Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 18. II baloldal, ha győz vállalnia kell a kormányzást Marchais nyilatkozata „A francia baloldalnak, ha győz a választásokon, vállal­nia kell a kormányzást, meg kell kezdenie azoknak a vál- tozásoknk a megvalósítását, amelyeket a franciák várnak tőle, és ugyanokkor folytat­nia kell — a helyzetnek meg­felelő időrendben és kon­struktív módon — program­jának időszerűsítését — je­lentette ki az Európa I. rá­dióműsorában Georges Mar­chais, a francia KP főtitkára. A francia baloldal közös programjának aláírói közöt­ti hétfői megállapodásról szólva Marchais hangsúlyoz­ta, hogy a partnerek három kérdésben elkötelezték ma­gukat. Az első: megvalósít­ják, amiben egyetértenek (mint ismeretes, az időszerű- sítési tárgyalások során ta­valy nyáron a szöveg na­gyobb részét illetően meg­egyezés született). A második kötelezettség: felújítják a tárgyalásokat azoknak a kér­déseknek a megoldására, amelyekben még nézetelté­rések vannak. A harmadik az a kötelezettség, hogy együtt fognak kormányozni és — fűzte hozzá — ez nem kevés. Georges Marchais szerdán a francia televízió egyik déli híradójában nyilatkozva (a választásról ugyanis két csa­torna is sugároz híradót dél­ben) felemelte szavát a jobb­oldal kampánya ellen, amely a „kommunista kormány” rémével kívánja riogatni a határozatlan választóréteget. A baloldal győzelme esetén — mutatott rá — nem kom­munista kormány alakulna hanem baloldali kabinet, amelyben a kommunista párt is betöltené helyét. Kivonták Ogadenből a Szomáliái csapatokat A mogodishui Tájékozta­tási Minisztérium kedd esti hivatalos bejelentése sze­rint befejeződött a Szomá­liái reguláris csapatok „ki­vonása” Ogadenből. Mint ismeretes, Szomália az­után jelentette be csapa­tai kivonását, hogy az eti­óp hadsereg visszafoglalt minden stratégiailag fon­tos területet. Szomália hosszú ideig tagadta, hogy egységei harcolnának etióp területen. Mengisztu Hailé Mariam, az Etiópiái Ideiglenes Kato­nai Kormányzótanács (DERG) elnöke az Africa cí­mű londoni folyóiratnak adott nyilatkozatában ismé­telten hangsúlyozna, hogy Etiópia semmiféle területi követelést nem támaszt szom­szédaival, így Szomáliával sem. A hosszútávú politikai és gazdasági együttműködés alapjainak megteremtése ér­dekében azt javasoltuk, hogy hozzunk létre államszövetsé­get a térségben. A Szomáliái vezetők azonban elutasítot­ták valamennyi konstruktív javaslatunkat és háborút in­dítottak Etiópia ellen —mu­tatott rá nyilatkozatában a DERG elnöke. Afrika szarva térsége bé­kéjének helyreállításához el­engedhetetlen, hogy Szomá­lia lemondjon Etiópiával és a többi szomszédos ország­gal kapcsolatos expanzionista terveiről — jelentette ki Ad- disz Abebáhan Feleke Ged- le Giorgiisz etióp külügy­miniszter. — A viszály okai csak abban az esetben szűn­nek meg, ha Szomália Haj­landó lesz tiszteletben tarta­ni a más országok belügyei- be való be nem avatkozás elvét és a nemzetközileg el­ismert határokat. A külügyminiszter köszö­netét mondott a szocialista országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak, amiért se­gítséget nyújtottak Etiópiá­nak „történelme iegválságo- sabb pillanataiban”. Meghátráltak a munkáltatók Amerikai bányászsztrájk Magyar idő szerint a kedd éjjeli órákban előzetes meg­állapodással végződtek a bá­nyászszakszervezet és a munkáltatók washingtoni tárgyalásai és ennek révén valószínűvé vált, hogy rövi­desen befejeződik a negye­dik hónapja tartó amerikai bányászsztrájk. A megálla­podás azt tükrözi, hogy a munkáltatók végül is a bá­nyászok csaknem valameny- nyi feltételét elfogadták. Jóllehet a legújabb ■ átme­neti megállapodás mindkét fél számára kielégítőnek lát­szik, jóváhagyásához az egész szakszervezeti tagság több­ségének hozzájárulására van szükség. Izraeli támadás DéMJbanon ellen Begin izraeli miniszterelnök hadügyminisztere, Weizman kí­séretében szerdán reggel a libanoni határhoz érkezett. Az iz­raeli fegyveres erők ekkor már javában támadták a dél­libanoni palesztin táborokat. (Telefoto - KS) Az izraeli fegyveres erők szerdára virradó éjszaka összpontosított támadást in­dítottak libanoni területek ellen. Izraeli harckocsizó és gépesített alakulatok átlép­ték! a libanoni határt, Szi- don és Tyr felé nyomultak előre. A libanoni pártok kö­zelében összevonták az izra­eli haditengerészeti erőket, amelyek később partraszál­lási műveleteket kezdték A szárazföldi erők táma­dásával egyidejűleg izraeli harci repülőgépek számos települést bombáztak Dél- Libanon területén, amerikai hírügynökségek megjegyzik, hogy Libanon ellen indított eddigi legnagyobb izraeli támadás nyilvánvaló célja megtorló akció a palesztin menekülttáborok ellen. Az izraeli támadást El Fukhar, El-Khiam és Tair Harfa települések ellen', hosz- szan tartó, szüntelen tüzér­ségi támadás vezette be. Ezt követően izraeli páncélosok támadást indítottak EH Khi- am ellen. Bejrúti jelentések szerint a libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet egyesített fegyveres erői elszánt ellenállást tanú­sítanak az izraeli agresszió­val szemben. Bejrúti megfigyelők rámu­tatnak, hogy az izraeli tá­madásban mindhárom had­erőben, összesen 24—28 ezer katona vesz részt, az agresz- sZió régóta tervezett és ala­posan előkészített támadás­nak tekinthető. Az Arabközi Békefenntar­tó Erők Libanonban állomá­sozó egységeit fokozott ké­szültségbe helyezték. A Libanon elleni izraeli tá­madásnak az a célja, hogy az ország déli területeit mindörökre megtisztítsák a palesztinoktól — ez tűnt ki Weizman izraeli hadügymi­niszternek szierdai tel-avivi sajtókonferenciáján elhang­zott szavaiból. A tábornok kereken kijelentette, hogy „meg akarnak semmisíteni annyi palesztinai állást, amennyit csak lehetséges,”. Minit mondotta1, az izraeli csapatoknak kiadták a pa­rancsot, hogy a fentiek tu­domásul vételével „tegyenek meg minden tőlük telhetőt.” Az amerikai kormány nem ítéli el a Libanon, s az ott élő palesztin menekültek elleni nagyszabású izraeli támadást. A szerdai washing­toni hivatalos állásfoglalások szerint Izrael csak a folya­matban levő akció tényéről értesítette szövetségesét s a feilemények ellenére válto­zatlanul számolnak Mena­hem Begin, izraeli kormány­fő lövőheti washingtoni lá­togatásával. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok nem szó­lította fel Izraelt a támadás leállítására. Erről Izraelnek kell döntenie — mond.otta Vance. Abu Majzer, a PFSZ hi­vatalos szóvivője, Damasz- kuszban közölte: a szlriai fővárosban szerda délelőtt óta a PFSZ és a „szilárdság frontjához” tartozó országok (Algéria Líbia, Szíria és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) képviselői arról tanácskoznak, hogy milyen sürgős intézkedéseket hozza­nak a súlyos dél-libanoni helyzetre való tekintettel. Szíria felszólította az ENSZ biztonsági tanácsának tag­országait, hogy „felelősségük teljes tudatában azonnal te-, gyenek lépéseket a világszer­vezet egyik tagállama, Li­banon ellen intézett izraeli támadás megállítására és biztosítsák az izraeli erők kivonását”. Nasszer Kaddur szíriai külügyminiszterhe- lyetites a biztonsági tanács tagországainak Damaszkusz­iján akkreditált nagykövetei­vel közölte Szíria kérését. Szíria az izraeli katonai hadműveleteket Libanon el­leni agressziónak tekinti — közölte szerdán a Szíria Kor­mány szóvivője. Hangsúlyoz­ta, hogy a támadás az EÍNSZ alapokmányának és a nem­zetközi jog normáinak kirí­vó megsértése. „Az izraeli fegyveres erők azzal a céllal indítottak Li­banon ellen példátlan ará­nyú fegyveres agressziót, hogy elfoglalják az ország déli részét — mutatott rá szerdán Szergej Kulik, a TASZSZ politikai hírmagya­rázója. Hangoztatja: az új izraeli támadás ürügye az volt, hogy a közelmúltban Tel Aviv kö­zelében fegyveres összecsa­pás történt palesztin partí- zánalakulatok és az izraeli hadsereg egységei között. Tel Avivban nem is titkol­ják — folytatja a hírma­gyarázó, hogy az izraeli had­sereg legfontosabb célpontja a palesztinai ellenállási moz­galom és a libanoni hazafias erők. A Libanon ellen irányuló jelenlegi izraeli agresszió el­sősorban az amerikai kato­nai segítség és Izrael— washingtoni pártfogóinak szemhunyása révén vált le­hetővé — mutat rá a TASZSZ hírmagyarázója. Szadat elnök is az arabok érdekeivel ellentétes állás­pontra helyezkedett — foly­tatja a kommentátor. — Az izraeli provokátorok elítélé­se és tengerentúli pártfogóik bírálása helyett a paleszti- naiakat leckéztetve nyilat- kozgat. A kairói hatóságok pedig tovább szítják a pa­lesztinellenes kampányt. A TASZSZ hírmagyarázó­ja végezetül rámutat, hogy a Szovjetunió elvi álláspont­ja a közel-keleti rendezés kérdésében közismert: az át­fogó, békés rendezés elkép­zelhetetlen és megvalósítha­tatlan a palesztinai nép nem­zeti jogainak érvényesítése nélkül. * * * Begin izraeli miniszterel­nök kormányának szerda esti rendkívüli ülése után sajtóértekezletet tartott. A libanoni agresszióról szólva kijelentette, hogy a katonai hadművelet „elérte célját”. Az iraeli kormányfő sajátos logikával országa „békevá­gyáról” beszélt és a pusztí­tást „önvédelmi akciónak” igyekezett feltüntetni. Begin kijelentésének nyo- matékot adva Mordechai Gui vezérkari főnök kijelentette: „délután öt óra körül az iz­raeli hadseregre bizott dél­libanoni akciók döntő több­véget ért”. A korábbi értesülésekéit megerősítve, a kormányfő közölte, hogy az izraeli had­erők mindaddig Dél-Liba- nonban maradnak, amíg lét­re nem jön olyan megállapo­dás, amely a palesztin fegy­veresek jelenlétét megtiltja a körzetben. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán az Izvesztyija szerkesztőségé­nek átnyújtotta az Októberi Forradalom érdemrendet. A magas állami kitüntetésre a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének napilap­ja a dolgozók kommunista nevelésében és a tanácsi, gazdasági és kulturális építő- munka feladatainak végre­hajtására mozgósító tevé­kenységével vált méltóvá. VARSÓ A következő közös űrrepü­lésben, még az idén, lengyel űrhajós vesz részt, jelentette ki a lengyel hírügynökség tudósítójának adott nyilatko­zatában Alekszej Leonov kozmonauta, a Jurij Gagarin Ürhajóskiképző Központ igazgatóhelyettese. A lengyel és az NDK-beli űrpilóták kiképzése már csaknem be­fejeződött, és a tervek sze­rint a csehszlovák pilóta után a következő űrbéli „pá­ros” tagja a szovjet mellett lengyel pilóta lesz. E repülés során a korábbinál bonyolul­tabb kutatómunkát és kísér­leteket végeznek majd a Szál jut—6 űrállomás fedél­zetén. BERLIN Űj főszerkesztője van a Neues Deutschlandnak. A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága a Neues Deutschland szerdai számában közzétett közle­ményben bejelentette: Jo­achim Hermann, az NSZEP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára megvált a Neues Deutschland főszerkesztői munkakörétől, s a jövőben az agitációs és propagandamun­káért felelős KB-titkári mun­kakört tölti be. Az NSZEP KB agitációs és propagandaügyekért felelős titkára eddig a múlt héten tragikus helikopter-szeren­csétlenség áldozatául esett Werner Lamberz volt. NEW YORK A világ valamennyi orszá­ga követeli a fegyverkezési hajsza 'beszüntetését, azt, hogy a leszerelés területén tényleges haladást sikerüljön elérni. Erről tanúskodik a leszerelési világkonferencia előkészítésével megbízott kü­lönleges ENSZ-bizottság New Yorkban folyó ülése. Merre tart Olaszország? A Piazza Nuovoni szökő­kút jai mellett fiatal művé­szek árulják festményeiket. Néhányan boszorkányos gyorsasággal készítik a port- ré-karikatúráka t. Kétezerért fehér-feketében, négyezerért színesben. A kőkutak pere­me tele emberrel. Odébb ká­bítószeres cigarettát szívók bámulnak a semmibe. Piros gyertyával világító tenyér­nyi asztalkánál várja a jö­vendőre 'kíváncsiakat egy h kis táblán a ta- rrtfa- ai mu lira. A műem- léfe.-ksiqpinac&ában gyón­tató atya mereng egyedül, a padokon, a kövön vallásos propagandaanyag halma ... Italo Avellinóval egy pin- iceétteremben találkoztunk. Kétezer éves szobormarad­ványok között tanít villára fűzni a spagettit. A téma természetesen Olaszország. Merre tart Itália? Kommunista szerkesztő kollégám segít a helyzet megértésében. Tény — mond­ja —, hogy Olaszországnak harminc éve baloldali alkot­mánya van, csakhogy az az­óta kormányzó keresztény­demokraták nem tartották be. Az „olasz csizma” mégis lépett egyet és nem is egy­szer. Itália Európa kapita­lista országai közül a legbal- oldalibb. A kérdés tehát most nem elsősorban az, hogy balra tart-e Itália, ha­nem, hogy baloldalon ma­rad-e? A szerkesztő hason­lata egyszerű: meg kell hó­dítani egy hegy tetejét. Sok kilométert kellett menetelni ezért eddig is, de viszony­lag sík terepen. Ennek a sík­ságnak a végén állnak. Most jön a hegy, amelyet nagyon nehéz lesz megmászni. De ez már nem csupán olasz ügy, hanem európai, sőt, ... több annál. „Ha Olaszországot tovább akar­juk fejleszteni, erősíteni kell a demokráciát, az antifasiz- must az egész tőkés nyuga­ton ..Antonió Gramscinak, az OKP egyik alapítójának, a marxizmus jeles teoretiku­sának szavai jutnak eszem­be: „Ha fel akarjuk építeni Olaszországban a szocializ­must, az első dolgunk, hogy megismerjük és megértsük Olaszországot...” Milyen is Olaszország ?„ Itália kék ege alatt ezer nyi a gond. Észak és Dél száz éve egyesült ugyan, mégsincs egységes gazdaság és kultúra. Északon felnőtt a nagyipar, városai harcos münkáshagyományokbóil'táp-' lálkoztak, míg Délen tovább él a feudalizmus számos öröksége. Szicília ma is a szegénység, a bigott vallásos­ság fészke, ahol a görög kul­túra mellett a sötétség ma­radványai élnek tovább. És olt a maffia, amelynek a tagjai nem érdekeltek a ha­ladásban. Az olasz egyház is ritka hatalom, átfonja az egész or­szág szociális, kulturális és gazdasági életét. Mindjárt a példa. Benelli bíboros, Fi­renze érseke súlyos bírálat­tal illette az úgynevezett 382- es törvényt, amely nem akar mást, csak megadni a tarto­mányoknak azt a jogkört, ami jó harminc éve szerepel ugyan az alkotmányban, de nem tudott érvényesülni a valóságban. A bíboros-érsek így fakadt ki: „Most meg­nyugodtunk, hogy nem nyúl­nak intézményeinkhez, de kérdezzük, mi jöhet ezután? Totalitárius kommunista ál­lam? >.. A vallás elvei nem egyeztethetők össze a mar­xista elvekkel...!” Mi fáj Benellinek? Az, hogy a törvény januári ha­tályba lépését követően megnőtt a tartományok ön­állósága, jogköre. Hogy szá­mos — korábban a keresz­ténydemokraták által betöl­tött — pozíció megszű­nik a központi államigazga­tásban, s azokat oda kell ad- i ni a régióknak, megyéknek, városoknak, ahol pedig már nemcsak és nem is elsősor­ban az egyház emberei, ha­nem á választásokon győz­tes pártok képviselői — nem kevés kommunista is! —■ irá­nyítanak. Nem az egyházi intézmények — iskolák, kór­házak, szeretetotthonok — végét jelenti a törvény. Csu­pán azt. hogy lehetővé teszi: mindenki választhasson egy­házi, magán, vagy állami iskola, intézmény között. És nyilvánvaló az is, hogy az ezután állami pénzből épülő intézmények már államiak lesznek, s hogy mint az ál­lam, a világi közösségek te­szik, az egyház is tartsa el saját intézményeit. Este a szállodában nézem az olasz tv híradóját. A ri­porter a mikrofonját tartja egy római tüntető elé, aki nem szól, csak dühösen néz a kamerába és vicsorít. Ho­vá tartozhat ez a fiatal? A szélsőjobbhoz, a szélsőbal­hoz? Kollegám azt mondja: szinte mindegy. Ahhoz a kö­zel egymillió ifjúhoz, aki munka nélkül maradt. Ivrea püspöke, Luigi Bet- iazi nemrég így írt Berlin- guerhez. az OKP főtitkárá­hoz: „A választók jelentős része a kommunistákra sza­vazott, de nem azért, mert osztják életszemléletüket. Csak egyet néznek, hogy az Önök pártja az elmúlt évek­ben nagy harcot vívott a szo­ciális vívmányokért. Munká­sok, nincstelenek, emigrán­sok mint a megújulás remé­nyére néznek az OKP-ra...” (KÖVETKEZIK: A furcsa helyzetek vége.) Kopka János

Next

/
Thumbnails
Contents