Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX, évf. 51. sióm, 1978. máfeius 1., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatta munkáját a KB-titkárek budapesti tanácskozása Tegnap folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán résztvevő küldöttségek tiszteletére tegnap ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. 1977 külkereskedelmi mérlege Ötszázmilliárd forintos forgalom Bíró József sajtótájékoztatója a Parlamentben A szocialista országokkal továbbra is kiegyenlített árucserét akarunk folytatni, tőkés külkereskedelmünkben azonban az idén az exportnak erőteljesen túl kell haladnia az importot - mondotta tegnap a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Bíró József külkereskedelmi miniszter. Az) export fokozása szükséges külkereskedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonban nagy feladat, mert a tőkés országúkban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üteme,'’kisebbek tehát a piaci lehetőségek is, és ez a tendencia tovább tart. Szaporodnak az importkorlátozások, s csak valóban korszerű, a keresletnek megfelelő árut tudunk eladni. Az utóbbi hónapok növekvő exportjában már tükröződik, hogy vállalataink érzékelik a változást, a kivitel növekedésének üteme azonban még mindig nem kielégítő. A külkereskedelemnek az export fokozását is meghatározó termelési szerkezet fejlesztésére az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolnia. Szocialista országok: biztos piac A jelenlegi ingatag világpiaci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési lehetőségeket jelentenek számunkra. Különösen vonatkozik ez a Szovjetunióra, amellyel árucsere-forgalmunk az idén várhatóan túlhaladja a négymilliárd ru- ,'belt. Egyebek között kőolajból több mint hétmillió tonnát, kőszénből és kokszból egymillió tonnát szállít a Szovjetunió, s kohászatunk szinte 100 százalékban szovjet vasércet dolgoz fel. Nagy jelentőségű a 4,4 milliárd kilowattóra > villamos energia importja, gépiparunk számára pedig 650 ezer tonna szovjet hengereltáru. 15 ezer tonna rézi, 11 ezer tonna ólom és egyéb színesfémek behozatala. Hazánk több mint hatezer Ikarus- buszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, 100 millió rubel értékű híradástechnikai cikket és sok egyéb terméket szállít cserébe. A többi európai KGST-or- szággal 12,4 százalékkal növeljük áruforgalmunkat. Tavaly a kivitelt, az idén a behozatalt gyorsítjuk nagyobb mértékben, ily módon exportunk 11, importunk pedig 14 százalékkal nő a megállapodások szerint. Árucserénket nagy mértékben segíti, hogy különösen az utóbbi időben lényegesen bővült a termelési együttműködés. A fejlett tőkés országokkal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 kooperációs szerződés jött létre magyar és tőkés országok- beli vállalatok között, ebből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyomón a szerződések időtartamára összesen 34 milliárd forint importot és 74 milliárd forint exportot irányoztak elő. A kooperáció devizamérlege tehát számunkra kedvező. Az elmúlt évben aláírt 76 új kooperációs szerződésből is hasonló eredmény várható: az ezekben foglalt export- szállítások 25 százálékkal haladják meg a kapcsolódó importot. Egyben a tőkés vállalatokkal kiépített kooperáció a KGST-országok iránt vállalt kötelezettségeink színvonalasabb teljesítését is lehetővé teszi. Helytelen, hogy a kooperációban rejlő lehetőségeket még azoknak a vállalatoknak a jelentős része sem használja ki, amelyek ilyen megállapodást kötöttek. Az országban összesen 120 vállalat hozott létre termelési együttműködést, a kooperációból származó forgalom 82 százaléka azonban mindössze 23 nagyvállalat szerződése alapján realizálódik. Szükséges tehát, hogy a kis- és középvállalatok is aktívabbak legyenek e tekintetben. A fejlődő országokkal felgyorsult hazánk kereskedelmi forgalma, ami főként a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, továbbá az ipari fogyasztási cikkek exportjának erőteljes növelését tette lehetővé. E piacokon is , lényegesen nőtt a verseny, ami számunkra azért jelent nagy feladatot, mert a tőkés országok vállalatai által felkínált hitelfeltételekkel nehezen tudunk versenyezni. Versenyképesebb termékek Az árak alakulásáról szólva a miniszter elmondotta, hogy tőkés forgalmunkban a cserearányok tavaly négy százalékkal romlottak oly módon, hogy exportárainkat csak négy százalékkal tudtuk emelni, míg importunk több mint nyolc százalékkal drágult. Az idei prognózisok szerint a nem rubel elszámolású forgalmunkban a cserearány várhatóan mintegy két százalékkal romlik. Főként termékeink minőségének javításával, rugalmasabb szállítási határidők vállalásával. kielégítőbb szervizzel kell termékeinket versenyképesebbé tenni. így érhetünk el magasabb árakat. Ami a KGST-beli partnereinket illeti, 1974 és 1977 között lényegében már korrigáltuk export- és importárainkat. Ezt a világpiacon lezajlott árrobbanás tette a hetvenes évek első felében szükségessé. ’78-ra szocialista partnereinkkel — Csehszlovákia és Bulgária kivételével — ugyancsak sor - kerül bizonyos árkorrekcióra. A Szovjetunión kívüli KGST- országokkal lefolytatott tárgyalások ugyan még nem fejeződtek be teljesen, de ma már látható, hogy az árkorrekciók alig változtatnak a cserearányokon, ami a viszonylag kiegyenlítettebb export-import struktúrával is magyarázható. Az 1978. évi szovjet viszonylat« ártárgyalások megközelítően háromszázalékos cserearányromlással jártak. A Szovjetunióból származó kőolaj ára a többszöri emelés után is a jelenlegi világpiaci árnak csak mintegy négyötöde. Számunkra ugyanilyen kedvező a többi energiahordozó, elsősorban a szén,, a koksz, a földgáz és a villamos energia ára is. Kedvező árviszonyok Hasonlóképpen kedvező számunkra a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek áremelése. Különösen a magyar alma, valamint a hús, a bor, a friss és a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök ára kedvező, míg a tőkés piacokon- a hús és a gabona az indokoltnál lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. A miniszter. végül arról beszélt, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát csak a termékszerkezet korszerűsítésével, a versenyképesség fokozásával javíthatjuk. AZ ÉPÜLŐ SZÉCHENYI Képriport 3. oldal SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal Jelenleg a próbapadon vizsgázik, de a MEI-vizsgálat után a boltokban is kapható lesz Győrfi István és Szűcs Imre konstrukciója, az ívhegesztő kistranszformátor. A barkácsolók részére készülő áramátalakító a kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet újítási pályázatának díjnyertes darabja Csak az összefogás segíthet Belvízvédelmi tanácskozás Szolnokon Az érdekelt megyék, intézmények, társadalmi szervek részvételével a Tisza II. öntözőrendszer belvizhelyzetéről tárgyaltak tegnap délelőtt a mezőgazdasági és vizügyi szakemberek Szolnokon a TESZOV-székház első emeleti tanácstermében. Az ülésen sokakat érintő, aktuális kérdésről volt szó, hiszen az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági üzemek jóval nagyobb belvízkárt szenvedtek. mint a korábbi években. A felmérések szerint az elemi csapás a Tiszántúlon mintegy 160 ezer hektárt érintett, az ebből származó kiesés elérte a 600 millió forintot, és ezért 37 gazdaságot szanálni kellett. Keresni kell tehát a kive- zető-utat. Ezt a célt szolgálta dr. Breczki Lajosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének helyzetértékelő előadása is. A megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a Jászság és a Nagykunság az ország legszárazabb vidékei közé tartozik, de a szeszélyes időjárás ennek ellenére gyakran okoz belvizet. A rossz vízgazdálkodású talajok tovább növelik az elemi csapás esélyeit, és így nem csoda, hogy viszonylag kevés eső is komoly bajt okoz. Szolnok megyében mintegy 100 ezer hektár olyan terület van, amelynek védelme egyre sürgetőbb. Tavaly például 42 ezer hektárt sújtott a belvíz, — ennek 80 százaléka szántó volt — és 20 ezer hektárt borított tartósan a víz. Az említettek miatt 20 ezer 800 hektár vetetlenül maradt, az ősziék egy része kipusztult, és a tavaszi munkákhoz is csak jelentős késéssel láthattak hozzá az üzemek. A terméskiesés, — amely az átlagos években 100—150 millióra tehető — 1971-ben. amikor ugyancsak súlyos ár- és belvízkárokat szenvedett a meeve, valamint 1977-ben is meghaladta a 260 milliót. Az elemi csapás a tiszafüredi valamint a szolnoki járásra koncentrálódott, ugyanarra a térségre, ahol a Tisza II. öntözőrendszer ;s érezteti hatását. A károkat a mezőgazdasági üzemek egy része saját erejéből pótolni nem tudta, így jó néhányan alap- és mérleghiánnyal zárták az évet. Ám azzal együtt, hogy az említett gondokon csak jelentős állami támogatással lehet segíteni, a termelőkön is sok minden múlott, — állapította meg dr. Bereczki Lajos. Az igaz, hogy a belvízlevezető hálózat bővítésével a víz eltávolításának ideje a megyében a 28 napos átlagról 22 napra csökkent, de ez még mindig kevés, hiszen a növények tűrőképessége csak 10—12 napot bír el, — a meliorációs munkákban tehát a gazdaságoknak is akad tennivalója bőven. Viszont arról sem szabad elfeledkezni, hogy az öntőrendszer vízelvezető-hálózata a kelleténél lassabban épül. itt azonban a népgazdaság teherbírása diktálja a tempót. Éppen ezért a mezőgazdasági, a vízügyi és az egyéb az öntözésben, valamint a belvízrendezésben érdekelt szerveknek a lehető legnagyobb összhangban arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló mesterséges csapadék segítse és ne gátolja a termelést. A Heves, Borsod és Hajdú- Bihar megye képvisélő szakemberek korreferátumai, valamint a többi hozzászóló ugyancsak ennek a ' véleményének adott hangot. B. Á. LÁZÁR GYÖRGY LÁTOGATÁSA KŐBÁNYÁN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Budapest X. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Zamóczi József első titkár és Barta Györgyné tanácselnök fogadta. Lázár György elbeszélgetett a kerület pártvégrehajtó bizottság tagjaival, az állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, akik tájékoztatták Kőbánya politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, időszerű feladatairól. BORBÉLY SÁNDOR A MUNKÁSÖROKNÉL Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága titkára tegnap részt vett a Munkásőrség területi parancsnakai- nak értekezletén. A tanácskozáson — amelyen részt vettek az országos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről, tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a munkásöröknek. GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA AZ SZVSZ ELNÖKÉT Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tegnap fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinot, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről. KITÜNTETÉS A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóját, Tassi Imre villanyszerelőt, szocialista brigádvezetőt a Szovjet Szakszervezetek Tanácsa a csepeli felhívás alapján a munkaversenyben eléri kimagasló eredményeiért a Szocialista Munkaverseny Győztese kitüntetésben részesítette. Tassi Imre a kitüntetést a közelmúltban vette át az Építésügy és Város- fejlesztési Minisztériumban dr. Ábrahám Kálmán minisztertől és Gyöngyösi Istvántól, az ÉFDOSZ főtitkárától. Tegnap vette át a Szocialista Munkaverseny Győztese kitüntetést két Szolnok megyei tsz-dolgozó is. A kisújszállási Tisza II Tsz-ből Szőke Zsigmond *sertésgondozó. a jászszentandrási Haladás Tsz-ből Kóczián Béla gépkezelő a TOT-székházban kapta meg a kitüntetést a csepeli és a hartai felhívás alapján a mukaversenyben elért éiedményeiért. TANÁCSKOZÁS MUNKAKAPCSOLATOKRÓL A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői tegnap délelőtt koordinációs megbeszélést tartottak az SZMT-székházban. Értékelték az együttműködési megállapodásban foglalt közös feladatok tavalyi eredményeit. megbeszélték az idei közös feladatokat. Megállapították, hogy politikai jelentőségének megfelelően támogatták a termelést segítő munkaverseny- mozgalmakat, a területfejlesztési célok teljesítését, túlteljesítését. A szakszervezeti és a népfrontszervek közös tevékenységének eredményeként tovább szélesedett a megyében az Egy üzem — egy iskola akció, de ez a mozgalom kiterjedt más gyermekintézmények patronálására is. EGY MONDATBAN — Könyvesboltokba került a Budapest története című monográfia negyedik kötete, amely a főváros modern világvárossá válásának történetét mondja el négy fejezetben. — Pénteken magyar textil művészeti kiállítás nyílik Koppenhága belvárosi kiállítótermében, a híres Niko- laj templomban.
