Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-25 / 72. szám
1978. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Az országgyűlés második napján az ülésre ellátogatott Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Képünkön Willy Brandt Kádár Jánossal, Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének társaságában. (Telefotó - KS) (Folytatás az 1. oldalról) Számos javaslattal járult hozzá a találkozó munkájához. Végül is teret nyert Belgrádban a józan megfontolás, és a találkozó kielégítő eredménnyel zárult. — Kormányunknak továbbra is az a véleménye, hogy a helsinki záróokmány ajánlásait maradéktalanul valóra kell váltani. Ezt a dokumentumot továbbra is hosszútávú programnak tekintjük. A belgrádi tapasztalatokból levonjuk a megfelelő következtetéseket, és megtesszük a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. A miniszter ezután részletesen szólt az arab népek igazságos harcáról, az „Afrika szarva” térségében kialakult helyzetről, majd rámutatott: bár sok a gond és a probléma a nemzetközi színtéren, pesszimizmusra nincs okunk. Meggyőződésünk, hogy — a meglevő és a várható nehézségek ellenére a szocialista közösség országai, a világ haladó és békeszerető erőivel és a fejlett tőkésországok reálisan gondolkodó politikusaival együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az enyhülés irányzatának érvényesülését, sőt annak kiterjesztését is. Bizonyos, hogy az enyhülés alapjának. a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás javára való eltolódása folytatódik, és ez szükségszerűen tükröződik majd a nemzetközi politikában is. Végül a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülést, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését nagyban befolyásolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya, amely jelentősen kihat a nemzetközi légkörre. A külügyminiszter beszámolóját követő vitában Erdei Lászlóné (Szabolcs megye 16 vk.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke egyebek között azt hangoztatta, hogy a jelenlegi világ- helyzetben rendkívül megnövekedett a kormányok felelőssége civilizációnk sorsáért. A mi diplomáciánk, a szocialista országok összehangolt diplomáciája a békés együttműködés mellett száll síkra, s az utóbbi években a politikai és ideológiai különbségek ellenére — mind újabb rétegek és csoportok találják lehetségesnek és szükségesnek a közös fellépést. Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap fő- szerkesztője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy álig néhány hét telt el a helsinki záróokmányt aláíró államok nagyköveteinek belgrádi értekezlete óta. A tanácskozás eredményességéről elsősorban azért oszlanak meg a vélemények, mert egyes aláírók megkísérelték a záróokmány tartalmát meghamisítását, leszűkítését. Ez a Petrovdcs Emil Kossuth-dí- jas zeneszerző, (Budapest, 16. vk.) a Zeneakadémia régi otthona — amelyet jelenleg a Tannimpex birtokol eredeti funkciójának visszaállításáért interpellált a kulturális és a külkereskedelmi miniszterhez. Pozsgay Imre válaszában — a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — elmondta: a Kulturális Minisztérium arra törekszik, hogy tárgyalásokat kezdjen a Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanításának, Bartók Béla első hangversenyének otthont adó épület visszaszerzéséről. A helyiséggazdálkodás szervezeteivel együttműködve megfelelő eszközöket tudnak latba vetni azért, hogy újra a zenei életet szolgálják a 30 évvel ezelőtt elvesztett tantermek és a 250—300 személyes hangversenyterem. Bartha István (Hajdú megye, 1. vk.), a Debreceni városi Pártbizottság titkára arra kért választ, hagy a Neelőmozdíthatja vagy lassíthatja az enyhülés folyamatát. Az utóbbi időben e két nagy ország viszonyának normalizálásában a korábban elért jelentős eredményeket az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa egyes befolyásos körei megkísérlik kisebbíteni és gyengíteni. Szovjetellenes propagandakampányaikkal, a Szovjetunió ellen irányuló politikai mesterkedéseikkel azt a konstruktív nemzetközi együttműködést veszik célba, amely hosszú évek kitartó erőfeszítése nyomán alakult ki. Szeretnénk, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi, nem kielégítő alakulását belátható időn belül ismét előremutató szakasz váltaná fel. Ez a béke és a biztonság megszilárdításának a kilátásait is nagyban javítaná kísérlet azonban nem sikerült. A szocialista országok változatlanul a béke és a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Boros Béla (Budapest. 6. vk.) felszólalásában egyebek között arra mutatott rá: a Kínai Népköztársaság kormányának politikája is nehezíti a nemzetközi légkör további javítását, a békés egymás mellett élés térhódítását. Ezt jelzi, hogy durván visszautasítja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a kapcsolatok normalizálására tett javaslatait és figyelmen kívül hagyja az atomsorompó-egyezményt. A felszólalásokat követően — miután a szót kért képviselők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügyminiszternek a kormány külpolitikájáról megtartott beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután — napirend szerint — az interpellációk következtek. hézipari, az építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal milyen együttes intézkedést tervez Debrecen hőellátásának fejlesztésére. Simon Pál nehézipari miniszter az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elmondta: Debrecen 1981 utáni hőellátásának biztosítására két lehetőség van. Az egyik a debreceni erőmű bővítése, amely a hőellátást egyidejű villamosenergia- tenmeléssel oldja meg. A másik elképzelés szerint csak a hőellátás biztosítására épülne forróvízkazán. A Nehézipari Minisztérium a fejlesztési elképzeléseket ez év végén terjeszti az állami tervbizottság elé, s a döntések alapján bármelyik terv valósul meg, a város hőellátása 1981-et követően is biztosított lesz Káli ferenc (Fejér megye, 13. vk.) gimnáziumi igazgatóhelyettes a kedvezményes MÁV utazási igazolvány érvényesítésének egyszerűsítése ügyében interpellálta a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy a több mint egymillió arcképes igazolványt két hónapon át 100 dolgozó érvényesíti fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter egyetértett abban, hogy túlzott az adminisztráció, s bejelentette, hogy a Pénzügyminisztériummal és a MÁV-val egyetértésben jövő év januárjától már a munkahelyeken érvényesítik a kedvezményes utazási igazolványokat. Tausz János (Pest megye, 22. vk.) az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója a főváros környéki községek telefonellátásának javítását kérte a közlekedés- és postaügyi minisztertől. Az interpellációra adott válaszában Pullai Árpád elmondta, hogy a telefonhálózat, a központok túlterheltségére, elavultságára vonatkozó észrevételek helytállóak. Az interpelláló képviselő választókerületében azonban az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet. A kérdéses településeket több fővonal köti össze a budapesti hálózattal, bár a telefonellátás javítására vonatkozó igények itt is jogosak. Sándor Dezső (Borsod megye, 15. vk.) tanácselnök az egészségügyi minisztertől kérdezte: mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesznek a borsodi 15. választókerület betöltetlen körzeti és üzemorvosi állásainak ügyében. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter válaszában elismerte, hogy a lakosság joggal türelmetlen, és a megoldáshoz központi és helyi intézkedésekre is szükség van. Pozsgay Imre, Simon Pál, Pullai Árpád és Schultheisz Emil válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Sándor Dezső ezután a nehézipari miniszterhez is in- teroellált. Azt kérdezte: mikor intézkednek a lakossági áramdíjak egységesítéséről és mikor jut több, a kedvezményes éjszakai áram használatát biztosító kapcsolóóra a falun élőknek. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában egyebek között kifejtette: ár- csökkentésre nincs mód, hiszen tavaly is csaknem 1 milliárd forint állami támogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. Az említett kancsolóórák használata viszont a népgazdaságnak is előnyös, de ezekből az árammérőkből kevés van, jóllehet már tízezret importáltunk belőlük. És még kétszer ennyi behozataláról is tárgyalnak. Növelik a hazai gyártást is, ám a jelenlegi „sorbanállás” várhatóan csak jövő év végére, 1980 elejére szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés pedig négy ellenszavazattal tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyhek második napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet — ezzel véget ért. Vita a beszámolóról Interpellációk Harminc évvel ezelőtt, 1948. március 25-én adta ki a rendelkezést a kormány a száznál több dolgozót foglalkoztató vállalatok államosításáról, s még aznap a társadalom tulajdoná ba kerültek az érintett ipari, közlekedési és bányavállalatok, villamosművek. Az államosítás a magyar nagytőke gazdasági hatalma ellen folytatott küzdelemsorozat döntő ütközete volt. összesen több mint 160 ezer embert foglalkoztató 594 vállalat került állami tulajdonba, s ezzel a szocialista szektor részaránya a magyar gyáriparban 80 százalék fölé emelkedett. E nagy horderejű intézkedés a szocialista építés kibontakoztatásának egyik alapvető feltételét teremtette meg. „Nem volt tölili álmatlan éjszakánk“ Baricza György, a papírgyár üzemvezetője emlékezik az államosításra — Húszévesen jöttem ide. Segédmunkásnak, persze. Akkor, 1946-ban majd’ mindenki így kezdett. És annak is örült az ember; mert ebbe" a gyárba nem volt könnyű bejutni. Akkor ás mondogatták, aztán egyre többször hallottam: nincs nyersanyag, nagyon fogy a készlet. Azt is tudtam, hogy az energiával is baj van — örökösen szénmizéria volt. Negyvennyolc tavaszán a csőd szélén állt a gyár. Az államosítás megnyugvást hozott. Az akkori öregek úgy mondták, már nem kell félni, hogy utcára kerülünk, ezután a létbizonytalanság miatt nem lesz álmatlan éjszakánk. Nem is volt, úgy gondolom, az akkori derékhad a biztonságot, a munkát, a megélhetést jelentő munkabért remélte elsősorban. Baricza György papírgyári művezető emlékszik így 1948. március 25-re, az államosításra. A gyári történetből tudjuk, mindössze kétszázvalahány ember dolgozott akkor a Szolnoki Papírgyárban. — Ez kis gyár volt, s annyira korszerűtlen, hogy nem is csoda, kigyúlladt 1950-ben. Képzelje el: papírgyár favázas, kátránypapíros tetővel! Persze,, hogy lángolt benne a filc, a papír. Az 1937-ben indított üzem negyvenedik évében annyit termelt egy hónapban, mint az államosítás előtt egy év alatt. Több mint ezer ember keresi most kenyerét az állandóan fejlődő, növekvő gyárban, — Én húsz-huszonkét évesen, higgye el, nem figyeltem akkor sók mirfdenre, ami most már nagyon érdekel. Dehát ha tagadja is, ezzel így van mindenki. Annak nagyon örültem, amikor jött a jó pénz, a foriiit. Heti fizetésünk volt, ha jól emlékszem, negyven forintot vittem először haza édesanyámnak. Milyen jól bevásárolt belőle a piacon! Aztán már az államosítás után egy félévvel nem az anyámnak vittem a fizetést. 1948 őszén nősültem. Nemsokára a gyár adott lakást, itt a gyári telepen élek! azóta is. Az az igazság, nem gondoltuk 1948- ban, hogy ekkorát lép előre az üzem. Gyarapodott épületekben, gépekben, emberekben. Valamikor régen táskáztunk, akár nappalos, akár éjszakai műszakban dolgoztunk. Hoztuk a kis ennivalót, s ha éhünk támadt, falatoztunk a gép mellett. Hol van az már, — öltöző, fürdő, ebédlő! Hát ugye, harminc év sok idő. Papírgépek, feldolgozó üzemek, korszerű termékek sora jellemzi a gyárat, és korszerű tudású, a nagy feladatokhoz felnövő munkásgárda is. — Kereskedelmi érettségivel jöttem ide, annakidején. Nem volt elég, 1958-ban a papírgyártó szakmunkás képesítést is megszereztem. Most, az államosítás harmincadik évében ismét a változásról, a fejlődésről beszél minden és mindenki. A nagyra nőtt gyárudvar se elég már, tovább terjeszkedik az újabb nagy fejlesztés előtt álló üzem. A gyár rekonstrukciója és új beruházása szinte megduplázza majd az eddigi termelést.' Sok régi munkás beszélget már róla, várják, mikor kezdődik a nagy munka. Velük! persze a fiatalok is. Baricza György üzemvezető is fiatalos hévvel beszél a jelenről és jövőről. A múltról is eszébe jut még valami: — Aranygyűrűs vagyok, a gyártói kaptam én is, meg a feleségem is. Tudja, a törzs- gárda-tagsággal jár. Most igen szépen kapunk hűségpénzt is, igazán elégedett Vagyok. Elgondolkodik. Aztán csak kimondja: — Bár az lenne a legjobb! Mégegyszer huszonkét évesnek lenni! — sj — A Körösmentiben Kétszer annyi napraforgót vetnek Négyszázötven hektáron termesztettek tavaly napraforgót a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezetben. Hektárokénti huszonhét mázsás átlagtermésük jóval meghaladta az országos eredményt. A Gabona- és Iparnövény Termesztési Rendszer tagjaként a közös gazdaság az idén csaknem kétszerié nagyobb területen, 880 hektáron termeli e fontos növényt. Ha az időjárás engedi, április közepén kezdik meg a három fajta, az iregi csíkos magyar, a Wniirnk nagy olajtartalmú szovjet és a nagyecsedi napraforgómag vetését. Mintegy tizenötmillió forint bevételt terveztek az olajos magból, amelynek negyven százalékát növényolajipari feldolgozásra, a többit vetőmagként értékesítik. Három, kombájnra szerelhető napraforgó-betakarí- tó adaptert vásárol a közös gazdaság és már lekötötte a növényvédő repülőgépet a betakarítás előtti vegyszeres lombtalanításhoz. Új eljárással Jelentős olajtöbblet (Tudósítónktól) A másodlagos olajtermelés új üzemi kísérleteit kezdték meg csütörtökön az algyői mező legnagyobb olajtelepében. A Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával végzett kísérlet során négy kútba polimeroldatot sajtolnak be, egy olajtermelő kútban pedig ellenőrzik az olajtermelés változásait. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia miskolci olajbányászati kutató laboratóriumában több éve vizsgálják a polimeroldatok olajtermelést növelő hatását, s az eredmények igen biztatóak. Az új eljárás lényege, hogy a kijelölt kutak korábban besajtolt vizébe poliakrilamidot oldanak, a vegyianyag hatására csökken az olajat kiszorító víz mozgékonysága, így olyan pórusokból is kihajtja az olajat, amire a víz önmagában nem képes. A számítógép segítségével végzett első hazai kísérlet gyorsan megtérülő befektetés, hisz az új eljárással a kitermelhető olajmennyiség várhatóan mintegy 10 százalékkal növekszik. A korszerű másodlagos termelési módszer ipari méretű alkalmazását a tervek szerint 1982-től kezdik meg. Csak Algyőn, az ország legnagyobb kőolajmezőjén az új eljárással több millió tonnával növekedhet a felszínre kerülő olaj meny- nyisége. Az átfogó öntözési terv első részeként alakították ki a 61 hektáros legelő öntözőrendszerét Jászladányban, az Egyetértés Termelőszövetkezetben. A iibatelep szennyvizének elvezetésével pótolják a talaj hiányzó nedvességtartalmát. Az öntözőberendezést Gonda Gellért gépkezelő már üzembe is állította, mert a száraz tél után minden csepp vízre szükség van.
