Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
1978. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mezőtúron öt éve alakult meg az ifjúmunkás kórus. A Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet lányaiból és a Dózsa György Szakközépiskola fiútanulóiból alakult vegyeskar hetente több alkalommal tart próbát Kávási Sándor vezetésével. Legutóbb Szolnokon, a Tisza- parti Gimnáziumban rendezett Szállj, te büszke ének dalversenyen is ereményesen szerepeltek FILM JEGYZET — KEDVES MICHELE — kezdi leveleit nap mint nap Mara, a fiú egykori barátnője. Michele tehát kedves fiú. Többet nem is tudunk meg róla. Egy pillanatra sem tűnik fel a vásznon, felvillanó eáküvői képén is csak elmosódott körvonalai látszanak. Nem ő a fontos, hanem a környezet, ahonnan hiányzik (ahonnan elmenekült?), azok az emberek érdekesék Natalia Ginzburg- nak, a film alapjául szolgáló regény írónőjének, akik nem tudják, merre jár és miiért nem jön vissza Michele. Nem értik, miért tar- * tott a fiú géppisztolyt a lakásban, és értetlenül fogadják a hírt is: Michele halott. Brugesben egy tüntetésen lelőtték. Anyja, testvérei, közvetlen ismerősei mindebből mit sem értenek. Léteznék tovább, azaz alszanak, öltözködnek, csevegnék, regényt írnak, festegetnek . ../De közben egyre bizonytalanabbá válnak. Érzik, hogy arisztokratizmusuk védőpáncélja már inkább csak elzárja őket a világtól. A dolgok rajtuk kívül, tőlük függetlenül történnek. Ez a páncél már nem véd, csak leplez. Leplezi, hogy mögötte nincs semmi. Üres. Félnek minden külső ingertől. Félnék Michele angol barátjától és félnek Marától, aki egy párhetes gyerekkel toppan be hozzájuk. „Bolond ez a lány. Habó- kos. Zűrös. Lökött. Nem normális.” ' Végtelen .a jelzők sora, amikkel Marát illetik, ösz- szesúgva vagy rendületlen hallgatással, dühös üvöltéssel vagy szelíd ellenállással hozzák tudomására, hogy Az Omega együttes koncertje' telt házat vonzott tegnapelőtt a szolnoki, tiszali- geti sportcsarnokba. Nem csoda, hiszen az Omega több mint másfél évtizede a magyar pop-zene élvonalába tartozik, sőt külföldön is szívesen foglalkoztatják a koncertirodák, hanglemez- gyártó cégek. Szokás, hogy a neves együttesek mellett egy-egy induló zenekar, énekes, vo- kál stb. is helyet kap az Országos Rendező Iroda koncertjein. Ezúttal a gyengécske Volán zenekar és a Mik- rolid vokál került az ŐRI keretébe. Udvariasan kifütyülte őket a közönség. És jött a füst orrán-száján a színpadi füstcsináló gépezetnek, s az „omegások” a gomolygó füstben kék trikóban és kék harisnyanadrágban (ennyit az úgynevezett ,,show”-ról) óriási ritmusban és hangerővel megkezdték a koncertet. Az, érdekes hangú Kóbor János pont úgy énekel ma is, mint tíz évvel ezelőtt — a szövegből semmit nem léhet vele élni. Mara valóban furcsa lány. Nincs senkije és semmije. De képes arra, hogy pillanatokon belül vadonatúj barátok karján, vadonatúj bundában mutatkozzék. Nem lehet őt kikerülni, de a kapcsolatot is lehetetlen vele megtartani. Óhajtják, kívánják a fér- fiszemek, félve irigylik a nők, aztán mindenki azon mesterkedik, miként tudná lerázni, hogyan tudha megszabadulni tőle. Mara mindvégig a színen van, mégis azt a szerepet tölti be a filmben, amit gyermeke vélt apja, Michele a hiányával. Mara képtelen helyzeteivel, állandó konfliktusaival leplezi le ugyanazt: egy társadalom passzív, elmúlásra várakozó, pótcselekvésekbe menekülő „felesleges embereinek” világát. Legalábbis ezeket — vagy más — a szándékokat bogozhatja ki a néző, ha mindenáron akarja. Mario Monicelli a film rendezője, túlságosan bízott a főszereplő népszerűségében (Mariangéla Méláiéról, erről a furcsa — szép új olasz sztárról van szó) és az írónő, Ginzburg tehetségében. Valóban, a párbeszédeket akár Proust vagy Virginia Woolf is írhatta volna. Gondosak, pontosak, tálálóák. DE A MOZIBAN más kell. Elsősorban kép. ami hozzáadhat az eredeti szöveghez, kiegészítheti azt, segítheti az említett szándékok megvalósulását. Itt éppen ez hiányzik. Így aztán egy ideig figyelünk, aztán egyre inkább unatkozunk. Vagy esetleg keressük az alkotók szándénem érteni. Benkő László a billentyűs hangszereken kiváló, rajta kívül a kitűnő technikai apparátus — nagy visszhangok, torzítok, elektronikus effektusok — nyújtotta a legtöbbet. Az előadott számok — olyan fele-fele arányban — a legutóbbi „Időrabló" című és a majd tavasszal megjelenő „Metamorfózis” című lemez dalai voltak. Meggyőződhettünk: a készülő lemez számai közül kettő-három minden bizonnyal sláger lesz. Ezek közül az „Orosz tél” volt a leghangulatosabb, legötletesebben hangszerelt dal. Csak dicsérőleg lehet szólni a zenekar „csapatmunkájáról”. Attól kezdve, hogy színpadra léptek, nem engedtek az önmaguk diktálta tempóból. Jól ismerik az aranyszabályt: ha megnyerted a közönséget, nem lehet lazítanod. Közérthető, szórakoztató zenéjük mellett ez a színpadi fegyelem talán sikerük legfőbb titka. — szj — Szolnoki győzelem a szakmunkástanulók versenyén Huszonhat épületasztalos szakmunkástanuló küzdött a „Szakma Kiváló Tanulója” verseny országos döntőjén Szolnokon, az ÉPSZER Vállalatnál március 15-én és 16-án. Eredményhirdetésre tegnap került sor. A versenyzők közül, akik egyébként a csépai és a tiszaburai általános iskoláknak készítettek ablakokat, legjobbnak Koncsik László, a szolnoki 633-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója bizonyult. A második helyen Vol- lár László, a veszprémi 306-os Ipari Szakmunkásképző Intézet versenyzője végzett. A harmadik helyet László István, a debreceni 108- as számú Ipari Szak- ' munkásképző Intézet tanulója szerezte meg. A huszonhat versenyző közül nyolcán sikeres szakmunkásvizsgát tettek. ÖK KETTEN Az utóbbi napokban újabb nemzetközi fesztiválokon arattak sikereket a magyar filmrendezők alkotásai, s az eredményes nemzetközi szereplés nyomán a közeljövőben hazánk filmművészetének további reprezentánsait ismerheti meg a külföldi filmbemutatók és fesztiválok közönsége. Mészáros Márta Ók ketten című filmje hetek óta változatlan sikerrel szerepel a párizsi mozik műsorán. A francia sajtóban eddig több mint hatvan méltató, elismerő kritika jelent meg erről az alkotásáról. Az olaszországi Saint Vin- centben megrendezett sport- filmfesztiválon Lakatos Istvánnak, a MAFILM sportfilmstúdiójában készült „Variációk” című filmje nyerte el az austai tartomány ezüstserlegét, Csőké József „Mozgás, gyerekek!” című filmjét pedig — ugyanitt — a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezüstérmével jutalmazták. A rotterdami nemzetközi filmfesztiválon magyar rendezők filmjének — Gyön- gyöissy Imre—Kábái Barna Két elhatározás című alkotásának — ítélték oda a közönség díját. Párizsban díjat alapítottak a fiatal filmalkotók legeredetibb műveinek jutalmazására, s az esélyes jelöltek között „Aranygalamb”-díjra javasolták Mészáros Márta „Ök ketten” és Szász Péter „Szépek és bolondok” című filmjeit is. kait. Bérezés László Omega-Koncert a sportcsarnokban Siker sok füsttel A szocialista magyar társadalom születése 1948—49-ig tehát jelentősen átalakult a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok jórészt elvesztették osztályjellegüket, előbb a földbirtokosokat, majd a tőkéseket kisajátították. A munkásosztály vált a politikai hatalom birtokosává, és jelentős részben a szocialista szektorban volt foglalkoztatva. Erőteljesen csökkent a mezőgazdasági proletariátus száma. A lakosság legszámosabb csoportját a kisárutermelő parasztság alkotta, amely belsőleg differenciált volt, jóllehet 1945 után egy nivellálódási folyamat indult meg. A 4— 5 százalék gazdag parasztság mellett fele-fele arányban osziloft meg a szegény- és középparasztság. A változások során jórészt megszűnt és felszámolódott a tőke és a bérmunka ellentéte. A nemesi-úri társadalomvezetés a demokratikus átalakulás során, a földbirtokos osztály pedig a föld- társadalomból. A tőkés osz- reformmal eltűnt a magyar tályt kisajátították, azonban a kelet-európai elmaradottság következményeit nem lehetett ilyen gyorsan likvidálni. Azt tehene mondani, hogy a magyar társadalom kettősségét a „városi” és a „falusi” struktúra sajátos kettőssége váltotta fel. A „városi” struktúrában a munkásosztály vezető szerepe valósult meg. A munkásosztály legjobbjai vezető funkcióba kerülték, és az állami tulajdon túlsúlya érvényesült. Ugyanakkor a városi struktúra részét képezték még a kispolgárság, és az átalakulás útján meginduló értelmiségi—alkalmazotti rétiegek. A „falusi” struktúrát alapvetően a kisárutermelő mezőgazdasági termelés jellemezte. Vitathatatlan tény, hogy a szocialista és a ktis- árutermelői tulajdon dominanciájának eltérése mellett a falu és a város között je- jelnfősek voltak a kulturális, civilizációs különbségek is. Társadalmi szempontból azonban a kétfajta struktúra, a szocialista termelési viszonyok közé lépő munkásosztály és a kisárutermelő parasztság eltérése jelentette az alapvető differenciáló tényezőt. A foglalkoztatottaknak még viszonylag jelentős részét alkották a városi kisáruterme- lők. (1948 végén 180 000 kisiparos volt, alkalmazottaik száma is körülbelül ugyanannyi.) Az alkalmazottak és értelmiségiek aránya jelentősen nem emelkedett, azon- 'ban részint a népi kollégiumok rendszerében megkezdődött egy új _ munkás—paraszt származású értelmiség kfnevelődése, részint pedig jelentős munkás- és paraszttömegek értelmiségi és vezető funkcióba emelődtek. (Például az államosítások során a vállalatok felében munkásból lett az új igazgató. és 1948 végére minden tizedik munkást, körülbelül 60 000 főt magasabb funkcióba emeltek.) A fordulat éve után ebben •a vonalkázásban is jelentős változások következtek be. Egy olyan társadalom — és gazdaságfejlesztési stratégia — alakult ki, amelynek középpontjában a feszített, ütemű iparfejlesztés állott. A szocialista fejlődés során kellett megteremteni azt a gazdiasági, ipari bázist, amely a szocialista fejlődésnek magának is előfeltétele. Többek között e feladat hatására alakult ki — a többi szocialista országgal hasonló módon — egv olyan társadalomirányítási rendszer, amély minden rendelkezésre álló társadalmi és gazdasági erőforrást közvetlen a központi irányításnak rendelt alá. E fejlesztés forrása pedig — ahogy az abban az időben is megfogalmazódott — az ipari önköltség csökkentése, a mezőgazdaság erősebb adóztatása és az .áruforgalom lefölözése. A társadalmi struktúra szempontjából mindennek óriási hatásai voltak. Az iparban erőteljes centralizáció indult meg a kisipari termelés gyors visszaszorításával; a mezőgazdaságból á terméktöbblet és a munkaerő intenzív iparba áramoltatása kezdődött meg; az életszínvonal és a lakossági fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával nagyobb beruházásokra volt lehetőség; így a nők munkába állásának — az eman» cipációs igényeken túli — gazdasági szükségszerűsége is kialakult. A fordulat évétől a hatvanas évek elejéig tehát újabb gyökeres váltózások játszódtak le hazánk társadalmi struktúrájában. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak létszáma a feszített ütemű, extenzív iparfejlesztés következtében megduplázódott. A közlekedésben, kereskedelemben és a nem termelő szférákban dolgozók száma minimálisan emelkedett, és alapvetőén csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és aránya. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaságban gyökeres fordulatot hozott a kisárutermelő paraszti gazdaságok szocialista nagyüzemmé való átszervezése. Kisebb részben a gazdasági fejlődés és nagyrészt a társadalmi változások következménye volt, hogy a szellemi dolgozók száma és aránya is jelentősen emelkedett. Egy új értelmiség nőtt fel, amelynek tagjai jórészt a munkásokból és parasztokból, illetve azok gyermekeiből verbuválódtak. Ki, milyen pályára E folyamatok természetszerűleg jelentős társadalmi átrétegződéssel jártak együtt. A fizikai munkából a szellemi munkába, és a mező- gazdaságból az iparba történő mobilitás jelentősen átalakította mind az értelmiség, mind pedig a munkás- osztály társadalmi összetételét. A KSH 1963-ban végzett felmérése szerint a szellemi foglalkozásúak apja 71 százalékban fizikai foglalkozású volt, és a nem mezőgazda- sági fizikai dolgozóik 52 százalékának! az apja még a mezőgazdaságban dolgozott. Hai nem is ilyen mértékű, de jelentős mobilitási arányokat kapunk akkor is, ha az 1963-as foglalkozást az egyén eredeti foglalkozásával hasonlítjuk össze. Az 1963-as értelmiségiek 58 százaléka eredetileg nem értelmiségi volt, az egyéb sze!>- lemiek 63 százaléka eredetileg fizikai dolgozó volt, illetve a szakmunkások 20, a betanított munkások 45 és a segédmunkások 58 százalékának első foglalkozási területe a mezőgazdaság volt. Ezek az adatok azonban már azt is jelzik, hogy fizikaiakból lett szellemiek vagy nem értelmiségi pályára ke- - rültek, vagy a gazdaságpolitikai vezetés értelmiségi dolgozóivá váltak, ugyanis a fizikai származású értelmiségiek nem egyenlően oszlanak meg az értelmiség különböző rétegeiben. Hasonló a helyzet a paraszti származár- sű munkásoknál is, akik elsősorban a kisebb kvalifikációt igénylő területekre törtek be tömegesen. Több vizsgálat adatai szerint a betanított és segédmunkásoknak több mint fele paraszti származású, a szakmunkások közül azonban csak minden ötödik. Kolosi Tamás A jövő szombaton következik: 3. MOBILITÁS ÉlSt . STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK A szocialista viszonyok győzelme E folyamatok eredményeképpen rendkívül1 gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. 1948—54 között 364 000 fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások, illetve 143 000 fővel, 140 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban ellenkező irányú folyamat játszódott le. Az erőteljes adóztatás, a kialakított árrendszer és az erőltetett tsz-szervezés hatására 1948—52 között 300000 fő távozott a mezőgazdaságból. 1953 után ez a folyamait lelassult, majd az ötvenes évek végétől ismét gyorsabbá vált. A társadalmi struktúra szempontjából döntő jelentősége volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, amely az ötvenes évek elejének önkényes és sikertelen kísérletei után 1958—62 között demokratikus módszerekkel. a paraszti önkéntességre épíitve zajlott le. Ennek eredményeként a kisárutermelő parasztság egy része termelőszövetkezeti taggá, másik része ipari munkássá vált. A falun is győztek a szocialista termelési viszonyok! Új dimenziók — új kettősség Képünkön a szolno- „ ki helyőrségi művelődési ház ugri- bugri bábcsoportja. A gyerekek Tóta Ferencné vezetésével készülnek március 18-ára, az úttörők kulturális seregszemléjére.
