Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lehet-e komolyan venni olyan érzelmi konfliktust, megrázkódtatást, amelyben a főhős, rádöbbenve szerelmi lángolásának reménytelenségére, elkeseredésében felhajt néhány kupicával a kocsmáiban, majd búsultában nekivág a világnak, azaz csalin- kázik egyet motorjával az ország útján, hogy azután végül egy közlekedési rendőr kiintse a forgalomból: no, no pajtás, ezt azért, már mégsem szabad! Cigánykerék Valahogy ideáig jutott el ama Gábor a Cigánykerékben, a falu ellenállhatatlannak hitt Don Jüanja, nagy és mély drámájában, amely a gyümölcsszedés idején született, és amelynek szenvedő tárgya azon gyanútlan diáklányok egyike, akik hasznos nyári munkákra érkeztek egy közel eső állami gazdaságba, — s aztán haszontalan tévéjáték alanyaivá váltak. Ha csupán az említett mozzanatot ragadjuk ki, a hős szerelmes fiatalember lelki megrendülésének drámailag legmagasabb pontját, ebben a félig-meddig vagy tán egészen megmosolyogni való végkifejletben is jól mutatkozik meg: az Erdős István írta, Csányi Miklós rendezte tévéfilm úgy viszonylik a valódi drámához, miképp egy homokbucka arányítható magasság dolgában a Kékeshez. Hangulatosan kezdődött, a fiatalos jókedv, derű kifejező vízparti képeivel, akárcsak Gaál István filmje, a Sodrásban. Csakhogy a cselekmény kibontakozásában, ahogy lépegettünk részletről részletre, egyre kiábrándí- tóbban derült ki: a Cigánykerékben minden úgy sorjázik, olyan események követik egymást, amelyek valóságosan is megtörténtek. Azaz nem ahogyan általában megtörténhetnek, ami már alko- tójellegű, lényegkiemelő és a valóságot újrarendező tevékenységet tételez fel. A film készítői tehát ahelyett, hogy a tipikust keresték volna, megelégedtek egyszerűen a szürke átlaggal, művük így lett azután felszínes, naturalista készítmény. Az „így szokott történni” — hamis elve érvényesült a történet fordulataiban. Mert — csupán egyetlen példát — ugyan illik-e másképp lennie, minthogy a szép, szőke Kata a csélcsap kalandor fiú helyett végül is a szolid és szerény Révészt választja, hisz érték csak értékkel párosulhat ugyebár — a szerelemben is. De ugyanez vonatkozik a fiatalok világának filmbeli festésére is. Mi jellemezhetné jobban a mai fiatalokat? Derűsek, vidámak, önfeledtek, azért fiatalok: futkosnak, szaladnak, bolondoznak, elvégre nagy a mozgásigényük; s akinek pedig motorja is van. az meg száguldozik úton és útfélen. Az igazi ellentéteket pedig látszatkanfliktusok helyettesítik, pontosabban szimulálják a Oigánykerékben. Menynyire súlytalan — igazolásul rá egy mulatságos mozzanat — és hebehurgya is Gábor és Révész, a váratlanul szerelmi vetélytárssá váló két barát összecsapásának ábrázolata, ama bizonyos árva po- fonocskával. Nem sorolom tovább, a lényeg: ahhoz, hogy valóban igazi dráma, emberileg és „fiatalilag” is hiteles legyen a Cigánykerék, elmé- Ivültebb alkotómunka szükségeltetett volna. És az, hogy a film készítői ne akarják még véletlenül sem elhitetni velünk, hogy az érzések felszíne már egyben maga az érzelmi mélység is. Nem sikerült a Cigánykerék, s ez annál is inkább sajnálatos, mert mai témájú televíziós drámáknak általában sem vagyunk a bőviben, a kifejezetten fiatalok világát ábrázoló tévéfilm vagy tévéjáték pedig egyenesen fehér holló a képernyőn. Lakáskultúra Üj sorozat — szombat délután mutatkozott be — a célszerű, esztétikus otthoni környezet kialakításáról szóló A másik 12 óra, pontosan egy héttel ezután, hogy a lakás és emberi magatartás kölcsönös egymásra hatásáról szóló tévészociográfiát, Az ajtók mögött című filmet sugározta a televízió. Akkor az ügy fontosságát húzta alá, most láthatóan gyakorlati oldaláról közelít a kérdéshez ki- lencrészes, úgynevezett esztétikai előadássorozatával. Mindez arra mutat — dicséretes tervszerűség —, hogy a közízlésnek ezen az igen érzékeny területén, a lakáskultúra és a kulturált lakás kérdéseiben meglévő fogalmakat tisztázzon, mondhatni szervezett hadjáratot indítva okos szóval, embert nemesítve. Már az első részben — Anyagok és formák — világossá vált, hogy célszerűség és esztétikum olyan közös nevezőit tárja fel a sorozat, amelyek leginkább megfelelnek emberi szempontjainknak. Jó volt tapasztalni azt is, hogy egy-egy gondolatot, sok esetben alapelvet azonnal követett a szemléltetésben a jó gyakorlat példája, vagy szükség szerint a téves megoldások figyelmeztető illusztrációja. Fekete György nagy magabiztossággal, igen meggyőzően bizonyította a különböző anyagok felhasználhatóságáról szólva az anyagszerűség elsőrendű követelményét, mint meghatározó elvet. Remélhetően a továbbiakban tartalmi érdekességén túl a sorozat formája is valamelyest oldottab- bá válik, mert a bemutatkozás még eléggé exkatedra jelleget öltött. Röviden A Tetthelyre — gondolom — ráillik a jelző: elegáns krimi. Eleganciája a cselekményszövés finom fordulataiban. a cselekvő személyek ábrázolásának emberi mértékeiben, a megfogalmazás színvonalában testesül meg. De mondhatnánk rá azt is: vasárnapi krimi. Szolid, de mégsem érdektelen, gyilkosságról beszél és mégsem borzalmas, és a szokásosnál színésziileg is jóval igényesebb. (Evelyn Maria Schell!) Nem túl gazdag váratlan fordulatokban, meglehet, de a kellő pillanatokban mindig szolgáltatja a szükséges meglepetést. Kellemes szórakozás. Nádparipán — a gyermek- játékra utaló felcím után azt gondolhatnék, hogy művészek, írók visszaemlékezései a hajdani boldog időkre, a gyermekkorrá, valamiféle tizenéveseknek szánt tanulságos (szórakozás. Pedig ahogyan az első adásban Tatay Sándor író, majd most szombaton Barcsay Jenő „visszalovagolt nádparipáján” az élmények gazdag forrásaihoz, ahogyan élet és művészet benső kapcsolatai fejlődtek a portrénak is beillő vallomá- sos filmekben, az bizony felnőtteknek is' gyönyörűséggel szolgálhat. Miért is kell, kérdem eldugni a Nádparipánt a tévéprogramok félreeső „zugába”? Valkó Mihály Kiadványok a nőnapra Á nemzetközi nőnapra több kiadványt jelentet meg a Kossuth Könyvkiadó. A Nők magazinja almanach harmadszor kerül • az olvasókhoz. A kötetben cikkek emlékeznek meg hazánk, népünk életének jelentősebb évfordulóiról, riportok foglalkoznak a helyes életmóddal és számos más aktuális kérdéssel. A szépirodalmat egyebek között Galambos Lajos, Péntek Imre, Beke Kata, Fekete Gyula írásai képviselik. Difirambus a nőkhöz címmel irodalmi válogatás készült a nemzetközi nőnap, az anyák napja és a gyermeknap ünnepi műsoraihoz. Érdekes könyvritkaságra bukkantak Pécsett II János vitéz népszínmű-változata Pécsett érdekes Petőfi- vonatkozású kiadványra bukkantak: a „János vitéz” népszínmű-változatára. Az elbeszélő költeményt János- házy Zsigmond helyi szerző ültette át színpadra, és a könyv a második kiadásból való, jelezve, milyen vonzó volt már akkoriban is Petőfi Sándor neve az olvasók számára. Az átdolgozó az énekbetétek szövegéül is a költő egy-egy — alkalomhoz illő — versét választotta. A kilencven éve megjelent népszínmű azért is érdekes, mert egyike a „János vitéz” legkorábbi átdolgozásainak és tovább gazdagítja a Petőfi költészetéhez kapcsoló irodalmat. A karcagi Gábor Áron Gimnáziumban fizika, angol és kémia tagozatos csoportokban is tanulhatnak a diákok. Aki a kémiát választja fakultatív tárgynak, gyakrabban kísérletezhet a korszerűen felszerelt laboratóriumban. Közülük sokan dolgoznak majd a Phylaxia most még csak épülő karcagi gyáregységében Egyetemisták népművelési gyakorlaton Az idén is, mint minden évben, a vizsgaidőszak lezárása után, tíznapos, önként vállalt népművelési gyakorlatra, egyetemisták érkeztek megyénk városaiba, falvaiba. Csaknem harminc orvosnak, állatorvosnak, közgazdásznak, agrármérnöknek készülő fiatal Karcagon, Öcsödön, Cibakházán, Mezőtúron, Pusztamonostoron, Jászberényben és Jászalsó- szentgyörgyön kezdte meg gyakorlatát. A tapasztalatokat gyűjtő egyetemistákkal arról beszélgettünk, mi haszna van, lehet a rövid gyakorlatnak. Németh András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ötödéves hallgatója így ösz- szegezte öcsödi tapasztalatait: — Ha végzek, falun fogok dolgozni. Budapesti vagyok, így aztán egyetemi éveim alatt minden alkalmat megragadtam, hogy minél többet tudjak meg a falun élő emberekről. Szeretnék majd bekapcsolódni a közművelődésbe is, ezért végeztem el az egyetemen a népművelési speciálkollégiumot. Téli népművelési gyakorlaton most veszek részt másodszor, tavaly Nagykátán voltam. Az Öcsödön töltött időt, azt hiszem, jól kihasználtuk. Alaposan megismertük a művelődési ház munkáját, órákon vettünk részt az általános iskolában, beszélgettünk a község szinte mindegyik vezetőjével, s rövidebb időt töltöttünk a tanyasi kollégiumban is. Részt vettem a tsz közgyűlésén, ez ugyancsak megerősített abban, hogy a mezőgazdászok sokat tehetnek a falusiak művelődéséért. Ugyancsak Öcsödön gyűjtötte az élményeket Polgár Anikó, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem IV. éves hallgatója. — Nekem ez volt az első gyakorlatom. Őszintén szólva rosszabbat vártunk, mint amit találtunk ebben a faluban. Sok kitűnő szakemberrel találkoztam. Határozott szándékom — most végzem a népművelési „spec- koll”-t, — hogy az egyetem után bekapcsolódom a köz- művelődésbe. Ehhez a tanulmányok kiegészítésére nagyon jó a népművelési gyakorlat, feltétlenül jövök egy év múlva is. Kertész Ottó állatorvosnak, Szebeni Márton és Rónaszéki Márta közgazdásznak, Hajdú László pedig orvosnak készül. A jászberényi Kertész Ottó kivételével mindnyájan tősgyökeres budapestiek. Hajdú László mondja: — Számomra nagy meglepetés volt ez a gyakorlat. A városi és a falusi emberek művelődési lehetőségeit ha- sonlítgattam. Véleményem szerint — legalább is itt, Cibakházán — kitűnően szervezett közművelődés folyik, annak ellenére, hogy az objektív körülmények nem a legkedvezőbbek. A könyvtár és művelődési ház a nap minden órájában kínál valamit. Egyszóval a falu— város hasonlítgatásban nagyobb különbségre számítót- tam. Szebeni Márton hozzáteszi : — Szerintem is — ha már falu—városról beszélünk — a különbség csökkentésében a közművelődési intézmények nagyon sokat tehetnek. Nem tudom, máshol hogy van, de Cibakházán azt tapasztaltam, hogy az emberekben nagy a művelődési igény, kedv, a lehetőségeket maximálisan kihasználják. Tulajdonképpen nekem ez volt a legnagyobb, meggyőző élményem. Sz. J. Hathetes turné Hathetes észak-amerikai turnéra indul holnap a Liszt Ferenc kamarazenekar. A 18 tagú együttest korábbi nagysikerű vendégszereplései alapján ezúttal harmadízben hívták meg. A’ zenekar az amerikai szereplés előtt két alkalommal Dániában is fellép: részt vesz Koppenhága újjáépített nagy koncertterme — a Louisiana-terem — megnyitó ünnepségén. Ezt követően az USA keleti és középső államaiban — New York, Michigan, Ohio, Iilli- nois, Kansas, Oklahoma és Texas különböző városaiban — félszáz alkalommal ad koncertet, Bach, Bartók, Corelli, Csajkovszkij, Händel, Mendelssohn és Mozart műveiből. Május 4-én fellép a New York-i Carnegie Hallban, ahol Schiff András zongoraművész közreműködésével — Bach és Mozart egy-egy zongoraversenyét, valamint Vivaldi Négy évszak című művét és Bartók Divertimentóját szólaltatja meg. A május 8-ig tartó körút során — hat koncertre — a kanadai Űj-Skócia és Üj Foundland tartományok városaiba is ellátogat az együttes. Összefogásból: jeles Két éve adták át Török- szentmiklóson az új ipari szakmunkásképző intézetet. A hattantermes iskolát több mint háromszáz diák vette birtokába. Csakhamar kiderült azonban, hogy a hat tanterem kevés, s a diákok a szakoktatók vezetésével átalakították az egyik előadótermet és a könyvtárat, így jelenleg nyolc tanteremben tanulhatnak. Az új intézetben — bár hatmillió forintba került a felépítése — egyetlen tanműhely sem volt. A tanulók a szövetkezetekbe jártak gyakorlati órákra, ahol nem mindig sikerült eleget tenni a tántervi követelményeknek. Az intézet tanárai, s a szövetkezetek vezetői elhatároztákhogy az iskola mellett saját erőből tanműhelyeket építenek. Ahol két éve még lebontott házak törmeléke magasodott, most négy tanműhely sorakozik. Az anyag- költséget — összesen négy- százezer forintot — a Ruházati Ipari Szövetkezet, az Alföldi Szak- és Szerelőipari Szövetkezet, a Tiszatáj Termelőszövetkezet és a TI- TASZ debreceni igazgatósága állta. Az anyagmozgatást a termelőszövetkezet bonyolította le társadalmi mun. kában. Az iskola tanulói pedig — elsősorban a kőműves, szobafestő és mázoló szakmunkástanulók — a gyakorlati idő alatt felépítették a tanműhelyeket. Az építésben az intézet minden pedagógusa, szakoktatója részt vett. Akadt munka bőven mindenkinek, nem maradtak ki még a női szabó szakmunkástanulók sem, ők varrták a függönyöket az épület ablakaira. A négy tanműhely — értékük meghaladja az egymillió hétszázezer forintot — az iskola és a szövetkezetek: együttműködésének, összefogásának szép példája. — Szinte a semmiből varázsolták elő a szakmai oktatás tárgyi feltételeit biztosító épületet. Ök építették fel saját maguknak, bizonyították vele szakmai tudásukat, felkészültségüket. A választott szakmából. s az összefogásból, közös munkából máris jelesre vizsgáztak az' intézet tanulói, a leendő szakmunkások. Lengyelországi vendégszereplés Egyhetes sikeres lengyel- országi vendégszereplésről tért haza a pécsi Ifjúsági Ház kamarakórusa, amely a televízió „Ki mit tud;?” vetélkedőjének nyerteseként vált országosan ismertté. A Bydgoszcz lengyel vajdasági székhelyen elnyerték Bydgoszcz város polgármesterének különdíját. Már az első napokban nagy forgalmat bonyolított le a tiszafüredi könyvesbolt, amit nemrég nyitottak meg. Szívesen válogatnak a nagyközség lakói a szép, modern 100 négyzet- méter alapterületű üzletben a könyvújdonságok között
