Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
/ 1978. február is. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Országos döntő előtt Ki lesz a szakma kiváló tanulója ? Verseny negyvennégy szakmában Évek óta minden tavasszal megrendezik az utolsó éves szakmunkástanulók országos szakmai versenyét. Idén negyvennégy szakmában mérik össze tudásukat a diákok, a „Szakma Kiváló Tanulója" címért. Véget ért a képernyőn a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, de aligha zárult le bennünk Vautrin. a cinikus fegyenc sorsa, és sokáig megmarad még emlékezetünkben a nőies Lucien mosolygós arca is. meg az angyali Esther bája, aki csak azért tisztult meg egy nagy szerelem boldogságától, hogy azután ismét visszakerüljön a bűnbe. De felejthetetlen a vén Nucingen bankár molie- re-i komédiája is, és még a mellékszereplők alakjai sem mosódnak el egykönnyen az emlékeinkben, hisz valamennyien jelentősen megformált figurái az Emberi színjátéknak, Balzac regényének. Óriásira növesztett jellemek. De a regényben nemcsak a jellemábrázolás nagysága, hanem a társadalmi környezet pontos ábrázolása is lenyűgöző. A film alapjául szolgáló műben ott jár- kel, sürgölődik, kavarog az egész akkori társadalom, a pénz társadalma. Kurtizánok... Balzac mélyreható realizmussal ábrázolja ezt a társadalmat, de mérhetetlen romantika is párosul realizmusához. Ilyen romantikus elem Esther és Lucien szerelme, de sok-sok romantikával festi meg Vautrin ördögi hatalmát is, mi több melodra- matikus mozzanatok is szép számmal akadnak-a Kurtizánok tündöklésében. Mindez azt jelzi, hogy nem volt könnyű dolga a film készítőinek, amikor ebből a romantikus témákban bővelkedő, már-már melodramatikus képtelenségeket is tartalmazó, a valóság gazdag megfigyeléseiből álló különös keveréket a helyes belső arányok és a hangvétel egységének igényével filmre írták. A kilenc rész láttán megfogalmazható: korrekt, szép munka a televíziós Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. Kezdetben talán - szokatlannak tűnt a film méltóságteljes lassú tempója, jellemet és környezetet „kiteregető” stílusa, de amint egyre mélyebbre ásott a történetben, újabb és újabb rétegek után kutatva, ahogy szélesedett a film társadalmi panorámája, úgy vált egyre természetesebbé is a képernyőn megidézett balzaci világ. A Maurice Cazeneuve rendezte tévéfilm a kidolgozott színészi alakítások filmje, és sok hevenyészett és elnagyolt jellemrajzot mutató tévéjátékok között igazi felüdülést jelenthetett a néző számára. Az ajtók mögött Nem új dolog, a szocializmus építésének mostani szakaszában előtérbe kerültek a magatartás, a helyes életforma, az egészséges életmód kérdései. Fellendülőben az életmód-kutatás, szociográfiák születnek nap mint nap e valóban fontos témában. Az ajtók mögött, Magyar József dokumentumfilmje ebbe a sorba, ebbe a gondolatkörbe tartózik, s bárha teljes sikerrel nem is járt, mégis biztató jelenség a képernyőn. Lakás és jellem bonyolult, elsősorban esztétikailag értékelendő, ízlésbeli összefüggéseit kutatta, a társadalom különböző, többnyire jellemzőnek ítélhető típusait próbálta ebből a szempontból kitapogatni, feltérképezvén a különböző változatokat, a kis falusi lakástól elindulva egészen a főváros József körúti többszobás otthonáig húzva meg az ívet. A változatok és' lehetőségek valóban széles A Szolnoki szimfonikus zenekar ma Túrkevén, Mezőtúron és Törökszentmiklóson vendégszerepei. A műsorban — amelyen Prunyi Ilona zongoraművész működik közre — Mozart és Beethoven alkotásaiból mutatnak be néhányat Báli József veskáláját mutatta meg a film, de — sajnos — csupán arra tudott válaszolni, ez sem csekély, hogy az ember társadalmi helyzetének, szociális viszonyainak és érzelmi, értelmi kultúrájának megfelelően képes kialakítani, saját belső képére formálni közvetlen környezetét azaz lakását. Arra azonban már nem futotta a film készítőinek erejéből, hogy — miként ígérték — arra is fényt derítsenek, hogy a dolgok logikája szerint a megteremtett lakás — környezet miképpen hat vissza alkotójára. Lakók és lakás dialektikus viszonyában ez az oldal feltáratlan maradt. Ám azonban ennek ellenére is rendkívül hasznos Az ajtók mögött; megmutatta, hogy épp a lakáskultúra, az otthon esztétikájában mennyi még a fehér folt, s milyen sajnálatos tanácstalanság és tisztázatlanság kísért nem egy esetben,. Továbbá az is jó, hogy figyelmünket ráirányította: lakásunk a maga lehetőségeivel gazdag terepe az önművelést is szolgáló aktivitásnak, sőt az önkifejezésnek tó, de egyben ismételten exponálta azt a nagy ellentétet is, amely jelenleg tapasztalható a lakásra fordítható anyagiak és az általa megteremtett vagy beszerzett igazi értékek között. Láttunk szépen bútorozott lakásokat, s falaikon mily kiábrándító látványként díszelgett ott sok értéktelen mázolmány, ama természeti táj az elmaradhatatlan őzikével, vagy ama bizonyos szép tó rajta világítóan fehér hattyúcskákkal, stb. Mindezt, helyesen, igen nagy tapintattal közölte a film, ezzel aláhúzva azt a rendkívül fontos tanulságot, hogy ízlés tárgyában semmiféle oktalan türelmetlenségnek, még kevésbé lenéző mosolynak, de még csak kioktató hangnak sincs helye, annál inkább szükség van körültekintő nevelőmunkára. Beszéljük meg Vitaműsor gyerekeknek, negyedévenként és mindig szombaton, kora délután. Mindez együttvéve azt jelenthetné, hogy a televízió egy félreeső, kevésbé fontos műsoráról van szó. Csakhát nem egyszer esett már meg, hogy a forma és az egyéb körülmények megtéveszthették a nézőt, pontosabban az ily- módon jelentkező műsor alaposan rácáfolt az előzetes megérzésekre. És ez különösen nem ritka gyermekműsorok esetében, amelyekben sokszor a felnőtteknek szánt műsorokban nem tapasztalható erények tündöklenek, mint most is a neves személyekkel történő érdekes beszélgetésben: természetes közvetlenség és az ebből fakadó őszinteség. Aki látta és hallotta szombat délután, hogy tizenévesek milyen felnőtt módon „társalogtak” a körükben megjelent Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettessel és Ur- bán Lajos államtitkárral, ők voltak a műsor vendégei, azok meggyőződhettek róla, hogy a közéletre nevelést bizony nem lehet elég korán kezdeni. Az őszinte légkörű beszélgetésben olyan kérdések is magától értetődően hangzottak el, de jó is volt hallani, amelyek más környezetben, más televíziós körülmények közepette talán elő sem kerülnének. Kétségtelen, s nincs benne semmi túlzás, a Beszéljük meg a demokrácia hasznos fóruma a képernyőn, ahol bár gyerekek kérdeznek, de korántsem gyermeki dolgokról esik szó. V. M. zényletével. A közönség ezúttal is általános iskolásokból áll. A mai előadások ugyanis részei annak a hangversenysorozatnak, amelyet a szolnoki szimfonikusok általános iskolai diákoknak tartanak, Megyénkben a döntők február 10-ig zajlottak le az iskolai versenyek legjobbjainak részvételével. Az ezer- hétszáz utolsó éves szakmunkástanulóból több mint négyszázan jutottak be a megyei döntőre, adtak számot felkészültségükről. Harmincnégy szakma tanulói, leendő hegesztők, autószerelők, épület- asztalosok, fodrászok, kőművesek, villanyszerelők, szarvasmarha-tenyésztők, felszolgálók, kereskedők küzdöttek az országos döntőbe jutásért. A gyakorlati versenyekkel egy időben került sor a szakmai, s a közismereti tantárgyak döntőjére is. A diákok irodalomból, nyelvtanból, történelemből, fizikából, matematikából, elektrotechnikából, vasipari, villamosipari szakrajzból, munka- védelemből, s üzemgazdaságtanból mérték össze tudásukat. S hogy ki lesz közülük a szakma kiváló tanulója? Rövidesen eldől. Az ipari szakKevés honpolgára lehet az országnak, aki életében legalább egyszer el ne zarándokolt volna a visegrádi fellegvárhoz, történelmünk legendás kőemlékeihez. Mondják: évenként a félmilliót is eléri a látogatók száma. Legtöbbjük csüggedt legyintéssel nyugtázta a hírnévhez méltatlan állapotot. A visegrádi műemlékek fenntartása, megóvása 1871- ben országgyűlési határozattal kezdődött. Henszlmann Imre vezetésével megindult a feltárás, majd abbamaradt. 1928-tól másik nagynevű építészünk, Schulek János végeztetett itt állagmegóvási munkát. Megfelelő támogatás híján ez a kezdeményezés is félbeszakadt. A fellegvár pusztul tovább, ma már a hivatalos iratokban ez olvasható róla: műemléki védettségű területen álló rom. Kissé nehézkes ugyan a besorolás, az azonban kiderül, hogy olyan romról van szó, amelyet meg kell menteni. Márcsak a látogatók biztonsága miatt is, hiszen nem múlik el év baleset nélkül. S nemcsak a falak omladoznak, rohamosan pusztul a hegyoldal is. A kirándulók rohamát megsínylette a növényzet, s ettől már csak egy lépés, hogy előbb-utóbb teljesen lekopjon a sziklákról a talaj. A Duna mellett futó 11. számú út szélén ott a figyelmeztető tábla: omlásveszély. Talán már nem sokáig. — A Dorogi Szénbányák Kutatási és Bányaépítési Üzemének dolgozói előtt, le a kalappal — mondja dr. Madaras László, a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság igazgatója. — Egészen különleges munkát végeztek: konzerválták a vár alatti sziklatömböt, „megállították” a hegyet. Eltüntettek minden parányi rést. Rövidesen a Dunához leereszkedő hegyoldalt is megerősítik a dorogiak, s megszűnik majd a kőomlásveszély. Sok évi hallgatás után tehát megkezdődött a fellegvár helyreállítása. A sziklák megerősítésével lehetővé vált az is, hogy a régészek megkezdhessék feltárásaikat. mákban március 15. és 17. között rendezik meg az országos versenyt, amelyen megyénket harmincketten képviselik majd. Az elmúlt évek eredményei alapján — megyénk az országos összesítésben általában a harmadik, negyedik helyen végzett — néhány szakmából a verseny házigazdái szakmunkás- képző intézeteink lesznek, így például a szolnoki 605- ös számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben a Diesel- mozdonyszerelő, a vasúti járműszerelő, a 633-as számúban pedig a női fodrásztanulók országos versenyére kerül sor. A szaktárgyak közül üzemgazdaságtanból szerepelhetnek diákjaink „hazai pályán”, ugyancsak a 633- as számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. A mezőgazdasági, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban még nem határozták meg az országos verEz azonban a tennivalóknak csupán töredéke. Néhány éve a helyi szervek, az MSZMP Pest megyei és járási bizottsága, valamint a Dunakanyar Intéző Bizottsága programot dolgozott ki a helyreállításra, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség elfogadott és támogatott. E program alapján az OMF tíz ütemből álló helyreállítási tervet készített. Negyedik éve dolgoznak az OMF visegrádi építésvezetőségének szakemberei a várban. A kívülálló sokáig csupán jelenlétüket észlelhette, mivel a munka kezdete nem tartozott a látványos jelenségek közé. Már elkészült viszont egy leendő múzeum- épület. a kőtár kialakítása és a hozzácsatlakozó várfalszakasz, konzerválták a nyugati palotaszárny külső és belső falazatát. Rövidesen láthatóvá válik a látogatók számára a nyugati palota alsó szintjén a megmaradt boltozati rendszer és a szabad tűzhely is, majd megkezdik a déli kaputorony helyreállítását. — Mégsem megnyugtató a helyzet — kesereg Húgai Ti- borné, a nagyközség tanácselnöke. — Mostantól a fedett terek kialakítása követsenyek időpontjait, színhelyeit. A tervek szerint azonban megyénk intézetei közül néhány otthont ad majd a versenyeknek. Az első helyezett diákok a hagyományokhoz hűen elnyerik a „Szakma Kiváló Tanulója” megtisztelő címet, ami azzal jár, hogy a versenyen nyújtót teljesítményük alapján a tanulmányi idő végén nem kell szakmunkásvizsgát tenniük. Emellett külföldi utazásban vagy pénzjutalomban részesülnek. A második, harmadik helyezettek díja belföldi utazás vagy szintén pénzjutalom, attól függően, hogy melyiket választják. Az utóbbi években megyénk szakmunkástanulói négy-öt szakmában álltak a dobogó legfelső pontjára. Szinte már hagyomány, hogy a cipőfelsőrész-készítő és a bútorasztalos szakma „kiváló tanulója” Szolnok megyei diák. A legtöbb dobogós helyezést a martfűi 641-es számú Cipőipari, a szolnoki 633- as és 605-ös számú, valamint a jászberényi 606-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói érték el. kezne, például az északi palotaszárny vagy a kápolna. Csakhogy sem a tervezésre, sem pedig a kivitelezésre nincs hitelfedezet és megfelelő kapacitás. Minthogy a feladatok koordinálására és lebonyolítására sincs megbízott szervezet. — Valakinek kézben kellene tartania e sokrétű munkálatok összehangolását — mondja dr. Barcza Géza, az GMF osztályvezetője. — Mi erre nem rendezkedhetünk be. A helyreállításban továbbra is részt veszünk, ez természetes. Tárgyaltunk a Pilisi Parkerdő Gazdasággal, hogy mint a terület kezelője, vegye át a beruházói feladatokat. Reméljük, hogy sikerül megegyeznünk. Van tehát gond, teendő. A látogatók ' jogosan kifogásolják, hogy hiányoznak az útbaigazító táblák, szemetes a fellegvár területe. A mai szándék szerint a fellegvárat kulturált romkertté akarják kialakítani, vagyis kultúrtörténeti, idegenforgalmi látványosság lesz a romok helyén. Bizony úgy illenék, hogy a hosszú időre tervezett helyreállítás alatt se nyújtson lehangoló látványt e málló műemlék. F. Gy. Haydn—Mozart est Zenekari hangverseny a Szigligeti Színházban A KLASSZIKUS zene halhatatlanjainak, Joseph Haydnnak és Wolfgang Amadeus Mozartnak alkotásai csendültek fel hétfőn este az Országos Filharmónia bérleti hangversenyén a budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának és a debreceni Kodály Kórusnak előadásában. Haydn életútjának második felében gyakori vendége volt Londonnak, a pezsgő zenei élettel rendelkező angol fővárosnak. A hangverseny- sorozatok közismert vívőere- jét jelentette akkoriban Johann Peter Salomon Európa- hírű zenekara. Az ő számukra több művet is komponált Haydn, többek között — valószínűen a hegedűs Salo- monra és kiemelkedő szólistáira méretezve — a B-dur Szimfónia Concertantét. A mű már a bemutató időszakában nagy tetszést aratott, s elevenségét, zenei értékét az azóta eltelt néhány évszázad sem halványította el. A háromtételes Concertan- te négy szólóhangszert állít szembe a teljes zenekarral (hegedű, gordonka, oboa és fagott), a szólisták találékonyan hangszerelt, helyenként virtuóz szólamai kitűnő kontraszttal emelkednek ki a tuttikból. Az előadás szólistái: Ligeti András, Párkányi Tibor, Pongrácz Péter és Fülemile Tibor magasrendű művészi teljesítményéről csak elismeréssel írhatunk. Nemcsak kifogástalanul interpretáltak, hanem intenzíven veleéltek a klasszikus frazeológiával, s az átfűtött kedvvel muzsikáló, nagy tudású, Operaházunk muzsikusaiból álló zenekartól támogatva, ill. azzal vetélkedve, ragyogó produkcióval ajándékozták meg a hallgatóságot. Mozart csodálatis hattyúdalához, a Requiemhez hasonlóan másik impozáns egyházzenei kompozíciója, a C- moll mise is befejezetlen maradt. Befejezetlenül, valójában csak liturgikus értelemben, hiszen hangversenyszerű előadásban az elkészült tételek elmélyültsége, szépsége folytán nem marad bennünk különösebb hiányérzet. A mű jelentős nehézségeket támaszt a szólistákkal, ill. az együttesekkel szemben. Bravúros áriák váltakoznak hatalmas kórus-freskókkal („Glória”, „Cum Sancto Spiritu”), felcsillantva itt-ott Mozart operaszínpadi világának színeit is, a tételek aránylag rövidek, tömörek, változatos karakterűek. Az énekes szólisták: Pász- thy Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila és Polgár László biztos felkészültségről, mély művészi alázatról tettek tanúbizonyságot, kitűnően látták el feladatukat. Kiemelkedően szép volt a „Quoniam-” tercettje, az „Et incarnatus ...” drámai szoprán áriája, valamint a „Be- nedictus” ' finoman árnyalt kvartettje. Az énekkar fegyelmezett, magas kvalitású, a karmester elképzeléseit híven követő hangszernek bizonyult, széles skálájú hangzáskultúrájuk, fölényes technikai tudásuk lenyűgöző volt. A zenekart is átfűtötte az énekkar, a szólóénekes gárda és a dirigens odaadása, feladata magaslatán állt. KÜLÖN DICSÉRET illeti az énekkar betanítóját, vezetőjét, Gulyás Györgyöt. Az előadás karmestere, Kórodi András élénk szellemű, szélesen ágáló, a nagy létszámú előadói apparátust jól kézben tartó dirigensnek bizonyult.'’ A közönség lelkesen ünnepelte a forró sikerű hangverseny valamennyi részesét. Nagy Pál Rom, amelyet meg kell menteni FELLEGEK D FELLEGVÁR KÖRÜL A müút szélén ott a figyelmeztető tábla: omlásveszély
