Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP y 1978. március 15. A karcagi szociális otthon lakói n«m töltik tétlenül napjaikat. Morsi lllésné például csipkét ver a Háziipari Szövetkezetnek. Kezei alatt orsók és szögek segítségével exportképes árucikk születik, szépségében elgyönyörködnek a szobatársak is Egyetemre, főiskolára Készülők! Hol van több lehetőség? Hiánycikk az orsótok Csajka típusú varrógépet vásároltam tavaly. A gép műszaki leírásában szerepel, hogy 8 évig lehet hozzá al­katrészt kapni. Sajnos, köl­tözködés közben elveszett a varrógép orsótokja, és egy éve sincs, hogy vettem, mégsem tudom pótolni az alkatrészt. Kerestem az orsótokot Szol­nok megye több városában is, de hiába. Kérdésem: ki a felelős azért, hogy nem lehet egy varrógéphez már a vásárlás­tól eltelt egy éven belül sem alkatrészt kapni? B. J.-né Szolnok Nem volt tartalék autóbusz Autóbuszjárat késéssel címmel arról írtunk február 8-i számunkban, hogy a Ti­szafüredről Szolnokra közle­kedő fél hatos autóbusz 6 és negyed 7 között indult út­jára. A hidegben vacogó uta­sok pedig találgatták, hogy miért. E panaszra válaszolt a Volán 7-es sz. Vállalata, mely röviden a következő: A járat szabadban tartott autóbuszát a hideg időjárás következtében csak késede­lemmel lehetett üzemképes állapotba hozni. Így aznap több mint fél órás késéssel indulhatott el. A tiszafüredi kirendeltség ebben az idő­szakban nem rendelkezett tartalék autóbusszal. A me­netrend tehát nem változott meg, szervezetlenség nem történt. Intézkedtek, hogy hideg idő esetén is minél ki­sebb mértékű legyen a já­ratok menetrendi éltérése, késedelmes közlekedése. A késésből származó kellemet- lenségekert pedig az utasok­tól utólagos szíves elnézést kérnek. Zenegépet és magnetofont kaptunk Az újszászi Bajcsy-Zs. úti óvoda száztizenhat kicsinye és dolgozói nevében ezúton is szeretnénk megköszönni a helyi Szabadság Termelőszö­vetkezet és az ÁFÉSZ min­den dolgozójának az aján­dékba adott zenegépet és magnetofont. Nemcsak far­sangi ünnepségünket tették vele emlékezetesebbé, de ez­után a szabad idős foglalko­zásokat is hangulatosabbá tudjuk tenni, fejleszthetjük gyermekeink zenei érzékét. Köszönetünkön túl mind a termelőszövetkezet, mind az ÁFÉSZ dolgozóinak további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk. Káló Ferencné vezető óvónő Nem kellene a kosarakat hordani! Beleillik a Jubileumi tér környezetébe az az épület, amelyben a Szolnok ABC is helyet kapott Az üzlet eladó tere szép, bő a választék, szemet gyönyörködtető a bel­ső elrendezés. Egy dolog azonban nem érthető szá­momra. Miért nem úgy ren­dezték el a pénztárakat, hogy a lerakott kosarakat ne kel­lene állandóan viszahordani a bejárathoz? Véleményem szerint szükségtelen azért egy személyt foglalkoztatni, hogy a kosarakat egyik helyről a másikra hordja. Ilyen gyor­san megoldódott volna a ke­reskedelem létszámgondja? Az ajtónál elhelyezett: „El­adókat felveszünk” felirat nem erről tanúskodik. Papp László Szolnok Fuvardíj címmel közöltük J. I. szol­noki olvasónk panaszát feb­ruár 22-i számunkban. So­kallta a magánfuvarosok dí­ját, s arról értesült, nem is ellenőrzik őket. Osgyán Jó­zsef, a KIOSZ szolnoki kör­zeti csoportjának titkára vá­laszlevélben részletesen tájé­koztat a kisiparosok által al­kalmazható fuvardíjakról, melyet rövidítve közlünk: A fogatolt járművel vég­zett mindennemű fuvarozás díját az Országos Anyag- és Arhivatal módosította: sza­bad árformába sorolta. A szabad ár lényege, hogy a szekérfuvarozó kisiparos és megrendelője a fuvarozás megkezdése előtt, megegye­zéssel alakítja ki a fuvarozás díját mind a rakodás, mind a szállítás tekintetében. A fuvarozási díj kiszámításánál figyelembe kell venni a szo­cialista szektor ilyen irányú tevékenységének díját, a fu­varozás körülményeit (idő­járás, útviszonyok), valamint a kialakult helyi árszínvona­lat. A fuvardíj azonban nem tartalmazhat tisztességtelen hasznot. Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a szekérfuvarozó kisiparos a fuvarozást menetlevél alap­ján végezheti, s annak egy példányát — a megrendelő kérésére — a fuvardíj ki- egyenlítésekor át kell adnia. A szekérfuvarozók a 4-es sz. főközlekedési út és a forgal­mi rendből eredően kény­szerülnek esetenként nagy kerülőt tenni. A kitérőkkel bonyolítható fuvarok maguk után vonják a fuvardíjak emelkedését is. A szolnoki Városi Tanács­műszaki, termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályai ellenőrzik a fuvaros kisiparosokat. Ta­valy például két esetben vontak vissza iparjogosít­ványt azoktól a fuvarosoktól, akik tevékenységüket nem a jogszabálynak megfelelően végezték, és ezzel a többi becsületesen dolgozó szekér­fuvarozó és a lakosság érde­keit sértették. Az utólagos nézeteltérések miatt a fuvarvállalás előtt kell megegyezni, külön a ra­kodási díjra is, hogy a meg­rendelőnek lehetősége legyen — amennyiben sokallja a dí­jat — más fuvarozótól meg­rendelni a szolgáltatást. Ké­rés: a szekérfuvarozó kisipa­rosokat érintő panaszt, ész­revételt az említett körzeti csoporthoz juttassák el. Intézkedtek Lapunk március 8-i szá­mában Krivák József né szolnoki olvasónk arról irt, hogy a Széchenyi lakótele­pen „nyakig járnak a sár- ban”. Levelére Csényi Lász­ló, a szolnoki Városi Ta­nács V. B. Városgazdálko­dási Intézményének vezető­je válaszolt, melyből idé­zünk: „Annak előrebocsátásával, hogy köztisztasági intézmé­nyünkön kívül e kérdés­ben mások is illetékesek — például az ottani építéski­vitelezők, akik a területet elsározzák — a tőlünk tel­hető intézkedést megtesz- szük.. A munkára jelent­kező nyolc-tíz alkalmi munkásból oda irányítunk embereket, hogy az autó- buszmegállókhoz, valamint az üzlethez vezető járdákat a sártól megtisztítsák. Er­re a jövőben is figyelem­mel leszünk. Feltétlenül fontos azonban más illeté­kesek intézkedése is, hogy az időjárásból, az építke­zésből adódó sár megszűn­jék.” Újítás? Egyelőre még nem tudjuk, újításnak szánták-e az új csomagolási módszert a szol­noki, Vörös Csillag úti 38-as áruházban. Rossz! Mármint az újítás! Mj történt? A kristálycukor közé grízt ke­vertek. Annak a vásárlónak sem jó ez a megoldás, aki csupán tejbegrízt akar főzni, mert túl édesre sikerül. A cukor azért több benne. Egyébként anyagilag is job­ban jár a vevő, ha a grízt külön veszi meg .. M. L.-né olvasónk őszin­tén szólva nem értékeli túl­zottan az újítást. Mérgesen hozta be szerkesztőségünkbe a grízes cukrot (vagy a cuk­ros grízt?). A tasakot már a szemetesvödörből kotorta elő hozzá. Indokolt a felháboro­dása. O teát édesített volna a cukorral. Abból is hozott egy üvegben. Hát... megle­hetősen gusztustalan készít­mény lett a cukor (és gríz) hozzáadása után ez a tea. Zavaros, bizonytalan színű lé... Az üveg alján bőven található, jól látható a gríz. Nem csodáljuk, hogy senki nem ivott belőle. A mara­dék teát, cukrot mi őrizzük. Olvasónk — akinek nevét, címét természetesen ismer­jük — elmondta még, hogy körülbelül fél éve is hason­lóan járt az említett boltban Akkor telefonon mondta el nekik sérelmét. Vigye vissza a cukrot, díjtalanul kicseré­lik... S elnézést kértek tőle. A „gyerekek” csomagolták... A gyerekeken biztosan a kereskedőtanulókat ér­tették. Véleményünk szerint ez nem mentség. Többek kö­zött azért van az üzletveze­tő, a helyettes, hogy megta­nítsa a „gyerekekkel”, sőt megkövetelje tőlük: ha szál­lítás közben megsérül egy-egy előrecsomagolt áru, a bigié­Kocsis Károly, Jászberény: A munkaruhára jogosító munkaköröket és a munka­ruha kihordásának idejét a vállalati kollektív szerződé­sek tartalmazzák. Erre egy­séges rendelkezés nincs. Ha a dolgozó a kihordás idejé­nek letelte előtt kilép a vál­lalattól, kötelezhetik rá, hogy a kihordás hátralevő idejét pénzben váltsa meg. Kiss Zoltánná, Tiszafüred: A tulipán ázsiai, a neve pe­dig török eredetű. 1544-ben tesz róla említést Ferdinánd osztrák császár isztambuli követe. Az első európai tu­— A Polgári Törvény- könyvben foglalt felhatalma­zás alapján az utazási szer­ződéseket a Minisztertanács a 11/1978. (III. 1.) számú rendeletével szabályozta. Utazást szervező szerződés alapján az utazási iroda kö­teles a szerződésben megha­tározott utazásból, az út egyes állomásain való tar­tózkodásból és az ezzel ösz- szefüggő részszolgáltatásból (szállás, étkezés^ idegenve­zetés, szórakozás, kulturális program, stb.) álló szolgál­tatását teljesíteni, az utas peditg köteles a díjat megfi­zetni. Ha az utazási iroda az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, a dí­jat arányosan csökkentenie kell. A szerződésszegéssel okozott kárt is köteles az utazási iroda megtéríteni. — A Minisztertanács a 12/1978. (III. 1.) sz. rendele­tével szabályozta a fizető­vendég-ellátást. Fizetőven- dég-ellátás a lakások és üdü­lők, illetve ezek egy részé­nek határozott időre, szál­láshelyként használatba adá­sa bel- és külföldi vendé­geknek. Ilyen ellátás szer­vezésére az utazási irodák és az idegenforgalmi hivata­lok jogosultaik. Azt a Ven­déget, aki a szerződés ha-, tározott időtartamának le­jártja után nem hagyja el szálláshelyét, a bíróság — nem peres eljárás során ho­zott végzésével — arra kö­telezi, hogy azt haladékta­lanul ürítse ki. E végzés el-1 len benyújtott fellebbezés­nek halasztó hatálya nincs. A végrehajtó az illetékes rendőri szerv vezetőjétől a karhatalom segítségét kéri, és a szálláshely kiürítését azonnal megkezdi. Mindkét jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 1978. március 1-én megjelent 12. számában olvasható. niai követelményeknek meg­felelően csomagolják azt vissza, úgy kerüljön a pultra az élelmiszer, hogy azt ne érhesse kifogás! Ha valahol összekeveredhet az áru — amely mellesleg (?) élelmi­szer! — ott baj lehet. A gondozottak köszöntése A Járműjavító kocsiosztá­lyának Ady Endre Szocialis­ta Brigádja a nőnapon — kis összejövetellel egybeköt­ve — köszöntötte a szolnoki Városi Tanács I-es sz. öre­gek napközi otthonának nő­tagjait. Kapcsolatunk az ott­hon gondozottjaival 1973-ban kezdődött. Évente mintegy 400 óra társadalmi munkát vállalunk az idős emberek segítéséért. A nőnapi ünnepséget han­gulatosabbá tette a harmo­nika- és hegedűszó, valamint Pintér Gizi néni verssorai, amiben megköszönte a szo­cialista brigád megemlékezé­sét, munkáját. lipán állítólag 1559-ben, egy augsburgi kertben nyílt. A XVIII. századtól lett Hol­landia a tulipán hazája. M. Antalné, Mezőtúr: Ha az újszülöttet koraszülött­otthonban ápolják és gondoz­zák, az anya szülési szabad­ságának és terhességi-gyer­mekágyi segélyének emiatt föl nem használt részét ak­kor is kérheti, amikor gyer­mekét az intézetből elbocsá­tották A szülési szabadság­nak ez a része azonban csak a szülés utáni egy év letel­téig vehető igénybe. — A szociális követelmé­nyeknek nem megfelelő te­lepek felszámolásáról szóló jogszabályt az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter a 4/-1978. (II. 18.) ÉVM-PM. sz. együt­tes rendeletével módosította. Az új szabályozás növelte az engedélyezhető építési kölcsön felső határát. A munkáltatói kölcsöntámoga- tás nem új lakóház vásárlá­sára is adható. — A 4/1968. (II. 15.) PM- ÉFM-MüM. sz. együttes ren­delet a szervezett akcióban épült vagy vásárolt, szemé­lyi tulajdonban levő lakások forgalmának egyes kérdései­ről szóló rendeletet módosí­totta és kiegészítette. A szer­vezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulajdon­ban levő lakás tulajdonosa a jogszabályban meghatáro­zott esetekben lakását az ál­lam javára értékesítheti. Szervezett akcióban épült la­kásokon e rendelet alkalma­zásának szempontjából a KISZ-lakásépítési (vásárlá­si) akció keretében, a mun­káltató szervezésében és tá­mogatásával, a munkáltatói kölcsöntámogatással épült (vásárolt), az OTP beruhá­zásában épült tanácsi vevő­kijelöléssel vagy anélkül ér­tékesített, valamint az 1961. január 1. napját követően az OTP által nyújtott kölcsön­nel épült, többszintes lakó­házakban levő lakásokat kell érteni. Mindkét jogsza­bály teljes szövege az 1978. évi Tanácsok Közlönye 9. számában jelent meg. A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása és egységes szö­vege az 1978. évi Tanácsoikl Közlönye 8. számában meg­jelent A roham esztendők óta nem enyhül — az érdek­lődés és a vállalkozókedv mértékét jószerivel azo­nosnak tekinthetjük, bár korábban az ötvenes évek nagy létszámú korosztályai dörömböltek, mostanában a demográfiai mélypont diákévfolyamái jelentkez­nek sorra, rendre. Egyete­meink és főiskoláink vál­tozatlanul számolhatnak azzal, hogy a nyáron me­gint legalább harmincöt- ezer fiatal kíván felvéte­lizni a nappali, illetve az esti és levelezd tagozato­kon. Aligha érdemes hosszasab­ban -töprengeni azon: milyen forrásai vannak az esztendők óta folyamatosan tartó dip­lomaszerzési láznak. Az esti és a levelező formájú felső- oktatásban eléggé egyértel­műen jelentkeznek a munka­helyi törekvések, hogy minél többen — szakmunkások, ér­telmiségiek, adminisztratív dolgozók — szerezzenek ma­gasabb képesítést, vagy sze­rezzék meg a munkájukhoz szükséges, de korábban el­maradt felsőfokú végzettsé­get. Maradjunk most inkább a középiskolákban végző di­ákoknál : körükből verbuvá­lódik az a mintegy 25 ezer jelentkező, aki rendre „célba- vesz” körülbelül 11 ezer he­lyet — tehát a nagyobb há­nyaduknak óhatatlanul szem­be kell majd néznie a ku­darccal is. Egyértelmű és nagyon he­lyeselhető alapkövetelmény a felvételi vizsgáknál az, hogy a felsőoktatási intéz­ményekben elsősorban azok­nak jusson hely, akik a leg­inkább rátermettek: tehet­ségükkel, addigi tanulmányi eredményeikkel, egy-egy pá­lyára való feltétlen elhiva­tottságukkal kiérdemlik a to­vábbtanulás lehetőségét. De — figyelve a jelentkezéseket, az alakuló érdeklődést — biztosak lehetünk-e ennek a kiválasztási munkának a tö­kéletességében? Nem lehet erre egyértelmű igennel fe­lelni. S nemcsak azért nem, mert a felvételi vizsgák mér­céje sem tökéletes, jóllehet törekszik erre. Hanem azért sem, mert már a jelentkezé­seknél érezhető esztendők óta bizonyos torzulás, informá­cióhiány s főleg — a lehető­ségek nem megfelelő felmé­rése. Miről van szó? Arról, hogy megkopott a műszaki pályák vonzása, az érdeklődés túl­zottan a humán képzettséget igénylő pályákra irányul. A bölcsész, a jogi és az orvosi karokról tehát igen kiváló, másutt sikeres indulásra szá­mítható fiatalok százai szo­rulnak ki, nem érve el a ma­ximális pontszámot. A Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, a dunaújvárosi főiskolai karra a kazincbar­cikai karra — de említhet­nénk még egész sor műszaki főiskolát vagy kart — tehát nem mindig azok kerülnek be, akik pontszámaik alapján is a legtehetségesebbek, ha nem gyengébb. képességűek is sikerrel veszik sok vidéki karon a felvételik akadályait. Sikerük egyik alapja, hogy jelentkezési lapjukat nem a legnépszerűbb, leginkább megrohamozott egyetemnek, főiskolának küldik meg. Ez­zel egyidejűleg évekre, de sokszor végérvényesen is ki­szorulnak felsőoktatásunkból olyan tehetséges fiatalok, akiknek pedig ott lenne a he­lyük — csak éppen nem mér­ték fel kellő képpen a lehető­ségeket. Nem számoltak pél­dául azzal a nyilvánvaló igazsággal, hogy a felsőszintű műszaki képzettségnek nem­csak „a” gépészmérnöki, épí­tészmérnöki diploma meg­szerzése számít, mondjuk a budapesti műszaki egyete­men, vagy megfelelő diploma az EL.TE természettudományi karán —hanem egész sor, az „alapkívánságukkal” szink­ronban levő, terveikhez igen hasonlító képzésű intézmény is kínálkozik. Bányamérnöknek, kohó­mérnöknek, műszaki szakok­tatónak, gyártástechnológus­nak, textilmémöknek, papír­iparban dolgozó műszakinak lenni: legalább annyira fon­tos — és legalább annyira ki­fizetődő, mint valamelyik is­mertebb, divatosabb karon megkísérelni a bejutást,^ szá­molva a kudarccal. Sőt, a reálisan gondolkozó fiatalok sokkal kevesebb elutasítási valószínűséggel indulhatnak, sokkal kevesebb évük fecsér- lődik el a többszöri vizsgakí­sérlettel, ha átgondoltan, a kiszámítva adják be felvételi felvételi esélyeket reálisan lapjukat. Az átirányítási le­hetőségek sem eléggé ismer­tek a középiskolákban — bár a Felvételi Tájékoztató vala­mennyit tartalmazza —, több meggyőző, felvilágosít^ Pe­dagógiai munkára lenne szükség. .^Utolsó fordulójéhozt ér­kezik ezekben a napokban a jelentkezések rendje. Márci­us közepéig, végéig már az egyetemekre kell érkezniük a jelentkezési lapoknak. Érde­mes most még egyszer átgon­dolni : hova, mely intézmé­nyekbe is induljanak el ezek a fontos papírlapok. Ismétel­jük: sok főiskola ad a vá­lasztott, nagy egyetem képzé­séhez hasonló ismeretanya­got, hasznos, érdemes tehát a családokban is, iskolákban is mérlegelni a döntéseket, segíteni, tanácsot adni, ér­velni azért, hogy a legjobbak valóban sikerrel szerepelhes­senek a nyári felvételi vizs­gákon. Vm. Imre Béla Szolnok, Jj. Szerkesztői üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents