Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1976. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 9 Hangverseny előtt Tanári hangversenyt adnak holnap Jászberényben a Palotásy János zeneiskola tanárai. Képünk az egyik próbán készült, amelyen Szalóczy Miklósné és. Túri Márta Vivaldi D- moll concerto fuvolára és zongorára cimű művének előadását gyakorolta. A Magyar Hárfástrió Mitsuko Uchida Még néhány hét, és véget ér az Országos Filharmónia hangversenyévadja. Gazdag választékot kínált az idén is a Filharmónia, s a különböző hangversenyek színvonala általában megfelelő volt — néhány egészen magas művészi csúcscsal. A meghirdetett ötféle bérlet jól szolgálta a zene- pedagógiai elveket is. Nem része a nevelésnek? A megye hangverseny-látogatóinak jelentékeny része általános iskolás. A négy hangversenyből álló bérleti sorozatot tizenhárom helyen tartotta meg az Országos Filharmónia — egy-egy hangversenyt két-háromszáz kisdiák hallgatott végig. Az általános iskolai tanárok többsége — megértvén az esztétikai, szorosabban véve a zenei nevelés fontosságát — igyekezett tanulóit elvinni a hangversenyekre, de néhány helyen a zeneiskola magára maradt a szervezésben. Érthetetlen például, hogy Palotássy János, Rácz Aladár, Székely Mihály városában miért verbuválódott oly nehezen az általános iskolás közönség. Az Országos Filharmónia vezető munkatársának e témában tett kijelentésével értünk egyet: „Ott költjük el az állam, által adott tízmilliónyi támogatást, ahol értelmét, eredményét látjuk”. Ez persze nem jelentheti azt, hogy lemondjunk a zenei nevelésről azokon a helyeken, ahol a kényelmesség, avagy nemtörődömség miatt a hangversenyek látogatottsága még nem megfelelő. Általános flz Országos Filharmónia hangversenysorozatairól megállapítás, hogy a pedagógusoknak nagyobb gondot kell fordítani a hangverseny-látogatásokra. A középiskolai hangversenybérletek — öt helyen a megyében — kihasználtsága már jobb, de néhány vidéki gimnáziumra, szakközép- iskolára szintén vonatkozik az előző megállapítás. A szakmunkástanulók számára nyolc helyen tartottak négy előadásból álló hangversenysorozatot. Egybehangzó megállapítások szerint a szakmunkásképző intézetekben jobban törődnek a fiatalok zenei műveltségével, mint az általános vagy középiskolákban. Sajnálatos viszont, hogy amelyik szakmunkásképzőnek nincs hangversenyek megtartására alkalmas terme, nagyon nehezen tud kulturált, a zenei esemény rangjához megfelelő helyiséghez jutni. Szolnok az élen Szolnok hangversenyélete — az ország hasonló adottságú városaihoz viszonyítva — igen fejlett. A hat hangversenyből álló sorozatnak több mint háromezer rendszeres látogatója van, „elvileg” minden zenekar és szólista telt ház előtt lép fel a Szigligeti Színházban. Sikere van a három előadásból álló kamarabérlet-sorozatnak is. Szerényebb számú közönség látogatja — érthetően — a hangversenyeket Jászberényben és Törökszent- miklóson. A szakkritikák és a közönség véleménye alapján megállapítható, hogy a hallgatóság elégedett a hangversenyek művészi színvonalával. Különösen nagy sikere volt a Magyar Hárfástrió- nak, Mitsuko Uchida japán zongoraművésznek és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának, valamint a debreceni Kodály kórusnak. A filharmóniai hangversenyek száma, látogatottsága — bár felfelé ívelő a szám — a megye összlakosságára vonatkoztatva még korántsem kielégítő, mesz- sze az optimális alatt marad. Sajnálatos tény, hogy a „felnőtt” hangversenyeknek csupán a lakosság egy százaléka a rendszeres hallgatója. Mit ígér a kővetkező évad? Az 1978—79 évad tervei még változhatnak, de remélhetőleg szűkebb hazánkban vendégszerepei majd a Magvar Állami Hangversenyzenekar, a Wroclawi szimfonikus zenekar, a Szegedi szimfonikus zenekar és a lipcsei Gewendhaus Orchester. Megrendezik Ránki Dezső zongoraestjét is. Az általános iskolások a reneszánsz és a baroikik zene mestereivel, a bécsi klasz- szikusokkal és századunk magyar kórusművészetével ismerkedhetnek. — ti — Fura kia szerkentyű II Kodály-módszer eredményei Kecskemét több általános iskolájában évekig tanulmányozta.* a szakemberek a Kodály-módszer szerinti ének-zeneoktatás pszichológiai hatását. A kísérletbe bevont tanulócsoportok különböztek egymástól a zenei képességeket illetően, másrészt abban a körülményben is, hogy eltérő óraszámban tanulták az éneket. A fő kérdés az volt: a zeneoktatás mint nevelési eszköz milyen hatással van a gyerekek egyéniségére, és közösségi magatartására? Egyebek között megállapították, hogy a kodályi elvekre alapozott zenetanításon részt vevő tanulók általában aktívabbak mint a többiek, s fogékonyabban sajátítják el más tantárgyak anyagait is. A tanulságos felmérés eredményeit közkinccsé teszik. A kecskeméti kísérletről kiadvány készült, amely rövidesen nyomtatásban is megjelenik. Fura kis szerkentyű került múzeumba Pécsett: egy múlt századi stoppológép, amelyet takarékos nagyanyáink, dédanyáink használhattak valaha. Az eredeti leírás szerint „tömőgépnek” nevezett Készülék segítségével zoknikat, harisnyákat és más textil- anyagokat lehetett gyorsan, egyenletesen megfoltozni. Egy idős, nyugdíjas asszony ajándékozta a Janus PanA magyar költészet értékeinek terjesztése, az anyanyelvi műveltség és előadói készség fejlesztése céljából harmadik alkalommal rendezték meg Nyíregyházán pedagógusok részére a Váci Mihály vers- és prózamondó fórumot. Az első két rendezvényen csak szabolcsi nenonius Múzeum helytörténeti osztályának a régmúlt idők különös relikviáját; információja szerint 110—120 éves lehet a szerkezet. A tenyérnyi nagyságú, horgokkal és rugókkal ellátott gépecskére kifeszítették a lyukas anyagot, s így jól láthatóvá, könnyen hozzáférhetővé vált az anyag a foltozás számára. velők vettek részt, a szombat-vasárnapi eseményekre azonban már nyolc megye és a főváros 48 pedagógusa nevezett be. Egy-egy szaba- donválasztott vers vagy prózai mű bemutatásával. Az előadások tapasztalatait vasárnap értékelik, s ezt követően kerül sor a díjak és emléklapok átadására. Vers- és prózamondó fórum X A tudomány erejével II pártszervezetek a tudománypolitikai irányelvek megvalósításáért a DATE mezőtúri főiskolai karán Azokban az intézményekben, ahol tudományos kutatásokat folytatnak, a párt- szervezetekre elsőrendű fontosságú feladatként hárul a minél eredményesebb kutatómunka támogatása. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő megállapítás olykor meglehetősen bonyolult feladatokat jelent, de mindenképpen szerteágazó munkát. A DATE mezőtúri főiskolai karán a pártszervezet hogyan segíti a tudománypolitikai irányelvek megvalósítását, ezzel a kérdéssel kerestük meg d.r. Ferenczy József docenst, a főiskolai kari pártvezetőség titkárát és Győrfi György adjunktust, az oktatási alapszervezet titkárát. — A főiskola Mezőtúron fiatal intézmény. Néhány évvel ezelőtt még a kutatások beindítása, rendszerezése lehetett a gond... • — Az utóbbi hat évben váltak szisztematikussá azok a törekvések, amelyek a tudományos kutatómunkát a gyakorlattal szoros összhangban értelmezik, értékelik. Meg kell jegyeznünk, hogy főiskolánk jogelődjében nem folyt szervezett kutatómunka, így pártszervezetünknek — a kezdet kezdetén — az igényfelkeltést kellett támogatnia. Tudatosítanunk kellett, hogy tudományos eredményesség nélkül a felsőfokú oktatási intézmények nem tudják feladataikat maradéktalanul ellátni. — Felmerülhetett — esetleg — az „én pedagógus vagyok, nem pedig kutató” szemlélet is... — Tiszteletben tartottuk ezt a nézőpontot, de vitatkoztunk, bizonyítottuk, hogy a szervezett célirányos kutatás nélkül lehetetlen lépést tartani a tudománnyal. Aki oktat, annak magas szinten kell ismernie a tudományát. Az is egyértelmű, hogy felsőfokú oktatási intézményekben az oktató tekintélyének egyik fontos része a tudományos felkészültség. Eljutottunk odáig: minden kinevezett oktatónak van kutatási területe. —. Ezekről hallhatnánk? Műszak után A csípős márciusi este sietős léptekre ösztönzi a járókelőket. Fél hat után megélénkül a tiszafüredi főutca, feltűrt gallérú munkások igyekeznek a Kossuth iskola felé. Kék overallban, üzemi, utcai öltözékben, ki honnan érkezett. Kezükben táska, és akár fiaik, a folyosóra lépve az ismerős arcokat keresik. A cigarettázó csoportok felől mondatfoszlányok fűződnek: a Dunántúli Középhegység részei... meg a Vértes ... a kiegyezés lényege... a hasáb térfogatát megkapjuk ... Hat órát jelez a csengőszó. Még egy-két szippantás a cigarettából, és a felnőttekből néhány perc múlva diákok lesznek. Az ötödik osztályban tizenhatan vannak. — A múlt órán a Föld és az ember című fejezetet vettük. Elolvasták mind a nyolc olvasmányt? Hangok a pádból: és kettőt... én hatot... én most semmit, beteg az asszony, nem tudtam ... — Nos, melyik tetszett a legj óbban ? Tessék! — Nekem a Nap és a testvérei című rész. Az egyik bolygó távolabb, a másik közelebb van hozzánk, ök a közeli rokonaink, s közülük egyet-kettőt már fényképfelvételről is ismerünk. A mi Földünk például hétszázszor beleférne Napunkba. Azért, — A fölsorolás nagyon hosszú lenne, így csak ösz- szefoglalóan kutatási területeinkről: diszciplináris; — tehát oktatásfejlesztő kutatások — programos feladatok; — ezek tárca, illetve kormányszintű programok, amelyek egy-egy részterületét mi végezzük — illetve a harmadik kutatási terület a megbízásos kutatások] Ez utóbbiak állnak legközvetlenebb, legszorosabb kapcsolatban a különböző gyakorlati, úgyszólván mindennapi termelési kérdésekkel. — A tudományos kutatások elvi hátterét a tudománypolitikai irányirányelvek rögzítik. Talán pontatlan így a kérdés, de azért megkockáztatjuk: hogyan váltják „aprópénzre” ezeket a célkitűzéseket? — A feladatból indultunk ki: a mezőgazdasági termelést közvetlenül irányító középszintű vezetőket, üzemmérnököket kell képeznünk. A pártszervezet figyelemmel kíséri a káderfejlesztési terveket, az oktatók szakmai politikai felkészültségét, továbbképzését. Ez már eleve minőségi rendszert jelent, amelynek az a célja, hogy a jelenkor tudományos eredményeit megfelelően ismerő szakembereket képezzünk. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az oktatásfejlesztő kutatások kellő üzemi gyakorlathoz kapcsolódjanak. Ezt iaül önböző megállapodásokkal, szocialista szerződésekkel is biztosítani igyekszünk. Gondosan ügyelünk az inspiráció és a számonkérés egységére. Könnyíti munkánkat, hogy oktatóink — úgy is mondhatjuk: kutatóink — csaknem fele párttag. Az elmondottakon túlmenően persze számos oiyan fontos részterületet említhetnénk még, ahol pártvezetőségünk a cselekvési programban rögzítettek alapján igyekszik megteremteni a kiegyensúlyozott, eredményes munka minél jobb föltételeit. — A tudománypolitikai célkitűzések kérdése tehát a pártszervezet cselekvési programjának részeként is jelentkezik? — Természetesen, s ennek keretében vizsgáljuk a kü— a tudásért hogy több égi titokról lehulljon a fátyol, rakéták kutatják a világűrt. Most például a szovjet űrhajósok dolgoznak ... — Köszönöm. Talán folytassa más. Pár perccel később szóba kerül a Dunántúl neve is. Ki járt már a Dunántúlon kérdésre a tizenhat kéz közül mindössze öt emelkedett a magasba. Még közösen megbeszélik az ezerszínű haza jelentését, s a csengőszó máris az óra végét jelzi. A ki miért iratkozott be az intenzív esti iskolába kérdésre, megerednek a nyelvek. Lengyel István így válaszol: — Tanyán laktunk, messze volt az iskola, negyedik után dolgozni kellett. öregedő fejjel már nehezebb az olvasás, de ha már van lehetőség tanulni, megpróbálom. És a csoporttársak? Többet szeretnének tudni, jó lenne egy szakma, de ehhez általános iskolai bizonyítvány kell. A hetedikesek hasonlóan vélekedtek. Van aki húsz éve rakodó, bevallotta: erő ma is akad, de szakma, tudás nincs. Máshol nőnek a gyerekek, kérdeznek, kevés a hat osztály, az ember azt se tudja miért, hová termel, jobban meg kellene érteni a világ sorát. lönböző tanszékek, tudományos kutatócsoportok és kutatók tevékenységét. Az adott feltételrendszer keretében a beszámoltatás természetes, csakúgy, mint a káderképzésben való együttműködés. További szerteágazó tevékenységi kör: a tájjellegű műszaki továbbképző központ működési föltételeinek segítése, a közös jegyzetek megírásának koordinálása stb. stb. — Döntő fontosságú, hogy a végzett fiatal szakemberek — a szakmai tudásukon túlmenően — mit tudnak még környezetüknek adni? A szellemi kisugárzás kérdésére gondolok. \ — Nem szakbarbárokat, hanem problémaérzékeny szakembereket kívánunk képezni. Nagyon fontosnak tartjuk: hallgatóink úgy fogadják diplomájukat, hogy ez csak tudományos alap, amire majd a továbbképzéseken avagy autodidakta módon állandóan építkezhetnek. Az a fiatal szakember, aki tisztában van azzal. hogy állandó önképzésével „naprakésznek” kell lennie, és ennek tudatában dolgozik, a maga szerény lehetőségeivel hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a tudomány termelőerővé váljon. Ugyanilyen fontosságú kérdésnek véljük a közéleti szereplést is. — A műszaki szakembereket — tisztelet a kivételnek — elég sok elmarasztalás éri, hogy nem veszik ki eléggé részüket a közművelődésből. Mit tesznek annak érdekében, hogy az önök hallgatói a tiszteletre méltó kivétel népes' táborát szaporítsák? — A tudományos diákkörökben például az életmódkutatásra is nagy gondot fordítunk. A problémakör megismerése már eleve serkentő beavatkozásra készteti hallgatóinkat. A TIT- csoport működtetésével is az a célunk, hogy a majdani üzemmérnökök közművelődési feladatainak is eleget tudianak tenni. — Köszönöm a beszélgetést. Tiszai Lajos Munkások az iskolapadokban Herbály László tagozatvezető tanár: — Tiszafüreden 1970. őszétől 1978,. februárjáig összesen 570 felnőtt végezte el az általános iskola valamelyik osztályát. A dolgozók intenzív általános iskolai oktatásában az idén Tiszafüreden hatvannyolc munkás vesz részt. — Melyik korosztályból tevődnek össze a csoportok? — A többség betöltötte a negyedik X-et, de akad néhány huszonéves és ötvenes is. Tudják, érzik, hogy a mai vijágban hónapról hónapra több ismeretre, jártasságra van szükség, ezért gyermekeikkel együtt ők is lépni szeretnének. Sürgető csengőszó vet véget beszélgetésünknek. Még . két nehéz óra. Egyre fáradtabbak a szemek, nehezebb a figyelés. Negyed tíz. A felnőtt »tanulók jó éjszakáttal búcsúznak egymástól, nevelőiktől. Iparkodnak hazafelé: várja őket a család, a vacsora és másnap hattól a munkapad, az üzem. Hetente két estéjüket áldozzák a hiányzó tudásért, hiszen valamennyien érzik, a bizonyítvánnyal együtt ismereteket is szereznek. Egyszóval teljesebb lesz az életük. D. Szabó Miklós
