Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
1978. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 flz iskolaérettségi vizsgálatok előtt „Iskolaérett, az általános iskola első osztályába járhat.” Hatezemégy- százhatvanöt, hatéves gyermekről mondták ki e határozatot tavaly az is. kolaérettségi vizsgálatok után. A ma már első osztályos kisdiákok közül több mint ötezerötszázan jártak korábban óvodába. Bár megyénk az óvodáztatás terén orszá-. gosan igen előkelő helyet foglal el, mégis több mint kilencszáz gyermek maradt kívül a gyermekintézmények kapuján. Hatszáztizen- öten közülük iskolaelőkészítő tanfolyamokon vettek részt. De bármilyen sokat jelentenek ezek a jól képzett tanítónők, óvónők által vezetett tanfolyamok, mégsem vehetik fel a versenyt az óvodákban folyó oktatónevelő munkával. A mostani elsős gyerekek közül há- romszázegy kisdiák azonban nemcsak óvodába járt, de még iskolaelőkészítő tanfolyamon sem vett részt. Szinte valamennyien tanyákon élő szülők gyermekei, vagy cigány származásúak, s „létezésükre” akkor derült fény, amikor beíratták őket az általános iskolába. Az nem mondható ki, hogy közülük kerülnek ki elsősorban az iskolaéretlen gyermekek — de egyértelműen hátrányban vannak azokkal szemben, akik az óvodában töltött három év alatt már elsajátították a közösségi élet alapvető normáit, a foglalkozásokon megismerkedtek a matematikával, az ének, a versmondás alapjaival. Mit jelent az iskolaérettség? A kérdést az idén is körülbelül ugyanannyi szülő teszi fel az óvodában, az iskolaelőkészítő tanfolyamok vezetőinek, vagy ha egyikre sem járatja gyermekét akkor sajátmagának, mint tavaly. Centiméterrel méregetik fiuk, lányuk testmagasságát, mellkas-körfogatát, aggódva figyelik a mérleg skáláját, megfelelő-e a leendő első osztályos gyermek testsúlya. Az iskolaérettséget azonban nemcsak ez határozza meg. Az Egészségügyi Minisztérium pontosan előírja, hogy biológiai szempontból melyik hatéves gyermek tekinthető iskolaérettnek. Az optimális testi fejlettség, a fizikai erőnlét megállapítása az orvosi vizsgálatnak része csupán. A látás, a hallás, a mozgásszervek, s az idegrendszer épsége legalább olyan — ha nem fontosabb, mint a fizikai erőnlét. Az iskolaérettség eldöntésekor a biológiai alkalmasságon kívül megvizsgálják a gyermekek pszichikai állapotát, szociális érettségét, magatartását, szellemi képességeit, mindazokat a tulajdonságokat. adottságokat, amelyek befolyásolhatják a leendő elsősök iskolai munkáját. A óvodába járó hatévesek iskolaérettségi vizsgálatát a csoportot vezető óvónő, rendszerint annak az iskolának a tanítója, ahova a gyermeket beíratták, s a gyermekorvos végzi el. Illetve az esetek csak kis százalékában, mivel a megyében kevés a gyermekorvos. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk felkészültségüket, az ideális mégis az lenne, ha a gyermekorvosok vizsgálnák meg az iskolába lépő, leendő első osztályosokat. Az előkészítő tanfolyamokra járó gyermekek iskola- érettségi vizsgálatára a tanfolyam végén, azokéra pedig, akik sem óvodába, sem előkészítőre nem jártak, a tankötelesek összeírása, március 15-e, után kerül sor. Azok a gyerekek akiket iskolaéretlennek minősítettek a szolnoki Nevelési Tanácsadó Intézetben újra szakemberek, pedagógusok, orvosok, pszichológusok — előtt „vizsgáznak”. Az elmúlt évben az intézetben 284 hatévest vizsgáltak meg. Ki- lencvenhét gyermekről csak itt derült ki, hogy mégis iskolaérett, s elkezdhette tanulmányait az általános iskola első osztályában. Száz- negyvenkilenc hatévest egy tanévre felmentettek az iskolába járás alól, a többieket korrekciós osztályokba, kisegítő iskolákba vagy egészségügyi gyermekotthonba javasolták. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a Nevelési Tanácsadó Intézetbe küldött gyerekek 24,9 százaléka mégis iskolaérettnek minősült. Ebből arra következtethetünk, hogy a helyi vizsgálatokat nem elég körültekintően végezték el. Mindenesetre alapos. sokoldalú vizsgálatokkal megelőzhető a szülőkben, gyerekekben egyaránt nyomot hagyó újabb iskolaérettségi vizsgáFILMJEGYZET Dübörgő csend fényképzett színes filmen láthatjuk, hogy milyen nehéz, olykor szinte embertelen, de mégis romantikával teliszőtt munka a kőolajbányászoké, egyszerűbb nevükön az olajosoké. Csakhát ezt többé kevésbé tudtuk eddig is. Vagy ha újólag be akarta mutatni a filmipar — azért mégsem kellett volna ehhez játékfilm. Bár kétségtelen, hogy ebben a formájában látványosabb, változatosabb az olajosélét. Gazsi, akinek szerepében a kitűnő Madaras Józsefnek van alkalma szenvednie, még a Közel-Keletre is „elcsavarog az olajosokkal”. Élete- párja addig bizony „összejön” egy kőművessel. Ezt éppen Gazsi panaszos beszédéből tudjuk, de röviddel ezután vigasztalódik: Óhos, egy másik ingázó munkás felesége ágyában. A film vége felé aztán az is sejteti magát, hogy a kőműves is kiesett a pikszisből, Gazsi volt asz- szonya „dobta”. Minden bizonnyal — a film logikája szerint — a kőműves is ingázó lett. Következtetés: ne ingázzunk, mert megcsal az asszony. S egyáltalán* vigyázzunk az olajosokra, mert nagyon ravasz fickók, ahol felállítják a tornyukat, azon a környéken nem gond, hogy a népesedéspolitikai célok maradéktalanul teljesüljenek. Ennyit a film szerelmi sztorijáról. S ezzel abba is hagyhatnánk a látottak elemzését, ha nem kellene még szólnunk a gázfűtéses, hidegmelegvizes lakásért, gyerekszobáért, a hatodik gazdát szolgáló Trabantért vagy Zsiguliért gürcölőkről — a film stugallta nézőponttal szemben. Óhos, a tanyáról emberi életkörülményekre vágyódó munkás igazát valljuk. ö így gondolkodik: gürcöljünk néhány évet, én Pestre járok pénzt keresni, te meg — mondja Etának, a feleségének — nevelj jószágokat, gondozd a kertet, rakjuk élére a pénzt, aztán majd, elmegyünk ebből a roskatag, petróleumfüstös tanyából, építünk egy szép házat valahol a városban, vagy veszünk egy szép lakást, sakkor majd jöhet a gyerek is. A feleségét, Etát, a film szerint, éppen ez az embertelenség hajtja Gazsi karjaiba. Csak éppen ebben sem lehetünk bizonyosak. Úgy véljük, nem szükségképpen társadalmi mozgatórugói vannak a kíváncsi fiatalasz- szonyok félrelépésének. Óhos céltudatossága a reális helyzet pontos felismeréséből származik. Abban a pillanatban, amikor a felesége közelében kap munkát, hátat fordít az utazó életformának. Tehát, amikor —Gazsi szavaival — pénzhajhá- szásról tesz említést a film, nagyon igaztalanul teszi, hiszen a fúrótornyon és árnyékában gürcölök nem télikertes, fürdőmedencés, emeletes balatoni villáért gürcölnek, hanem nagyon is szerény életkörülményeik javulásáért. Mit akart akkor a Gazsi által fejtegetett gondolatsorral Szíjj Miklós, a Dübörgő csend rendezője? Hogy mit, ezt nem- tudjuk, mert csak abból következtethetünk véleményére, amit láttunk, hallottunk. A jó szándékot nem vonjuk kétségbe — de a művészi megjelenítéshez bizony ez kevés. Nem értjük azt sem, hogy Gazsi miért kerül szembe Dammal, a fúrómesterrel. Azért haragszik meg a nyugdíj előtt álló öreg szakira, mert az a várható nyugdíj- többlet reményében munkásélete utolsó két évére Irakba, külszolgálatba szeretne menni — Gazsi már dolgozott ott — s utódjának éppen Gazsit jelöli! Ki_tudja. A filmből nem derül ki világosan. II film alakjai — Óhos: Szabó Gyula kivételével — egytől egyig papírmasé figurák. Mentségükre szólva: nincs is mit eljátszaniuk, s amit kell, abban nem igen hihetnek. Eb'- ben egyetértünk velük. Tiszai Lajos Előadások, versenyek, túrák A kisújszállási biológus hónap rendezvényeiből Hatodik alkalommal rendeznek Kisújszálláson biológus hónapot. A február végéig tartó rendezvénysorozat keretében előadások hangzanak el többek között környezetvédelmünk helyzetéről, a Tisza II. vízlépcsőről és üdülőkörzetéről, valamint hazánk nemzeti parkjairól. A gimnázium diákjai ellátogatnak a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Anatómiai és Élettani Intézetébe, megismerkednek a kendere- si Növényvédő Állomás és a karcagi Talajművelési Kutató Intézet munkájával, valamint üzemlátogatáson vesznek részt a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárban. Az országjáró diákok köre gyalogtúrákat rendez. A résztvevők a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park élővilágát tanulmányozzák. A biológus hónap idején az érdeklődők ankéten találkozhatnak a Natúra Könyvkiadó és az Élet és Tudomány szerkesztőivel, tudományos főmunkatársaival. Február 15-én ugyancsak a gimnáziumban kerül sor á Pavlovról elnevezett biológiai emlékverseny iskolai fordulójára, és a hónap folyamán rendezik meg a „Biológus négytusa” elnevezésű szaktárgyi vetélkedőt is. A biológus hónap idején nyílik meg Kisújszálláson Eifert János fotóművész kamaraki- . állítása. n legszebb magyar könyv Az idén 25. alkalommal ül össze a szép magyar könyv pályázat zsűrije, hogy — az elmúlt évekhez hasonlóan — kiválassza a magyar könyvkiadás tavalyi gazdag terméséből a legszebb köteteket. A könyvkiadók a versenyre 200-nál több művel neveztek, Tószegen jól ismerik mór a művelődési ház citeraszakkörét, de a szolnoki kulturális seregszemlében is eredményesen szerepelt a három éve működő gyermekegyüttes. Fekete Sándor nyugdíjas tanító vezetésével hetente egyszer gyakorolnak közösen. Képünk egy próbán készült Együtt, azonos célokért KISZ-alapszervezetek és ifjúsági klubok I A hatvanas években nagy lendülettel, többé.kevésbé spontán kibontakozó ifjúsági klubmozgalom - kisebb-na- nagyobb hullámvölgyek, stagnálás után - napjainkban is pótolhatatlan szerepet játszik a fiatalok művelődésében. Az ifjúsági klubokban folyó közösségi nevelés, társadalmi, politikai ismeretterjesztés elmélyítéséért esztendők óta sokat tesz a KISZ. 1977 márciusában a KISZ KB Intéző Bizottsága így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Kialakulóban vannak a KISZ politikai befolyása érvényesítésének működőképes eszközei, amelyek a klub- mozgalom irányításában és ösztönzésében betöltött politikai szerepünkön, a klubvezetők képzésében és a klubok mód|szertani támogatásában való részvételünkön alapszanak.” Sokszínű program Törökszentmiklóson nyolc ifjúsági klub működik. Mintegy 300—400 fiatal látogatja a foglalkozásokat. A KISZ és a klubok kapcsolata nem újkeletű a városban. Peres János, a városi KlSZ-bizott- ság titkára beszél erről a , szimbiózis’ ’ -ról: — Valóban nem újkeletű a város KlSZ-alapszerveze- teinek és ifjúsági klubjainak „kölcsönös” segítségnyújtása. Évek óta az alapszervezetek akcióprogramjait veszik alapul az ifjúsági klubok munkaterveik összeállításakor és megvalósításában. Mindez a KISZ gyakorlati munkájához, tömegbefolyásának növeléséhez nyújt felbecsülhetetlen segítséget. — Mondana erre példát? — A város szövetkezeteiben dolgozó fiatalokat tömöríti a Csikós József ifjúsági klub. A tagság mintegy 50 százaléka KISZ-en kívüli ifjú. A klub programjainak zöme viszont a KlSZ-alapszer- vezetek munkatervéhez illeszkedik — az idén például több a VIT-el kapcsolatos rendezvény lesz. — Nem áll fönn az „el* szürkülés’’ veszélye? — Nem, mert a klubok mindennapi, gyakorlati tevékenységét közművelődési szakemberek, képzett klubvezetők irányítják. A foglalkozások színességére, játékosságára, klubos jellegére ők ügyelnek. Az utóbbi időben sokat lendített a munkán, hogy működőképes klubtanács alakult, amelynek tagjai közt klubvezetők, KISZ-tisztségviselők egyaránt vannak. Klubok városa: Mezőtúr Mezőtúr az ifjúsági klubok városa: tizenhét klubja működik, több min ezer taggal. A városi KISZ-bizottság titkára, Csendom György szerint a város KlSZ-alapszer- vezeteiben folyó munka jelentős részének az ifjúsági klubok a színterei. A „mi- ként”-ről Bíró Erzsébet, a Ruhaipari Szövetkezet „Mó- da” klubjának vezetője beszél: —■ A szövetkezet KISZ- alapszervezetének tisztségviselői mindnyájan klubtagok. Természetes tehát, hogy az if júsági klub gyakran ad helyet különböző KISZ-es rendezvénynek. Hogy- a legfontosabbat mondjam: mi ..klu- bosítjuk” a KISZ politikai oktatás témáit is, így nyílik lehetőség a KISZ-en kívüliek bevonására. Molnár Zoltán, a városi művelődési központ ifjúsági klubokkal foglalkozó előadója egyúttal gyakorló klubvezető is. Kiegvensúlyozott kapcsolat — A városban működő klubok mindegyike közvetett, vagy közvetlen formában irányítást, segítséget kap a KlSZ-alapszervezetektől. Nem kell valami bonyolult dologra gond,ölni. A legaktívabb KISZ-tagok egyúttal a klubokban is serénykednek. Fiatalok közösségéről van szó itt is, ott is. Egy apró, de jellemző példát említek. Most szervezünk a város klubjai számára egy szánkókirándulást a Kékestetőre. Csaknem százötvenen jelentkeztek. A teljesebb kép kedvéért tegyük hozzá; nem volt a KISZ-klub kapcsolat ilyen kiegyensúlyozott a korábbi években. A változás nemcsak a rendeletek, állásfoglalások, határozatok hatására következett be, hanem ezt követelte a gyakorlat is: együtt könnyebb. A KlSZ-alapszer- vezeteknek és az ifjúsági kluboknak is-. Sz. J. „Mecénás” szövetkezetek ÚJSZASZON A nyolcezer lelket számláló Újszászon a nagyközség munkabíró lakosainak többségét a helyi Szabadság Termelöszö- vetkezet, az áfész és a Vegyesipari Szövetkezet foglalkoztatja. A három szövetkezet és a tanács alig egy hónapja szerződésben rögzítette, hogy ezután közösen tartják fenn a község művelődési házait. A szerződéseken még alig száradt meg a tinta, a művelődési ház idei költségvetését azonban már a megállapodást figyelembe véve hagyta jóvá a napokban összehívott tanácsülés. Lugosiné Urbán Erzsébettől a művelődési ház igazgatónőjétől érdeklődtünk, ki mennyit áldoz id,én „a kultúra oltárán”? — A tervek szerint 475 ezer forintból gazdálkodunk. A tanácstól 188 ezer, a Szabadság Termelőszövetkezettől 80 ezer, a Vegyesipari Szövetkezettől 20 ezer, az áfész- tól pedig 15 ezer forintot kapunk az intézmény fenntartásához. Ezt kiegészíti a rendezvényekből származó bevételünk. ,— Mi a közös fenntartás előnye? — Az anyagi és szellemi erők összpontosítása. Nem olyan nagy a községünk, hogy minden munkahelyen létre lehessen hozni önálló kis „kultúrcentrumokat”. Így viszont osztozkodunk a feladatokon és a rendelkezésre álló anyagiakat is közösen használjuk fel. Egyébként az elmúlt években is jelentős anyagi támogatást kaptunk termelő üzemeinktől. — A leggazdagabb mecénás a Szabadság Termelőszövetkezet. — A rendes embernek a kenyér sem esik olyan jól, ha nem d.olgozik meg érte — vélekedik Barta Imre, a szövetkezet elnökhelyettese — így a „szellemi táplálék” is jobb ízű, ha teszünk érte valamit. Röviden: nálunk van a pénz, a művelődési házban pedig a szakértelem. A célok pedig azonosak: szeretnénk növelni a korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező munkások számát. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. Közös erővel hamarabb érünk célhoz. • — Korábban nem így volt? — A művelődési házzal való együttműködés, az anyagi támogatás nem újkeletű. A községi tanáccsal, mint működtetővel kötött szerződés tulajdonképpen csak a meglevő gyakorlatát öntötte formába. Szociális -kulturális alapunkból évek óta 70—80 ezer forintot adtunk a művelődési háznak. Ezért cserébe közművelőid,ési programunk összeállításához és megvalósításához szakmai segítséget kaptunk. Nem arról van szó, hogy a termelőszövetkezet pénzért megváltotta a „nyugalmát”, letette válláról a munkahelyi művelődés sok gondját. Jócskán akad tennivaló „házon belül” is, hisz a szakmai továbbképzés s a felnőttoktatás ezután is elsősorban a mi feladatunk. Színházi előadást, irodalmi estet, hangversenyt, ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket, színvonalas szórakoztató műsorokat azonban, amelyekre szintén van igény, a művelődési ház rendezi. T. E.
