Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
1978. február 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nemcsak kölcsönzőhelyek Megjegyzések a szakszervezeti könyvtárhálózat munkájához A karcagi zeneiskola nagytermében tizenkét csillogó szemű, feszült figyelmű apróság. Előttük kotta, kezükben hegedű. Az „idősebbje” tízéves, az ifjabbja hét. Minden szempár a karmester Halász tanár bácsi pálcájára tapad. Egy intés, és... szóval a kezdő hang sokhelyütt hamis. — Újra húzzuk meg! Hosz- szasan vezesd a vonót... Ne szorítsd a hegedű nyakát, mert megfullad! Valamennyien külön-külön megszólaltatják az első hangot, és máris elkezdődnek az ujjgyakorlatok. Egyre nehezebb motívumok, dallamívek váltják egymást, egy-egy bonyolultabb vagy nem elég tisztán megszólaló variációt újra és újra ismételnék, javítanak. Közben Sipos Antal igazgatóval a szobájában beszélgetünk. — A Tücsök zenekart októberben alapítottuk. A felvételt zenei hallásvizsgálat előzte meg. Az ifjú együttes tagjai már két-három éve hegedűinek. A névadást Szabó Lőrinc híres verseskötete sugallta, meg a parányi emberkék alkata. Mi, magyarok nagyon szeretjük a nyáréjszakai, falusi tücsökzenét, és remélem, ez a kis vonós együttes is sok örömet, magasztos pillanatot szerez majd a város zenekedvelő lakóinak. A kollektíva zömmel kilencéves. Ezt az együttes muzsikálást pedagógiai kísérletnek szántuk. Nemcsak utánpótlást remélünk belőlük felnőtt vonós zenekarunkba, hanem azt is, hogy a közös játékban minden gyerek megtalálja önmaga helyét, a képességeinek és a tudásszintjének megfelelő muzsikát. A nehezebb szólamokat a jobbak játsszák, de az idemájus 19. — Ma 4Q14 éjjel viszik el ■ **“*»■ Augusztámat Lengyelországba „munkára”. A gályára, a tí- fuszhalálba. Nékem pedig néhány hetem, talán két-három hónapom van még hátra. Irataimat ugyanis átadták már a bíróságnak; így hát talán még négy hétig ülök itt vizsgálati fogságban a Pankrácon; s azután még egy vagy két hónapom marad. Ezt a riportot nem tudom már befejezni. Mindenesetre igyekszem folytatni, ha e néhány nap alkalmat ad rá. Ma azonban nem tudok tovább dolgozni anyagával. Agyam és szívem ma Augusztával van tele, ezzel a nemes, mélyen hivő emberrel és odaadó élettárssal az úton, mely mindig meredek volt ®s mindig nyugtalan. Estéről estére azt a dalt éneklem neki, amit nagyon szeretett: a dalt a sztyeppe kéklő füvéről, mely partizánharcok mondáit zizegi, a kozák asszonyról, aki férje oldalán harcolt a szabadságért páratlan bátorsággal. így bizony, harcos felem! Mennyi erő van ebben a kis teremtésben, határozottan metszett arccal és nagy gyerekszemekkel, melyekben annyi a gyöngédség. A harc vezető kapu bármelyikük előtt nyitva áll. — Mitől válik egy zenész jó muzsikussá? — Az a bizonyos szikra szükséges, de önmagában nagyon kevés. A tehetséget, akár a nyers gyémántot, csiszolni, formálni kell, és akkor egyre szebben ragyog. Ez a csiszolás zenész berkekben a napi munka és gyakorlás függvénye. Mondhatom, igazán jó zenész abból lesz, aki nem tizenöt percet, hanem két-három órát áldoz naponta hangszerére. Sajnos, gyerekeink zöme „kizsákmányolt”, annyi szakkörre, foglalkozásra jár, hogy a napi gyakorlásuk általában rend szertelen. Félóra múlva rögtönzött koncertet rendeznek a Tücskök. A sok tehetséges apróság közül is kiemelkedik a Pintér testvérpár bemutatója. Franke Bolgár népdalát mély átérzéssel, szinte hibátlanul szólaltatják meg. Koromsötét már a karcagi utca, amikor az apróka zeneka,- tagjai hazafelé lépel- nek. Kezükben hegedűtök, hátukon táska. Elmélyülten gázolják a havat, egyikük- másikuk gondolatban még a gyakorlóteremben -kalandozik. Nem tudom, hány hivatásos zenészt ad egykoron a pöttöm-együttes, de egy bizonyos: ezeknek az apró emberkéknek az életét már végigkíséri a komolyzene, a hangszeres muzsika szépsége, szeretete, jellem és emberformáló ereje. És ha mindebből „csak” az utóbbi valósul meg, a karcagi zene- pedagógiai kísérlet már akkor is elérte célját, eredményesnek bizonyult. és az egymástól való állandó távoliét örök szerelmeseket formált belőlünk, akik az életben nem egyszer, de százszor élik át az első ismerkedés, az első simogatá- sok heves pillanatait. És mégis mindig együtt ver a szívünk, egy a lélegzetünk a boldogság vagy a szorongás, az izgalom vagy a szomorúság óráiban. Évekig dolgoztunk együtt és segítettünk egymásnak, ahogy csak bajtársak tudnak bajtársakon segíteni: évekig első olvasóm, első bírálóm volt, s nehezen írtam, ha nem tudtam magam mögött kedves tekintetét. Évekig álltunk egymás mellett a harcokban, amikben kettőnk élete cseppet sem volt szegény. És kéz a kézben évekig csavarogtunk együtt azokon a tájakon, melyeket nagyon szerettünk. Sok nehéz órát éltünk meg együtt, de sok nagy örömet is, hiszen gazdagok voltunk a szegények gazdagságával. ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Kírusszemle továbbjutókkal és ismétlőkkel Tegnap a kisújszállási, a mezőtúri és a túrkevei gyermekkórusok meghallgatásával elkezdődött a megyében az Éneklő ifjúság mozgalom kórusszemléjének járási, városi fordulója. Ma a jászberényi járás, szombaton a szolnoki, a hónap utolsó napján a karcagi, majd március 1-én a tiszafüredi és a szolnoki járás úttörőkórusai lépnek fel a szemlén. Az első fordulóban összesen 24 énekkar bizonyíthatja fejlődését. A kétéves és háromfordulós versenyformái ú szemle folyamatossága következtében kieső együttes nincs, amelyiknek! nem sikerül a továbbjutás, újabb próbát tehet a következő esztendőben. így a március 22-én megrendezésre kerülő megyei szemlén hét olyan énekkar is részt vesz az idén továbbjutók mellett, amely a tavalyi második forduló után nem jutott tovább. Továbbképzés Szolnokon A jogsegély szolgálati vezetők, a jogi tanácsadók, az ügyintéző bizottsági tagok és az ügyviteli dolgozók részére ' március elején tanfolyam kezdődik Szolnokon. A SZOT felkérésére az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézete szervezi a továbbképzést. Ilyen jellegű tanfolyam nem lesz a következő esztendőkben, ezért érdemes kihasználni a lehetőséget. Auguszta, íme, ez ő: Az ostromállapot idején történt, az elmúlt év júniusában A letartóztatásunk óta eltelt hat hét után először látott, ama szörnyű napok múltával, melyekben egyedül gondolkozott el zárkájában a halálomról szóló híreken. Hozták, hogy megpuhítson. „Beszélje rá — szólt, hozzá velem való szembesítésekor az ügyosztály főnöke —, beszélje rá, hogy legyen józan. Ha sajátmagára nem gondol, gondoljon legalább önre. Egy órája van a gondolkozásra. Ha viszont makacs marad, még ma este mindkettőjüket kivégzik. Mindkettőjüket!” ő tekintetével végigsímo- gatott és egyszerűen válaszolt : „Biztos úr, számomra ez nem fenyegetés, hanem utolsó kívánságom teljesítése. Ha kivégzik őt, végezzenek ki engem is!” Meghökkentő szám: a megye szakszervezeti könyvtáraiban negyedmillió kötet könyv várja az olvasókat. Szerencsére már fordítva is igaz: a legkeresettebb könyvekre — mivel olyan kapósak i— az olvasók várnak. Persze van miben válogatni addig is, amíg a keresett könyvet megkaphatják. Ügyszólván teljes a kínálat. Erre lehet következtetni az új szerzeményekre fordított ösz- szeg nagyságából is. Míg az önálló könyvtárak — a Tisza Cipőgyár, KÖTIVÍZIG, a szolnoki vasutas klub, a Nagyalföldi Kőolajfúrási Üzem, a Hűtőgépgyár — 1971-ben csak 135 ezer forintot, tavaly már 368 ezer forintot költöttek könyvre. A központi könyvtár a letéti könyvtárak részére több mint 200 ezer forintért vásárolt olvasnivalót. Könyvtárak a gyárakban A könyv iránti megváltozott nézőpontot jelzi a könyvtárak működési feltételeinek javulása. A hasznos könyvtári alapterület megduplázódott. (1971-ben 713 négyzet- méter, 1977-ben 1427 négyzetméter.) Az újonnan alakult gyáregységek többségében önálló helyiséget kapott a könyvtár. S ami örvendetes, a fejlődés nem holmi „adminisztratív intézkedések” eredménye — értelemszerűen nem is lehet az — hanem az olvasás igényéből, hasznossága felismeréséből ered. Remélhetően lassan minden A 600 éves Mezőtúr köszöntése A 600 éves Mezőtúr több, kiemelkedő színvonalúnak ígérkező hangversennyel köszöntik az ország, a megye legjobb kórusai, paraszténekkarai. A jubiláló városban rendezik a tavasszal az OKISZ kórusok Vándor Sándor szemléjét, majd a Pávakörök minősítő versenyét is. A tervek szerint a nyáron megtartják a Berettyó-part- ján a Túri vásárt is — amelynek tévéváltozata nagy vitát váltott ki — neves népi énekesek, hangszerszólisták közreműködésével. íme, ez Auguszta: csupa szeretet és határozottság. Életünket elvehetik, ugye Auguszta, de becsületünket és szerelmünket nem, Ö, emberek, el tudjátok képzelni, hogyan élnénk, ha újból meglátnék egymást e sok nélkülözés után! Ha újból találkoznánk a szabad, tágas és teremtő életben! Akkor, amikor megvalósul mindaz, ami után vágyódtunk! Igen, minden bizonynyal holtan is élni fogunk, valahol nagy boldogságtok egy kis zugában,' hiszen erre tettük fel egész életünket, és ez vigasztal most, amikor szomorúak vagyunk, mert búcsúznunk kell. Azt sem engedték, hogy megöleljük egymást vagy kezet szorítsunk. Csak a Károly teret a Pankráccal ösz- szekötő fogházi együttes ad hírt kölcsönösen sorsunkról. Tudod. Auguszta, én is tudom. hogy valószínűleg többé már nem látjuk egymást. Mégis hallom, amint a távolból kiáltasz: „Viszontlátásra, kedvesem!” „Viszontlátásra, Augusztám!” (Peéry Rezső fordítása) 75 éve született Julius Fucik csehszlovákiai kommunista író. újságíró, ebből az alkalomból közöljük könyvének részletét. üzemben túllépnek a hamis romantikát is hordozó áldatlan helyzeten: a szerelőcsarnok sarkában farostlemezből építettek úgynevezett brigád- könyvtárakat, mondván, hogy máshol nincs hely, — a gyár központi irodaépületében viszont kihasználatlan, fényűzően berendezett klubszobák vannak. Célszerűtlen lemondani a szakkönyvtárosok foglalkoztatásáról is, azzal a pedagógiailag helytelen megfontolással, hogy a brigád társadalmi munkában ellátja a könyvtárosi feladatokat is. Milyen rossz géplakatosok lennének a könyvtárosok társadalmi munkában! Mindenki húsz könyvet A megye szakszervezeti könyvtáraiból tavaly 400 ezer kötet könyvet kölcsönöztek. Ez azt jelenti, — természetesen csak átlagszám — hogy minden beiratkozott olvasó húsz könyvet olvasott el. Persze egyre nehezebb lesz az olvasási sűrűségről pontos adatokat kapni, hiszen az Olvasó családokhoz mind több csatornán áramlik a könyv. Egy-egy átlagcsalád két-három helyen is könyvtári tag, de a könyvvásárlókkal is növekvően kell számolni. A műszaki könyvna- pokon például — tavaly — 237 ezer forint értékű könyv kelt el. örvendetes, hogy a szak- szervezeti könyvtárak olvasóinak 52 százaléka fizikai munkás, többségük szocialista brigádtag. Amikor másfél évtizede Kunhegyesen elkezdődött a középiskolai oktatás, a község és a környező települések végzős nyolcadikosaiból három gimnáziumi osztály indult. A következő évben már csak kettő, 1975-től pedig mindössze egyetlen elsős tanulócsoport képviselte a folytonosságot. A jelentkezések csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a vidéki szülők szemében a gimnáziumi érettségi bizonyítvány nem jelentette a biztos megélhetési. elhelyezkedési lehetőséget. így szóródtak szét fokozatosan az egész megyében a község végzős általános iskolásai, különösen kedvelve az egészségügyi és kereskedelmi szakközépiskolát. Időközben azonban megváltozott a társadalmi igény, nőtt a gépesítés, fejlődött az ipar és ez az eddiginél több műszaki szaktudással rendelkező fiatalt igényelt. (Érdekes megyei példa, hogy ennek az igénynek középfokú iskoláink még mindig nem tudnak megfelelni, mivel a tanulók 48 százaléka gimnáziumba jár, 52 százaléka szakközépiskolába. Pedig a helyes arány, társadalmi szükséglet a 40—60 százalék lenne a szakközépiskolák javára.) Mindezek a körülmények arra késztették a megyei tanács vb művelődésügyi osztályát. a helyi tanács illetékeseit és a gimnázium vezetőségét, hogy Kunhegyesen A Szigligeti Színházban megkezdődtek Carlo Goldoni Bugrisok című komédiájának próbái. A darab főbb szereA különböző szakmák megyei bizottságaival tovább erősítette kapcsolatát a szak- szervezeti könyvtárhálózat. A munkahelyi könyvtárak hatóköre — az előzőekből is következően — jelentősen bővült. Nem mindegy, hogyan? A mennyiség-minőség ösz- szefüggései egyértelműen kimutathatók. Míg 1971-ben csak nyolc, tavaly már 18 főfoglalkozású könyvtárosa volt a szakszervezeti hálózatnak. Az 1970-es évek elején mindössze két egyetemet, főiskolát végzett szakember dolgozott ezen a területen, jelenleg pedig már tizenöt. A fejlődés lehetővé tette a szervezett olvasóvá nevelés előtérbe kerülését, a különböző tematikus rendezvények megtartását. Sikeresek voltak az olvasókonferenciák, olvasótáborok, és a tudatos könyv- használatot elősegítő egyéb rendezvények. A legjobban dolgozó szak- szervezeti könyvtárak — a Tisza Cipőgyárban, a Hűtőgépgyárban, a szolnoki Volán és a szolnoki MÁV-cso- mópont könyvtárai — már felsőbb osztályba léptek. A néhány évvel ezelőtti célkitűzés, hogy ezek a könyvtárak ne csupán kölcsönzőhe- lyek, hanem nevelési intézmények is legyenek — már valóság. immár elodázhatatlan a középiskolai profilmódosítás. Szerencsére a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár helyi gyáregysége jó partnernek bizonyult. És mivel a gyáregység egyre nagyobb üzem lesz.1 szükségük van középfokú végzettségű híradás- technikai szakemberekre is. Mivel hasonló jellegű iskolatípus az országban még nincs, a kunhegyesi tagozat igyekszik enyhíteni a szakember- hiányt. ősztől kezdve egy osztálybem 36, jövőre pedig két induló tanulócsoportban 72 elsős kezdi meg tanulmányait Kunhegyesen. A tantárgyak 60 százaléka közismereti, 40 százaléka szakmai jellegű. A tanulók egy-egy tanév sikeres befejezése után egyhónapos szakmai gyakorlaton vesznek részt. így a négy év eltelte után az érettségi bizonyítvány mellé elektro- és vizsgálóműszerész végzettséget is szereznek. Mivel a híradástechnikai képzettségű szakemberek iránti kereslet évről évre nő, az új iskolatípus iránt már most is jelentős az érdeklődés. Természetesen a szakközépiskolai osztályok mellett az intézet évről évre indít egy-egy gimnáziumi tanuló- csoportot is. A vidékről jelentkező leány tanulóknak biztosított a kollégiumi felvétel. míg a fiúknak csak korlátozott számú diákotthoni elhelyezést tud biztosítani az új szakközépiskola. D. Szabó peit Papp Zoltán, Tímár Éva, Ivánka Csaba. Polgár Géza. Lázár Kati és Hollósi Frigyes játszák. Az előadást Csiszár Imre rendezi, D. Szabó Miklós Részlet az „Üzenet az élőknek” c. börtönnaplóból Tiszai Lajos SZEPTEMBERTŐL Híradástechnikai szakközépiskola Kunhegyesen Újra Goldoni
