Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
1978. wórciu.17. ^ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP _______5 S egítőtárs kerestetik A játszóterek művésze Bölcső a tiszakürti házasságkötő teremben Erre a padra ülnek majd a házasulandók és a tanúk Megölelhetők, megmászhatók - és szobrok Hogyan értékelik az egészségügyiek? Megfelelő fizetés, jó légkör, lakás... Beszélgetés dr. Csehák Judittal, az orvosegészségügyi szakszervezet titkárával A tiszakürtiek, ha a tanácsháza lété esik útjuk, az utóbbi időben be-be- lesekednek a készülő új házasságkötő terem ablakán. Van miért. A tanácsházához épült, téglalap alaprajzú terem nem mindennapi berendezést kapott. A bútorokat egy- egy szál fatörzsből — Nagy Kristóf kecskeméti művész faragta, a terem bal sarkában álló életfaszobor édesapja műve, a falat borító piros-fekete szőttest édesanyja szőtte, a faragott címert pedig bátyja készítette. Ahány tárgy, annyi műalkotás, belsőépítészeti harmóniá- r ban. (Nagy Kristóf tavaly nyáron a kunszentmártoni járás fafaragóinak Tiszakürtön rendezett táborát vezette. Innen a kapcsolat, amelyek eredményéről sókan meggyőződhetnek a — nem túlzás — páratlan házasságkötő terem április elsejei avatásán, ami pusztán társadalmi, de művészeti esemény is lesz. Az alkotó mindössze huszonnyolc éves, néhány éve él Kecskeméten. Jóformán sihederként kezdett próbálkozni játszótereken, óvodák, bölcsődék, iskolák udvarán felállítható szobor-játékok alkotásával. Kecskeméten kapott egy üres, egyhangú panelépületekkel körülvett teret. A feladat: készítsen a térre játékplasztikákat. Így került a Pest megyei Etyek- ről Kecskemétre. A kísérlet sikerült. A kecskeméti Széchenyi-lakótelep játszóterének nagy méretű fa-játékplasztikái kiállták a legőszintébb közönség, a gyerekek kritikáját és gyakori használatát. A talapzatra helyezett üreges fatörzs, amin át lehet bújni, a kiterjesztett szárnyú gnffmadár — sergő, az állatfejet mintázó mérleghinta, a megölelhető megmászható bálványfák. Szobrok? Játékok? A megformálás minőségét, s a használhatóságot tekintve: mindkettő. Szinte fölösleges hangsúlyozni: a vasból, betonból, üvegből való építkezések korában, amikor jellegtelen, esztétikailag semmit sem nyújtó vasból hegesztett, autógumikból összeeszkábált tárgyakkal telerakott játszótereket készítünk Nagy Kristóf lényegbevágóan fontos területen — és anyaggal — dolgozik: jelzi ezt az is, hogy rendhagyó játszótéri alkotásai iránt nagy az érdeklődés. Kecskemét, Ózd, Csongrád, Csepel, Hajdúszoboszló — hogy csak az utóbbi megrendeléseket citáljuk. Külföldön is igényelnek munkáit. ötletekben, tervekben kifogyhatatlannak látszik. Ág- bogas nyárfatörzsből — a legsilányabbnak tartott fából — megalkotható csúszdamakettet mutat. — Újabban olyan modellek készítése foglalkoztát, amelyeket sorozatban lehetne gyártani. Van néhány ilyen darabom: csúszdák, figurális játékok, de esztergálással előállítható játékaim is vannak. Szabadtéri ülőalkalmatosságokat is csináltam — ugyancsak sorozatgyártásra „lefordítható” fogásokkal. Már csak vállalkozó szellemű faipar vállalat vagy erdészet kellene, amelyik fölfedezné ebben az üzletet. ... * A fiatal kecskeméti művész idén tavasszal két ízben is bemutatkozik a Szolnok megyei közönség előtt. Április elsején — mint föntebb részleteztük — Tiszakürtön megnyílik a bútoraival berendezett házasságkötő terem, májusban pedig Kunhegyesen rendeznek műveiből kiállítást. Szabó János Közművelődés n KSH új kiadványa A lakosság kulturális szokásai az elmúlt másfél évtizedben alapvetően megváltoztak — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent Közművelődés című kiadványa. Gyors ütemben fejlődött az otthon keretein belüli művelődési eszközök — rádió, televízió, könyv, folyóirat, hanglemez, magnetofon — igénybevétele. Ma már a lakosság kulturális kiadásainak egyharmadát ilyen jellegű tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordítja. Többen látogatják a hangversenyeket és — a turizmus fejlődésével összefüggőben is — a múzeumokat, kiállításokat. Ugyanakkor a televízió, valamint az életmódot befolyásoló más tényezők — gépkocsi és hétvégi ház vásárlása, a turizmus terjedése — hatására csökkent az érdeklődés a hagyományos közművelődési szolgáltatások iránt. Ez elsősorban a mozi- és színházlátogatások, és a művelődési otthon jellegű intézmények rendezvényein résztvevők számának visszaesésében nyilvánult meg. Ez a visszaesés azonban néhány esztendeje megállt, s jelenleg már lassú felfelé ívelés mutatkozik. A vizsgált időszakban — 1972—1976 között — több mint másfélszeresére emelkedett a zenei rendezvények, valamint a múzeumlátogatók száma. Az előbbi eléri az évi 7 milliót, az utóbbi meghaladja a 13 milliót. Rendkívüli mértékben emelkedik a zenegép iránti igény is. A lemezjátszó-készülékek kiskereskedelmi forgalma közel háromszorosára, a magnetofonoké pedig mintegy harmadával nőtt ez idő alatt. A hanglemezek választékát nemcsak számuk növekedése, de minőségi fejlődés is jellemzi, mivel 77 százalékuk ma már sztereo. A zenei választékot bővíti az évente forgalomba hozott mintegy százezer műsoros magnókazetta is. A kulturális érdeklődés Budapesten a legnagyobb, ezt követik a vidéki városok, míg a községekben még mindig számottevő az elmaradás. Ebben lényeges szerepet játszik az iskolázottságbeli eltérés is. A közművelődésben az európai országok között Magyarország általában közepes helyet foglal el. Tizenhat ország között — a lakossághoz viszonyított arányszám alapján — a kiadott könyvek és füzetek számában a harmadikak vagyunk. Ebben olyan, gazdag kulturális örökséggel rendelkező országokat előzünk meg, mint Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország. Kedden este a budapesti Postás szimfonikus zenekar adott koncertet a Szigligeti Színházban. Az együttest a Magyar Televízió karmesterversenyén feltűnt, és hamar népszerűvé vált fiatal karmester, Medveczky Ádám vezényelte, a hegedűverseny szólistájának személyében pedig külföldi vendéget üdvözölhettünk: Dora Ivanova hegedűművésznőt, ki megbetegedett honfitársa, Sztojka Milánóvá helyett lépett fel. Brahms D-dúr versenyművét a legkedveltebb azonos hangnemű hegedűversenyek közé soroljuk, Beethoven, Paganini, Csajkovszkij hallhatatlan alkotásainak méltó társaságába. Igaz, keletkezésének idején meglehetős tartózkodással fogadták a kortársak, de a szimfonikus jellege miatti ellenérzéseket elmosta az idő, s a versenymű „hegedűszerűségét” ma már senkinek sem jut eszébe kétségbevonni. Dora Ivanova töretlen lendülettel, nemes virtuozitással, mélyről jövő romantikával szólaltatta meg szólamát, nehéz volna eldönteni, mit dicsérjünk kiemelten: a lassú tétel bársonyos Az egészségügyi dolgozók tavaly október elsejei hatállyal életbe lépett béremelése 127 ezer embert érintett, hétszáznegyven millió forint évi költségkihatással. A bér- intézkedés második, mintegy 85 ezer dolgozóra kiterjedő „felvonására” az idén kerül sor. A tavalyi béremelés a legégetőbb feszültséget volt hivatott enyhíteni: a betegágy mellett, három műszakban dolgozó nővérek, az ügyeleti szolgálatot teljesítők, az egészségügyi szakmunkások megfelelő anyagi megbecsülését. Az idei béremelés azokat illeti, akik a tavalyiból kimaradtak. mindenekelőtt az orvosokat. — Hogyan befolyásolta a nagyobb anyagi megbecsülés az egészségügy tevékenységét, munkaerőgondjait'! — erről beszélgettünk dr. Csehák Judittal, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkárával. — Létszámgondjainknak csak egyik oka volt a munka súlyát nem megfelelően tükröző bér. A hiány — amely elsősorban az ápolási munkában nyomasztó — több tényezőre vezethető vissza. A fő gond, hogy ez a tevékenység nem értékének megfelelően tükröződik a társadalmi tudatban, tehát társadalmi megbecsülése nem megfelelő. Ez a jelenség, illetve nézet lényegesen változott a tavalyi bérintézkedések bejelentése, illetve bevezetése során. Az a tény, hogy az ágy mellett szolgálatot teljesítő nővér és a hasonló munkakörben levők (műtősnők, műtőasszisztensek stb.) 15 évnél hosszabb munkaviszony esetén nem kaphattak 400 forintnál kisebb emelést, már tükrözte tevékenységük megváltozott társadalmi megítélését. Az ápolónők átlagbére mintegy 20. az egészségügyben dolgozó szakmunkásoké, kisegítőké 17, a bölcsődei, csecsemőotthoni gondozónőké 9 százalékkal emelkedett. Néhány adat ezek után az átlagbérekről: a tizenöt évesnél hosszabb szolgálati idejű ápolónők átlagbére 3575, a főműtősöké, műtőasszisztenseké 3050 forintra emelkedett. — Ilyen fizetésért már érdemes kórházban dolgozni, nemde? — Igen. De a dolog mégsem egyszerű. A bér, ha fonhangját, emelkedett poézisát, a Joachim-kadencia brilliáns megoldásait vagy a zárótétel könnyedén megoldott szédítő iramát, lenyűgöző biztonságát. A műsor második felében Beethoven IH„ Esz-dúr szimfóniája hangzott el a Postás szimfonikus zenekar tolmácsolásában. „Hősi szimfónia egy nagy ember emlékének az ünneplésére” — írta a szerző a mű címlapjára, miután a Bonaparte Napóleonnak szánt ajánlást — annak császárrá való koronázása miatt — eltépte. A francia forradalom eszméivel való rokonszenv, illetve a Napoleon hadvezéri lángelméje iránt érzett csodálat közös tőről fakadt: Beethoven az emberi nagyságot, a szabadságért való hősi helyállást mindennél többre becsülte. Az ..Eroica” tételei egy-egy zenébe öntött arcéit villantanak meg általánosított eszményképéről. A végzettel vi- askodásra kelt-férfierő, a hatos is, mégis csak egyik tényezője az egészségügyiek stabilizálásának. Kétségtelenül fontos tényezője, mert a helyzet javult. A fővárosban és vidéken egyaránt tapasztaljuk, hogy az elvándorlás megszűnt. Még a krónikus ápolónőhiányban szenvedő intézetekben is. Az elvándorlás megállapodása azonban csak a kezdet. Az egészségügynek arra kell törekednie, hogy a meglevő kádereit megtartsa és az „elveszettnek” hitt embereket vissza- vonzza. Eb. utóbbi tűnik a nehezebbnek, és ez az, amit kizárólag bérrel nem is lehet megoldani. — Mi hát a döntő tényező? — A vezetés színvonala, a vezetés teremtette légkör. Ennek tulajdonítható, hogy például Vas megye egészség- ügyi intézményeiben szilárd aj úgynevezett középkáder- garnitúra. Itt — a bérlehetőségtől függetlenül — mindig volt becsülete a betegápolásnak, az egyéb kórházi, rendelőintézeti tevékenységnek. És ez nagy vonzerő. Vagy Szabolcs megyében — ahol ugyan kétségtelenül kedvez az egészségügynek a kevés női munkalehetőség — szintén állandósult a középfokú képzettségű gárda. És az orvoshiányt is hamarabb fogják megszüntetni, mint a hasonló adottságú Békés megyében. — A megfelelő anyagi megbecsülés és a sokat emlegetett munkahelyi légkör szerencsés együtthatása tehát a munkaerőhiányból kivezető út? — Alapvetően ez. De igen nagy súllyal esik latba a lakáskérdés megoldásának kilátása. Fontos a modem nővérszálló, de ma már az ápolónő is igazi otthont szeretne, ahol egyedül vagy családjával élhet. E jogos vágy kielégítésére a vidéki kórháznak több a lehetősége, mint a fővárosinak. És a lakás mellett, más szociális gondoskodást is igényelnek, bölcsődét, óvodát a gyereknek, üdülési lehetőséget, étkezést. Mindezt azért hangsúlyozom, mert hiba lenne abban a hiszemben ringatni magunkat, hogy a valóban elismerésre méltó bérintézkedéssel mindent megtettünk az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsüléséért — hangsúlyozta befejezésül dr. Csehák Judit. lálon átlépő géniusz, az élet gazdag szépségét befogadni képes nagy lélek vagy a diadalmas hős, — így, vagy hasonló szavakkal fogalmazhatnánk meg a remekmű tételeit, hangulati — érzelmi portréit. Medveczky Ádám partitúra nélkül, imponáló biztonsággal és erővel vezényelte a szimfóniát. Mozgása, technikája belső tűzről tanúskodik, együtt él, együtt lángol a muzsikával, szuggesztív, sokat ígérő tehetség. Sajnos, az erősen megfiatalított, s némileg elnőiesített Postás zenekar hangzásbeli csalódást okozott, s ezen még az agilis karmester sem tudott segíteni. A zenekar dinamikai skálája nem volt elegendő az Eroicára, egyenetlen hangindítások, erőtlen vonóskari hangzások zavarták az összbenyomást, igazolván a régi igazságot: a legjobb művész sem tud gyenge hangszeren kiemelkedőt produkálni. Nagy Pál A népmesék griffmadorát idézi ez a sergő. (A hátára is föl lehet ülni.) Fotó: Járdány Andor L. M. Bolgár vendégművésznő Szolnokon Hangverseny Brahms és Beethoven müveiből
