Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
1978. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Mezőgazdasági Könyvhónap megyei nyitánya flz állattenyésztés fejlesztésének éve Zárszámadás Kunmadarason — Makón tartották az országos megnyitót Kiállítás Mezőtúron Megkezdődött a Mezőgazdasági Könyvhónap. A me. gyei nyitóünnepséget, amelyen megjelent dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, tegnap tartották Mezőtúron a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karának Erdei Ferenc Kollégiumában. Az ünnepségre egybegyűlt közönség előbb meghallgatta Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét, majd a jelenlevőket dr. Patkós István, a főiskola igazgatója üdvözölte. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy ma már nincs vita arról, hogy kell-e a könyv a szakembernek, hiszen társadalmi fejlődésünkben elértünk arra a szintre, amikor a tudomány szerves részévé vált a termelésnek. A legújabb eredményeket pedig ma már csak az képes elsajátítani és befogadni, aki kellőképpen tájékozódik korunk legújabb vívmányairól. Ehhez nélkülözhetetlenek a szakkönyvek és szakfolyóiratok, amelyekhez most bárki könnyen hozzájuthat. A Mezőgazdasági Könyvhónap megnyitóján előadást tartott Máté Jánoa az Országos Állattenyésztési és Takarmánygazdálkodási Felügyelőség igazgatója. Beszédében szólt a takarmánygazdálkodás időszerű kérdéseiről. Különösen jelentős probléma ez, mivel a növekvő igényeket a mezőgazdaságnak változatlan vagy csökkenő területről kell mind magasabb szinten kielégítenie. Bár az elmúlt másfél évtized alatt húszszorosára nőtt a baromfi- és ötszörösére a vágósertés-előállításunk, mégis szükség van további fejlesztésre. Ezeknek az állatoknak a nagy abrakigénye mellett nekünk még búzából és kukoricából számottevő exportkötelezettségeinknek is eleget kell tennünk. Sőt mindezt még tovább kell növelnünk, ami a meglevő készleteink jobb, figyelmesebb kihasználásával elérhető. Ha az átlagosnál gyengébben termelő gazdaságok felzárkóznának a középmezőnyhöz, máris félmillió tonna abraktakarmányt takaríthatnánk meg. A szemléletbeli hibák felszámolásával és az ipari eredetű fehérjetakarmányok használatával pedig elérhetnénk a fejlett, nyugat-európai államok termelési színvonalát. Ezt követően a mezőtúri Petőfi dalkör és a Szivárvány citerazenékar adott színvonalas műsort a résztvevők nagy tetszésére. A nyitóprogram befejezéseként Szurmay Ernő, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója megnyitotta a Mezőgazdasági Könyvkiállítást, amelyen megtalálhatók a Kossuth, az Akadémiai, a Mezőgazdasági és Jogi, a Közgazdasági, valamint a Medicina Könyvkiadó legújabb kiadványai. Az országos megnyitót tegnap tartották Makrán, a városi tanács székházában. Hosszú és bonyodalmas utat tesz meg a Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászapáti műhelyében készülő gép- kocsi-irányjelző alkatrésze. A háromállású kapcsolók érint, kezűjének müanyagfoglalatát készítik Jászapátiban, az egri Finomszerelvényárugyár részére, hogy onnan a Bakony Művekbe, majd a Szovjetunióba kerülhessen az apró Zsiguli-al- katrész. A szövetkezet ebből a termékből hét Zsiguli árának megfelelő értéket termel évente. Tóth István naponta négyszáz műanyagfoglalatot készít a kézi erővel működő présen Áruk hatvannyolc országból R tiszaböi Petőfiben Fejlesztik a juhászától Hatszázezer forintot jövedelmezett tavaly a 300 pecsenyebárány és a 236 tejesbárány exportja a tiszabői Petőfi Tsz-nek. Az 1977. évi eredmények a juhászat további fejlesztésére ösztönözték a közös gazdaságot. A napokban vásároltak 82 jerke bárányt a kunmadarasi Kossuth Tsz-től. Ezzel és az őszi szaporulatból meghagyott 100 jerkével az idén 800-ra, az ötéves terv végéig ezerre szaporítják az Urbán-tanyad három hodályban az anyajuhállományt. Az idei első tejesbárány-szállítmányt február végén indítják útnak Olaszországba, erre az évre mintegy másfél millió forint árbevételt tervezett a Petőfi Tsz juhászati ágazta. Jánoshida Több férőhely, jobb tartási feltételek A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szolgáló, négy évre szóló program kezdődik az idén a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben. A fejlesztési program néhány hét múlva a meglévő istállók bővítésével egy korszerű új istálló építésével kezdődik. A 4,5 millió forintos beruházás során a két, összesen 150 férőhelyes tehénistállót, 250 szarvasmarha tartására alkalmas létsítménnyé bővítik. Üj beruházásként elkészül a korszerű állattartás követelményeinek megfelelő 160 férőhelyes istálló. A kivitelező, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz az év végére ígéri a bővítés befejezését, az új istálló átadását. * * * Az idén 25 ezer pecsenye- és húsliba tenyésztésével járul hozzá a lakosság húsellátásához, a választék bővítéséhez a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz. A hazai fogyasztásra és exportra tenyésztett baromfit a gazdaság naposlibaként a zagyvarékasi Béke Tsz-től vásárolja. A termelőszövetkezet baromfitelepén érik el átlagosan a 4 kilogrammos súlyukat, akkor veszi át a vágásra és a libatömő szakcsoportokhoz kihelyezésre alkalmas hús- és pecsenye libákat a Baromfifeldolgozó Vállalat, Az idei fogyasztási cikk import több mint 12 százalékkal növekszik. A szocialista országokkal mintegy 10 százalékkal, a nem rubel elszámolású piac. cal 16 százalékkal emelkedik a forgalom. Összessé, gében 68 országból 51,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikket hozunk be Az import a jobb, a választékosabb áruellátását segíti. A belkereskedelem importpolitikájának megfelelően a behozatal 90 százaléka az alapellátást, a hiánypótlást, a tömegigények kielégítését szolgálja. Ezért elsősorban itthon nem termelhető, nem gyártható termékeket vásárolunk. Kávéból, citromból, fűszerekből, halféléből például minden igényt kielégítő mennyiséget hozunk be. Déligyümölcsökből általában az előző évek szintjének megfelelő ellátás várható. A tavalyinál több devizát biztosítottak gyermekkocsik beszerzésére, ilymódon a 30 000 darabos többlettel teljesen megszüntethető a hiány. A tőkés importból származó farmer behozatal 40 százalékkal növekszik; az idén hazai és import forrásból egyébként már csaknem 3,5 millió kerül forgalomba. Tavaly időnként zavar mutatkozott az ingeLlátásban. ezért több mint 36 százalékkal növelik importját. Lemezjátszóból a tavalyi 53 ezerrel szemben 69 ezer érkezik külföldről. Hasonló céllal vásárolnak csaknem hetvenezerrel több karórát, s további 10 százalékkal növelik a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok tőkés importját. Érvényesítik azt az előírást, hogy nem hozható be olyan új cikk, amelyből a folyamatos ellátásról nem tudnak gondoskodni. A százezer hektoliterrel 1,7 millió hektoliterre emelt sör behozatalát például természetesen a nyári csúcsidényre koncentrálják: egyébként ezzel is csak javul, de korántsem oldódik meg az ellátás. Személygépkocsiból százezret, a tavalyinál ötezerrel többet hoznak be, a megrendelők száma azonban időközben több mint 350 ezerre növekedett. A Belkereskedelmi Minisztérium előírta vállalatainak, hogy az importból származó műszaki fogyasztási cikkeket csak megfelelő alkatrészekkel együtt szerezhetnek be. Erre a célra évről-évre növekvő összeget, az idén egymillió dollárt biztosított a minisztérium, Zárszámadó, tervtárgyaló és alapszabály.módosító közgyűlésre hivták össze tegnap délelőttre a kunmadarasi Kossuth Tsz tagságát a helyi József Attila művelődési ház nagytermébe. Az esentényen megjelent Nánási László az Elnöki Tanács tagja országgyűlési képviselő, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Szalai István, a járási pártbizottság titkára. A résztvevőket Mohácsi Ferenc elnökhelyettes köszöntötte, majd felkérte Ke- mecsi Imrét, hogy tartsa meg az 1977. évet értékelő beszámolóját, és ismertesse az idei tervben meghatározott főbb elképzeléseket. A szövetkezet elnöke bevezetőjében megállapította, hogy az üzem eredményes esztendőt zárt. Az eredeti elképzelésekre csaknem ráduplázva, egy év alatt 20 százalékkal növelték a termelési értéket, s ez az eredmény főképp a szervezettebb, hatékonyabb munkának köszönhető. Szép hozammal fizetett a gabona, a borsó, a repce és a kertészeti kultúrák termésére se lehetett panasz. Kevésbé sikerült az olajlen, a kukorica, valamint a cukorrépa, úgyhogy javítanivaló az idén is akad. Különösképp az állattenyésztésben, ahol egyebek közt a tbc- és brucelLamen- tesítjés befejezésének eredményeként kétszáz literrel nőtt a tejtermelési átlag, de még így is alig haladja meg az évi 2200 litert. Voltak olyan ágazatok, ahol tíz százalékkal nőtt a létszám, de olyanok is — mint például a sertés-, a baromfi- és a halágazat —, ahol ennek ellenére kevesebb vágóállatot adtak el, mint amennyit terveztek. A gyapjútermelés viszont jó eredményt hozott, és a borjúgondozókat is dicséret illeti, mert az elhullást öt százalék alá szorították. Igazán kiváló eredményt ért el a szárító üzem is, hiszen 18 millió helyett 20 millió forint értékű terméket állított elő úgy, hogy a költségek csökkentek. A gazdaság nyeresége végeredményben megközelítette a 20 millió forintot, a növekedés 1976-hoz képest több, mint 15 százalék. Az idei feladatok ismertetésekor a Kossuth Tsz elnöke elmondta, hogy 1978- ban öt-hat százalékos fejlődést terveztek. méghozzá úgy, hogy az állattenyésztés árukibocsátása nyolc százalékkal növekedjék. A növénytermesztés vetésszerkezete még jobban igazodik a népgazdasági igényekhez: a fűszerpaprika és a konzervgyári zöldborsó felkerül a termesztendő kultúrák listájára. A racionális föld- használat, a beruházások jobb előkészítése, a mellék- termékek intenzív hasznosítása a feltárandó tartalékok között szerepel. Növelni kívánják a kukorica termőterületét és a hozamot, haséul ó megfontolásra jutottak a legelők intenzív hasznosításával is. Különös figyelmet fordítanak a juhtenyésztés és a tejtermelés fejlesztésére, annál is inkább, mert — az elnök szavaival élve — a tsz-ben 1978 az állattenyésztés éve lesz. Kemecsi Imre előterjesztése után a tagság az ellenőrző bizottság elnökének jelentését hallgatta meg, majd Borsós Lajos elnökhelyettes ajánlása után módosította a szövetkezet alapszabályát. A szünet után kihirdették a megüresedett és az újonnan létrehozott posztokra választott új tisztségviselőket. Ezt követte a vita, amelyben a megyei tanács elnöke is szót kért. Dr. Hegedűs Lajos Szolnok megye párt- és tanácsi vezetői nevében köszöntötte a közgyűlést, majd értékelte az elmúlt évi munkát. A dicséret hangján beszélt az üzem növénytermesztési eredményeiről, viszont azt sem hallgatta el, hogy az állattenyésztőknek az eddigieknél többet kell tenniük a sikerért. Kitért néhány általánosan meglevő gondra is. Felhívta a figyelmet a megművelhető területek növelésére, a parlagföldek megszüntetésére, szólt a gyepek, a melléktermékek felhasználási lehetőségeiről. Elemezte a megyében létrehozandó agrokémiai központok jelentőségét, beszélt a termelési tényezők összhangjának fontosságáról. A hozzászólások után a közgyűlés elfogadta az 1977. esztendő értékelését és az idei tervet. A zárszámadás jutalmazással, kitüntetések átadásával ért véget. B. Á. Környezetünkért dolgoznak A tisztaság őrei Mindennapos téma a környezetvédelem, lakóhelyünk tiszasága. A szemetes utcák, sáros jár. dák, eldugult csatornák a legszebb városképet is elrontják. A közterületek tisztaságáért, a lakosság kényelméért végzi mindennapos munkáját a szolnoki városi tanács vb városgazdálkodási intézménye. o Fő feladata a házi, ipari hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalmatlanná tétele és a településtisztasági szolgáltatás. Az intézmény dolgozói nemcsak Szolnok, hanem a 23 környező község lakóinak kényelmét is szolgálják. A felgyűlt hulladéktól, szennyvíztől jórészt gépi erővel szabadítják meg a lakosságot, az intézményeket és a vállalatokat. Hét iszapszívó géppel, tizennyolc korszerű célgéppel — köztük pormentes kukagépekkel, seprő, hótoló és útmosó kocsikkal dolgoznak. A hulladékot a város peremén levő régi téglagyári gödrökbe, a Landler Jenő útra szállítják, és tömörítés után fertőtlenítik. A városgazdálkodási intézmény egyik legnagyobb feladata a közterületek tisztántartása, amelyet egyaránt végeznek gépi és kézi erővel. Az utóbbi években ritkán kellett beállítani a hótolókat, a sószóró kocsikat. Gondot inkább a jelenlegi idő okoz, a mellékutcák, külterületek sértengere óhatatlanul bekerül a főbb utakra is a járművek kerekeiről. Ilyen időben csak kézi erővel tudnak dolgozni. Mindössze 16 főfoglalkozású úttisztító munkása van az intézménynek, ők két műszakban reggel 5-től este 8 óráig dolgoznak a városban. Ingadozó létszámmal jelentkeznek az alkalmi munkások, naponta általában 16—20 ember veszi kezébe a takarítószerszámokat. Jóval több kellene. Még a kisi létszámú kisegítő munkaerő is segítség, mert munka akad bőven. Főként szombatonként az üzletek, bevásárló- helyek környékén gyűlik fel az eldobált papír, zacskó, műanyag tasak. e A városban összesen ezerszáz talpas hulladékgyűjtőt helyeztek el. Kiürítésükkel alig van gond, a járókelők ugyanis többnyire mellédobálják a szemetet. A hulladékot ötezemégyszáz kuka- edényben és 170 nagy konténerben tartják. Az épülő Széchenyi lakótelepre pedig megérkezett harminc modern, eszerszáz literes középméretű tartály. A lakótelepre még ebben az évben további hatvanat szállítanak ki. o Az intézmény saját háza táján is épít, szépít. A József Attila úton korszerű, étteremmel, házi mosodával és úgynevezett fekete-fehér öltözővel ellátott irodaház épült a régi barakkok helyén. Készen van az új tmk- műhely is, amelynek gépi felszerelése most folyik. A főfoglalkozású dolgozók munkaruhát kapnak, az alkalmi munkásokat pedig a közismert sárga-piros csíkos védőmellénnyel látják el. A tervekben szerepel, hogy csere-felújítással — egy önfelszedő seprőgéppel, iszapszívó kocsival és egy tömörítő rendszerű kukás kocsival — bővül az intézmény gépállománya. VE. Rosták exportra A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat gyár. egysége kombájnrostákat gyárt a nyugatnémet Claass cég megendelé- sére. A gyártósor kialakításakor korszerű tompa és ponthegesztő berendezéseket ál. lítottak üzembe. Képünkön Ficsór Gergely a félautomata tompahegesztő gépen a rosta kereteket hegeszti.
