Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
I XXIX. évf. 49. sióm, 1978. február 26. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jótállás A TERVEZETTNÉL ELŐBB Sajnos, átfogó statisztikák nem készülnek arról, hogy ki, hányszor és milyen értékben él — keli élnie — garanciális jogaival, pedig nem lenne érdektelen ez az adat. Az összforgalom arányában az elmúlt időben látatlanban is bizonyos, hogy sokszorosára nőtt az összeg, amely egyfelől örvend,etes, megnyugtató dip- log. Híven tükrözi ugyanis az életszínvonal alakulását, az életmód változását minden olyan adat, amely a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy minél több televízió, automata mosógép talál gazdára, 'annál több erőt köt le a garanciális javítás és maga a lakossági szolgáltatás. Az sem közömbös, hogy a gyártó cég hónapok, vagy évekre vállal jótállást — jócskán befolyásolhatja ez is a szavatosságra fordított összeget. Azonban a jótállásra költött összegek mást is mutatnak, amelyekre gyára válogatja, melyik figyel oda: a készített termékek minőségét. A garanciális javításokról vezetett grafikonok biztos szeizmográfként jelzik, ha baj van. És nem mindegy — bármennyire jó szavatossági feltételeket kínál a gyár, s bármekkorára is nőtt a forgalom —, hogy milyen magasra ugrik a jótálló kiadása. Kétszeresen sem mindegy: rontja a vállalati eredményt és fokozott terhet ró az amúgyis szorongatott helyzetben levő szolgáltató egységekre. Ráadásul, minden ellenkező híresztelés ellenére, a vásárló igazi biztonsága még csak az, amikor üresen mariad a garanciafüzet bélyegzőinek helye. A vevő sem örül annak, ha a gyártónak minduntalan jót kell állnia termékéért. Mindenképpen nagyobb figyelmet kellene szentelni általánosságban véve is a jótállásnak, megkövetelni minden egyes cégtől, hogyne csak termékeinek forgalmával, hanem a szavatosságra fordított költséggel is törődjön. Ismeretes, hogy valamennyi garanciális gyárnak van kerete, ha ebből kifut — automatikusan rossz bizonyítványt állított ki áruinak minőségéről. A kereten belüli mozgást már kevesebben ellenőrzik, holott az is értékmérő. Különösen így van ez az építőiparban, ahol már krónikusan magas az ingyen végzett utólagos javítások nagysága. Akadt olyan építőipari vállalat, amelyiknek hat felépített házában kétezer (!) hibát számolt össze egy szákértőkből álló bizottság, miután a lakásfenntartó szövetkezet négyévi huzavona után sem tudta érvényesíteni garanciális jogait: a bírósághoz fordult, csak ezután egyezkedett meg a kivitelezővel. Ne szóljunk itt a lakók kálváriájáról, arról, hogy az építőipari vállalat készpénzzel akarja megváltani a hanyag munkát, mert sem ereje, sem ideje a garanciális javítások elvégzésére. .. Ennél az esetnél ugyanis az a fontos, hogy a kétezer hiba feltérképezése után is minden megy tovább, senki sem keresi a vétkeseket. Pedig erről az oldalról nézve a jótállás is valamennyiünk zsebére megy! T. E. Fizetik a nyereséget a megye nagyvállalatainál A Tiszamenti Vegyiművek elsők között volt a megye nagy iparvállalatainak sorában, amelyek meegkezdték a nyereségrészesedések kifizetését. A vállalat meglehetősen nagy gondokkal kezdte az évet, hiszen néhány hónapig nyersanyaghiány gátolta a termelés folyamatosságát. A kollektíva azonban rugalmasan használta ki a kényszerű pihenőt, a tervezett évi nagykarbantartásokat elvégezte az állás idején. Így lehetővé vált, hogy a nyersanyag megérkezése után zavartalanul termeljenek. A jubileumi munkaversenyben fokozatosan ledolgozták az év eleji hátrányt, végül is a vegyiművek teljesítette éves tervét, sőt az értékesítés vonalán a tőkés piaci exportot megkétszerezte, a vállalat dollárbevétele meghaladta a 6 milliót. A következetes munka azt eredményezte, hogy a múlt évi árbevételből 6 millió forint nyereségalapot képezhettek. Ez kereken 1 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A képzett részesedési alapból 4 millió forintot kaptak kézhez a dolgozók, átlagosan 12 napi munkabérnek megfelelő összeget fizettek ki. A törzsgárda-ál- lományhoz tartozóknak a munkában eltöltött évektől függően 300-tól 1000 forintig terjedő külön pénzjutalA hétfőn kezdődő nemzetközi és nemzeti nem kormányszervezetek genfi leszerelési világkonferenciájára tegnap délelőtt Budapestről elutaztak a magyar küldöttek. Az Országos Békemat fizettek ki. Azok például, akik 20 évnél több időt töltöttek a vegyiműveknél, 1000 forint törzsgárda-juta- lomban részesültek. A vállalatnál tulajdonképpen szerényebb nyereség kifizetést terveztek, a dolgozók mégsem elégedetlenkedtek, mert a visszamaradt 2 millió forintot a jóléti alap kiegészítésére, illetve egyéb célokra, mint például munkaver- seny-jutalmazásra, ösztöndíjakra, lakásépítési támogatásra, vagyis borítékon kívüli juttatásokra tartalékolták. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem 1977-ben figyelemre méltó termelési eredményeket ért el. A tervezett 250 150 méter kutató és feltáró fúrással szemben teljesített, ami a tervhez ké- ténylegesen 256 622 métert pest 2,6 százalékos túlszárnyalást jelent. A szocialista munkaversenyben dolgozó olajbányászok ezt a sikert úgy érték el, hogy a furó- berendezések teljesítményét igyekeztek maximálisan kihasználni, egy fúróberendezéssel 197 méterrel többet mélyítettek le a tervezettnél. A takarékosságban is kitűntek, az 1 méterre jutó költségből átlagosan 113 forintot takarítottak meg. Az üzem ezzel a teljesítményével az V. ötéves terv időarányos részét túlteljesítette. A gazdálkodás egyéb tanács delegációjában Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese, Berend T. Iván és Straub F. Bruno akadémikusok, valamint Lőrinc Tamás, az Országos Béketanács tagjai keltek útra. mutatói mellett a feltárt és iparilag hasznosítható szén- hidrogén-vagyon mennyisége is meghaladja a tervezettet. Az éves szinten tervezett 10 millió forint részesedési alap 12 millió 311 ezer forintra nőtt. Az eredmény ilyen mérvű alakulása lehetővé tette, hogy a kollektív szerződés szabályai alapján a különböző jóléti, szociálpolitikai célokra történő tartalékolás mellett 9,5 millió forintot fizessenek ki a dolgozóknak. Az év végi részesedés az elmúlt évhez képest változatlan létszám mellett 1 millió forint többletkifizetést jelent, vagyis 11,5 százalékos növekedésnek felel meg. A részesedési alap felosztását egyébként területi bizalmi értekezleteken, majd a központban a bizalmi küldöttekkel kiegészített vállalati szakszervezeti tanácsülésen megtárgyalták és jóváhagyták. Kifizetésre február 28-án kerül sor. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál a sikeres múlt esztendő eredményeként a termelési, árbevételi és nyereségtervük túlteljesítésével 95 millió forint nyereségre tettek szert. Ez az összeg jelentősen meghaladja a tervezettet és az 1976-os évi tényleges nyereséget is. A dolgozók részére pénteken a részfizetéssel egyidőben 6 mlilió forint nyereséget fizettek ki. Hazaérkezett Maróthy László Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára tegnap hazaérkezett Berlinből, ahol részt vett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség X. közgyűlésén. Genfbe utazott a magyar békedelegáció Megkezdődött a beköltözés a szolnoki Járműjavító új Diesel-csarnokába. Képünk a hajtóművek szerelőműhelyéről készült A távlati fejlesztési tervek szerint fontos cél, hogy koratavaszi belvizek levezetésének idejét 17-ről fokozatosan 12 napra csökkentsék. Ennek megfelelően kell bővíteni a csatornahálózatot és másodpercenként mintegy 200 köbméterrel növelni az átemelő szivattyútelepk teljesítményét. Mindinkább előtérbe kerül azonban a tározók építése, amely a belvíz- veszély csökkentésével egyidejűleg lehetővé teszi a csapadékvíz tartalékolását az öntözési idényre,- Tízéves a MAV-kórház Ez elment vadászni... A szolnoki Boldogtalanok-ról Előkészületek a tavaszi belvizek elvezetésére Bövitetiék a csatornahálózatot Több ezer kilométeren iszaptalanították, gaztalaní- tották a belvízcsatorna-hálózatot, a megjelölt helyeiken rendbehozták a belvízátemelő szivattyútelepeket, a hordozható szivattyúkat, s megtisztították a zsilipeket, a hidak és az átereszek környékét, hogy minden akadályt elhárítsanak a levezetendő belvíz útjából. A várható belvizet jelző tényezők közül a hidrológiai és a meteorológiai adatok eddig nem utalnak különösebb veszélyre, mert az utóbbi évben a Dunántúlon és az Alföldön a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott. Ennélfogva a talajvíz szintje is alacsonyabb a szokásosnál, csupán a Tiszántúl néhány körzetében haladja meg a közepest,' általában egy méterrel. A Tiszántúl magas talajvízszintű területein még a februári hideghullám előtt üzembe helyezték az átemelő szivattyútelepeket, hogy a várható belvíz befogadása érdekében minél jobban kiürítsék a levezető csatornák medrét. A víztározókat is felkészítették mintegy 200 millió köbméter belvíz visszatartására s későbbi hasznosítására. A belvízkárok megelőzésének leghatékonyabb eszköze azonban az országos csatornahálózat, a szivattyúállomások és más védművek tervszerű fejlesztése, amire évente több száz millió forintot költenek. A beruházási erőforrások hatékony felhasználása érdekében koncentrálták a fejlesztést a vízkárnak leginkább kitett területekre, elsősorban Kisköre körzetére, valamint Békés, Csongrád, Borsod, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye területére. Az utóbbi két évben csaknem 2000 kilométeres szakasszal bővítették a belvízlevezető csatornahálózatot. A vízügyi igazgatóságok, a tanácsok, a viztársulatok és a mezőgazdasági nagyüzemek országszerte befejezték a tél végi - kora tavaszi belvíz elleni védekezés előkészületeit.
