Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

1976. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Növénytermesztő gépész szakon 143 diák tanul a kenderest Szakmunkásképző Intézetben. Képünk az egyik géptan órán készült, ahol Ferenc József szaktanár vezetésével ismerked­tek a tanulók a vetőgép szerkezetével Békésből jöttek,; ^ — ~=otthonra találtak Örökké sietnek; futtában váltanak néhány mondatot, s a rendelés után már rohan­nak a betegekhez. Ismerik a túlbuzgó házőrzők acsarko­dóiét, a hepehupás közöket, az éjszakai esőt. A járóke­lők tisztelettel köszöntik őket. Dr. Borsos Imre és fele­sége, tizenöt éve megszakí­tás nélkül Kunhegyesen dol­gozik. Előttük egymást vál­tották az orvosok, a vélt vagy valóban kényelmesebb hely reményében néhány év után másutt próbáltak szerencsét. Őket is csábították már nem egyszer, — de maradtak. Találkánk most sem teljes: a felesége még rendel, a férjnél kevesebben voltak, így ő tért haza először. — Szegeden jártam gim­náziumba, mellettünk orvos- tanhallgatók laktak. Kollé­giumukban teljes önkor­mányzat volt, dolgaikat ma­guk irányították, szervezték az ügyeletet. Középiskolás létemre olykor portáskodtam náluk. Megragadott vidám­ságuk, a világuk. Döntöttem, ha felvesznek, orvos leszek — meséli dr. Borsos Imre. Felvették, de nem Szeged­re — Pestre. Egy év után át­helyezését kérte a Tisza- parti városba. A kérelem in­dokairól így beszél. — Szegedre húzott a szí­vem, ott volt középiskolás a jövendőbelim. Messze esett a főváros, ritkán találkozhat­tunk. Teltek, múltak az évek, őt is felvették orvos- tanhallgatónak. .. Borsos Imrét 1956-ban avatták doktorrá, s még ab­ban az évben összeházasod­tak. Gádorosra került, a fe­lesége Orosházába sebész­nek. Három év után követ­te férjét a kis békési faluba. — Jól éreztük magunkat ott, hiszen tulajdonképpen hazajöttünk. Mivel csak ket­ten voltunk orvosok, együtt sehová sem mehettünk, még a szabadságot is egymásután kellett kivennünk. Kunhegyes nevét 1962-dg még csak nem is hallották. Ekkor orvosokat keresett a község, megpályázták a he­lyeket, úgy kerültek az Al­földre. Álmaik netovábbja volt a beosztás, mivel itt eleinte három, később pedig már négy körzet volt. Vég­re együtt tölthették a szabad­ságot, közösen mehettek ki­rándulni, ismerkedtek a környékkel. — Megszerettem, megsze­rettük a községet. Otthonra találtunk, jól érezzük ma­gunkat. Nyolc év óta én va­gyok az ügyvezető körzeti orvos. Ez a titulus több ad­minisztrációt, hivatali teen­dőt, munkaszervezést, rend­szeres ügyeletbeosztást je­lent. Beszél a családjáról. Há­rom lánya közül a legna­gyobb főiskolás Pesten, a középső gimnazista Debre­cenben, a legkisebb még hetedikes. Talán ő követi szülei pályáját. — Látszólag semmi sem köt ide, valóban minden. Né­hány éve saját házamban la- 'kom, elismerték a munkán­kat. Tavaly mindketten meg­kaptuk az „Egészségügy Ki­váló Dolgozója” kitüntetést. Ügy érezzük, a községben szeretnek, becsülnek bennün­ket. Nagy előnye ennek a tizenöt évnek, hogy ismerem a pácienseimet, tudom kit milyen bajjal kezeltem. Van­nak panaszosaim, akiknek nem gyógyszer és injekciós tű kell, hanem megnyugtató emberi szó, mert sokszor ez a legjobb recept. Kevés a szabad idejük. Ha van, akkor kirándulnak, utaznak. Legjobban a derűt, a humort kedveli, hiszen mindkettő hatásos orvosság. Egyik betegét nemrégen rím­be szedett sorokkal utalta a karcagi sebészetre. A kollé­gák vették a lapot, és a térdfájós páciens zárójelen­tését szintén versben szöve- gezték. Nyílik az ajtó, Ilonka a feleség lép be csurom vize­sen. Letelt a délutáni ren­delés, újabb műszak követ­kezik otthon. Együtt a csa­lád, ma este meleg vacsora lesz. Tíz perc múlva az idillt csengetés szakítja félbe. Az ajtóban izgatott asszony to­porog: — Doktor úr, a fiam be­teg. 39.8 a láza, mi lesz ve­lünk ! ? — Nyugodjék meg Kovács néni, rögtön indulok. Mit csi­nált a kislegény? — Térdig vizesen jött ha­za az iskolából. Biztosan birkóztak. Néhány perc múlva együtt lépünk ki az ajtón. A vihar vadul csapja arcunkba az esőt. Néptelen a köz. Sietni kell, hiszen Borsos doktorra még egy újabb „csata” vár. Nyugodalmas jó éjszakával búcsúzik a főtéren. Távolodó alakja az esőpásztába vész. D. Szabó Miklós A szakma kiváló tanulói n kunszentmártoniak győztek Kunszentmártonban ren­dezték meg kedden a mező- gazdasági gépszerelő tanu­lók megyei versenyének dön­tőjét. A Szakma Kiváló Ta­nulója címért folytatott ve­télkedő elméleti vizsgáit a 628. sz. Szakmunkásképző In­tézetben tartották, gyakorlati ismeretekről a Körösmenti Termelőszövetkezet tanmű­helyében adtak számot a fia­talok. A selejtezők után a kun- hegyesi, a kisújszállási, és a kunszentmártoni szakmun­kásképzők tanulói jutottak el a döntőre. A hét ver­senyző között a kunszentmár­toniak szép sikert arattak, ők végeztek az első három helyen. Első a Körösmenti Tsz-nél dolgozó Gál Lajos, második az öcsödi Szabad­ság Ttez-ből érkezett Zubor Bálint lett, a harmadik he­lyet pedig az ugyancsak a Körösmenti Tsz-ből jött Kiss László szerezte meg. Hasznos hobbi Karcagi kertbarátok Karcagon eredményes múltra tekinthet vissza a Petőfi kertbarátkor. Az alapítás évében a 22 lelkes „mezőgazdász” 3 ezer 600 négyszögölön termelte a konyhakerti kultúrákat. Ta­valy a városi kertbarátr mozgalomnak már százhu­szonöt tagja volt, s a zöld- ségtermő-terület is 7,2 hek­tárra növekedett. Különösen a kórház, a Híradástechni­kai Vállalat, a cipőipari szövetkezet, a Füszért, a posta, és a nyomda dolgozói között népszerű a mozga­lom. Jelenleg újabb három kertbarát-kör szervezése fo­lyik, és az igényelt földte­rület eléri a 20 hektárt. Kedvezmények, juttatások, érdekvédelem határozata a többi kö­zött ki­mondja: ,A nők helyzeté­ről szóló párthatározat megvalósí­tása társadalmi összefogás­sal, sikeresen halad... A párt szervei és szervezetei tekintsék állandó feladatuk­nak a nők élet- és munka- körülményeivel, politikai, szakmai fejlődésével és tár­sadalmi aktivitásuk növelé­sével foglalkozó határozat végrehajtását”. A Magyar Néphadseregben is ebben a szellemben vett újabb len­dületet a nőpolitikái mun­ka. Ezt honvédelmi minisz­teri intézkedés is segíti, amely bizonyítja, hogy a hadseregben dolgozó nők teljes egyenjogúsításának megvalósítását a hadsereg vezetői is fontos feladatnak tartják. Intézkedéseikre nagy szükség volt és van napjainkban is, hiszen a hadsereg polgári alkalma­zottainak jelentős százaléka nő, a tiszti és a tiszthelyet­tesi állományban is megta­láljuk a lányokat, az asz- szonyokat. A nők a hadsereg legkü­lönfélébb munkaterületein dolgoznak. Vannak közöt­tük orvosok, mérnökök, köz­gazdászok, jogászok, óvó­nők, tanárok, egészségügyi középkáderek, ügyviteli dol­gozók, szak- és betanított munkások, étkezdéi dolgo­zók, takarítók. örvendetes tény, hogy azok a lányok és asszonyok, akik egyszer a hadseregben vállaltak mun­kát, nem szívesen mennek el más területre dolgozni. Ezt bizonyítja az is, hogy a hadsereg nődolgozóinak több mint fele már ötéves törzs- gárdatag. A nők nagy többsége fe­lelősségérzettel, kellő felké­szültséggel és lelkiismerete­sen dolgozik. A néphadsereg sajátosságaiból eredően tá­masztott magasabb politikai és szakmai követelmények­nek megfelelnek. Helyzetük több szempontból nehezebb, kötöttebb, mint a polgári életben dolgozó nőké. Ezért a hadsereg vezetői és a szakszervezeti szervek, mint ahogyan ezt eddig is tették, a jövőben is keresik azokat a lehetőségeket, ame­lyek a nők fokozottabb megbecsülését biztosítják. Közmegelégedéssel fo­gadták a lányok és asszo­nyok azt a tényt, hogyazo- .kon a munkahelyeken, ame­Nők a hadseregben lyeken többségükben nők dolgoznak, növekedett a női vezetők száma. A vezető be­osztásban dolgozó nők mun­kája, irányító tevékenysége fokozatosan, politikai és szakmai képzettségük növe­kedésének arányában fejlő­dik. A hadsereg nagy mér­tékben segíti őket a mun­kakörük ellátásához szüksé­ges politikai, szakmai és ál­lami iskolai végzettség megszerzésében. A hadseregben a polgári alkalmazottak részére rend­szeres a szakmai tovább­képzés, és jelentősen nőtt a nők érdeklődése és igénye a politikai oktatás iránt is. Politikai érdeklődésüket, társadalmi aktivitásukat mutatja, hogy huszonöt szá­zalékuk visel tisztséget kü­lönféle politikai és társa­dalmi szervezetekben. So­kan közülük szerepet vál­lalnak a munkahelyen kí­vüli társadalmi munkában is. Tanácstagok, népi elle­nőrök, népi ülnökök és la­kóbizottsági tagok. A szocialista versenymoz­galomban részt vevő polgá­ri dolgozók egyharmada nő. Figyelemre méltó, hogy e mozgalom a néphadseregben először a nők körében bon­takozott ki, s a versenynek ma már nagy hagyományai vannak. Közülük többen el­nyerték a Kiváló kollektíva címet. A katonai vezetők és a szakszervezet nagy gondot fordít a nők művelődésére. A fegyveres erők klubjai, a helyőrségi és társadalmi klu­bok a nők számára tanfo­lyamokat. a szabad idő kul­turált eltöltését segítő ren­dezvényeket tartanak. A szakszervezeti szervek szak­mai és politikai vetélkedőt, országjáró kirándulásokat szerveznek. A néphadsereg valamennyi egységénél szer­vezetten folyik a könyvter­jesztés, jól felszerelt szép- irodalmi és szakmai könyv­tárak várják az érdeklődő­ket. A néphadsereg vezetői tö­rekednek arra is, hogy a nők bérezésében megszűnje­nek a korábban tapasztalt aránytalanságok. Ma már a legtöbb helyen érvényesül az az elv, hogy az azonos képzettségű és szolgálati idejű, illetve egyenértékű munkát végző nők és férfi­ak egyenlő bért kapnak. Legtöbb helyen emelik a gyermekgondozáson lévő kismamák illetményét is. A korábbi évekhez viszo­nyítva jelentősen több nő kapott kitüntetést. Például a kitüntetett polgári dolgozók 54 százaléka nő. Jelenleg a hadseregben dolgozó nők 22 százalékának van kormány­illetve miniszteri kitünteté­se. A hadsereg vállalatainál és költségvetés; üzemeinél már sokan megszerezték az arany, az ezüst és a bronz brigádjelvényt. / ' A szakszervezeti szervek figyelmet fordítanak a nagycsaládosok és a gyer­meküket egyedül nevelő anyák szociális körülmé­nyeinek javítására. Rend­szeresen biztosítanak szá­mukra beiskolázási és rend­kívüli segélyt. Más juttatá­sokkal is enyhítik gondjai­kat, például szállítóeszkö­zökkel és bontott anyagok adásával segítik a lakás- építkezéseket. Több helyen pedig lehetővé tették a va­csora előfizetését, hazavite­lét, és megszervezték a be­vásárlás megkönnyítését. Egyes laktanyákban például bővítették a büfék áruvá­lasztékát, míg máshol a te­rületi bolthálózat vezetőivel történt megbeszélés alapján, az üzletek nyitva tartásának módosításával könnyítettek a bevásárlás nehézségein. Az üzemi étkezést a hadse­reg mindenütt biztosítja. gondosko­dást igé­nyelnek a gyermek- gondozási kismamák. Rendszeresen tartják velük a kapcsolatot, évenként talál­kozót szerveznek számukra, s a lehetőségekhez mérten segélyekkel enyhítenek gondjaikon. Végső soron a néphadse­reg szerveinél a nőpolitikái határozat végrehajtása jó ütemben és jó irányban ha­lad. Ezt a jó gyakorlatot kívánják a jövőben is foly­tatni a hadsereg valamennyi alakulatánál. Tóth Gyula Különös figyelmet, segélyen lévő Műterem Angyalföldön A közelmúltban nyílt meg az Iparművészeti Vállalat müteremháza Angyalföldön. Az aszta­los, bőrdiszműves, szabász, ötvös, kárpitos és gobelin-szövő műhelyekben készítik az ipar­művészek által tervezett műtárgyakat. Képünkön a bőrdíszmű árut gyártó műhelyben készült

Next

/
Thumbnails
Contents