Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
1978. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ilyenkor télen megnövekszik a kereslet a Jászsági Cipőipari Vállalat korcsolyacipő! iránt. A jászjákóhalmi telepen évente 60 ezer párat készítenek, mintegy 32 millió forint értékben, tőkés exportra. A képünkön látható cipők Angliába kerülnek A SABLONGYÁRTÓK ŐSZINTESÉGE Ahány gyár, annyi szokás. Van ahol a jelszó a fontos belőle, van ahol a jó minőség számít, más semmi. Van ahol csak azért tartják számon, hogy év végén kipipálhassák, de akad olyan üzem is, ahol „hallottak már róla”. A kis füzetecskék, a minisztériumok, intézetek tájékoztatói bőségesen ellátnak minden vállalatot útmutatóval. Mechanikusan alkalmazni őket lehetetlen. Ki ennyit, ki annyit használ fel a javaslatokból. A lényege mindnek ugyanaz: Dolgozz Hibátlanul. A munkarend- szer még nem mindenütt az, aminek titulálják. A Beton és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában fokozatosan ismertették meg a dolgozókkal a DH lényegét. Lassan már kezdi tudni mindenki, több ez annál, hogy „ne csináljunk selejtet”. A kérdés az, mennyivel több? Mindenekelőtt tisztáznunk kell, mivel foglalkozik a kunszentmártoni üzem: betonelemek , gyártásához sablonokat készít, főleg a BVM gyárainak, de szállítanak innen berendezéseket külföldre is. A sablongyártás cseppet sem sablonos munka, bonyolult, precíz megmunká- lású berendezéseket gyártanak. (Példa erre a BVM szolnoki gyárában működő Span-deck betonelemeket készítő mozgó ágyazat, amelynek hossza nyolcvan méter, belső felülete pedig szinte tükörsima.) A BVM- nél 1965-ben kezdtek foglalkozni a munkarendszerrel. Elkészültek a programok, azokhoz a hálódiagramok, amelyek vázolták a megvalósítás szakaszainak időpontjait. Akkor még idegenkedve szemlélték a furcsa ábrát a kunszentmártoni gyárban, mindenesetre megértették a követelményeket — elkezdték a DH bevezetését. Ügy gondolták, kipróbálják egy üzemben, megnézik, ott milyen eredményeket hoz — a legtöbb helyen így kezdenek hozzá — s azNem a hibást, a hibát keresik után kész, alkalmazzák a többi műhelyben is. Az elképzelés már rögtön a kezdeti Köpéseknél megváltozott. Felméréseket készítettek az üzem szakemberei, keresték, hol fordul elő legtöbb hiba, amíg a gyártmány elkészül. Kiderült, hogy nem a munkapad mellett. Míg a tervrajz eljut a munkáshoz, s megkapja a nyersanyagot is, addig sokkal több — véletlen, esetleg külső körülmények miatt keletkező vagy hanyagság okozta — hibával kellett számolniuk. Az első hibafelmérések során napvilágra kerültek olyan gondok, amelyeket egyszeri intézkedéssel megszüntettek. Például: nem volt megfelelő anyaggazdálkodási és termelés-ügyviteli szabályzat, ami gyakran akadályozta a műhelyek munkáját. Különböző időszakokban vásárolták a forgácsoló gépeket, s ahogy megvették, úgy — rendszertelenül — helyezték őket a műhelycsarnokba. A - kusza gépelrendezés zavarta a gyártási folyamatot, hosz- szabbította a gyártási utakat. Ezek megszüntetésére egységes gépparkot hoztak létre, — felszedték a gépek alapozását, s most már a gyártási technológiának megfelelő sorrendbe rakták őket. Előfordultak olyan problémák is, amelyek megszüntetéséhez hosszabb időre, több műhely összefogására, esetleg. anyagiakra, beruházásokra van szükség. A hibák alapos vizsgálatához létrehoztak egy szakbizottságot, amelynek tizennégy tagja csíopodj okban munkálkodva javaslatokat hozott. Ezek alapján kapták meg az egyes osztályok — munkaköri feladatként — tennivalóikat, hogy a felmerült gondokat megszüntessék. Kísérletképpen a gyár öt brigádja kapott úgynevezett hibabejelentő lapokat. (Az üzem vezetői úgy gondolták, s ez igaz, végül is minden gyártáselőkészítési hiba következményekkel jár a munkapad mellett. Anyag nincs, energia nincs, vagy a megfelelő szerszám hiányzik... s így tovább.) Kérték, hogy bármilyen, a munkával ösz- szefüggő probléma esetén a kis kollektíva tagjai jelezzék azt, s ők jelezték is. Vita előzte meg a lapokról szóló döntést. Sok embernek az volt a véleménye, „egymásnak ugratják így a dolgozókat”. Bejelentik, ha hibázott a művezető, a technológus, az anyagbeszerző, és ez fölösleges ellentéteket szül. Mi lesz ebből? — kérdezték. — Megmagyarázták azonban az aggályoskodók- nak a gyár vezetői, hogy nem a hibást, a hibát keresik. Ehhez egyik segítség a bejelentőlap. Az évek múlásával bebizonyosodott, hogy megérett az üzem közössége a DH bevezetésére. Az, hogy őszintén beszélnek a gyártáselőkészítés — legyen az rossz rajz, hibás tervezés vagy nem megfelelő norma — problémáiról, feltétele a DH munkarendszer alkalmazásának. (Ügy is mondhatnánk, nélküle nincs DH, van viszont elkendőzés.) Ahogy kevesebb és kevesebb hibával jár a gyártás előkészítése, úgy mindinkább jogos a követelmény, hogy a gyártás is minél kevesebb hibával történjék. Ebben az évben már minden brigád kap és kitöltve ád hibabejelentő lapot. (Kis csiszolások, apró módosítások még hátra vannak. Például: túl sok a kérdés a régi lapocskán. Egyszerűsíteni kell, hogy az adminisztráció minél kevesebb legyen.) Milyen anyagi haszonnal jár a DH? Az első hibafelmérések, s az azt követő intézkedések milliós veszteségcsökkenést hoztak. Az összeg azóta csak nőtt. H. J. Vakolás helyett olvasztott felület A lakóépületek vakolását helyettesítő technológiát alakítottak ki a Villamosipari Kutató Intézetben, s néhány héttel ezelőtt megkezdődött a próbagyártás is. Az új módszerrel „bevont” első lakótelepi panelházakat várhatóan még ebben az évben átadják. Az új eljárás lényege: a panelek felületét megolvasztják úgy, hogy az szinte üvegtoevonatot adva rövid idő alatt megkeményedik. A panelek felületét így 6—8 féle színnel lehet ellátni. Mindez az egyszeri vakolási költségnél nem, kerül többe. S változatosabbá, a szó szoros értelmében színesebbé teszi a lakótelepeik épülettömbjeit. A fejlesztők szerint a leginkább üvegkerámiához hasonlító réteg maradandó, amíg az épület áll, addig a bevonat is tart. Magyar—lengyel vegyipari tárgyalások Befejeződtek a magyar— lengyel vegyipari tárgyalások, melyek február 5—8-ig folytak Budapesten dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Henryk Konopacki lengyel vegyipari miniszter vezetésével. Megállapodjak, hogy rövid időn belül pa- rafáljáik a vegyiszál-ipari együttműködés 1990-ig történő meghosszabbítására és bővítésére vonatkozó megállapodás tervezetét. A Minisztertanács megtárgyalta A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztése Magyar dolgozók szovjet kitüntetése Közel ezer magyar dolgozót tüntetett ki a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben elért eredményeiért. „A szocialista munkaverseny 1977. évi győztese” kitüntetést Vlagyimir J. Pavlov nagykövet tegnap nyújtotta át ünnepélyes keretek között a dolgozók egy csoportjának a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Vlagyimir J. Pavlov a bensőséges ünnepségen elmondott beszédében nagy elismeréssel méltatta a magyar munkások nagyszerű kezdeményezését, amely a magyar parasztságon és értelmiségen kívül visszhangra talált a baráti szocialista országokban is. Elmondotta, hogy az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa. a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Komszomol Központi Bizottsága azzal a céllal alapította ezt a kitüntetést, hogy a tervfeladatok teljesítésében, a vállalások eredményes megvalósításában élenjáró dolgozók személyes hozzájárulását is elismerje. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára köszöntő beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyar dolgozók nagy felelősséggel tették meg vállalásaikat. Internacionalizmusuk nyilvánult meg abban, hogy a versennyel hozzájáruljanak a szocialista közösség gazdasági, politikai erejének növekedéséhez. A Szovjetunió nagykövetségén megrendezett ünnepségen jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára is. mezőgazdaság szociaA lista nagyüzemei mellett — azok segítségével — tavaly is a kistermelők jó eredményeket értek el, termelésük 1976-hoz képest közel tíz százalékkal nőtt. A mezőgazdaság termelési értékéből a háztáji és kisegítő gazdálkodás mintegy 43 milliárd forinttal, azaz mintegy egyharmados arányban részesedik. A viszonylag kis földterületen a nagy értékű termelés csakis úgy lehetséges, hogy a nagyüzemekkel hatékony gazdasági kapcsolatot alakítottak ki: ennek keretében takarmányt, növendékállatokat, vetőmagvakat kapnak és szállítóeszközöket vehetnek igénybe. Ez a széles körű együttműködés teszi lehetővé, hogy egyes ágazatokban tovább erősöd- I jön a helyzetük, tavaly például a kistermelőknél felhizlalt sertések „kínálata” 80 ezer tonnával nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Jelentős a kisállattenyésztésben betöltött szerepük is, például a húsgalamb és a nyúlte- nyésztés csaknem teljes egészében a kistermelőkre hárul, de érdekes, hogy még ezekben az állattenyésztési ágazatokban is megvan a szerepük a nagyüzemi termelőknek, ugyanis a tenyészanyagot ők biztosítják. A kistermelők jól kiegészítik a nagyüzemi gazdaságok kínálatát, a zöldség- termesztés cikkeiből is különösen a kézi munkaigényes zöldségfajtákból. 13,2 millió négyzetméter, fólia alatti területen termeltek tavaly zöldséget és primőr árujuk javította a lakosság ellátását. Termelésük növelését mindjobban segítik a kereskedelmi szervezetek, illetve a külkereskedelem. Tavaly 42 millió tasak vetőmagot adtak el a kistermelőknek, a permetezőgépekből minden igényt kielégítettek, javult a kisgépellátás is, de még korántsem megnyugtató. Kis traktorokból 650-et adtak el, de többet is szívesen vásároltak volna a háztáji gazdák. A 2—10 lóerős gépekből idén is csak részben tudják kielégíteni a megrendeléseket, a hazai ipar a gyártásra csak' fokozatosan rendelkezik be, azért továbbra is importárura szorul a kereskedelem. (Olaszországból várnak a tavalyinál több kisgépet.) Több háztáji fejőgépre lenne szükség, mert idén is csak részben tudják enyhíteni az ellátási feszültségeket. Zavaró, hogy néha még az egyszerű kéziszerszámok kínálata is akadozik, időnként nincsen elég ásó, kapa és más kerti szerszám és az áruk minősége is kifogásolható. nagyüzemeknek to« vább kell lépniök a háztájival való együttműködésben a szerződések terén is. Amennyiben sikerül a korábbinál jobban integrálni a kistermelőket, úgy azok árukínálata is tervszerűbb lesz, és nem okoz még helyenként sem gondot az esetleg hirtelen, nagyobb tömegben és lökésszerűen érkező kistermelői áru átvétele. Ugyanakkor a kistermelőknek is a korábbinál jobban kell a tényleges kínálathoz igazítaniok termelési szerkezetüket, t. i. egyáltalán nem mindegy, hogy milyen zöldségfélét kínálnak átvételre. (MTI) Hitelek, kölcsönök, valutaigénylés Tímár Mátyás tájékoztatója a Magyar Nemzeti Bank feladatairól — A kormány hitelpolitikája mindenekelőtt gazdaságunk rugalmasságának fokozását, a termékszerkezet folyamatos korszerűsítését szolgálja — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank idei feladatairól szólva Tímár Mátyás, a bank elnöke. Közölte: az idén a bank összesen legfeljebb 25 milliárd forint beruházási hitelt tud folyósítani, ebből 12 milliárd a több piacon értékesíthető áruk termelésének fejlesztésére, 13 milliárd forint pedig különféle struktúrajavító fejlesztésekre jut. Idei felhasználásra további hitelek engedélyezésére a lehetőségek most már igen szűkösek. Különösen a jelentősebb építéssel járó új beruházásokhoz csak nagyon indokolt esetben tud hitelt nyújtani a bank. Három éven belül meg kell térülnie Ezek után mivel számolhatnak a vállalatok ez évben? — Egyes ágazatokban, mint például a mezőgazdaságban és a közlekedésben, ahol a gyorsan megvalósuló gépi beruházások a jellemzőek, még számottevő lehetőséé van idei hitelfolyósításra. A bank azonban itt is szelektál, versenyeztet, és előnyben részesíti azokat a beruházásokat, amelyeknek nagvobb a jövedelmezőségük, ahol a befektetések gyorsabban megtérülnek és a beruházás nem jár építkezéssel. — Az iparban, az élelmiszeriparban és az építőiparban, ahol a korábbi engedélyezések nyomán lényegében már kimerültek az idei hitel- lehetőségek, csak kivételesen lehet tovább; hitelnyújtásról szó, és arra is inkább az év második felében lehet majd számítani. — Az exportfejlesztésekhez nyújtandó hitelek »egyik fontos feltétele, hogy a teljes fejlesztési költségnek általában három éven belül meg kell térülnie a nettó devizahozamból. Külföldi hitelek — A vállalatok és a szövetkezetek az idén a tavalyinál mintegy 7—8 milliárd forinttal kevesebb beruházást valósíthatnak meg. Ezt .a célt szolgálják azok az állami intézkedések, amelyek mérséklik a vállalati beruházási pénzforrásokat. Elképzelhető azonban, hogy ennek ellenére túlzott pénzforrások jönnek létre. Ezért a bank az 1977. évi mérlegbeszámolók alapján felülvizsgálja a fejlesztési hitelszerződéseket, s ha ezekhez képest szabad többletfejlesztési alapokat talál, úgy a vállalatokkal folytatandó előzetes megbeszélés alapján gondoskodik a bank ezek lekötéséről. Az intézkedések várhatóan azt eredményezik, hogy hitelkeretek szabadulnak fel 1978- ban, és ezekből egyes nagyon indokolt fejlesztésekhez pénzt tudnak biztosítani. — Mind a külső és a belső egyensúly, mind a struktúra javítása szempontjából nagyon fontos, hogy vállalataink és szövetkezeteink a hitelszerződésekben foglaltakat pontosan végrehajtsák. A bank a jövőben fokozottan ellenőrzi a hitellel megvalósuló beruházásokat nemcsak a megvalósítás szakaszában, hanem a beruházás üzembehelyezését követően is. Tímár Mátyás kitért arra is, hogy a gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdekében a bank 1978-ban folytatja külföldi hitelek felvételét. Tervezik például, hogy igénybe veszik a Szovjetuniótól az energiahordozók és nyersanyagok árának emelkedésből származó különbözetre nyújtott középlejáratú hitelt és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál rendelkezésre álló hiteleket. Az idei tőkés pénzkölcsö- nök közül az első — 100 millió dolláros — megállapodás aláírására február 10-én kerül sor arab és japán pénzintézetekkel. E külföldi hiteleket változatlanul csak olyan célokra fordítjuk, amelyek megteremtik a visszafizetésükhöz szükséges árutömegeket, megfelelő minőségben és összetételben. A nemzetközi idegenforgalom kérdéseit érintve az MNB elnöke utalt arra, hogy 1978. január elsejétől feloldották a hazánkba látogató turisták kötelező valutabeváltását. Az intézkedés vonzóbbá tette a turisták magyarországi látogatását, a belkereskedelem és a szolgáltatóipar ennek megfelelően felkészül a forgalom növekedésére. A kötelező valutabeváltás (megszüntetésével azon. ban nem szűnik meg az a korlátozás, hogy mind a belföldi, mind a külföldi ki- illetve beutazók csak 400 forintot vihetnek magukkal bankjegyben és fennmarad bizonyos árucikkek kiviteli tilalma is. Egyszerűbb lesz az adminisztráció A külföldre utazni szándékozó magyar turistákat elsősorban az érinti, hogy 1978- tól az adminisztráció csökkentése érdekében elmaradt a valutaigénylő űrlap és a bank az útlevélkérő lapon engedélyezi a valutát. A turista-valuta rendelkezésre bocsátásának feltételei azonban nem változnak, nem változott a megvásárolható összeg sem, amj továbbra is 4000 forintnak megfelelő valuta.
