Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
1978. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közélet fóruma Növekszik az érdeklődés a falugyűlések iránt „... — Kérem szépen, a mi utcánkban még nincs villany, nagyon várjuk már. Mikor vezetik be?... — Hallottam, hogy a boltot átalakítják, mert most semmit nem lehet ott kapni. Jó lenne már egy új ABC... — Többek nevében szólok. Érdeklődnék, lesz-e nekünk valaha saját vízmüvünk? Kibírhatatlan már, hogy több száz méterről kell cipelni kannában a mindennapi vizünket. .Ezek a panaszok, észrevételek falugyűléseken hangzottak el. Olyan témákról beszéltek az emberek, amelyek az egész közösséget érintik. Falugyűlés. Évek óta hagyományosan megtartják minden nagy- és kisközségben. Ezeken a lakosság tájékozódhat településének fejlesztési terveiről, kereskedelmi ellátásáról, művelődési lehetőségeiről. Hozzászólhat, kérhet, javasolhat különféle, a közösséget érintő dolgokat, A falugyűlés mint a közéleti demokratizmus fóruma, jól szolgálja a helyi és az országos célok ismertetését, a lakóhely terveinek kialakítását, a lakosság cselekvő részvételét azok megvalósításában. A falugyűlést mindenütt a helyi tanács hívja össze, de szervezésében és a lebonyolításában a Hazafias Népfrontbizottságok is cselekvőén résztvesznek. A gyűlések időpontja általában február és március. Tavaly a falugyűléseknek merőben új vonása is volt: 1977 elején sok helyen községi tanácsok alakultak. Nem egy tanácshoz két-három kisebb települést is csatoltak. Az előkészítéssel, a szervezéssel — éppen a községek összevonása miatt — fokozott gondossággal kellett foglalkozniuk a rendezőknek. KlSZ-vidnökség a Járműjavítóban Befejeződött a MÁV Járműjavító szolnoki üzemében a Diesel-csarnok V—VI— Vll-es hajóinak a műszaki átadása, és megkezdték a technológiai berendezések, szerszámgépek betelepítését. Az új csarnok átadott részeiben február közepén megindul a termelés. Az üzem KISZ-bizottsága helyi védnökséget vállalt a Diesel-csarnok berendezésében, az erről szóló megállapodást a napokban írták alá a vállalat vezetőivel. Itt valami gáz van Vitatkoztak, pereskedtek, fellebbeztek Nem érthető, pedig ahogy mondani szokás, józan paraszti ésszel pofon egyszerűnek tűnik a dolog. Vagy a két vállalatnak egyszerűen adok-veszek kapcsolata csak akkor elég hivatalos, ha követhetetlenül bonyolulttá teszik? Nem hiszem, hogy ez úgy általában igaz lenne. De akkor nem értem miért történhet meg, hogy egy vállalat azért vitatkozik, pereskedik, fellebbez a legmagasabb ítélkezési fórumig, hogy az ellenszolgáltatás nélkül kapott pénzt ne kelljen neki visszafizetni. Hát az egészséges igazságérzetnek a vállalatok kapcsolatában nem lehet semmiféle befolyásoló szerepe? E töprengést a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat kissé furcsa eljárása váltotta ki. A TIGÁZ és az Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat már évek óta gázszolgáltatási szerződést köt egymással. Ezt tették 1976-ban is, annak rendje, s módja szerint. A gyár bejefentette igényét Xmeny- nyiségre, amely alapján a TIGÁZ a szerződéstervezetet elkészítette és partnerének elküldte. Ekkor azonban a gyár vezetői már tudták, hogy kevesebb gázra lesz szükségük, mint gondolták. (Meghiúsult abban az évben a kazánbővítési tervük.) A szerződéstervezethez szabályosan csatolták véleményeltérésüket, azaz módosítási kérelmüket, amelyben közölték tényleges gázszükségletüket. Persze tudták, hogy ez még így nem elég hivatalos. A csökkentett gázigényüket a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóságával is engedélyeztetni kell. 1976 március elején el is küldték kérelmüket. Dehát a hatóságok malmai lassan őrölnek, és mire az engedély megérkezett, fél esztendő eltelt. A TIGÁZ-t sem a módosított igény bejelentése, séma tényleges gázfogyasztás nem érdekelte. Az eredeti szükségletet figyelembe véve számlázott. Ez által havonta 58 ezer forint többletre, ellenszolgáltatás nélküli bevételre tett szert a TIGÁZ. Több mint 700 ezer forint egy évben. A gyár udvariasan tiltakozott, természetesen kifizetik az alapdíjat és a tényleges gázfogyasztást, de amit nem kaptak meg, mert nem is volt rá szükségük, azért milyen megfontolásból fizessenek? Ésszerűnek tűnő érvelés. Legalábbis az lenne, ha egy kiló kenyeret vásárló egyszerű földi halandó így tiltakozna, amikor a pénztárnál kétkilós vekni árát kérnék tőle. Hacsak nem lenne az üzlet vezetőjének mondjuk egy 123.346 '76-os számú belső utasítása, amely kimondja, hogy a reggel nyolc órakor bejelentett kenyérigényt csak tíz óráig lehet büntetlenül módosítani. A TIGÁZ ugyanis trösztjük vezérigazgatóhelyettesének egy sokszámjegyű utasítására hivatkozva tartotta jogtalannak a gyár tiltakozását, s pénzének visszakövetelését. Az utasítás így szól: az adott évre szóló szerződést március 31-ig lehet módosítani. Igaz ugyan, hogy erről az utasításról a gázfogyasztó mitsem tudott, az is igaz, hogy ez az úgynevezett belső utasítás mindenféle irányadó rendelkezéssel ellentétes, legalábbis azokhoz képest túl szigorú. És ha nem így lenne, az is igaz, hogy a vállalat a módosítást március 31-e előtt bejelentette, és a hatóság féléves késése miért a fogyasztónak kerüljön 700 ezer forintjába? Ezeket a TIGÁZ-nál azonban figyelmen kívül hagyták, vitatkoztak, pereskedtek, fellebbeztek. Nem túl megnyugtató szemlélet. Itt valami gáz van. Még akkor is, ha vélt igazságuk konok keresése nem járt sikerrel, sőt több mint 40 ezer forintjukba került. (Ennyi eljárási illeték fizetésére kötelezték jogerősen őket és természetesen arra, hogy a 700 ezer forint többletet, 15 százalékos kamattal, utalják csak visz- sza a gázfogyasztónak. K. K. A HÁZTÁJIBAN Tehéntartás állami támogatással Egyre több városkörnyéki, vidéki ember kér és kap az OTP-től mezőgazdasági hitelt, amellyel megteremtheti az alapját, vagy fejleszti tovább a háztáji gazdaságát. A hitel csak az egyik lehetőség, jelentősebb segítség az állami támogatás, ami főként a tehéntartóknak nyújt előnyöket. Az 1977. január elsején bevezetett állami támogatás rendszere szerint az első tehén után 2 ezer 500, a második és minden további után 5 ezer forint illeti meg azt a gazdát, aki már egyéves tartást igazol. Az állami támogatást készpénzben kapja meg. Amennyiben a gazda a háztáji gazdaságát előhasi üszővel gyarapítja, majd annak ellése után még négy évig vállalkozik a tehén tartására, az a négy évre járó állami támogatást egy összegben megkaphatja a borjazás után. Ennek egy feltétele van: több tehene legyen a tartónak, mint amennyi 1975. március 31-én volt. A 4 éves tehéntartásra vállalkozó állattartó az első leellett tehén után 10 ezer, a második és minden további állat után 20 ezer forint állami támogatásban részesülhet. Ha baj éri a tehenet — tehát meghiúsul tartása — nem szűnik meg az állami támogatás abban az esetben, ha a kistermelő két hónapon belül gondoskodik a tehén pótlásáról. A négyéves tartási megállapodást kötő gazdának sem kell visszafizetni a támogatás időarányos részére járó összeget, ha vállalja, hogy egy éven belül egy újabb előhasi üszőt állít be a másik pótlására. Ilyen esetben a tartási idő arányosan meghosszabbodik. A napokban kezdte meg működését az a legújabb programvezérlésű esztergagép, amely a közúti jármüprogramhoz szükséges fékszerelvények alkatrészeit forgácsolja a SZIM karcagi gyárában. A teljesen automatizált célgépen kényelmes a munka: csak a munkadarabot kell Győri Ilona gépkezelőnek cserélnie Mintegy százötven asszonynak biztosit otthoni, kényelmes munkalehetőséget — bedolgozói rendszerben - a szolnoki Háziipari Szövetkezet. A meo-átvétel utón a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat boltjaiban találkozhatunk a gyermeknapozókkal, játszókkal Külön részfalugyűléseket, réteggyűléseket tartottak, hogy a közös tanács szervezéséről tájékoztassák az állampolgárokat. A falugyűlés előtt azonban csak elvétve fordult elő, hogy a lakosságtól véleményt, javaslatot kértek volna a tanácstagok, a népfront-aktívák. Pedig erre nagyon alkalmasak a személyes beszélgetések. Nem éltek eléggé a fórumláda- rendszerrel sem, amelyekben pedig össze lehet gyűjteni a közérdekű kérdéseket. Sok esetben ilyen cédulákon nagyon is kényes, de az embereket érdeklő témákat feszegetnek a kérdezők, amelyeket szóban esetleg nem mondanának el, de nem árt beszélni róla. tisztázni a nézeteket. A gyűléseken tavaly általában a tanácsok és az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítéséről, az elkövetkezendő év terveiről, az előző falugyűlésen szóvátett problémák „orvoslásáról” volt szó, és természetesen tájékoztatókra is sor került a közös tánácsok szervezésével kapcsolatos feladatokról, tervekről. Egyszóval olyan témákról cseréltek véleményt, amelyek érdekelték a falu közösségét. A közös tanácsú községek általában két-három kisebb falu „gazdái”. Az ottélőket leginkább olyanok foglalkoztatták, hogy lesz-e vizük, kaphatnak-e elegendő választékú élelmiszert, épül-e majd valami a kisközségben? Ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kaptak mindenütt. Több községben — Vezseny, Kenderes, Nagyrév, Jászladány — sürgették a vízműtársulat megalakítását. A járdaépítést szinte mindenütt megemlítették. Érthető tehát, hogy a lakosság érdeklődése a falugyűlések iránt évrőí évre nő. A statisztikák szerint 1976-ban 17 690-en vettek részt ezeken a fórumokon, tavaly már mintegy húszezren. Általános tapasztalat, hogy megszűnt a „mélyen hallgatás” időszaka, sokszor heves vitára került sor. Nem magánjellegű kérdésekben kértek választ a beszámolókat tartó községi vezetőktől, hanem olyanokban, amelyek az egész község lakosságát érintették. A falugyűlések a közélet rendszeres fórumaivá váltak. Az idén ismét februárban és márciusban tartják meg ezeket az összejöveteleket. Az előkészületek már két- három hónapja megkezdődtek. A tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve a legfontosabb szempont az idén is a lakosság problémáinal-c megismerése. véleményének ösz- szegyűjtése, hiszen a beszámolók elkészítésében az időben jött javaslatok sokat segíthetnek. Jó lenne, ha az idén mindenütt bevezetnék a fórumládák rendszerét. is. A falugyűlések lehetőséget adnak arra, hogy meghirdessék a tavaszi tisztasági, lomtalanítási akciókat, felhívják a figyelmet a közterületek tisztántartására, virágosítására, fásítására. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához természetesen nem nélkülözhetik a társadalmi támogatást, a lakosság segítségét. Mindenre nem jut a közösség „pénztárcájából.” De ha okosan meghatározott célok érdekében kell a segítség, akkor az emberek önzetlenül dolgoznak. És ezeknek a céloknak a megismertetésére jó alkalom a falugyűlés. Szekeres Edit A Minisztertanács megtárgyalta Középtávú kutatásifejlesztési tervek készülnek és fejlesz- II kutató tő munka az elmúlt években kedvezően fejlődött. a tudományos eredmények hasznosan járultak hozzá társadalmunk építéséhez, a gazdaságfejlesztési tervek megvalósításához — állapította meg tegnapi ülésén a Minisztertanács. A hazai tudomány nemzetközileg is kiemelkedő eredményt ért el néhány ágazatban, így elsősorban a gyógyszeriparban és a fehérjeelőállításban. az elméleti kutatások közül pedig a mikrobiológiában. — A társadalmi-gazdasági helyzet a következő években újabb feladatok elé állítja a kutatóhelyeket, intézeteket. A gazdálkodás hatékonyságának javításához, a korszerű termelési szerkezet kialakításához és a fejlett gyártási eljárások alkalmazásához a tudomány eddigieknél is aktívabb közreműködése szükséges. A Minisztertanács ezért most a társadalom, a gazdaság és a tudománypolitika szorosabb összhangjának kialakításáról határozott. Ennek érvényesítésére a népgazdasági tervezéssel összehangolt, a gyakorlati igényekhez igazodó középtávú, ötéves kutatási-fejlesztési terveket kell kidolgozni, amelyek alapján a kutatás- fejlesztés rugalmasabban felelhet meg a konkrét feladatoknak. Eddig ugyanis a 15 évre szóló országos távlati kutatási terv adta meg a kutatómunka fő irányát, de ennek következetes megvalósításához a gazdasági fejlődés változását mozgékonyán követni képes, rövi- debb távú tervekre is szükség van. A kutatómunkában is középpontba kerül ezentúl a szelektív fejlesztés. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő társadalom- tudományi, valamint a közvetlen gazdasági és a termelési szerkezet korszerűsítését célzó kutatómunkákra, és a licencek, know-how-ok adaptálását szolgáló kutatásfejlesztésre. Előnyt élveznek az új társadalmi jelenségek elemzését, a történelmi múlt. a nemzetközi hagyományok és a kultúra feltárását, értékelését célzó kutatások. A tudomány és a gyakorlati élet összhangjának érvényre juttatására az ipar- politikai céloknak megfelelően tovább fejlesztik, erősítik a vállalati kutatóhelyeket. A nemzetközi összehasonlítás szerint a fejlett tőkés országok többségében a közvetlen gazdasági kutatások 70—80 százaléka a vállalatoknál folyik, amíg nálunk ez az arány a felét sem éri el. fejlesztés A szelektív során az egyetemi kutatóhelyeket, is jobban bevonják majd a tudományos élet vérkeringésébe. A kutató szakemberek 30 százaléka ugyanis ezeken a helyeken tevékenykedik és a kutatásfejlesztés egyik tartaléka az ő szellemi kapacitásuk gazdaságosabb felhasználásában rejlik. (MTI)
