Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

XXIX. évf. 33. szám, 1978. február 8. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Se Dávid, se Góliát Dávid és Góliát példája évezredes intés a nagyság el­hamarkodott megítélésének elkerülésére: sohasem bizonyos, hogy az a nagy, az erős, a legnagyobb, aki (vagy ami) első pillantásra annak látszik. Az igazi nagyság a teljesítmények­ben mutatkozik meg: ki, mire képes, milyen eredményt tesz le az asztalra. Ez bizony évezredes igazság, ám alkalomadítán mégis könnyű elfeledkezni róla. Ennek bizonyítására a számos, lé­tező történelmi példa helyett, ezúttal érjük be szerényebb ámde — napjaink fő gazdasági feladatait tekintve — feltét­lenül hasznosabb párhuzamokkal. Megszokott dolog ugyan­is egy-egy új vállalat, gyáregység, üzemrész, nagyobb beren­dezés vagy gépsor üzembehelyezésekor, az eseményt „legek­kel” is méltatni. Szónokok és tudósítók egyaránt gyakran él­nek azzal a formulával, miszerint az avatandó létesítmény hazánk, —■ vagy Közép-Európa, vagy a Duna-medence, vagy az évtized, legnagyobb valamilye, tehát nagy eredmény, nagy lépés, nagy reménység a fejlődésben. Viszonyítási alap pedig mindig akad, hogy legalább egy „leg”-gel megtiszteljék az újdonságot. Terjed ma már az a („legraffináltabb”) megfogalmazás is, hogy ;,hazánk lélek­számút tekintve (vagy területét, vagy az egy főre jutó ter­melését, stb.), tehát viszonylagosan, az új — például — üzemcsarnok az adott gyártási ágban. Európa hányadik, oly­kor legnagyobb kapacitású egysége. Vagyis addig számít- gatják, forgatják az adatokat, amíg a szó: „legnagyobb” jo­gossá nem válik az adott teljesítmény jellemzésére. Az efféle méltatást sokfelé ugyanúgy kötelezőnek érzik, mint a nyakkendőt: avatóünnepségen illik kirukkolni mind­kettővel. Kérdés azonban, hogy csakugyan méltatni való mér­céje napjainkban bármelyik vállalatnak az, hogy — bizonyos földrajzi körben — ilyen-olyan méreteit tekintve a legna­gyobbnak tekinthető? Aligha. Bármilyen mérce, amely csu­pán valamilyen statikus (állandó) mennyiség kifejezője, ma nem elég sőt félrevezető lehet a minősítésben. Hiszen soha­sem az adja egy-egy vállalat értékét, hogy például sok vagy kevés embert foglalkoztat, hanem, hogy milyen eredménnyel foglalkoztatja őket. El tudja-e tartani munkatársait, alkal­mazottjait a társadalom, a népgazdaság segítsége nélkül, úgy, hogy befizetéseivel, még gyarapítja is a közös kasszát, vagy minduntalan segítségre szorul, kedvezményekre, kedve­ző hitelekre, támogatásokra, stb. Az, hogy mekkora területen fekszik egy vállalat, vagy, hogy mekkora a víz, vagy a villamosáram fogyasztása, vagy az új gépsor percenként hány munkadarabot ad — ez csak akkor számít figyelemre méltónak, ha a terület minden négy­zetcentiméterét, i a felhasznált víz és villamosenergia minden egységét, nemzetközileg versenyképes szinten hasznosítja, ha a lekötött, beépített terület, a felhasznált nyersanyagok és energia értékének többszörösét „állítja elő” az új gépsoron percenként gyártott termékek termelésével, és értékesítésével. Mit érnek a „leg”-ek? Vegyünk még egy példát. 1971— 1975 között például a legtöbb találmányt a gépiparban dol­gozták ki: 1704-et. Megközelítően másfélszer többet, mint a találmányok számát tekintve a sorban utánuk következő ágazat, a nehézipar, ahol 712 találmány született. Eszerint a * gépipar — a találmányok mennyisége alapján — a „legtalá­lékonyabb ágazat” jelzőjét érdemelné. A „minőségi mérce” azonban mást mutat Az egy találmányra jutó eredmény alapján ugyanis a nehézipar, a másfélszerte kevesebb talál­mánnyal több mint kétszerié nagyobb eredményt ért el. A Hazánkba látogat miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Michael Manley, Jamaica miniszterelnöke. Púja Frigyes Baudouin belga királynál Baudouin belga király teg­nap fogadta a hivatalos láto­gatáson Brüsszelben tartóz­kodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az uralko­dó és külügyminiszterünk a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről és idősze­rű nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. A nap folyamán Púja Fri­gyes ebédet adott belga kol­légájának, Henri Simonéinak a tiszteletére. Az ebéden részt vett a belga parlament több képviselője és több más közéleti személyiség is. Tegnap délután Púja Fri­gyes felkereste Brüsszel pol­gármesterét. Javuló alapellátás Közös beszerzés Országos értekezlet a szövetkezeti áruházakról A szövetkezeti kereske­delemben egyre nagyobb ellátási és kereskedelem­szervezési feladatokat lát el a jól fejlődő országos áruházi hálózat Kitűnik ez abból is, hogy az iparcik­kek vásárlására kiadott minden tizedik forintját szövetkezeti áruházban köl­ti el a lakosság. A szövetkezeti kereskede­lem nagymértékű fejlődése — az alapellátás folyamatos ja­vulása mellett — leginkább ezeknek az áruházaiknak eredményes működésén mér­hető. Az eredményekről és a to­vábbfejlődést elősegítő tenni­valókról tárgyaltak az áruhá­zakat üzemeltető fogyasztási szövetkezetek elnökei, keres­kedelmi vezetői és az áruhá­zak vezetői tegnap, a KPVDSZ székházában tartott országos értekezletükön, amelyen fel­szólalt Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter és Ba­kos Zsigmond könnyűipari államtitkár is. Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese referá­tumában kiemelte, .hogy a 67 szövetkezeti áruház vonzás- körzetének fontos ellátó bá­zisaivá fejlődött. A legked­vezőbb kereskedelmi gyakor­latot azok az áfész-ék valósí­tották meg, amelyek áruhá­zaikba koncentrálták az ipar­cikk-kínálatot, s a környék­beli vegyesboltokban, kis szaküzletekben így felszaba­dult helyet többféle napi cik­kek töltötték meg. Az elnökhelyettes kitért ar­ra is, hogy lényegesen meg­könnyítené a/ árubeszerzést, ha a szövetkezeti áruházak közösen, igényeiket összesít­ve, nagy vevőként jelentkez­nének az iparnál, a kül- és a nagykereskedelemnél. A referátumot követő élénk vitában többen szorgalmaz­ták a szakemberutánpótlást, az áruházi dolgozók munka- körülményeinek további javí­tását és sürgették a közvetlen ipari árubeszerzés lehetősé­geinek kiszélesítését. A karcagi Téglagyárban már csak ez a munkafolyamat, a nedves tégla rakása vár automatizálásra. A korszerű üzem­ben automata száritó és égetőberendezés dolgozik, és itt építettek először - vállalati szabadalom alapján - folya­matos égetést megvalósító köragyagtárolót, ahol fizikai munkára már nincs szükség Brigödneaeetölc tanacskortak Ötletnap a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben Tegnap huszonhat szo­cialista brigádvezető és a főágazatvezetők tanács­koztak idei feladatukról a tiszaföldvári Lenin Ter- melőszövetkezetben. A bri­gádvezetők értékelték a szövetkezet 1977. évi ered­ményeit, s javaslatokat tettek az idei feladatok megvalósításához is. Meg­állapították, hogy a fel­adatok sikeres teljesítése néhány ágazatban a ta­valyinál alaposabb szerve­zési munkát, valamint biz­tonságosabb feltételeket igényel. A tanácskozáson az Erdei Ferenc Szocialista Brigád vállalta, hogy a lucernabeta­karítás idejéig komplex bri­gádot szervez, s a betakarítá­si munkákat a tavalyinál is gondosabban szervezi meg á minőségjavítás érdekében. A brigád tagjai különben a szö­vetkezet megalapítása 30. év­fordulója tiszteletére harminc facsemetét ültetnek el a nagyközség területén. A Má­jus 1. Szocialista Brigád tár­sadalmi munkát vállalt a szö­vetkezet üzemi konyhájának építésénél, valamint terven felül két nehézgép főjavítá­sát is elvégzik terven felül. A szövetkezet brigádjai a tanácskozáson mondták el konkrét vállalásaikat, ame­lyeket a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát és a Lenin Ter­melőszövetkezet országos fel­hívásában foglaltak össze. Az állattenyésztők a tejterme­lésben és a sertéshústermelés növelésében mondták el ter­veiket, céljaikat. A növény- termesztők a szakszerű nö­vényvédelemmel és tápanyag­pótlással növelik a búza, a kukorica és a burgonya ho­zamát. A brigádvezetői értekezle­ten megjutalmazták a szövet­kezet legjobb újítóit, vala­mint értékelték az e napra hirdetett ötletnap eredmé­nyeit is. gépiparban egy találmány hozama 1,9, a nehéziparban 4,0 millió forint volt. Melyik ágazat szolgált rá akkor, valóságosan a „legtalá- lókonyabb” címre —, ha ez létezne? Csak az, ahol lényegé­ben kevesebb fáradsággal többre jútottak. A vállalatok mi­nősítésének is ez a fajta mérce, az eredmények összevetése a legalkalmasabb. A vállalatok versenyképessége, eredményessége a fontos, nem a nagyságuk, hiszen a legnagyobb nem mindig a leg­eredményesebb is. Annak jár a legnagyobb jelző, ahol egy emberre, egy órára, egy gépre, egy négyzetméterre, egy egy­ségnyi import nyersanygra számítva a legnagyobb a jövede­lem. Érthető persze, ha egy-egy új létesítmény elkészültekor a szónok esetleg elveti a sulykot: szélesebb-szűkebb körben egyaránt mindig jelentős esemény, ha valami elkészül, ha valahol valamilyen új, hasznos dologgal gyarapodtak. Termé­szetes, hogy ilyenkor, a nyomatékosságra törekvés miatt ke­resni kezdik a „leg”-ek használatának lehetőségét. Csak az­után arra kellene ügyelni, ezek a „leg”-ek, he váljanak a mindennapos munka mércéjévé is. Nem az a fontos, hogy valaki méretre, létszámra, múltra vagy a jövőre tekintve kicsi-e vagy nagy, hanem, hogy évről évre milyen a teljesít­ménye, mit tesz le a közösség asztalára, hogyan állja a ver­senyt a világpiacon a Dávidok és Góliátok között. G. F. Sikeres etióp ellentámadás (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) OTVEN ORSZÁG SZAKEMBEREINEK SZÁMÍTÁS­TECHNIKÁI KÉPZÉSE Az idén mintegy 250 szá­mítástechnikai tanfolyamat szervez a hazai vállalatoktól és a mintegy 50 országból ér­kező hallgatók részére a KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Köz­pontja. Az intézet tavaly költözött új székházba, ami nemcsak a szervezettebb oktatást teszi lehetővé, hanem magasabb színvonalú, hatékonyabb gya. korlati képzésre is módot ad. ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG INTÉZŐ BIZOTTSÁGA A Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi tekinté­lyeként értékelhető, hogy ha­zánkat az ENSZ legutóbbi ülésszakán az 1978—80. kö­zötti évekre az ENSZ gazda­sági és szociális bizottságába választották — hangsúlyozta Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságának tegnapi, Simái Mihály főtit­kár elnökletével megtartott ülésén. A külügyminiszter-helyettes az ENSZ 32. ülésszakáról adott tájékoztatójában ki­emelte: a Szovjetunió és a szocialista közösség többi or­szágának a nemzetközi eny­hülési folyamat továbbfej­lesztésére és kiterjesztésére irányuló következetes külpo­litikai vonala ismételten meg­értésre talált: a nemzetközi feszültség enyhülésének el­mélyítéséről és tartóssá téte­léről szóló új szovjet kezde­ményezés osztatlan támoga­tást élvezett. ELTEMETTÉK HAUSER ARNOLDOT A Magyar Tudományos Akadémia vezetői, pályatár­sai, tanítványai kísérték mély részvéttel utolsó Útjára Hau­ser Arnoldot, az MTA tisz­teleti tagját tegnap a Far­kasréti temetőben. A ravatalnál a Magyar " u- dományos Akadémia Elnök­sége nevében Szabolcsi Mik­lós akadémikus búcsúztatta ez elhunytat. A magyar esztéták nevé­ben Zoltai Dénes méltatta a világhírű tudós pályáját. Németh Lajos művészettör­ténész a sírnál vett végső bú­csút a tudóstól. Hauser Arnoldot a Farkas­réti temető akadémikusi par­cellájában helyezték örök nyugalomra. ÁRUSZÁLLÍTÁSI rekord A VASÚTON Az őszi csúcsforgalom len­dületének és magas teljesít­ményének folytatásával kezd­te az új évet a vasút. A MÁV vezérigazgatóságának most el­készült gyorsjelentése szerint januárban 11 millió 89 ezer tonna árut fuvarozott el a va­sút, 752 ezer tonnával töb­bet, mint a múlt év első hó­napjában. Az eredmény egy­ben rekord is, januárban ed­dig még nem sikerült túlszár­nyalni a 11 millió tonnát. A januári eredmények a vasút és a fuvaroztatók jó együttműködésének s a ked­vező időjárás kihasználásá­nak köszönhetők. A JUHÁSZAT FEJLŐDÉSE A LEGDINAMIKUSABB Az állattenyésztés fejlesz­tésére hozott központi intéz­kedések nyomán az elmúlt két évben az állatfajok közül a juhászat termelési értéke nőtt a legnagyobb mértékben, csaknem 13 százalékkal. Az állománycsökkenés korábbi időszaka már 1976 elején vé­gétért, s ellenkező előjelű fo­lyamat vette kezdetét: a két évvel ezelőtti 2,35 milliós ál­lomány tavaly 2,52 millióra nőtt, és — amit a tenyésztők különösen figyelemre méltó­nak tartanak —, egy év alatt csaknem 10 százalékkal lett nagyobb az anyaállatok szá­ma is, tavaly meghaladta az 1,4 milliót. EGY MONDATBAN — Straub F. Brúnó akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségének tagját, az ICSU, tudományos egyesület nemzetközi taná­csának elnökét, valamint Fe­jes Tóth László akadémikust, a Német Demokratikus Köz­társaság Tudományos Aka­démiájának különtagjává vá­lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents