Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

XXIX. évf. 41. si. 1978. február 17., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lámpa a műhely sarkában... Az utóbbi tíz évben Százá­val álltak munkába a szer- ivezéstudomány ismereteivel felvértezett fiatalok, s ez ak­kor is jelentős eredmény, ha —• mitagadás — az okleveles szervezők tudományának ha­tása ma még alig-alig érzé­kelhető. Legalább is egycsa- pásra seholsem vált látvá­nyosan szervezettebbé a munka, pusztán attól, hogy 3—4 fiatal szervező megkezd­te áldásosnak ígérkező tevé­kenységét. Sok helyen nem is kapnak kellő támogatást —• elsősorban az idősebb szakemberektől. Egy-két helyen azonban van már rá példa, s ennek nyomán eredmény is. ahol a képesített fiatal szervezőkből, s a gyárat már jól ismerő műszaki-gazdasági szakembe­rekből szervező munkacso­portokat állítanak fel, ame­lyekben a konkrét, a helyi ismeretek és az elmélet, a fiatalság ötletgazdasága együtt egyesítve gyorsabban és nagyobb eredményt hoz­hat. Tehát nemcsak a szer­vezéstudományt, a szervező­ket is tudni kell megfelelően alkalmazni. A kezdő szervezők figyel­mét — ez már sokfelé be­vált — érdemes felhívni a termelési értekezletek jegy­zőkönyveire. Az egyes mű­helyek, üzemrészek munká­sainak hozzászólásait, észre­vételeit, javaslatait tartal­mazó jegyzőkönyvek igen jó „iránytűt” adhatnak az élső, kisebb-nagyobb szervezési in­tézkedések kidolgozásához. E jegyzőkönyvekből meg­tudható például, hogy eset­leg hova kérnek lámpát, mert sötét a műhely sarka, s "ezért sok a selejt; vagy hol kérik a karbantartók állandó jelen­létét, mert mindig szükség van rá, a tmk-műhely pedig messzire esik, s ezért sok az állásidő; vagy például, hol javasolták a gépek sorrend­jének cseréjét, hogy rövidebb legyen a szállítási út, ami különösen azóta fontos, amióta nincs külön anyag- mozgatója a műhelynek. Eképpen a termelési érte­kezletek jegyzőkönyvei kime- ríthetetlenek szervezési ötle­tekben. Ezekre a vezetőknek sajnos, nincs mindig idejük odafigyelni, észben tartani, de egy fiatal szervező ezek­nél^ jobb segédeszközt aligha találhat a tájékozódáshoz. Ezeket az elheverő ötleteket felkarolva rögtön hasznos embernek érezheti magát, s bizonyos lehet abban, hogy már az első javaslatai is. reá­lisak és —1 népszerűek lesz­nek. A szakembereket persze ritkán lelkesítik az ilyen ki­sebb intézkedések; többnyire a nagy, az egész gyárat át­fogó szervezési programok kidolgozására vágynak. Ezek­re azonban ritkán van elég pénz, s ritkán van elég tá­mogatójuk is a vállalatokon belül. Az utóbbi években sok ilyen „nagy program” ragadt a fiókokban. „A lámpa a mű­hely sarkában” pedig senki­nek sem jut az eszébe, pe­dig a munka és a termelés zökkenőmentes folyamatát — azaz szervezettségét — az ilyen és az ehhez hasonló apróságok is előmozdíthatják. Vállalataink jelentős része több évtizedes — nem ritkán a múlt századig visszanyúló — hagyományokkal, múlttal rendelkezik, következéskép­pen akadnak bennük elavult dolgok, nemcsak gépek, ha­nem szervezési megoldások is. No? az utóbbiak lecserélé­séhez. „selejtezéséhez” min­den vállalatnál van elegendő szervezői kapacitás. G. F. Tisza ff. Tavasszal elkezdődik a víztározó feltöltése Az idén tovább épül a Ti­sza II. vízlépcső öntözőrend­szere, amely legnagyobb arányban Szolnok megyét érinti. Az év közepéig elké­szül a Nagykunsági Főcsator­na Hortobágy-Berettyóig terjedő újabb 18 kilométeres szakasza. Befejeződik az NK —III-as fűrtfőcsatorna kiépí­tési munkája úgy, hogy a mesterséges folyó egyes sza­kaszait már az öntözési idényben üzemeltethetik. A Nagykunsági Főcsatorna és fűrtfőcsatornájának építése olyan vízben szegény, aszá­lyos területeken mint Fegy­vernek. Törökszentmiklós, örményes, Kuncsorba és Túr- keve térségében is lehetővé teszi a mezőgazdasági üze­mek öntözéses gazdálkodását. Tavasszal megkezdődik a vízlépcső nagy víztározójának a duzzasztása. A mintegy másfél méteres vízszinttel az egész jászsági öntözőrend­szerben és a Nagykunság egyes részein is gravitációs módszerrel tölthetik majd fel az öntözőcsatornákat. A kis­újszállási esőztető öntöző­rendszer vízellátását például eddig — belvízi csatornák közbeiktatásával — három ■ szőri átemeléssel biztosítot­ták. Ezentúl már ez a kor- * szerű, nagyüzemi öntözőte­lep is gravitációs'úton kapja a vizét, és a belvízi csatorna is felszabadul az öntözővíz ■szállítása alól. A nyári idény­ben a Tisza alacsony vízho­zama miatt a kiskörei táro­zó vízszintje valószínűleg in­gadozik majd, ezért a zavar­talan öntözővíz-ellátás érde­kében a Jászsági és a Nagy­kunsági Főcsatorna mentén három nagyobb, szivattyús ,úszó vízkivételi művet is tartaléksorba állítanak Szükség esetén ezek bekap­csolásával töltik fel a csa­tornákat. ELVEK ÉS TÉNYEK Generációváltás a ter­melőszövetkezetekben 3. oldal A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA 4. oldal A BUDAVÁRI PATIKAMÚZEUMBAN 5. oldal TÖMEGSPORT 7. oldal Szovjet exportra Űttonnás portáldaruk Tiszafüredről Az MHD tiszafüredi gyáregységében 1978 a műszakifejlesz­tés éve, az üzem főprofilja az öt- és tizenhat tonnás portál- daruk készítése. A gyárban a múlt évben megteremtették a feltételeket az önálló szerelési munkála­tokhoz, s ennek eredménye­képpen az idén a hazánkban gyártott 45 öttonnás portál­daruból huszonegyet már a tiszafüredi gyáregység bocsát ki. Jövőre azonban már va­lamennyi öttonnás darut — évi negyvenötöt, negyvenhe­tet — Tiszafüreden készíte­nek, és onnan szállítanak el a Szovjetunióba. A 16 tonnás darukhoz a vállalat acélszerkezeteket ké­szít, s tizennégy egyéb daru­típushoz is szállítanak Tisza­füredről különböző alkatré­szeket. Az idei termelési ér­ték megközelíti a 205 millió forintot. A terv megvalósítása érde­kében a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók mel­lett fokozatosan bevonják a termelésbe a másodéves ipa­ri tanulókat és a nyugdíjaso­kat is. Így a részfoglalkozta­tottak aránya meghaladja a százat. Ami az anyagi juttatásokat illeti, az idén a fizikai mun­kások 7 százalékos, a többi gyári dolgozó 6 százalékos bérfejlesztésben részesül. Az idén tovább bővül a ti­szafüredi gyár. A harmadik negyedév végére — mintegy tízmillió forint értékben — felépül a korszerű szerelési és anyagraktár. Jó ütemben halad egy új, előkészítő csar­nok tervezése, üzembe állí­tása után 25 százalékkal nő a gyáregységben a termelési terület. A műszaki fejlesztés mel­lett nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális és munka- körülményeinek javítására, a- munkavédelmi előírások fej­lesztésére is. Tovább bővítik az üzemi fürdőt és az öltöző­ket. A biztonságot növelő műszerek, gépek vásárlására az idén több mint 300 ezer forintot költenek. Befejeződött a KGST VB 84. ülésszaka (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) FOGADÁS A SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a magyar—szov­jet barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából teg­nap fogadást adott a nagy- követségen. Részt vett a fogadáson Ap­ró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizotságának tagja, az országgyűlés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, valamint a politikai, a gazdasági, a kul­turális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. STEFAN ANDREI BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt-Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap ha­zánkba érkezett Stefan An- rei, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára fogadta. Je­len volt Victor Bolojan, a Román Szcialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. PÁRTVEZETÖK LÁTOGATÁSAI Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára tegnap a főváros V. kerületében tett látogatást. ta SZMBT KÜLDÖTTSÉGE GYŐRI IMRÉNÉL Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Jevdokija Fjodorovna Karpovának, az SZKP KB tagjának, az OSZSZSZK miniszterelnök­helyettesének, az SZMBT al- elnökének vezetésével tartóz­kodik hazánkban. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. EGY MONDATBAN — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének újra­választása alkalmából. — A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága védet­té nyilvánította és természet- védelmi területnek jelölte ki a szentendrei szigetet. A Magyar Nemzeti Galériában A Szolnoki Művésztelep 75 éve A budavári palotában, a Magyar Nemzeti Galériában tegnap délután megnyílt a Szolnoki Művésztelep 75 éve című kiállítás. A hivatalos megnyitót a szolnoki Bartók Béla kamarakórus rövid mű­sora előzte meg, majd a meg­jelenteket, köztük Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökét, a művésztelepen dolgozó alko­tókat dr. Pogány ö. Gábor a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója köszöntötte. A kiállítás megnyitásán ott volt Sándor László, a szolnoki vá­rosi pártbizottság első titkára és Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Kukri Béla, a szolnoki vá­rosi tanács elnöke rövid be­szédében ismertette a Tisza és a Zagyva háromszögébe települt művésztelep történe­tét. Elmondta, hogy a város, a megye kulturális életében milyen jelentős szerepe van a 75 éves múltú kolóniának, majd örömének adott kifeje­zést, hogy a Szolnokon már sikerrel bemutatott jubileumi kiállítás anyagát a főváros művészeteket szerető lakói is megismerhetik. A megnyitót követően a megjelentek érdeklődéssel időztek el a kiállítás jeles al­kotásai előtt. Losonczi Pál látogatása a Józsefvárosban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Józsefvárosba lá­togatott. Részt vett a látoga­táson Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Buda- esti Pártbizottság első tit- ára. A kerületi pártbizottság székházában Szabó István el­ső titkár és a városrész más vezetői fogadták, tájékoztat­ták a VIII. kerület pártéleté­ről, az ifjúsági mozgalom helyzetéről, továbbá a mint­egy 120 józsefvárosi vállalat, üzem, szövetkezet, intézmény időszerű feladatairól. Az El­nöki Tanács elnöke délelőtt fölkereste a kerület újjáépü­lő részét. Losonczi Pál dél­után a kerületi pártbizottság ülésén időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénye Középiskolások művészeti seregszemléje Minden eddiginél többen neveztek Hetedik alkalommal ren­dezik meg az idén Szol­nokon a Verseghy diákna­pokat, a középfokú okta­tási intézmények tanulói­nak kulturális seregszemlé­jét. A négynapos bemuta­tó a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysoro­zatának egyik kiemelkedő eseménye lesz az idén is. A megnyitóra március 15- én kerül sor. A fiatalok meg­koszorúzzák Damjanich szob­rát, s az ünnepség után el­kezdődnek a bemutatók. A Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépis­kolában a szakmunkásképző intézetek, valamint a szakkö­zépiskolák énekkarai lépnek pódiumra, a Tiszaparti Gim­názium és Szakközépiskolá­ban pedig az Éneklő ifjúság II. fordulójába bejutott kóru­sok. A vers- és prózamondók versenyének a Verseghy gimnázium ad otthont. Március 18-án a szólóéne­kesek, duók, triók mérik ösz- sze tudásukat szintén a Ver­seghy gimnáziumban, a di­ákszínjátszók, irodalmi szín­padok pedig a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ­ban. Másnap, március 19-én folytatódik az irodalmi szín­padok bemutatója, a zeneis­kolában pedig a szólóhang­szeresek, kamaraegyüttesek lépnek pódiumra. A Verseghy diáknapok be­mutatói március 21-én a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban a nép­táncosok, népi hangszeresek, pol- és folk-beat együttesek, a Vegyipari Szakközépisko­lában pedig a középiskolai kórusok versenyével ér véget. Az idei diáknapokra több nevezés érkezett be mint az elmúlt években. Az iskolai versenyek legjobbjai, több mint kétezer diák vesz részt a megyei bemutatókon. Hu­szonnégy irodalmi színpad, hetvenhárom vers-, ötvenkét prózamondó, harmincöt kó­rus és énekkar, huszonnyolc népi hangszeres szólista és kisegyüttes, negyvenhét szó­lóénekes, duó, trió, tizenhá­rom pol- és folk-beat együt­tes és szólista, hetvennégy szólóhangszeres s kisegyüt­tes, valamint hat néptánccso­port és a szolnoki Szamuely Tibor Közlekedésgépgyártó Ipari Szakközépiskola két szólótáncosa lép pódiumra. A bemutatókon — az idén elő­ször — megyénk valamennyi középfokú oktatási intézmé­nye képviselteti magát vala­melyik kategóriában.

Next

/
Thumbnails
Contents