Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

1978. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közélet fóruma Növekszik az érdeklődés a falugyűlések iránt „... — Kérem szépen, a mi utcánkban még nincs vil­lany, nagyon várjuk már. Mikor vezetik be?... — Hal­lottam, hogy a boltot átala­kítják, mert most semmit nem lehet ott kapni. Jó len­ne már egy új ABC... — Többek nevében szólok. Ér­deklődnék, lesz-e nekünk va­laha saját vízmüvünk? Ki­bírhatatlan már, hogy több száz méterről kell cipelni kannában a mindennapi vi­zünket. .Ezek a panaszok, észrevételek falugyűléseken hangzottak el. Olyan témák­ról beszéltek az emberek, amelyek az egész közösséget érintik. Falugyűlés. Évek óta hagyományosan megtartják minden nagy- és kisközség­ben. Ezeken a lakosság tá­jékozódhat településének fej­lesztési terveiről, kereskedel­mi ellátásáról, művelődési lehetőségeiről. Hozzászólhat, kérhet, javasolhat különféle, a közösséget érintő dolgo­kat, A falugyűlés mint a közéleti demokratizmus fó­ruma, jól szolgálja a helyi és az országos célok ismer­tetését, a lakóhely tervei­nek kialakítását, a lakosság cselekvő részvételét azok megvalósításában. A falugyűlést mindenütt a helyi tanács hívja össze, de szervezésében és a lebonyo­lításában a Hazafias Nép­frontbizottságok is cselek­vőén résztvesznek. A gyűlé­sek időpontja általában feb­ruár és március. Tavaly a falugyűléseknek merőben új vonása is volt: 1977 elején sok helyen köz­ségi tanácsok alakultak. Nem egy tanácshoz két-három ki­sebb települést is csatoltak. Az előkészítéssel, a szerve­zéssel — éppen a községek összevonása miatt — foko­zott gondossággal kellett foglalkozniuk a rendezőknek. KlSZ-vidnökség a Járműjavítóban Befejeződött a MÁV Jár­műjavító szolnoki üzemében a Diesel-csarnok V—VI— Vll-es hajóinak a műszaki átadása, és megkezdték a technológiai berendezések, szerszámgépek betelepítését. Az új csarnok átadott ré­szeiben február közepén megindul a termelés. Az üzem KISZ-bizottsága helyi védnökséget vállalt a Diesel-csarnok berendezésé­ben, az erről szóló megálla­podást a napokban írták alá a vállalat vezetőivel. Itt valami gáz van Vitatkoztak, pereskedtek, fellebbeztek Nem érthető, pedig ahogy mondani szokás, józan pa­raszti ésszel pofon egyszerű­nek tűnik a dolog. Vagy a két vállalatnak egyszerűen adok-veszek kapcsolata csak akkor elég hivatalos, ha kö­vethetetlenül bonyolulttá te­szik? Nem hiszem, hogy ez úgy általában igaz lenne. De akkor nem értem miért tör­ténhet meg, hogy egy válla­lat azért vitatkozik, pereske­dik, fellebbez a legmagasabb ítélkezési fórumig, hogy az ellenszolgáltatás nélkül ka­pott pénzt ne kelljen neki visszafizetni. Hát az egészsé­ges igazságérzetnek a válla­latok kapcsolatában nem le­het semmiféle befolyásoló szerepe? E töprengést a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat kissé furcsa eljárá­sa váltotta ki. A TIGÁZ és az Épületgépészeti Terméke­ket Gyártó Vállalat már évek óta gázszolgáltatási szerző­dést köt egymással. Ezt tet­ték 1976-ban is, annak rend­je, s módja szerint. A gyár bejefentette igényét Xmeny- nyiségre, amely alapján a TIGÁZ a szerződéstervezetet elkészítette és partnerének elküldte. Ekkor azonban a gyár vezetői már tudták, hogy kevesebb gázra lesz szükségük, mint gondolták. (Meghiúsult abban az évben a kazánbővítési tervük.) A szerződéstervezethez szabá­lyosan csatolták vélemény­eltérésüket, azaz módosítási kérelmüket, amelyben közöl­ték tényleges gázszükségletü­ket. Persze tudták, hogy ez még így nem elég hivatalos. A csökkentett gázigényüket a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodá­si Hatóságával is engedélyez­tetni kell. 1976 március ele­jén el is küldték kérelmü­ket. Dehát a hatóságok mal­mai lassan őrölnek, és mire az engedély megérkezett, fél esztendő eltelt. A TIGÁZ-t sem a módosí­tott igény bejelentése, séma tényleges gázfogyasztás nem érdekelte. Az eredeti szük­ségletet figyelembe véve számlázott. Ez által havonta 58 ezer forint többletre, el­lenszolgáltatás nélküli bevé­telre tett szert a TIGÁZ. Több mint 700 ezer forint egy évben. A gyár udvaria­san tiltakozott, természete­sen kifizetik az alapdíjat és a tényleges gázfogyasztást, de amit nem kaptak meg, mert nem is volt rá szükségük, azért milyen megfontolásból fizessenek? Ésszerűnek tűnő érvelés. Legalábbis az lenne, ha egy kiló kenyeret vásárló egy­szerű földi halandó így tilta­kozna, amikor a pénztárnál kétkilós vekni árát kérnék tőle. Hacsak nem lenne az üzlet vezetőjének mondjuk egy 123.346 '76-os számú bel­ső utasítása, amely kimond­ja, hogy a reggel nyolc óra­kor bejelentett kenyérigényt csak tíz óráig lehet büntetle­nül módosítani. A TIGÁZ ugyanis trösztjük vezérigaz­gatóhelyettesének egy sok­számjegyű utasítására hivat­kozva tartotta jogtalannak a gyár tiltakozását, s pénzé­nek visszakövetelését. Az utasítás így szól: az adott évre szóló szerződést már­cius 31-ig lehet módosítani. Igaz ugyan, hogy erről az utasításról a gázfogyasztó mitsem tudott, az is igaz, hogy ez az úgynevezett bel­ső utasítás mindenféle irány­adó rendelkezéssel ellentétes, legalábbis azokhoz képest túl szigorú. És ha nem így len­ne, az is igaz, hogy a válla­lat a módosítást március 31-e előtt bejelentette, és a ható­ság féléves késése miért a fogyasztónak kerüljön 700 ezer forintjába? Ezeket a TIGÁZ-nál azon­ban figyelmen kívül hagy­ták, vitatkoztak, pereskedtek, fellebbeztek. Nem túl meg­nyugtató szemlélet. Itt vala­mi gáz van. Még akkor is, ha vélt igazságuk konok ke­resése nem járt sikerrel, sőt több mint 40 ezer forintjuk­ba került. (Ennyi eljárási il­leték fizetésére kötelezték jogerősen őket és természete­sen arra, hogy a 700 ezer fo­rint többletet, 15 százalékos kamattal, utalják csak visz- sza a gázfogyasztónak. K. K. A HÁZTÁJIBAN Tehéntartás állami támogatással Egyre több városkörnyéki, vidéki ember kér és kap az OTP-től mezőgazdasági hi­telt, amellyel megteremtheti az alapját, vagy fejleszti to­vább a háztáji gazdaságát. A hitel csak az egyik lehetőség, jelentősebb segítség az álla­mi támogatás, ami főként a tehéntartóknak nyújt előnyö­ket. Az 1977. január elsején be­vezetett állami támogatás rendszere szerint az első te­hén után 2 ezer 500, a má­sodik és minden további után 5 ezer forint illeti meg azt a gazdát, aki már egyéves tartást igazol. Az állami tá­mogatást készpénzben kapja meg. Amennyiben a gazda a háztáji gazdaságát előhasi üszővel gyarapítja, majd an­nak ellése után még négy évig vállalkozik a tehén tar­tására, az a négy évre járó állami támogatást egy összeg­ben megkaphatja a borjazás után. Ennek egy feltétele van: több tehene legyen a tartónak, mint amennyi 1975. március 31-én volt. A 4 éves tehéntartásra vállalkozó ál­lattartó az első leellett te­hén után 10 ezer, a második és minden további állat után 20 ezer forint állami támoga­tásban részesülhet. Ha baj éri a tehenet — te­hát meghiúsul tartása — nem szűnik meg az állami támogatás abban az esetben, ha a kistermelő két hónapon belül gondoskodik a tehén pótlásáról. A négyéves tar­tási megállapodást kötő gaz­dának sem kell visszafizetni a támogatás időarányos ré­szére járó összeget, ha vál­lalja, hogy egy éven belül egy újabb előhasi üszőt állít be a másik pótlására. Ilyen esetben a tartási idő arányo­san meghosszabbodik. A napokban kezdte meg működését az a legújabb programvezérlésű esztergagép, amely a közúti jármüprogramhoz szükséges fékszerelvények alkatrészeit forgácsolja a SZIM kar­cagi gyárában. A teljesen automatizált célgépen kényelmes a munka: csak a munka­darabot kell Győri Ilona gépkezelőnek cserélnie Mintegy százötven asszonynak biztosit otthoni, kényelmes munkalehetőséget — bedolgozói rendszerben - a szolnoki Háziipari Szövetkezet. A meo-átvétel utón a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalat boltjaiban találkozhatunk a gyermek­napozókkal, játszókkal Külön részfalugyűléseket, ré­teggyűléseket tartottak, hogy a közös tanács szervezésé­ről tájékoztassák az állam­polgárokat. A falugyűlés előtt azon­ban csak elvétve fordult elő, hogy a lakosságtól véle­ményt, javaslatot kértek vol­na a tanácstagok, a nép­front-aktívák. Pedig erre nagyon alkalmasak a sze­mélyes beszélgetések. Nem éltek eléggé a fórumláda- rendszerrel sem, amelyekben pedig össze lehet gyűjteni a közérdekű kérdéseket. Sok esetben ilyen cédulákon na­gyon is kényes, de az em­bereket érdeklő témákat fe­szegetnek a kérdezők, ame­lyeket szóban esetleg nem mondanának el, de nem árt beszélni róla. tisztázni a né­zeteket. A gyűléseken tavaly álta­lában a tanácsok és az ötö­dik ötéves terv feladatainak teljesítéséről, az elkövetke­zendő év terveiről, az előző falugyűlésen szóvátett prob­lémák „orvoslásáról” volt szó, és természetesen tájé­koztatókra is sor került a közös tánácsok szervezésé­vel kapcsolatos feladatokról, tervekről. Egyszóval olyan témákról cseréltek véle­ményt, amelyek érdekelték a falu közösségét. A közös tanácsú községek általában két-három kisebb falu „gazdái”. Az ottélőket leginkább olyanok foglalkoz­tatták, hogy lesz-e vizük, kaphatnak-e elegendő vá­lasztékú élelmiszert, épül-e majd valami a kisközség­ben? Ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kaptak mindenütt. Több községben — Vezseny, Kenderes, Nagy­rév, Jászladány — sürgették a vízműtársulat megalakítá­sát. A járdaépítést szinte mindenütt megemlítették. Érthető tehát, hogy a la­kosság érdeklődése a falu­gyűlések iránt évrőí évre nő. A statisztikák szerint 1976-ban 17 690-en vettek részt ezeken a fórumokon, tavaly már mintegy húszez­ren. Általános tapasztalat, hogy megszűnt a „mélyen hallgatás” időszaka, sokszor heves vitára került sor. Nem magánjellegű kérdésekben kértek választ a beszámoló­kat tartó községi vezetőktől, hanem olyanokban, amelyek az egész község lakosságát érintették. A falugyűlések a közélet rendszeres fórumaivá váltak. Az idén ismét februárban és márciusban tartják meg ezeket az összejöveteleket. Az előkészületek már két- három hónapja megkezdőd­tek. A tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve a legfonto­sabb szempont az idén is a lakosság problémáinal-c meg­ismerése. véleményének ösz- szegyűjtése, hiszen a beszá­molók elkészítésében az idő­ben jött javaslatok sokat se­gíthetnek. Jó lenne, ha az idén mindenütt bevezetnék a fórumládák rendszerét. is. A falugyűlések lehetősé­get adnak arra, hogy meg­hirdessék a tavaszi tisztasá­gi, lomtalanítási akciókat, felhívják a figyelmet a közterületek tisztántartására, virágosítására, fásítására. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához természe­tesen nem nélkülözhetik a társadalmi támogatást, a lakosság segítségét. Mindenre nem jut a kö­zösség „pénztárcájából.” De ha okosan meghatározott cé­lok érdekében kell a segít­ség, akkor az emberek ön­zetlenül dolgoznak. És ezek­nek a céloknak a megismer­tetésére jó alkalom a falu­gyűlés. Szekeres Edit A Minisztertanács megtárgyalta Középtávú kutatási­fejlesztési tervek készülnek és fejlesz- II kutató tő munka az elmúlt években kedvezően fejlő­dött. a tudományos eredmé­nyek hasznosan járultak hozzá társadalmunk építésé­hez, a gazdaságfejlesztési tervek megvalósításához — állapította meg tegnapi ülé­sén a Minisztertanács. A ha­zai tudomány nemzetközileg is kiemelkedő eredményt ért el néhány ágazatban, így elsősorban a gyógyszeripar­ban és a fehérjeelőállítás­ban. az elméleti kutatások közül pedig a mikrobiológiá­ban. — A társadalmi-gazdasági helyzet a következő években újabb feladatok elé állítja a kutatóhelyeket, intézeteket. A gazdálkodás hatékonysá­gának javításához, a korsze­rű termelési szerkezet kiala­kításához és a fejlett gyár­tási eljárások alkalmazásá­hoz a tudomány eddigieknél is aktívabb közreműködése szükséges. A Minisztertanács ezért most a társadalom, a gazdaság és a tudománypo­litika szorosabb összhangjá­nak kialakításáról határo­zott. Ennek érvényesítésére a népgazdasági tervezéssel összehangolt, a gyakorlati igényekhez igazodó középtá­vú, ötéves kutatási-fejleszté­si terveket kell kidolgozni, amelyek alapján a kutatás- fejlesztés rugalmasabban fe­lelhet meg a konkrét felada­toknak. Eddig ugyanis a 15 évre szóló országos távlati kutatási terv adta meg a ku­tatómunka fő irányát, de ennek következetes megva­lósításához a gazdasági fej­lődés változását mozgéko­nyán követni képes, rövi- debb távú tervekre is szük­ség van. A kutatómunkában is kö­zéppontba kerül ezentúl a szelektív fejlesztés. Ennek megfelelően kiemelt figyel­met kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építé­sével összefüggő társadalom- tudományi, valamint a köz­vetlen gazdasági és a terme­lési szerkezet korszerűsítését célzó kutatómunkákra, és a licencek, know-how-ok adap­tálását szolgáló kutatásfej­lesztésre. Előnyt élveznek az új társadalmi jelenségek elemzését, a történelmi múlt. a nemzetközi hagyományok és a kultúra feltárását, érté­kelését célzó kutatások. A tudomány és a gyakor­lati élet összhangjának ér­vényre juttatására az ipar- politikai céloknak megfele­lően tovább fejlesztik, erő­sítik a vállalati kutatóhelye­ket. A nemzetközi összeha­sonlítás szerint a fejlett tő­kés országok többségében a közvetlen gazdasági kutatá­sok 70—80 százaléka a vál­lalatoknál folyik, amíg ná­lunk ez az arány a felét sem éri el. fejlesztés A szelektív során az egyetemi kutatóhelyeket, is jobban be­vonják majd a tudományos élet vérkeringésébe. A kuta­tó szakemberek 30 százaléka ugyanis ezeken a helyeken tevékenykedik és a kutatás­fejlesztés egyik tartaléka az ő szellemi kapacitásuk gaz­daságosabb felhasználásá­ban rejlik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents