tudnának továbbra is sok mindenen jobbítani, elhall­gatnak. Szemlélőkké válnak, holott alkotó részesei kíván­tak lenni egy — akár terme­lői, akár más — folyamat­nak. Ott, ahol nagyon kevés — most az egyszer, a félreérthe- tetlenség kedvéért tegyük idézőjelbe — a „kellemetlen ember”, ahol túl nagy a csend, az egyetértés, ott bajt kell gyanítanunk. Napjaink­ban mindenfajta termelőte­vékenységben —, de nemcsak ott — döntő alkotóelem a megújulási-, a friss iránti befogadókészség. A közösség­nek az a képessége tehát, hogy nyitott szemmel járjon, s tárt karokkal. A nyitott szem fölfedezi mindazt, amit jobban lehet csinálni, a tárt kar pedig e jobb hogyanját öleli át. Ami óhajnak is túl szép, nemhogy a valóság jel­lemzőjének. Mégis, aligha véletlen, hogy a tekintélyes fejlesztési sikereket elérő vállalatoknál — amint azt egy, a kohó- és gépiparban, valamint a nehéziparban le­bonyolított vizsgálat mutat­ta —, a termelésüket folyama­tos műszaki megújulással fenntartó cégeknél az ipar­ági átlagnál kisebb, mégpe­dig jóval kisebb a mérnökök, a nagy képzettségű szakmun­kások, a begyakorlott irá­nyítók cserélődése. Nem ván­dorolnak, mert feladataik vonzóak, mert meghallgatják őket; céljaik lehetnek és si­kereik vannak. Máshol kelle­metlen embernek neveznék őket. Értő légkörű közössé­güktől is kapnak jelzőt, ám megérdemeltet, azt, hogy al­kotó típusú emberek. Veress Tamás ZÖMÜK határ Jól teleltek az ősziek Az elmúlt év ősze eléggé száraz, csapadékmentes volt. Ez különösen megnehezítette a jó minőségű talajmunkát, s így a vetést is. A magágy­készítés és az őszi vetés után még hosszú ideig voltak olyan táblarészek, amelyeken nem bújt ki a növény. A no­vember 16-i havaseső viszont megáztatta a talajt. A tél fo­lyamán aztán szépen kikel­tek a földben nyugvó mag­vak és a hó alatt kihajtotta teljes állomány. A magyar búzafajták kö­zül az MV—4-et, MV—5-öt és a GK szegedit termesztik a gazdaságok nagy részében. Ezeknek csupán 50—60 szá­zalékuk kelt ki, de a tavaszi állománybecslés arról győz­te meg a szakembereket, hogy a hótakaró alatt a fenn­maradó 40 százalék is kicsí­rázott. Ahol kellő mennyisé­gű magot szórtak ki, ott ezek­ből a fajtákból a hektáron­kénti tőszám megközelíti a 4,6—4,9 milliót, s így az ősz­szel még gyengének ígérkező növény elérte az optimális beállottságot. Nagy területen vetnek a gazdaságok Jübilejnaja—50- et is. Ez a szovjet búzafajta közismerten még a leghide­gebb telet is kibírja, így az ideit is. Kifagyásról, felfa­gyásról ennél a fajtánál nem lehet beszélni, hiszen a tő­állomány most is meghaladja a hektáronkénti ötmilliót. Az olasz búzák közül a Libelul- lát vetették több helyen is. Ez közismerten gyengébb tél- állóságú, s ezért a legtöbb gazdaságban számítva erre, úgy vetették, hogy a kifa­gyás, kipusztulás után is ele­gendő legyen a tőszám. Túl nagy károsodás végered­ményben ezt a fajtát semér­te, mivel a téli hidegek ide­jén általában hó is esett, s ez megvédte az állományt. Várakozáson felül jól teleltek a jugoszláv származású bú­zák. A kemény tél ellenére is jól mutatnák az árpatáblák, a februári nyolc-tíznapos me­leg hatására szépen zöldell­nek a vetések. Tavaszközépi állapotot tükröz a repce, né­hol szemet gyönyörködtetően szépen fejlett. Ahhoz, hogy ilyen jól bírták a hideget az ősziek, nagyban hozzájárult, hogy a gazdaságok már ja­nuárban megkezdték a fej­trágyázást, s a belvíz által veszélyeztetett területeken pedig a levezető csatornák tisztántartásával elkerülték az egyéb károsodást. A LEGÉRTÉKESEBB MUNKA Az üzemi balesetek megelőzésének lehetőségeiről A CSELEKVÉS PROGRAMJAI A gazdaság területén működő pártalapszervezetek idei feladatai 3. oldal A NÉPMŰVELŐK MŰVELŐDÉSÉRŐL Hogyan és mikor képezhetik magukat a kultúra munkásai? MEGMÉRETTEK A SZÍNPADOK Minősítő verseny Békéscsabán 4. oldal HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK 5-6. oldal Évente ötezer sze­mélygépkocsi árát „keresik” meg a MEZŐGÉP Vállalat tószegi gyárának munkásai. Az NDK* beli Forschridt (Ha­ladás) Kombinát részére szállított szecskázó adapte- terek ára ugyanis azonos egy gépko­csiéval. A MEZŐ­GÉP óbudai gyá­rától átvett termé­ket sikeresen hono­sították meg: már az első évben túl­teljesítették a ter­vezett mennyiséget WILLY BRANDT A ZIRCI BAKONY TSZ-BEN Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete tegnap a zirci Bakony Tsz-be látogatott. Tájékoztatót hallgattak meg, majd ezt követően Willy Brandt és kísérete megte­kintette a tsz 500 vagonos burgonyatárolóját. Willy Brandt és kísérete este Veszprém megyéből Buda­pestre utazott. KÜLKERESKEDELMI DELEGÁCIÓ UTAZOTT SZÓFIÁBA Magyar delegáció utazott hétfőn a bolgár fővárosba a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottságának kedden kezdődő 51. ülésére. A kül­döttséget Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes vezeti. DOKUMENTUMFILM A VÍZKÁRELHÁRÍTÁSRÓL Korunk egyik fontos kör­nyezetvédelmi tennivalójáról, a vízkárelhárításról mintegy félórás dokumentumfilmet forgatott a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság alkotó közössége, a Vízgazdálkodási Intézet tudományos közre­működésével. A mechanikai védekezési formákat ismertető filmmel a közeljövőben az ország va­lamennyi vízügyi igazgatósá­gát ellátják. A kópiákat a vízügyi szolgálat gárdáján kívül, a társadalmi vízügyi figyelők az iskolák környe­zetvédelmi szakköri tagjai­nak a felkészítésére, szak­mai továbbképzésére is fel-- használják. HAZAÉRKEZETT A KNEB-KULDOTTSÉG Hazaérkezett Moszkvából a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság küldöttsége, amely a Szovjetunió Népi Ellenőr­zési Bizottságának meghívá­sára — Szakali József ál­lamtitkárnak, a KNEB el­nökének vezetésével — is­merkedett a szovjet testvér­szervezet munkájával. Sza­kali Józsefet fogadta I. V. Kapitonov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Grúziában pedig E. A. She­vardnadze, a Grúz Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, SZOT-ELNOKSÉGI ÜLÉS Tegnap a SZOT elnöksége a beruházások munkavédelmi biztonságával kapcsolatos kérdéseikben foglalt állást, javaslatokat dolgozott ki és ezeket a kormányzati szer­vek rendelkezésére bocsátja. A SZOT elnöksége külön napirendi pontként megtár­gyalta a vasasszakszervezet jelentéséi az üzemi demok­rácia továbbfejlesztésében elért eredményeikről és fel­adatokról. A vasasszakszervezet el­nöksége a tapasztalatokat az érintett minisztériumokkal is ismerteti. EGY MONDATBAN — Tegnap hazánkba ér­kezett az Angolai Népi Vé- ' delmi Szervezet (ODP) öt­tagú küldöttsége Paiva Do­mingos Da Silva-nak, az MPLA Munkapárt Központi Bizottsága tagjának, az ODP főparancsnokának vezetésé­vel. Húsvéti kislibák a szolnoki baromfikeltetőben. Az idén eddig csaknem kétszázezer rajnai naposlibát keltettek a Baromfi- keltető és Termelő Szövetkezeti Közős Vállalat üzemeiben, o Szolnok, Békés és Szabolcs megyei közös és háztáji gazda­ságok részére iy. pj Az öntözés fejlesztésének fö területe továbbra is az Alföld A MÉM és az OVH vezetőinek értekezlete A mezőgazdasági és a víz­ügyi ágazat szoros együttmű­ködése szükséges az öntözés, a vízrendezés, a halászat és a mezőgazdaság üzemei víz­ellátásának, csatornázásának hosszútávú fejlesztéséhez — állapították meg tegnapi ér­tekezletükön a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium és az Országos Víz­ügyi Hivatal vezetői, akik Romány Pál miniszter és Gergely István államtitkár elnökletével a mezőgazdasági vízgazdálkodás távlatainak fejlesztési koncepciójáról tárgyaltak. Hangsúlyozták, hogy a vízkészlet növelésé­ben meghatározó a tavaszi bő csapadék tárolásának fej­lesztése, mivel az ország fel­színi vízkészletének mintegy 95 százaléka a szomszédos államok területéről érkezik. Az öntözés fejlesztésének fő területe továbbra is az Alföld, s a következő idő­szakban az anyagi eszközö­ket elsősorban a második Ti­szai vízlépcső révén biztosí­tott vízkészlet gyorsabb üte­mű hasznosítására kell kon­centrálni. A következő kö­zéptávú tervidőszakokban — így már a VI. ötéves tervben is — a gyepöntözéseket aján­latos nagyobb ütemben fej­leszteni. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a különböző zöldségfélék, a cukorrépa, a burgonya és az ipari célokat szolgáló ültetvények öntözé­sének kiterjesztését is. A szá­mítások szerint távlatban a mezőgazdasági üzemek ré­szére évi 300 millió köbmé­ter vízről kell gondoskodni. Az erők, eszközök koncentrá­lásának, megfelelően kell fej­leszteni a kiskörei öntöző- rendszer mezőgazdasági terü­leteit, valamint a gyakorta belvízzel sújtott Békés, Csongrád, Borsod és Szolnok megyei területek vízrendezé­sét. A vízfelhasználás gyors­ütemű növelésével a szenny­víz mennyisége is jelentősen emelkedik. Távlatban eléri az évi 73 millió köbmétert, amelynek kezelése és elhe­lyezése ugyancsak fontos együttműködési feladat. A MÉM és az OVH vezetői megállapodtak abban, hogy a hösszútávú fejlesztési kon­cepció megvalósítására rész­letes intézkedési tervet dol­goznak ki. A gazdaságokban Műszaki szemlét is tartanak a Mezőgéptröszt szakemberei Az év eleje óta mintegy 2 milliárd forint értékű mező- gazdasági gépet és többszáz millió forint értékű tartalék alkatrészt állítottak elő a Mezőgéptröszt vállalatai. Je­lentős részüket a tavaszi munkához szállították a gaz­daságoknak. Emellett bőví­tették a szervizhálózatot és a szervizkocsiparkot, tovább javítva a szolgáltatások szín­vonalát. Az elmúlt hónapokban az Agrotröszt megrendeléseit ál­talában kielégítették, igény szerint gyártottak egyebek között műtrágyaszórókat, pót­kocsikat, rakodókat. A több tízezer féle tartalékalkatrész­ből, részegységből, az idei munkákhoz már tavaly 1,2 milliárd forint értékűt szállí­tottak a M AGÉV-nek és köz­vetlenül a felhasználóknak. A Mezőgép vállalatok ele­get tesznek több soronkívüli feladatnak is. Szekszárdon például a tőkés cégtől vásá­rolt dohánytermesztő trak­torokhoz készítenek 46 rész­egység-garnitúrát; a palán- tázó eszközöket áprilisban adják át, majd folyamatosan állítják elő a sorművelőket, a műtrágyázó adaptereket, vé­gül a betakarítás felszerelé­seit. Hódmezővásárhelyen új paradicsomtermesztő rend­szer egységeinek sorozatgyár­tását kezdik meg a második negyedévben, ezeket még az idei szezonban megkapják a legnagyobb hazai termesz­tek. A munka közben elromló mezőgazdasági gépek gyors kijavítására országszerte máris csaknem 200 jól fölsze­relt, szervizkocsit állítottak készenlétbe. A Mezőgéptröszt segíti az importgépek zavartalan hasz­nálatát is; szakemberei ezen­túl rendszeres műszaki szem­léket tartanak a gazdaságok­ban,

Next

/
Thumbnails
Contents