Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
1978. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II mm Hasznos-e a gyűjtés? Az utóbbi időben három szülő is panaszkodott nekem arra, hogy gyermeke szenvedélyes „gyűjtő” lett. Az egyik minden zsebpénzéből bélyeget vesz, a másik sportolók képét gyűjti és azzal „pepecsel”-get minden szabad idejében, a harmadik meg már mozgósította az egész családot és a baráti kört különféle lapnaptárért. Nagyon meglepődve hallgatták a szülők, hogy én helyesnek tartom, ha a gyermek gyűjt valamit — esetleg két-háromfélét is —. Emlékeztettem a panaszkodókat arra. hogy a gyűjtés nem újkeletű, hanem mindig divatos gyermekszenvedély volt és marad is, csak a tartalma és módja változik. A saját kisiskolás koromra gondolok, amikor még alig tanultunk meg írni, olvasni, de lelkesen gyűjtöttük az úgynevezett „számolócédulákat”, amelyeknek a tiszta felén a boltos számolt, a „hátá”-t pedig szebbnél szebb, színes reklámképek díszítették. Voltak közöttük ritkább, értékesebb példányok, s akadt keveset érő „tucat” áru is. Néhány napja jártunk még csak iskolába, de már tudtuk, hogy egy „Herz szalámi” annyit ér mint két „Zwack unicum”, egy „Schmoll paszta” egyenlő értékű a „Palma sarokkal, de az „Apáca szappan” tízszer annyit ér. Cserélgettünk, rendezgettünk, ügyeskedett a kezünk. A többszáz különféle, színes képet meg kellett jegyezni, tehát fejlődött az emlékezőtehetségünk is. A gyűjtésben segített a család, a rokonság, a barátok.. Később préselt képeket gyűjtöttünk. Tanítóképzős korban is tartott még a szenvedély. Akkor le.vélboríték-bélés gyűjtése volt a divat. Albumba kerültek a bélésdarabkák, büszkén lapozgattunk benne, cseréltünk, ha másodpéldányhoz jutottunk. Akkor is akadt szülő, aki ellenezte, helytelen, üres, céltalan időtöltésnek tartotta a gyűjtést. Pedig nem az. Nem ellenezni, hanem támogatni és irányítani kell! Nézzük meg például, hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha egy gyermek bélyeget gyűjt! A sok, különféle bélyeg felismerésével az emlékezőtehetsége fejlődik. Sorozatokat állít össze, ezzel megtanul rendszerezni. Ügyeskedik a keze. Megtanul finoman bánni a bélyeggel, mert hamar rájön, hogy csak az ép szélű, szépen áztatott és jól préselt bélyegnek van értéke. A bélyeggyűjtés kapcsán előkerül a térkép, megtanulja az egyes világrészeket, országokat és megismeri azok pénznemeit. A rendezéshez katalógus kell, abban olvasgat, keresgél, és közben számol is. A kislányok nagyon tudnak rajongani a színészekért és színészképek gyűjtésével versengenek egymással. Ártatlan dolog! Ne ellenezzük! Olyan kedves divat volt az 50-es, 60-as években a papírszalvéta és a gyufacimke gyűjtése. A csodálatos mintázatú papírszalvéták fejlesztették a leánykák szépérzékét, s az ő emlékezőtehetségüket is alaposan próbára tette, ha 2—300 különféle példány után egy újabbról meg kellett kapásból mondani, hogy benne van-e a gyűjteményben, vagy sem. A gyufacimkék áztatása, préselése kéz- ügyesítő ténykedés, akárcsak az albumba helyezésük. Közben hasznos közlekedési és óvórendszabályt olvashattak a címkéről a gyűjtők, tehát játszva tanultak is. Sok minden mást is gyűjtenek ma is a kisebbek és nagyobbak: képes levelezőlapot, cigarettás dobozokat, kis üvegeket, üveg- cimkéket, kis autókat, csokoládé és édességféle csomagolópapírját, lapnaptárokat stb. Végére hagytam a leghasznosabbat: a növény- és rovargyűjtést. Az óvatos szedéstől az ügyes lepréselésen át a gyűjteménybe helyezésig ügyesedik a keze a gyermeknek. Megismeri a növényeket, a rovarokat, a lepkéket. Kiegészíti az iskolában tanultakat. Bármit is gyűjt a gyermek, egy biztos: a szabad idejét jól és hasznosan tölti. A legtöbb rossz az unatkozás óráiban születik! Az ügyesen nevelő szülő még nevelési céljainak eléréséhez is segítőül hívja a gyermek gyűjtési szenvedélyét. A jól végzett munka, az időre megtanult házi feladat jutalmaként „játszhat” a gyűjteményével, cserélhet a barátokkal, vagy levelezhet a külföldi cseretársakkal. Irányítanunk kell a gyermeket, hogy egyszerre legfeljebb két-, esetleg háromféle dolgot gyűjtsön. Nem helyes, ha kapkod, és hat-nyolféle dolog gyűjtésébe kezd. Dr. Gergely Károlyné Guruló kosár Mosás előtt a szennyes ruhát tarthatjuk benne, utána pedig a kimosott, tiszta ruhát tehetjük bele teregetéshez az j5reg ruháskosárba, amelybe akár egy nagymosásnyi ruha is elfér. Mielőtt használatba vesszük, természetesen meleg vízzel jól átsúroljuk kí- vül-belül, majd megszárit- juk. Ezt követően néhány csavar és szerszám segítségével egy ügyes férj, vagy barkácsoló nagyfiú ráerősíti az öreg babakocsi kerekes alvázára. B. K. Olcsón — jót! Rántott zöldbab Hozzávalók (hat személy részére): 20 dkg gépsonka (20,— Ft), 1 üveg zöldbab (9,60 Ft), 1 kg burgonya (6,— Ft), 20 dkg zsír (4,— Ft), tojás, liszt, zsemlemorzsa, só (5,— Ft). Zöldbab helyett készíthetjük zöldborsóból, kelbimbóból, karfiolból, költsége lényegesen nem változik, 35 forintból előállítható. Főzzük puhára a zöldbabot (a konzervet főzni sem kell), amelyet göngyöljünk vékony gépsonka-szeletekbe. A sonkagöngyöleget tűzzük össze fogpiszkálóval, hogy ne essen szét. Ezután forgassuk meg lisztben, tojásban, zsemlemorzsában és süssük ki forró zsírban. Köretként hagymás törtburgonyát ajánlok. Varga Jánosné Szolnok Mese egy kisfiúról Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Mint minden kisgyerek, őis ahhoz ragaszkodott jobban, aki etette, fürdette, akinek arcát gyakrabban látta, az édesanyjához. A mama rajongott a kisfiáért, nem is tudott tőle semmit megtagadni. Azzal kezdődött, hogy olyan dolgokat is a kezébe adott, amelyek nem valók gyereknek. S mivel bajt csinált vele, máskor már nem engedett a kívánságának. A kisfiú persze nem értette, hát üvöltött és követelődzött. Később, ahogy növekedett, a mama szelíd szeretettel minden csínyt elnézett akisfiúnak. Még meg is vádolta a papát, hogy nem szereti eléggé egyszem csemetéjüket, mert megtagadja a kívánságát. Ugyan, ugyan — mondogatta —, majd ha nagyobb lesz, ráérsz nevelni, most még olyan kis ártatlan, hadd legyen meg' a kívánsága. A kisfiú nem is nagyon kedvelte a papát. Sokszor mondta: „téged nem szeretlek!” Telt-múlt az idő, a gyermek egyre csintalanabb lett. Pokollá tette a mama életét. De érdekes módon, ha a papa otthon volt, megszelídült, kezes bárányként viselkedett. A papa egy rosz- szalló tekintete elég volt, hogy megjuhászodjon. Nem így a mamánál. Ha kettesben maradtak, a kisfiú mindent megengedett magának. A mama tehetetlenségében folyton mérgelődött, pörölt, s bizony gyakran elnáspángolta a kisfiút. A papának nem volt szüksége ilyen eszközökre. az ő szavára adott a gyerek. S fokozatosan átbillent a mérleg nyelve. "Most már a papát kedvelte jobban a kisfiú. Hol volt. hol nem volt. . . Tgy járt egy mama. aki túlzottan nagy szeretettel csüngött a kisfián, és ezért nem tudott eléggé okosan viselkedni! — ál — A nők többségének ruhatárában fontos szerepet töltenek be a blúzok. Sok esetben alapruhadarab a blúz, ehhez választjuk ki a megfelelő szoknyát, pulóvert, nadrágot 6s az egyéb kellékeket. Anyagtól, mintázattól, színtől és szabástól függően már szinte felsorolhatatlarr változatban viseljük. Néhány fazonmegoldást mutatunk be, amelyek vonalcsikos pamutanyagból, aprómintás kasmirettböl, vékonyabb farmeranyagból, illetve flanellből készíthetők Az elefántok barátja Réges-régen úgy volt, hogy az elefántok lejártak az erdős hegyekből az emberek ültetvényeire, és felfalták a banánt. Ha közben egy ház állta útjukat, nekirohantak és széttiporták. Egy ember végül is nagy dologra határozta magát. Elment a kovácshoz, nyílhegyeket csináltatott, bekente őket méreggel. Aztán szarvasinakból erős és rugalmas húrt font, ráfeszítette az íjra. — Ha az elefánt éjszaka jönne, lelövöm — mondta csak úgy magának, ahogy az ember ki szokta mondani a gondolatait. Meghallotta ezt egy egér. Óvatosan odalopózkodott és szétrágta az íjhúrt. Amikor aztán az elefánt a banánültetvényre jött. odament hozzá az egér, és így szólt: — Ma megmentettelek. De ha tovább pusztítjátok az ültetvényeket, és felfaljátok a banánt, nehogy széttiporjátok az ember házát! Az elefánt meghallgatta az egeret, és megígérte, hogy megfogadja a jó tanácsot. Miközben ez történt, az ember éppen fogta az íjat, és lőni akart vele, de észrevette, hogy az egér elrágta a húrt. Azóta az elefántok nem tiporják szét a házakat, ha lejönnek az erdős hegyekből csak a banánt falják fel. Az egereket pedig nagyon szeretik. ■ Még soha elő nem fordult, hogy egy elefánt egy egeret megölt volna. — Az egér valaha régen megmentette őseink életét! mondják — az elefántok. Kiskerttulajdonosoknak Felkészülés fólia alatti hajtatásra téli napokat a kertészek már kihasználhatják. Hozzáláthatnak a gyümölcsfák ültetéséhez, metszéséhez és a fontosabb talajelőkészítési munkák elvégzéséhez. Azoknak a kertészeknek, akik a korai zöldségtermesztésben szeretnének részt venni, el kell kezdeniük a felkészülést. A hidegfóliás haj tatásra fóliaágyat, fóliasátrat vagy fóliaházat használhatunk. Űjabban a kiskertekben az utóbbi típus a gyakoribb. Ennek előnye, hogy alá lehet menni és a szükséges munkák könnyebben végezhetők el. Ezért az ilyen hajtatóberendezés elkészítése javasolható a kiskerttulajdo- nosoknak is. Legkedvezőbb, ha a fóliaház szélessége hat, magassága pedig két méter. A váz felépítésére fát, alumínium vagy vascsövet használhatunk fel. Az elkészített vázra már most felhúzhatjuk a fóliaborítást. Erre a 0,15 milliméteres vastagságú fólia a legalkalmasabb. A szükséges szélességet úgy számíthatjuk ki, hogy lemérjük a palást kerületét, és a földbe rögzítésre mindkét oldalon legalább egy-egy métert hozzászámítunk. Ma már különböző szélességű fóliákat lehet vásárolni, van 4,5—8, 5— 10 és 12 méter széles is. A javasolt fóliaház építéséhez a 12 méteres vásárlása célszerű. A fóliaborítás felhúzásakor legelőször 30 centiméter mély és ugyanilyen széles árkot ássunk a fóliaház két oldalán, közvetlen a bordák mentén. Ezután a vázon lévő éles és kiálló részeket fó- liacsíkókkal tekerjük be, hogy a felhúzás közben a fóliapalástot meg ne sértsük, ki ne szakítsuk. Ezt gondosan végezzük el, mert bár-' milyen kis sérülésnél a szél könnyen kikezdheti, felszakíthatja a palástot. A fóliapalást felhúzására szélcsendes időt válasszunk. E munkát legalább négyen végezzük. Először a felhúzott fólia két végét az árokba fektetjük, kisimítva az árok vonalai mentén. Ideiglenes rögzítésként földkupacokat dobálunk az árokban lévő fóliára. A gyors rögzítést követően ismét földet rakunk a további súlyozásra. Mindezek után kezdhetjük el a fóliapalást kifeszítését. Az egyik oldalon megfogjuk a fólia szélét és egyenletes, lassú emelésekkel feszítjük. igazítjuk a bordákhoz. A feszítőerőt a fóliára dobált föld biztosítja. Az ellenkező oldalon ugyanígy feszítjük ki a fóliasátort. Ha ezzel is végzünk, akkor újabb földréteggel véglegesítjük a feszítést. A szabad fóliavéget ezután visszahajtjuk és azt is gondosan betakarjuk földdel. Az ajtóknál a fóliát földdel megrakott műanyagzsákokkal rögzítjük úgy, hogy az összefogott palástra ráhelyezzük. Erre a célra kitűnőek az üres műtrágyás zsákok. Szellőzőnyílás egyelőre nem kell, bármilyen hosszúságú. fóliaházat is készítettünk, csak akkor, ha az ajtók már nem biztosítanak elegendő friss levegőt. Ekkor éles késsel kör alakú nyílást vágunk a paláston. Lehet mindkét oldalon, vagy a tetőn is. A kör átmérője legalább egy méter legyen. A szellőzőnyílásra fóliafedőlapot kell készíteni. A fed- lap szélesebb, mint a nyílás, és mindkét oldalon túlér a bordákon. Az így méretezett fedlap szélébe zsineget forrasztunk, mert ezzel tudjuk majd kifeszíteni és a földbe vert karókhoz rögzíteni. A felhúzott fóliaborítás alatt a talaj már nem hűl le, mint a szabadban, s a növényeknek kedvezőbb feltételeket tudunk biztosítani az ültetés idejére. Ezért elvégezhetjük az ültetés és vetés előtti talajmunkát is. Az ősszel felásott talajt érett, átrostált istállótrágyával megszórjuk — négyzetméterenként 10—15 kilogrammot számolva —, és gereblyével jól összekeverjük a talaj felső porhanyós rétegével. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a kis palánták gyorsan és jól fejlődjenek. a fóliaház belső hőmérséklete nemcsak a növények fejlődésére kedvező hatású, hanem a különböző talaj kártevők is gyorsan elszaporodhatnak. Ezért a növényvédelmi teendőket sem szabad az előkészületeknél elhanyagolni. A gyakori kártevők ellen ültetés és vetés előtt a Bassudin 5 granulátumot használhatjuk. A szemcsés szert gumikesztyűvel szórjuk a területünkre, majd jól keverjük el a talajjal. Sajnos, a kifejlett, idős kártevő egyedeket vegyszerrel már nem biztos, hogy elpusztíthattuk, ezért célszerű a talajmunkák során összeszedni és így megsemmisíteni. Szalay Csilla
